Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

1959. április 28. Kétszázezerből kilencszázezer MÁRCIUS VÉGE FELÉ egy délután az igazgatói irodában megbeszélésre jöttek össze a Paksi Konzervgyár vezetői. Az igazgató, a főmérnök, a párttitkár, a KISZ- titkár­, az üb-elnök és a szakszer­vezet területi bizottságának elnöke arról beszélgettek, mit lehetne tenni a gyárban a március 6-i ha­tározat megvalósítása érdekében, milyen vállalásokkal lehetne elin­dítani a kongresszusi versenyt. Akkor még arról volt szó, le­het-e még azon felül, amit a gyár műszaki fejlesztésénél terveztek, vállalni valamit. Hiszen csak a műszaki fejlesztési tervek megva­lósítása is igen komoly feladat, ezek várható gazdasági eredménye pedig már szerepel a gyár idei ter­vében. Végül is abban állapodtak meg, hogy április 6-ára egy széle­­sebb körű megbeszélést hívnak ös­­­sze, ott lesz a gyár valamennyi műszaki, adminisztratív és keres­kedelmi, kisebb vagy nagyobb ve­zető beosztásban lévő dolgozója is, majd ott részletesen megbeszélik a lehetőségeket. Addig is — ki-ki a maga területén — jól körülnéz és talán sikerül a végén terven felül kétszázezer forint megtakarítását vállalni. A kitűzött időpontban — április 6-án reggel — megkezdődött az ér­tekezlet. Hlatky Béla igazgató és Béres Ferenc főmérnök ismertette a vezetőség elgondolásait. — Ezután pedig — mondotta az igazgató — nem hozzászólásokat kérek. Üljenek össze az elvtársak üzemrészek, részlegek szerint, elég nagy a kultúrterem, elfér az a nyolc-tíz »bizottság«. SZÁMOLJANAK. Ha valami probléma van, mi is itt vagyunk, de lehet közvetlenül is tárgyalni a »szomszéd« bizottsá­gokkal. A végén aztán majd össze­sítjük az elgondolásokat, javasla­tokat. Megkezdődött a munka. A főze­lék-savanyúság részleg »vezérka­ra«, Ambrus Ödön gyártásvezető, Bellák István, Simon Aladár és Jákfalvi Ferenc üzemvezető a zöldborsóval kezdte a számolást. A zöldborsó ugyanis néhány hét múlva itt lesz. — Mit szólnátok ahhoz — így a gyártásvezető —, ha mi, egyedül a zöldborsógyártás­nál biztosítanánk azt a kétszázez­ret, amit nemrég még­ az egész gyárra akartak vállalni? — Kicsit sok, de azért csak szá­moljunk — vette elő Simon a pa­pírt, meg a ceruzát. — A számolást csak hagyd Pis­tának, ő a mérnök köztünk. De annyit én már kiszámoltam, hogy ha a tervezett 163—164 kiló helyett 150 kiló hüvelyes borsót használ­nánk fel száz üveg borsókonzerv­­hez, meglesz a kétszázezer. A vita során, alig egy óra alatt, a következők derültek ki: A fejtési veszteséget, ami tavaly 2,5—3 száza­lék volt — a norma 2 százalék — egy százalékra lehet csökkenteni. A műszaki osztály — a másik »bi­zottság« — azonnal választ adott a kérdésre. Átalakítják a másik fej­tőgépet is »nagykőrösi« módszerű­re, alumínium verőléceket szerel­nek fel, megnövelik a fordulatszá­mot és rendszeres karbantartással, pontos beállítással biztosítják a fejtési veszteség csökkentését. Ta­valy egy alkalommal a hűtő kilyu­kadt, sok borsó elfolyt a Dunába, mert nem vették időben észre a bajt. Az idén majd jobban vigyáz­nak. Ez is javulást eredményez a múlt évihez képest. A tavalyi bor­sószezonban gyakori volt a rend­­szertelen beszállítás, a nyersanyag pedig, ha sokat áll a gyárban fel­dolgozás előtt, minőségileg, men­­­nyiségileg egyaránt veszít. Most megállapodtak a termeltetési cso­porttal — amely közben szintén a maga vállalásán dolgozott, szá­molt —, hogy ütemtervet készíte­nek a beszállításra és a beérkezés sorrendjében dolgozzák fel a bor­sót, hogy minél alacsonyabb legyen a tárolási veszteség, 24 óránál to­vább ne álljon a borsó. Summa­­summárum: kijött, hogy még 150 alá is lehet csökkenteni a száz üve­­genkénti nyersanyag-felhasználást. Gyors számolás a tervosztály veze­­­tőjével. A főzelék és savanyúság részleg­e a zöldborsónál »hozza« a kétszázezret. A többi gyártmánnyal együtt 239 ezer forintot vállal a részleg. Közben elkészül számításaival a többi bizottság is. A gyümölcsfel­dolgozó részleg 129, a műszaki osz­tály 146 ezret tud vállalni. A ká­dárok hulladékanyagból 120 darab 200 literes hordót készítenek, ez 25 ezer forint. A ládaszegezők ugyan­csak hulladékból 500 kisebb mére­tű ládát készítenek, ez 31 ezer fo­rintot jelent, összegezve az egész gyár vállalását, több mint 860 ezer forint jön ki. Ez a szám — amikor aztán a tervezetet részlegenként megvitatták a dolgozókkal — újabb 37 ezer forinttal nőtt. Kide­rült ekkor ugyanis többek közt az, hogy a kádárok a 120 hordón kívül még bocskásokat is tudnak készí­teni a hulladékanyagokból, ez újabb 3000 forint. A raktári dolgo­zók azzal toldották meg a válla­lást, hogy a csomagoláshoz szalma helyett selejt hullámpapírt hasz­nálnak fel. A verseny — teljes lendülettel — még nem indulhatott meg, hi­szen még nem kezdődött el a kon­­zervgyártási idény. De ott, ahol lehet, máris teljesítik vállalásai­kat a konzervgyáriak. A ládaszege­zők 200 »terven felüli« ládát már elkészítettek, a kádároknál 30 hordó kész, a csomagolók 300 forint értéket már megtakarítot­tak. Hogy meglesz-e az év végéig a kilencszázezer forint, az sok min­denen múlik, keményen kell dol­gozni érte. De az egyik legfonto­sabb feltétel, a vállalás alapos elő­készítése, megvitatása a legérde­­keltebbekkel, azokkal, akiken áll, vagy bukik a verseny sorsa — biz­tosítva van. — Négy gombapincét létesít összesen mintegy 600 négyzetméter területtel — a szekszárdi Haladás Termelőszövetkezet. — A legtöbbet hívott telefonszám Frankfurtban: 721-109. Egy hang na­ponta bemondja, mit, mennyiért le­het vásárolni a piacon. Engedjék szabadon Manolisz Glezoszt! A Tolna megyei Népbolt Vállalat dolgozói az elmúlt napokban röp­­gyűlést tartottak. Ez alkalommal a következő szöveggel fogalmaztak meg és küldtek el tiltakozó táv­iratot: »Mi, a Tolna megyei Népbolt dol­gozói az emberi szabadságjogok ne­vében tiltakozunk Manolisz Glezosz fogvatartása és elítélése ellen. Manolisz Glezosz már a fasiszta megszállás alatt bebizonyította igaz hazafiságát, népének szeretetét és az ellenség gyűlöletét, nem bilin­cset, hanem a hősnek kijáró babért érdemel. A görög népnek, de a világ vala­mennyi becsületes dolgozójának fel­becsülhetetlen érdeke fűződik Ma­nolisz Glezosz szabadon bocsátásá­­hoz. Ezért követeljük azonnali sza­badon bocsátását.« * Hasonló tartalmú tiltakozó táv­iratot küldtek el a dombóvári Szö­vetkezetek Járási Központjának dol­gozói, valamint a Dalmand és Vidé­ke Földművesszövetkezet vezetősége is. Harminch­árom hektárra növekedett a kiállítás területe Az idén szeptember 4. és 20-a kö­zött kerül megrendezésre a 63. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A kiállítás területén nagy lendülettel folyik a munka. A ren­dezők és a szakbizottságok jelenleg a témák összehangolásán dolgoznak. A mérnökök, technikusok rajzolják a kiállítási részek és az új területek térképeit, parkokat, pavilonokat terveznek. A szobrokról, a szökő­­kutakról, a főbejárat domborműves virágvázáiról lekerültek a takarók. Az idén tovább nőtt a kiállítás te­rülete: a tavalyi 30 hektárról 33 hektárra bővült. Munkában a kertészeti brigád. Az idei kiállítás egyik fő témája a sza­badtéri kertészeti bemutató, amely a KGST Országok Nemzetközi Kon­ferenciájához kapcsolódik. Üde színfoltja lesz ez a körülbelül 1200 négyzetméter terület a kiállításnak, s már most megkezdték a talajelő­készítést. A növényházakban és a melegágyakban folyik a díszítő nö­vények nevelése. Előreláthatólag 250 000 virág teszi színesebbé az idei kiállítás parkját. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ÍREK Egyes panaszkodóknak — okulásként — Csupa hajsza manapság az élet! — panaszkodnak némelyek. — Szinte kibírhatatlan. De bezzeg Nyugaton! Ott nem dolgoztatják meg úgy az embert a gyárban, a hivatalban, mint nálunk. Az ilyen, és ehhez hasonló »megállapítások« nem éppen új­­keletűek, mondhatnánk úgy is, hogy másodkézből valók. A »Sza­bad Európa Rádió« éppen eleget fecsegett ilyesmiről. Arról, hogy a magyar disszidenseket a munka­helyükön eleinte figyelmeztetni kellett, ne hajszolják magukat annyira a munkával. Nyugaton nem hajszolják annyira az embe­reket... Ezek a megállapítások, érvelé­­se­k eszünkbe juttatják az alábbi történetet. Az egyszeri ember — aki falu­ról került fel a fővárosba — ös­­­szetalálkozott a barátjával. Arra a _ * — Több talált tárgyat szolgáltattak be az utóbbi napokban a járási és városi rendőrkapitányságra, így egy fényképezőgépet, egy esőkabátot, azonkívül egy zsákot. A jogos tulaj­donosok jelentkezhetnek a fenti tár­gyakért.­­ Négyezer forinttal járult hozzá a községi tanács a nagymányoki II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat nyári­­ táborozásának költségeihez. A pénz­összeg egy részén két, egyenként ti­­zenkét személyes sátrat vásároltak.­­ A svéd filmcenzúra erélyesen fellép a különböző rémfilmek ellen, sőt nemrég az egész országban betil­totta azok bemutatását. A cenzúra eddig csupán arra szorítkozott, hogy a legborzalmasabb jeleneteket ki­vágja. Kérdésre, hogyan tetszik a városi élet, nyomban panaszkodni kez­dett. — Nem bírom ezt az itteni éle­tét. Mindenki csak rohan, és az a nagy forgalom! Villamosok, autó­buszok, gépkocsik! Az ember ál­landóan életveszélynek van kité­ve. Sohasem tudja, mikor gázolja el egy villamos, vagy egy gépko­csi. De le is költözöm falura. Ott nyugodtabban élek, nem leszek állandóan életveszélynek kitéve. Az illető elhatározását csak­ugyan tett követte, egy eldugott kis faluba költözködött, ahova nem ért el a nagyváros zaja. Ba­rátja hosszú ideig nem hallott róla. Mígnem egyszer csak a ba­rát­ja tragikus haláláról kapott hírt. Az isten háta mögötti kis­­a­­luban halálra gázolta egy­­ meg­vadult bika. B. 1. ' ' .1' j.M' — Néhány hónap óta működik a nagydorogi általános iskolában a báb­játszó szakkör, de máris igen nagy sikerrel szerepel. Különösen az alsóbb osztályosok körében kedveltek a bábelőadások. — Nyolcszáz fős gátépítő tábort lé­tesít Bogyiszló térségében a KISZ Központi Bizottsága, Tolna, Baranya és Bács megyei középiskolás fiatalok két-két hetet dolgoznak a Duna gát­jainak megerősítésén. — Az 1959—60-as tanévet már új iskolában kezdik meg a palánki is­kolásgyerekek. Befejeződik ugyanis a téglagyár közelében épülő egytan­­termes iskola és pedagóguslakás építése. — 4000 facsemetét ültettek el a ta­vasszal Szekszárdon, részben a par­kokban, az utcákon, részben pedig a házak körül. Látogatáson a bonyhádi járásban Még elevenénél emlékezetem tar­solyában a bonyhádi járásban tett látogatásom. Tapasztalataimról, ész­revételeimről kívánok, ha nem is tel­jességgel beszámolni. Nem egysze­rű látogatásról van szó! A járás nép­művelési munkáját tekintettem, lá­togattam meg. Néhány kiragadott kép... * A Járási Művelődési Ház mellék­épületének egyik kis szobájába Ba­laton­i Mátyás művelődési otthon igazgató kalauzolt el. Szebbnél-szebb ruhák fogadtak, pedig »igen sok kellék« a járás színjátszó csoportjai­nál volt. Olcsó és igen hasznos ru­ha- és kellékkölcsönzéssel ismer­kedtem meg!* Beszélgetés közben leirat került a kezembe. Tárgya: Az éves kulturális tervek értékelése. Értékelő: Farkas János járási népművelési felügyelő. A »beszédes« mondatokból: Váralja: ...Célul tűzi ki a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Máza: ...társa­dalmi úton új kultúrotthont kíván­nak létesíteni. Tevel: ...nemcsak a téli oktatási és szórakozási lehető­ségekről gondoskodik, hanem a nyári időszakra is. Lengyel: a köz­ség szocialista átszervezését kíván­ják segíteni a kultúrmunkában... ♦ Nagymányok — jelzi az úttábla. Néhány perc múlva már a népműve­lési ügyvezető beszél tapasztalatai­ról. »Igen hasznosnak bizonyultak az utcai dia­vetítések. Az utca lakói jönnek össze esténként egy-egy ház­ba vetítésre. A filmeket ingyen ad­juk...« Az ismeretterjesztés új, szí­nes formája ez!* Erősen sötétedik. Závod község házaiban felgyúlnak a lámpák. Az iskola épületéből tompa fény szűrő­dik ki. Tanítás van! A Vili. osz­tályt elvégzettek ülnek a padokban. A körzeti agronómus tart előadást az »Állatállomány« címmel, a Téli Iskola hallgatóinak. — Milyen elő­adások közkedveltek? — kérdeztem. — Az illem-kódex címnek — hang­zik innen-onnan. Van, aki a törté­nelmi előadásokat szereti. A závodi fiatalok igényei példamutatóak!... * Nagy várakozással léptem a len­­gyeli művelődési otthonba. Örömmel nyugtázom: nem csalódtam! A kör­nyezet, a rend megkapó. Igen! Ez »művelődési otthon«! * összegezve: Hasznos látogatásról tértem haza. Köszönettel tartozom Teszler elvtársnak, a járási tanács elnökhelyettesének, a járási népmű­velési felügyelőnek és a járási mű­velődési ház igazgatójának. Jegyzetfü­zetem sok-sok apró feljegyzését a gyakorlatban hasznosítom. VÁRNAI FERENC Baranya megye 3 Légoltalmi kiállítás, vöröskeresztes verseny Szekszárdon Vasárnap délelőtt nagyszámú kö­zönség jelenlétében került sor Szek­szárdon a légoltami kiállítás meg­nyitó ünnepségére, amelyen Németh József elvtárs, a városi tanács elnök­­helyettese mondott beszédet. — Városunkban — mondotta — első ízben kerül megrendezésre egy olyan kiállítás, amely tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre és az utóbbi évtized rendkívüli techni­kai fejlődésére, igen kívánatos. A kiállítás célja az, hogy a város la­kosságával megismertesse a hidrogén és egyéb tömegpusztító fegyverek ha­tásait, az ellenük való védekezést, a korszerű repülés legújabb vívmá­nyait, a légoltalom lényegét és fel­­adatait. Beszéde végén többek között ezt mondotta: — Legyen alkotó és teremtő az ország, de ugyanakkor legyen erős és erőjét megvédő. A kiállítás anyagát már az ország öbb vidéki nagyvárosában bemutat­ók, többek között Pécsett is. Magá­él a kiállításról el kell mondani, hogy kellemes meglepetésben része­síti a látogatókat. A jelenlegi légol­talom egyik legfontosabb feladata az atomveszélyről és az ellene való vé­dekezésről tájékoztatni a lakosság legszélesebb rétegét. A kiállítás sokat segít e téren. Egy ember által hor­dozható és kezelhető sugárzásmérő látható, amely nélkülözhetetlen a fertőzött területek felderítésénél. Másik helyen az atomrobbanás hatá­sát mutatják be maketten: egy város területén bekövetkezett atomrobba­nás következményeként nagy távol­ságokban teljesen, távolabb pedig részben romba dőlnek az épületek, és szinte alig van védett terület. Pár méterrel odébb az atombomba szer­kezetével és elvével ismerkedhet meg a látogató. Szemléltető ábrák mutat­ják, hogy a legkorszerűbb technika alkalmazásával hogyan védekeznek az atomtöltetet szállító rakéták, re­pülőgépek ellen. Ezek már a levegő­ben is megsemmisíthetők. Ugyanak­kor természetesen fel kell készülni arra is, hogy a felrobbant atombom­ba a lehető legkisebb kárt okozza emberéletben, az emberek testi ép­ségében. Ábrák mutatják, hogy az embereknek mit kell tenniük az eset­leges atomtámadás esetén. A kiállítás megtanít bennünket ar­ra, hogy milyen veszélyt jelent az emberiség számára az atom- és hid­rogénbomba, de ugyanakkor arra is, hogy a veszély csökkenthető, a lég­oltalmi előírások, szabályok betartá­sával. Ott látható a kiállításon egy atomreaktor makettje, amely által az atomenergia békés célokra használ­ható fel. A legkorszerűbb haditechnikában jelenleg már az atomenergiát hasz­nálják, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen elavultak a korábbi háború során alkalmazott egyes hadászati eszközök, módok. Éppen ezért a ki­­állítás megtanít bennünket például szemléltető eszközökkel a vegyi­­anyag-támadás lényegére, az ellene való védekezésre is. A lakosság igen nagy érdeklődést tanúsít a kiállítás iránt, amit az is bizonyít, hogy az első napon mintegy ezren megtekintették. A légoltalmi kiállítással kapcsolat­ban került sor ugyancsak vasárnap a megyei vöröskeresztes versenyre. Ezen részt vett valamennyi járás és Szekszárd város legjobb iskolás vö­röskeresztes csoportja, a felnőttek közül pedig a megye négy legjobb vöröskeresztes egészségügyi állomása. A versenyt a szekszárdi gimnázium­ban rendezték meg. Érdekessége volt a versenynek, hogy mind az ifjúsági, mind a felnőtt versenyt a decsi cso­port nyerte meg. Részletes eredmé­nyek a következők: Az ifjúsági cso­portoknál 1. Decsi általános iskola 326, 2. Dombóvári fiúiskola 322, 3. Szekszárdi II. számú leányiskola 320, 4. Tamási általános iskola 319, 5. Paksi általános iskola 312, a 6—7. a pálfai és a nagymányoki iskolák 284 ponttal. A felnőttek versenyében 1. Decs 357, 2. Kurd 354, 3. Paks 331, 4. Zom­ba 322 ponttal. Minden egyes ver­senyző kis ajándékcsomagot kapott és a versenyző csoportok között he­lyezéseik sorrendjében mintegy 6500 forint értékű igen értékes olyan ju­talomtárgyat osztottak ki, amelyet a további munkájuk során tudnak majd felhasználni. B. F.

Next