Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

2 Az NDK küldöttsége szóvivőjének sajtóértekezlete Genf: (MTI) Kegel követ, az NDK küldöttségének szóvivője pénteki sajtóértekezletén néhány megjegyzést fűzött azokhoz a nyugati «engedményekhez«, amelyeket Selwyn Lloyd angol külügyminiszter emlegetett a nyugat «csomag-tervével összefüggésben. A szóvivő megjegyezte, a nyugat azt állítja, hogy jelentékeny engedményeket tett, s engedménynek minősíti például az össznémet bizottságot, viszont az NDK kezdettől fogva síkraszállt össznémet szervek megteremtéséért. Ezeket az össznémet szerveket paritásos alapon kell megteremteni. Aligha lehet komolyan beszélni valamiféle engedményről, ha azt követelik, hogy ebben a bizottságban a szavazatok aránya 25:10 legyen a Német Szövetségi Köztársaság javára — hangoztatta Kegel. Az értekezlet egyik résztvevője megkérdezte a szóvivőt, elfogadná-e az NDK kormánya azt az elgondolást, hogy Berlint el kell hagynia. Kegel válaszában kifejtette, nem arról van szó, hogy Berlin keleti felében kell a helyzetet megváltoztatni »mert változásokra csupán Nyugat-Berlinben van szükség.« »Berlin az NDK fővárosa és nem áll szándékunkban lemondani fővárosunkról« — mondotta, s megjegyezte, hogy az NDK küldöttsége a többi között ebben a kérdésben is kifejti részletes álláspontját. Német lapvélemények a genfi értekezletről Berlin: (MTI) Eddig két terv fekszik a tárgyalóasztalon: a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának béketerve, valamint a Nyugat béketervnek álcázott csomagterve, amely különböző kérdésekkel kapcsolatos összetákolt javaslatokat tartalmaz — írja vezércikkében a Neues Deutschland. A nyugat a militaristákhoz hozzá sem akar nyúlni, sőt támogatni akarja őket, mégpedig két és fél éven át. Éppen annyi ideig, amennyire Strauss bonni hadügyminiszternek a nyugatnémet hadsereg teljes harci erejének kialakításához szüksége van... E nyugati »béketerv« azzal kezdi, hogy kiterjesztenék a nyugatberlini megszállási rendszert egész Berlinre. A »csomag-terv« nem megoldás. Ezt azok is jól tudják, akik a »csomagot« az asztalra helyezték. Hasonló a véleményük a nagy nyugatnémet lapoknak is. A Sueddeutsche Zeitung pénteki vezércikkében a többi között így ír: „nagyon is nagy igényekkel léptek fel a nyugati hatalmak, amikor azt gondolták, hogy a Genfben előterjesztett tervet egységes egészként kell megvitatni és nem szabad felbontani, nyilvánvalóan nem fogják tudni megakadályozni, hogy a csomagot felbontsák és részleteiben vizsgálják. A Frankfurter Rundschau leszögezi: »A Genfben tartózkodó nyugatnémet küldöttség egyre nagyobb aggodalommal figyeli, milyen közel került ma már a világ ahhoz, hogy Kelet-Németországot de facto elismerje.« A szociáldemokrata sajtószolgálat megállapítja: »Aligha vitatható, hogy mindkét német állam küldöttségének részvétele az egykori győztes hatalmak külügyminiszteri értekezletén a második világháború utáni történelem új szakaszát nyitja meg.« A nyugatnémet lapok egyébként továbbra is határozottan elítélik, hogy Brentano bonni külügyminiszter nem vesz részt a külügyminiszterek értekezletének ülésein. A hamburgi Die Welt például maró gúnnyal kommentálja von Brentano genfi szereplését: »Brentano egy Grand Seigneur légkörében él Genf kapuja előtt és legfeljebb azzal foglalatoskodik, hogy a fotóriporterek utasításait teljesíti Először például egy kék kerti heverőben fényképeztette le magát, amint újságokat olvas, majd megjátszotta az államférfiúi gondokba merült külügyminisztert. A Vorwärts, a német szociáldemokrata párt központi hetilapja kevésbé humoros oldaláról fogja fel a dolgot és ezeket írja: »A történelemben aligha találunk példát arra, hogy egy állam saját tekintélyének jelentéktelenségbe süllyesztésére törekedjék. A bonni küldöttség genfi magatartása végső fokon mérhetetlen károkat okoz a német ügynek. Egymillió munkás sztrájkol Argentínában Buenos Aires (MTI) Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint pénteken nyolcvanegy szakszervezet felhívására több mint egymillió argentínai munkás lépett sztrájkba. A huszonnégy órás sztrájkot a megélhetési költségek állandó emelkedése miatt és az immár húsz napja sztrájkoló banktisztviselőkkel vállalt szolidaritás jegyében szervezték. Mint a Riter Iroda jelenti, pénteken este Buenos Aires központjában a rendőrség könnyfakasztó bombákkal próbálta szétszórni a sztrájkolók tüntető tömegét. A sztrájkolók kövekkel dobálták meg a rendőröket és az incidensnek több sebesült áldozata van. Zavargásokról érkeztek hírek a vidéki városokból is. Cordobában a tüntetők ellen kivezényelt rendőrség több lövést adott le. Buenos Airesben pénteken négy bomba robbant, s az egyik több mint három órára megbénította a helyiérdekű vasút forgalmát. Mint ismeretes, a sztrájkokkal egyidejűleg kormányválság keletkezett Argentínában. Lemondott a külügyminiszter, valamint a kereskedelmi, a pénzügyi és a közlekedésügyi minisztérium államtitkára. A DPA jelentése szerint új külügyminiszterré Taboada-t, Argentína uruguayi nagykövetét nevezték ki. Ugyanakkor kinevezték a három lemondott államtitkár utódját is. Brazíliai tudósítók Buenos Aires-i értesülése szerint a kormány részleges átalakítása jobbratolódást mutat. Az egy évvel ezelőtt megválasztott Frondizi elnök gazdasági politikája — mint sajtójelentések közlik — csalódással tölti el a választók tömegeit és egyre feszültebbé teszi a helyzetet Argentínában. * TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ESEMÉNYEI SOROKBAN Prága (CTK): A Rudé Pravo New York-i tudósítója a lap pénteki számában riportot közöl „Az amerikai nép és a béke” címmel. A riport beszámol a hétköznapi amerikai emberek vágyairól és törekvéseiről. A tudósító emlékeztet annak a legutóbbi közvéleménykutatásnak az eredményeire, amelyben a megkérdezettek 71 százaléka a Szovjetunióval való tárgyalások mellett foglalt állást, ellene pedig csak 18 százalék szavazott. * Ottawa (TASZSZ): Norstad tábornok, a NATO fegyveres erőinek főparancsnoka Kanadába érkezett. A kanadai sajtó kommentárjaiban hangsúlyozza, hogy Norstad követelni fogja a kanadai kormánytól, szereljék fel atomrakéta-fegyverekkel az Európában állomásozó kanadai gyalogsági dandárt és légihadosztályt. Továbbá lássák el új technikai felszereléssel az Európában állomásozó 12 kanadai repülőrajt. A rendszerint jól értesült Globe and Mail című lap szerint Norstad követelni fogja, hogy a kanadai kormány szerezzen be 209—300 új típusú repülőgépet, 200 —400 millió dollár értékben. London (TASZSZ): A londoni lapok capetowri jelentéseket közölnek a Délafrikai Unió hatóságainak a bennszülött lakosokkal szemben alkalmazott kegyetlenkedéseiről. E jelentések szerint a rendőrök elfogtak három, lopással gyanúsított bennszülöttet és a következőképpen „hallgatták ki” őket. Lábuknál fogva egy fára akasztották és kegyetlenül megbotozták őket, majd az egyiket lábánál fogva odakötözték két ellentétes irányba állított rendőrautóhoz és elindították a kocsikat. A szerencsétlen embert a két kocsi szétszakította. • Genf (Reuter): Herter amerikai külügyminiszter szombaton reggel repülőgépen Rómába utazott, hogy tárgyaljon az olasz kormány vezetőivel a genfi értekezlet menetéről. A nyugati források szerint szó lesz arról is, hogy Olaszországot esetleg meghívják az értekezletre. * Washington (AP): Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Dulles egészségi állapota romlott. Elutazott Moszkvába a magyar írók küldöttsége A harmadik szovjet írókongresszus tanácskozásaira szombaton reggel öttagú magyar íróküldöttség utazott Moszkvába. A delegációt Bölöni György Kossuth-díjas író, az irodalmi tanács elnöke vezeti. Tagjai: Dobozy Imre Kossuth-díjas író, Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő, Héri Zoltán és Tolnai Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának professzorai. Egyedül kétszáz hektáron Nicolae Simion 10 esztendeig a Camarasescu birtokon dolgozott. Az istállóban aludt, naphosszat éhezett, de a verejték, a munka és a nélkülözés hiábavaló volt, sohasem válhatott valóra régi vágya: sohasem lehetett a maga ura. Sorsának kereke 1946-ban nagyot fordult. Az ivanesti állami gazdaság traktoristája lett és a parasztok nagyon megbecsülték szorgalmas munkáját. Hamarosan megalakultak az első olyan brigádok, amelyek a következő jelszót hangoztatták: »öten, öt traktorral, ötszáz hektáron!« Simion nagy örömmel csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, s nemsokára észrevette, hogy többre képes, mint amennyit a terv számára előír. Ekkor elhatározta, hogy egy új mozgalmat kezdeményez, melynek jelszava: »Egyedül 200 hektáron!« A gazdaság vezetősége egyetértett kezdeményezésével és ilymódon Simion ősszel 100 hektáron vetett búzát, tavasszal pedig ugyancsak 100 hektáron kukoricát. Minden mezei munkát — a szántástól az aratásig — a traktorista egyedül végzett. Mindez tavaly történt. S az eredmény? Hektáronként 2569 kiló búzát, s 3960 kiló kukoricát termesztett. Ugyanakkor a hektáronkénti termelési költséget nagymértékben csökkentette. A szorgalmas munka eredményei a jövedelemben is megmutatkoztak. Tavalyi kiváló terméseredményeit és megtakarításait 18 000 lejjel jutalmazták. Ekkor kapta meg a Munkaérdemrendet is. Simion érdekes módon szervezi meg munkáját, hisz nyáron szinte egyidőben kell learatnia a búzát és megkapálnia a kukoricát. Módszere a következő: először megkapálja a kukoricát, hogy az aratás idején a kukorica gyommentes legyen. Ehhez minden szükséges gép a rendelkezésére áll. Az aratást pedig a »C-1« típusú kombájnnal végzi, amely egyidőben több műveletet végez. Meg kell még említeni, hogy a traktorista nagy gondot fordít a gépek karbantartására, s ezzel magyarázható, hogy tavaly 1500 hektáron alkatrészcsere nélkül végzett normál szántást. Nicolae Simion eredményeivel bebizonyította, hogy rászolgált a kommunisták bizalmára, akik nemrég soraikba fogadták. 1959. május 17. ■ a ülést tartott a Tolna megyei képviselőcsoport A Tolna megyei képviselőcsoport szombaton a paksi járási művelődési házban tartotta május havi ülését. Az ülésen részt vett a megyében lakó képviselőkön kívül Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese és Bognár József egyetemi tanár. A képviselőcsoport ülése, melyen felszólalt Benke Valéria művelődésügyi miniszter is, a megye ifjúságának helyzetét vitatta meg, Bárd Flórián, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének referátuma alapján. Az ülés részletes ismertetésére lapunk keddi számában visszatérünk. Befejeződtek a magyar—lengyel műszaki tudományos együttműködési bizottság tárgyalásai Varsó (MTI) Varsóban befejeződtek a magyar—lengyel műszaki tudományos együttműködési bizottság 15. ülésszakának tárgyalásai. A határozatok alapján Lengyelország segítséget nyújt Magyarországnak többek között a szénbányászat gépesítésében, a kohászat, a vegyipar és a gépipar több területén. Magyarország segíti a lengyel népgazdaságot, elsősorban a gépipar, könnyűipar és élelmiszeripar területén, valamint a népgazdaság egyéb ágaiban. Még sokáig tart a háború Algériában Kairó (MTI). Az algériai felszabadító hadsereg szóvivője, aki néhány napos tartózkodásra érkezett Kairóba, válaszolt az MTI tudósítójának kérdéseire. Egyebek közt elmondotta: felszabadítottuk és ellenőrizzük Algéria minden hegyvidékét. Jelenleg azon fáradozunk, hogy kiterjesszük a hadsereg ellenőrzését néhány síkságra is. Nagyjából elmondhatjuk, hogy Algéria területének egyharmada része van ellenőrzésünkben. A városokban a francia közigazgatás az úr, de csak látszólag, mert a városi algériaiak nagy része is állandóan érintkezésben áll a mi hatóságainkkal, s önkéntes adót is fizet a hadseregnek. Eddig gerillaháborút folyttattunk, de harcunkat magasabb színvonalra emeljük, amint megteszi szűk a szükséges előkészületeket. A francia hadsereg mindenesetre számolhat néhány meglepetéssel. De Gaulle egyik legutóbbi beszédében kijelentette, hogy az algériai háború hamarosan befejeződik. A háború nem fog befejeződni a közeljövőben, hanem még hosszú ideig fog tartani. Mindazok a célok, amelyekért a háborút elindítottuk, még ma is előttünk állanak. De Gaulle nemcsak fegyveres, hanem lélektani háborút is vív. A háború kezdete óta a francia államférfiak számtalanszor bejelentették az algériai háború közeli végét. Ugyanezt teszi de Gaulle. A francia államfőnek szüksége van arra, hogy ismételten felkeltse a reményeket országában, mert tudja, hogy a franciák már belefáradtak a háborúba. Nagy tömegek kutatják Kínában az ugrásszerű gazdasági fejlődés törvényszerűségeit Kínában nagy tömegek kapcsolódtak be abba a kutatómunkába, amely feltárja az ugrásszerű gazdasági fejlődés törvényszerűségeit. A vizsgálat fontos célja, hogy megkeressék azokat a módszereket és formákat, amelyekkel a következő évben még nagyobb fejlődést érhetnek el. Kína Sanhszi tartományának egyik körzetében több mint egymillió ember vesz részt ebben a munkában. A körzeti kommunista párti és állami szervek eddig több mint I 500 000 írásbeli jelentést kaptak. Ezekben a levélírók közlik legfontosabb tapasztalataikat és észrevételeiket, összegezik véleményüket a végzett munkáról, az eredményekről a hibákról és a feladatokról . Néhány évvel ezelőtt ezt a kutatói munkát minden bizonnyal kizárólag állami és pártkáderek végezték volna. A mostani új helyzetben azonban egyszerűen nem lehet ezt a munkát a vezetőkre bízni. Az emberek öntevékenyen kapcsolódnak be a mozgalomba, s ezáltal megkönnyítik a vezetők munkáját. A párt és az állami káderek csak a legfontosabb elemző és értékelő munkát végzik, feldolgozzák a tömege által rendelkezésre bocsátott hatalmas mennyiségű értékes anyagot. A Sanhszi tartományi kommunisták meggyőződése, hogy az újfajta kutatómunka eredményes lesz, s a jövő esztendőben a kínai népgazdaság az idei tanulságok alapján még nagyszerűbb eredményeket ér majd el. Látogatás a Skoda-gyárban A prágai területen levő Mladá Boleslav városka semmiben sem különbözik a sok száz hasonló cseh kisvárostól. Tiszta, rendezett utcák, szép nagy főtér, néhány messziről észrevehető, magasba nyúló gyárkémény... Azaz, valamiben mégis csak különbözik. Feltűnően sok az autó. A szivárvány csaknem minden színében pompázó Octávia, Octávia-szuper típusú kocsik hátsó üvegén „próbajárat” feliratú kis tábla lóg. Karel Kaplan, a Mladá Boleslav-i gyár szervezési irodájának előadója a következőket mondja a világszerte híres gyár munkájáról: „Valamennyi háború után gyártott gépkocsitípusunk bevált, a termelés évről évre emelkedik, s ezért az üzem jelenlegi méretei már távolról sem felelnek meg a követelményeknek.” Tekintettel a nagy hazai és külföldi keresletre, tervbe vették, hogy a Mladá Boleslav-i gépkocsigyárat rövid időn belül új öntödével, kovácsoló és lakkozóműhellyel, valamint szerelőcsarnokkal bővítik, „menet közben” pedig fokozatosan automatizálják az egyes gyártási folyamatokat. A gyár hegesztőműhelyét már teljesen korszerűsítették. Nem régen például üzembe helyeztek egy automata gépet, amelynek segítségével a sebességváltók megmunkálásánál a termelékenység 1400 százalékkal emelkedett. Ugyanazokkal a műveletekkel, amelyekkel azelőtt 19 dolgozó három műszak alatt birkózott, most a gép 4—5 óra alatt végez, s kezeléséhez mindössze egy ember szükséges. A gyártási folyamat korszerűsítésére és az üzem bővítésére számos más példát is felhasználhatunk. A gyár ebben az évben „mindössze” 42 ezer gépkocsit állít elő. 1960-ban 55 ezer, 1963-ban pedig már százezer autó gördül le az üzem futószalagjáról. Bár ez a szám a kívülállóknak soknak tűnik, mégis kevés lesz ahhoz, hogy teljes mértékben kielégíthesse a keresletet. A Skodagépkocsik iránt olyan nagy az érdeklődés külföldön, beleszámítva a kapitalista államokat is, hogy a gyár 60 százalékban export-megrendeléseket teljesít. Jelenleg 70 országban ismerik a Mladá Boleslav-i Skoda gépkocsikat. Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország, Belgium, a Német Szövetségi Köztársaság stb. a Skodagépkocsik állandó vásárlói közé tartozik.