Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

FOUU MBBUI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 115. szám.Ára 50 fillér Kedd, 1959. május 19. Hazaérkezett a párt- és kormányküldöttség a távol-keleti népi demokratikus országokból Kádár János és dr. Münnich Ferenc beszélt az ünnepélyes fogadtatáson Vasárnap délelőtt 11 óra előtt több mint egyhónapos távollét után hazaérkezett az ázsiai népi demokra­tikus országokban járt párt- és kor­mányküldöttség, amelyet dr. Mün­­nich Ferenc, az MSZMP politikai bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezetett. A testvéri szocialista országok zászlóival ünnepien feldíszített Fe­rihegyi repülőtéren csaknem­ ­ 10 000 főnyi tömeg gyűlt össze a delegáció üdvözlésére. Fogadtatásukra megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyu­la, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Nemes Dezső, a Politikai Bizott­ság póttagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. Jelen volt az MSZMP Központi Bizottságának, a Miniszter­­tanácsnak és az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető sze­mélyisége. Részt vett az ünnepélyes fogadta­táson a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra előtt érkezett meg a küldöttség különrepülőgépe, s a re­pülőtéren összegyűlt tömeg lelkes tapssal, éljenzéssel fogadta a gépből kiszálló párt- és kormányvezetőket. A küldöttséget elsőnek Kádár János, Fock Jenő, Kállai Gyula, valamint Péter János, a külügyminiszter első helyettese üdvözölte. A küldöttség tagjai szívélyesen köszöntötték a fo­gadtatásukra megjelent személyisé­geket, a diplomáciai testület tagjait, s a főváros dolgozóit, akik meleg ün­neplésben részesítették a delegációt. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott üdvözlő beszédet. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a párt Köz­ponti Bizottsága, a kormány és a fo­gadásra egybegyűltek nevében nagy taps közepette szeretettel köszön­tötte a hosszú útról hazaérkezett dr. Münnich Ferencet, a küldöttség­ge­­l megállotta helyét az ellenforradalom­­tetőjét és a küldöttség minden egyes i mai vívott harcban és ezzel nem­tagját. Méltatta a küldöttség útját s csak saját ügyének tett szolgálatot, és elmondotta: nagy örömmel él , hanem az egész szocialista tábornak, állapították meg, megelégedéssel hogy a párt- és kormányküldöttség, valamint távol-keleti barátaink valamennyi tárgyalásán teljes el­vi és politikai egység volt az összes megtárgyalt kérdésekben. A tárgyalások, megállapodások és a kiadott közös nyilatkozatok ered­ményeként tovább erősödött a ma­gyar—mongol, a magyar—vietnami, a magyar—kínai, a magyar—koreai barátság. Kádár János szólt arról a munká­ról, amely a küldöttség távollétében folyt az országban és jelentős ered­ményeket hozott. Külpolitikai kérdé­seket érintve, említést tett a külügy­miniszterek genfi értekezletéről és hangsúlyozta, hogy ezt követnie kell a kormányfők találkozójának és az olyan érte­kezletek sorozatának, amelyeken minden erőfeszítés megtörténik a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján való megoldá­sára. Szavait hosszantartó taps közben a munkás nemzetköziség és a béke éltetésével fejezte be. Kádár János nagy tetszéssel foga­dott beszédére dr. Münnich Ferenc válaszolt. Elmondotta, hogy utazásuk során a legmelegebb fogadtatásban, a legszívélyesebb vendégszeretetben, a legkörültekintőbb gondoskodásban volt részük. Mindvégig érezték, hogy a feléjük áradó szeretet, a testvérnépek őszinte lelkese­dése mindenekelőtt munkásosztá­lyunknak, dolgozó parasztságunk­nak, a magyar dolgozó népnek szól. Magasrangú párt- és kormányveze­­­­tők és egyszerű dolgozók, munkások,­­ parasztok és értelmiségiek nagyrabe­csüléssel szóltak népünkről, mert — élve a Szovjetunió segítségével —, az emberi haladás ügyének is. A továbbiakban az út során szer­zett tapasztalatokról beszélt, érintette azokat a tárgyalásokat, amelyeket a vendéglátó nép pártjának és kormá­nyának vezetőivel folytattak. A sze­mélyes találkozások és eszmecserék nyilvánvalóvá tették, hogy további lehetőségek vannak ha­zánk és a távol-keleti szocialista országok gazdasági kapcsolatai­nak bővítésére. Beszéde befejező részében arról a szívélyes fogadtatásról szólt, amely­ben a Szovjetunió területén átutazva, részesültek. Útjuk kiemelkedő ese­ménye volt, hogy szombaton a Szovjetunió vezetői, élükön Hruscsovval, fogadták a küldött­séget. Dr. Münnich Ferenc beszédét a proletár internacionalizmus és a bé­ke éltetésével fejezte be. Filmen örökítik meg a régi Tolna megyei táncokat Megyénk néptánckincse lassan fe­ledésbe merül. Kihalnak azok az öregek, akik még ismerik a régi tán­cokat, a fiatalok közül viszont egyre kevesebben vannak, akik nagyapáik táncait megtanulták. A Népművelési Intézet táncosztá­lya, az Állami Népi Együttes és a szekszárdi múzeum az elmúlt évek­ben is több filmen örökítette meg a régi Tolna megyei táncokat. A fil­mezést az idén folytatták. Eddig Bá­tán és Madocsán vették filmre az öregek lassan feledésbe merülő régi táncait. A nyár folyamán további felvételekre kerül sor. Rövidesen Ozorára és Bogyiszlóra mennek a gyűjtők — mindkét község és vidék rendkívül gazdag népi hagyományok­ban, így tánchagyományokban is — hogy ott is megörökítsék a filmsza­lagon a régi szép táncokat. Egy-egy film általában 300 méter hosszú. Megkezdték a szőlő permetezését Szekszárdon Ebben az évben újabb peronosz­­póra jelzőállomást kapott Szekszárd. Ezzel együtt most már négy pero­­noszpóra jelzőállomás működik. A városi tanács mezőgazdasági osztá­lya naponta összesíti az adatokat és az esetleges peronoszpóra veszélyről idejében értesíti a szőlőtermelőket. Az idén számottevő peronoszpóra veszély még nem volt, de ettől füg­getlenül megkezdték a szőlő első per­metezését. Az elmúlt héten még csak szórványosan, de tegnap már általában elkezdődött ez a munka a szekszárdi szőlészetekben. A szőlő­­termelők szerint ugyanis aktuális a permetezés, mert a hajtások nagy­sága meghaladta a 20 centimétert. A szakemberek szerint a szekszárdi szőlészetekben — ha erre az idő al­kalmas lesz — a héten végeznek is a szőlők első permetezésével. Munkás-paraszt találkozóra készülnek A bátai termelőszövetkezeti tagok és a Goldberger Textilgyár munká­sainak a közvetlen barátsága nem régi. Alig három hete, hogy a szö­vetkezeti községben járt az üzem igazgatója, párttitkára és főmérnö­ke. A három vezető ekkor az üzem legmesszebbmenő, közvetlen segít­ségéről biztosította a szövetkezeti község parasztságát. Ez a segítség­­adás azóta konkrét formában is meg­mutatkozott. A múlt héten négy na­pot töltött például a Rákóczi Tsz­­ben Ambrózi László építész, Ulle József gépész és Árendás József, a főkönyvelő helyettese. Ők hárman a konkrét segítségadás ügyében jár­tak Bátán. Kidolgozták azt a tervet is, mely szerint a gyár a Rákóczi Tsz új istállójába lévő­ vasutat szerel, hogy ne kelljen a trágyát az állat­­gondozóknak saroglyán kihordani, hogy többé-kevésbé gépesítve legyen a jószágok takarmányozása. Ígéretet tettek arra is, hogy gépesítik a ter­mény magtárba való felvonását, amely a termény betakarítása ide­jére elkészül. A bátai termelőszövetkezeti pa­rasztok és a Goldberger Textilmű­vek munkásai minden lehető módon erősíteni akarják közvetlen barátsá­gukat. Ezt a célt szolgálja az a nagy­szabásúnak ígérkező munkás-paraszt találkozó is, amelyet június első va­sárnapjára terveznek. Ekkor a többi között leutazik Bétára a gyár kultúr­csoportja, zenekara és futballcsapa­ta is. Egésznapos programot dolgoz­tak ki, amelyre készülnek Bátán is. Ekkor együtt ünnepelnek, szórakoz­nak majd a Goldberger Textilmű­vek munkásai és a termelőszövetke­zeti község parasztjai. Táncfesztivál Bonyhádon A Tolna megyei tánccsoportok, né­pi együttesek táncfesztiválját május 24-én rendezik meg Bonyhádon a járási művelődési házban. A megye táncosainak e nagy találkozása, — melyen zenekarok és énekkarok is részt vesznek — igen nagyszabású­nak és műsorában igen színvonalas­nak ígérkezik. A megye kulturális életében jelentős esemény műsorá­ban szerepel a bonyhádi általános is­kola énekkara, a szekszárdi úttörő­zenekar, a nagymányoki bányász ze­nekar, a grábóci és bonyhádi ci­­gánytánccsoport, a várdombi, cikói német tánccsoport, a bátai, decsi, sárpilisi, bogyiszlói népi együttes. A tánccsoportok közül fellép még a Dombóvári Gimnázium, a Dombóvá­ri Tanítónőképző, a Tolnai Selyem­gyár, a Szekszárdi Mezőgazdasági Technikum, a Szekszárdi Vasipari Vállalat, a Tamási Általános Iskola, valamint a lengyeli, felsőnánai, pak­si, sióagárdi, nagykónyi és a mado­­csai tánccsoport. Daumier-kiállítás nyílik Szekszárdon A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár reprodukciós anyagából Daumier­­kiállítást rendez a szekszárdi mú­zeum. A kiállításon 170 kép szere­pel majd. A nagy francia festő és grafikus műveinek bemutatása után a nyáron — ugyancsak reprodukciós anyagból — francia impresszionis­ták műveit mutatja be a szekszárdi múzeum. Pakson tartotta májusi tanácskozását a Tolna megyei képviselőcsoport Benke Valéria művelődésügyi miniszter felszólalása a csoport ülésén A Tolna megyei képviselőcsoport május havi ülését a paksi járási mű­velődési házban tartotta meg, s ezt az ülést a megye ifjúsága helyzeté­nek megvitatására szentelték. Az ülésen a Tolna megyében lakó kép­viselőkön kívül megjelent Benke Valéria, művelődésügyi miniszter, Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese és Bognár József egyetemi tanár. A képviselők előtt Bárd Flórián, a Megyei Tanács művelődési osztá­lyának helyettes vezetője tartott be­számolót. Elmondotta, hogy a fiata­lok ebben az évben 20 000 óra tár­sadalmi munkát végeztek, a tanul­mányi eredmények azonban nem kielégítőek, mert a középiskolákban a félévi átlag mindössze 3,26 volt. Sorra vette az ifjúsággal kap­csolatos kérdéseket, s beszélt arról is, hogy több esetben bi­zonyos ellentét tapasztalható a szülői ház és az iskola nevelése között. Az ifjúság életének megítélésével kapcsolatban rámutatott, hogy hiba az általánosítás, majd a vallásos né­zetek elleni harc fontosságáról be­szélt, s hangsúlyozta a világnézeti nevelés fontosságát. Bárd Flórián nagy tetszéssel foga­dott beszámolóját élénk vita követ­te. Dr. Tomszer Ferenc, a fiatalko­rúak bírája elmondotta, hogy a fia­talkorú bűnözők legnagyobb többsé­ge azok közül kerül ki, akik nem vé­gezték el a nyolc általános iskolát sem. Éppen ezért nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy az általános iskolát mindenki elvégezze, a mu­lasztók szüleivel szemben pedig az eddigieknél hatékonyabban kell el­járni. Hangsúlyozta, a fiatalkorúak bűnözése kivételes jelenség, de a megelőző intézkedésekkel ezeknek is elejét lehet venni. Rév Miklós, az MSZMP Paksi Já­rási Bizottságának titkára a paksi járás fiatalságának helyzetéről be­szélt. Foglalkozott az iskolai előme­netel kérdésével, s javasolta, hogy a pedagógusok nagyobb segítséget ad­janak a munkás- és parasztgyerekek tanulásához. Siklósi Imre, a KISZ megyei bi­zottságának titkára a fiatalok társa­dalmi munkájáról beszélt s rámuta­tott arra, hogy az ifjúság általában lelkesen veszi ki részét a szocializ­mus építéséből, s még azokat sem lehet ellenséges érzülettel vádolni, akik passzívan állnak a politikai kérdésekkel szemben. A tömegsporttal kapcsolatban szólt arról a helytelen szemléletről, amely tömegsport helyett egy-egy labdarúgó-csapat támogatásában merül ki. Az iskolai életről szólva elmondotta: sok helyen tapasztalta­Ezután Benke Valéria művelődés­­ügyi miniszter szólalt fel. Rámuta­tott az erkölcsi nevelés fontosságá­ra, s kiemelte: a pedagógusok vi­lágnézeti nevelése automatikusan megold számos, a világnézeti neve­léshez kapcsolódó problémát. Az elmúlt évben az volt a cél, hogy meginduljon a nevelő tes­tületen belül az ideológiai harc, most az a feladat, hogy mielőbb megteremtődjék az ideológiai és nevelési egység. Ezt segíti az is, hogy az új tanév­re az osztályfőnöki órák anyagát jelentősen javított változatban adják ki, s a minisztérium nevelés mód­szertani folyóiratot is indít, amely az erkölcsi nevelés módszertanával is foglalkozik. A továbbiakban a politechnikai oktatás eredményeiről számolt be Benke Valéria. Elmondotta, hogy ennek nyomán emelkedett a diákok felelősségérzete, rendszeretete, fej­lődött a kollektivitás, az egészséges önbizalom. Éppen ezért a jövő tan­évtől az eddiginél több hasonló is­kolát szerveznek, fontos azonban a helyi erőforrások kihasználása, amellyel növelni lehet a miniszté­rium tervét. A szülői munkaközösségekről szól­va a művelődésügyi miniszter el­mondotta, hogy a munkaközösségek sokat tettek, s ezután is nagy felada­tok várnak rájuk. Jó, hogy egyes pedagógusok durva, brutális módszerekkel akarnak taní­tani, amit sürgősen meg kell szün­tetni. Dr. Binszky István, a fiatalkorú­ak ügyésze arról beszélt, hogy sok gyerek van kitéve züllésnek, éppen ezért szükséges lenne az átmeneti otthonok férőhelyét gyarapítani, mert a megelőzésnek ez a leghatá­sosabb módja. Jancsó János, a Paksi Járási Ta­nács titkára a járás területén mű­ködő ifjúsági bizottságokról számolt be. Az iskolák anyagi segítése mellett azonban legfontosabb feladatuk a család és az iskola pedagógiai munkájának össze­hangolása, amiben a nőszövetség is sok segítsé­get adhat a munkaközösségeknek. Ezzel kapcsolatban szólt a mérték­telen iskolai bálozásokról s az itt helyenként megnyilvánuló egészség­telen szellemről, amely kozmetikai és divatbemutatókká változtatja az iskolai társas összejöveteleket. Ezek ellen mindenütt a leghatározottab­ban fel kell lépni. Befejezésül válaszolt a vita során felmerült kérdésekre. Beszélt az is­koláztatás megjavításáról, hangsú­lyozta, hogy szigorúan fel kell lépni a goromba pedagógusok ellen, majd rámutatott arra, hogy az ifjúság kérdésében fontos a reális szemlé­let. Pesszimizmusra nincs okunk, mert napjainkban ezen a téren is nagy előrehaladásnak lehetünk tanúi. Prantner József, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának első titká­ra azt javasolta, hogy a képviselők a jövőben többet foglalkozzanak az ifjúság kérdéseivel, látogassák meg a diákszállásokat, keressék a kap­csolatot a fiatalokkal. A felszólalásokra Bárd Flórián válaszolt, majd Kaszás Imre, a kép­viselőcsoport elnöke zárószavával ért véget a képviselőcsoport ülése. («s) Benke Valéria felszólalása

Next