Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-06 / 131. szám
1959. június 6. Asszonyoknak — lányoknak MIT MOND A §? Kit kell a gyermek apjának tekinteni ? 1.A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya fogantatási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogantartási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. A gyermek érdekében azonban bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogantatása a vélelmezett fogantatási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Ha az anya a fogantatási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni: a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy c) a jelen törvényben meghatározott előfeltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött. A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogantatási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó. Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.” (Családjogi Törvény 35—37. paragrafus.) Sorban vagy soron kívül...? Én is — mint a szekszárdi nők többsége — rendszeresen járok fodrászhoz. Többször előfordul, hogy várakozni kell, míg sorra kerül az ember. De hát istenem... ilyesmit el lehet viselni. Ellenben aminek már többször szemtanúja voltam, nem helyeslem, ezért írom meg önöknek, azzal a reménnyel, hogy valamit használok. Szóval az történt már többször, hogy soron kívül megcsinálták egyik-másik hölgy frizuráját. Nemrégen például a következő eset történt: Én kerültem volna sorra, amikor bejött egy hölgy és turbékoló hangon szólt: „Ugye, nem kell sokat várni?” A hölgynek szerencséje volt, hogy soron kívül megcsinálták a frizuráját, és pedig vártam tovább, nem túlságosan nagy türelemmel. Egy másik alkalommal ugyancsak tanúja voltam hasonló esetnek, amikor a hölgy nem járt sikerrel. Ekkor egy fiatalasszony szinte bocsánatkérő hangon szólította meg a „Mariskát” (a teljes nevét nem tudom), hogy nem lehetne-e soron kívül megcsinálni a frizuráját, mivel sürgős dolga van. Erre a fodrásznő „megmagyarázta neki”, „mit képzel, itt nem tesznek kivételt senkivel”. Ezt mi, jelenlevők valamennyien helyeseltük, bár a Mariska is megtette már többször, hogy jól bevágódott vendégének soron kívül csinálta meg a frizuráját. Minek folytassam?... Azt szeretnénk mi, szekszárdi lányok és asszonyok, ha minden soronkívüliséget kérő vendéggel azt tennék, amit „Mariska” tett a fiatalasszonnyal. Ha nincs kivétel, akkor csakugyan senkinek se legyen..., Sz. I.-né Szekszárd EXPRESSZ-KONYHA Néhány perc alatt kész a rántott sajt. Ementáli vagy trapis*a sajtból ceruzavastagságú szeleteket vágunk, lisztbe, tojásba, morzsába mártjuk és forró zsírban ropogósra sütjük. Vigyázzunk, hogy hirtelen süljön, máskülönben szétfolyik. Hozzá szalmaburgonyát adunk, melyhez a burgonyáit valóban majdnem szalmavékonyságúra vágjuk, konyharuhán megszárogatjuk és forró, bő zsírban szép pirosra sütjük. Csak a tálon sózzuk meg. A gombás pirítós is percek alatt elkészül, ha egyszerre három edényben csináljuk. Az elsőben kevés zsírban megpirítunk vékonyra szelt kenyeret, közben a másodikban megsütünk ugyanannyi szelet sonkát vagy füstölt húst, a harmadik lábaskában pedig gombamártást főzünk úgy, hogy az apróra vágott gombát megsózva, fedő alatt puhára pároljuk, majd a fedőt levéve, zsírjára sütjük. Ezután egy kiskanál liszttel behintve, tejjel fölengedjük és végül törött borssal, petrezselyemzölddel meg tejföllel megízesítjük. Most a tálon egymás mellé rakott kenyérszeletekre egyegy szelet sonkát borítunk és az egészet gombamártással leöntve, azon forrón tálaljuk. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Szóvá tesszük A Népújsághoz fordulok én és még nagyon sok kismama nevében. Ugyanis a paksi szülőotthonban minden mama olyan ellátásban részesül, hogy semmi ok nincs panaszra. Ellenben ami panasz van, az nem a szülőotthonra, hanem mindazokra az illetékes szervekre szól, melyek nem találnak megoldást a következő panaszra. A szülőotthon olyan mellékutcában fekszik, hogy elég csendes és nyugodt hely lehetne, de amilyen gépjármű csak létezik, az egész nap zavarja a szülőotthon életét, illetve a betegek nyugalmát. És nem utolsósorban az orvos munkáját, mert képtelen vizsgálni akkor, amikor az utcán végigmegy például egy kormos traktor. Itt szeretném megemlíteni, hogy itt a harmadik szomszédban van egy sztálinvárosi autóbusznak a megállóhelye, illetve a gépkocsivezető itt lakik és itt »állomásozik«. Ez így éjjel nappal többször zavarja a betegek nyugalmát. Ebben az ügyben már a kórház főorvosa felvette a kapcsolatot a tanács, a rendőrség és egyéb felsőbb szervekkel. Ezért kérjük intézkedjenek, hogy mindezek a bajok orvosolva legyenek, illetve megoldást nyerjenek, hogy biztosítva legyen a kismamák és csecsemők nyugalma. BÍRÓ JÓZSEFNÉ és a szülőotthon többi betegei A Tolna megyei asszonyok gyűjtéséből felépült az óvodaház a fóti gyermekvárosban. Az épületben két hálóterem, éjszakai felügyelői szoba, játszó, ételmelegítő helyiség, fürdőszoba, mellékhelyiség és óvónői lakás van. Az elmúlt hét szombatján ünnepség keretében adták át az óvodaházat. A Tolna megyei és Pest megyei kisgyermekek Priszlinger Károlyné óvónő vezetésével birtokukba veszik az óvodaházat 3 Id. Gerse József „Kiváló tanár“ Mire az olvasó ezekhez a sorokhoz ér, id. Gerse József, a szekszárdi általános leányiskola igazgatóhelyettese már útban van Budapest felé, vagy éppen most veszi át a »Kiváló tanár« kitüntetést, amellyel oktatásügyi kormányzatunk közel három évtizedes nevelőmunkáját elismerésben részesítette. — 1931 óta tanítok, 1932 óta egyhuzamban Szekszárdon. Így kezdődik beszélgetésünk. — Ebből hat esztendőt töltöttem a csatári iskolában, amit munkásságom talán legértékesebb időszakának tartok. A gyerekeken kívül neveltem a felnőtteket is, a csatári parasztság kulturális felemelkedésén munkálkodtam. Tanfolyamokat, műsoros esteket szerveztem. — Ez már második kitüntetésem, 1954-ben megkaptam »Az oktatásügy kiváló dolgozója« kitüntető címet, s azon kívül is sokszor elismeréssel nyilatkoztak munkámról. — Mondani se kell, végtelenül örültem, amikor megkaptam a Művelődésügyi Minisztérium értesítését, hogy szombaton délelőtt jelenjek, meg Budapesten a kitüntetés átvételére. Persze elsősorban a kitüntetés okozott örömet, de növelte az is, hogy Budapesten az országos ünnepségen részt vehetek. Tudatában vagyok, hogy a kitüntetés az elismerés mellett megnövekedett feladatokat is jelent. Ahogy az 1954-es kitüntetésem, úgy ez is további lelkes munkára, bátor kiállásra elvhűségre buzdít. — Tizenöt éve dolgozom a pedagógus szakszervezetben társadalmi munkásként. Tíz év óta járási szakszervezeti elnöki, vagy titkári funkciót töltöttem be. Jelenleg is a pedagógus szakszervezet járási titkára vagyok. — Még egyszer szeretném hangsúlyozni, nagy megbecsülést látok abban, hogy érdemesnek tartottak a »Kiváló tanár« kitüntetésre és e megtisztelő címre s további jó munkámmal igyekszem meghálálni a megtiszteltetést és érdemesnek bizonyulni a megbecsülésre. Az újságírónak nincs is mit hozzátennie id. Gerse József szavaihoz. Hiszen sokkal többet mond minden szónál az a több évtizedes nevelői munka s különösen az utóbbi tizenöt év lelkes, önfeláldozó munkálkodása, amit a gyermekek és felnőttek kulturális felemelkedéséért végzett. L Gy. Felháborodás Róma fasiszta érzelmű polgármestere ellen Urbano Ciocetti, Róma polgármestere óriási felháborodást váltott ki az olasz közvéleményből, amikor nem engedélyezte annak az ünnepélynek megtartását, amelyen Róma felszabadulásának 15. évfordulóját akarták megünnepelni. Antonello Trombadori kommunista városatya a múlt héten kérdést intézett a polgármesterhez, hogy megtartják-e a június 4-i ünnepségeket annak a napnak emlékére, amikor 1944-ben Rómából kivonultak a nácik és fasiszták. Ciocetti kijelentette, hogy tizenöt évvel az események után, amelyek annyi szenvedést hoztak Rómára, sokkal helyesebb elkerülni minden demonstrációt, mely feleleveníthetné a régi gyűlöletet, ami amúgyis csak lassan alszik elő. A fasiszta pártok támogatásával működő polgármester kijelentését az olasz sajtó és közvélemény haladó szellemű része, de még a burzsoá lapok is felháborodással fogadták. A Messaggero így ír: „A polgármester emlékezetéből kivesztek a történelmi tények. Urbano Ciocetti lemondott arról a jogáról, hogy Róma nevében beszélhessen. A rómaiak az ő tilalma ellenére is megünneplik június 4-ét. Az olasz Nemzeti Partizánszövetség is bejelentette, hogy ünnepséget tart június 4-én és érdemtelennek nyilvánította Róma polgármesterét arra az állásra, amit betölt. A boltok új nyitvatartási ideje A Magyar Szocialista Munkáspártnak a munkásosztály helyzetével foglalkozó határozata alapján a lakosság fokozottan jobb ellátásának biztosítása érdekében a kereskedelmi-, pénzügyi- és vendéglátóipari dolgozók szakszervezetének illetékes vezetőjével egyetértésben a megyei tanács kereskedelmi osztálya az alábbiakat rendelte el az iparcikk-üzletek és tejboltok nyitvatartása tárgyában. 1. Szekszárd városban az iparcikkboltok 1959. évi június hó 2- től a keddi és pénteki napokon este 18 óráig tartanak nyitva. 2. A tejboltok és a tejet árusító boltok vasárnap reggel 7—9 óráig tartanak nyitva. A tejboltok vasárnapi nyitvatartását figyelembe véve, az Élelmiszeripari Főigazgatóság intézkedett, hogy a tejipari vállalatok a szükséges tejmennyiséget kiszállítsák. Fentiek figyelembevételével az alant felsorolt tejboltok, illetve tejet árusító boltok kötelesek vasárnaponként reggel 7—9 óráig nyitva tartani. Bonyhád 57. sz. Tejbolt, Dombóvár 16. számú, Paks 1. számú, Dunaföldvár 61. számú tejet árusító boltok, Szekszárd városban a 31., 47. és 48. számú tejboltok és a Tolna 11. számú, Tamási földművesszövetkezeti tejet árusító boltok. 3. A hétköznapi nyitvatartási idő kiterjesztését — a helyi viszonyoknak megfelelően — létszám és béralapemelés nélkül kell megoldani. A vasárnap nyitva tartó boltok dolgozóinak a heti pihenőnapját, vagy díjazását illetően a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek (MTV. 81. §) megfelelően kell eljárni. Abban az esetben, ha a heti pihenőnap elháríthatatlan okokból nem biztosítható, a vasárnapi munkára igénybe vett dolgozót a jelen rendelet 2. pontjában szabályozott nyitvatartási időt, a szükséges előkészületi munkákat és a pénzfeladást figyelembe véve — a heti pihenőnapi pótlékkal felemelt 4 órai munkabér illeti meg. A rendelkezés végezetül felhívja az ügyben érintett szerveket, hogy a boltokat erről tájékoztassák, s egyben hívják fel a boltok vezetőinek figyelmét arra, hogy a megváltoztatott nyitvatartási rendet a boltban jól látható helyen függesszék ki, hogy a vásárló közönség arról tudomást szerezzen.