Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-14 / 138. szám
1959. június 14. SPORT ÖKÖLVÍVÁS Pécsszabolcsi Bányász—Szekszárdi Dózsa 10:10 Pécsszabolcson, a Puskin kultúrteremben került megrendezésre a Pécsszabolcsi Bányász— Szekszárdi Dózsa területi csapatbajnokság ökölvívó mérkőzése. Markos ellen a Pécsszabolcsi Bányász nem tud ellenfelet adni, így ellenfél nélkül győz. 0:2. Nagy döntetlenül végez Tarr ellen. A fiatal szekszárdi versenyző jól kezd és küzd mindhárom meneten át, de nem tud fölénybe kerülni a hosszúkezű ellenfelével. A mérkőzés döntetlenül végződik. 1:3. Budait leléptették Sasvári ellen. Az I. menetben Budai támad többet, Sasvári kevesebbet üt, de ütései tisztán »ütnek«. A II. menetben a Bányász versenyző kerül fölénybe. A harmadik menetben feljön Budai, de a III. menet közepén a mérkőzésvezető lelépteti. 3:3. Szűcs átesett súlyán és így győz ellenfele mérkőzés nélkül. 5:3. Kappel feladja Baksa ellen. Szépen indul a mérkőzés, de Baksának egy ütése gyomron találja Kappelt és az feladja az első menet végén. 7:3. Árpás döntetlenül végez Nemes ellen. A szekszárdi fiú kemény ütésekkel támad és a 2., valamint a harmadik menetben fölényben is van. Ennek ellenére a pontozóbírók csak döntetlenre hozzák a mérkőzés eredményét. 8:4. Kálmán ellen feladta Nyitrai. Kálmán egy súlycsoporttal magasabban indult, ellenfele le akarta rohanni, ,de ő remekül védte magát, sőt ellentámadásba ment át és egy jól eltalált horgától Nyitraira nyolcat számoltak. Mikor feláll újra rohamra indul, de Kálmánnak egy jól eltalált ütésétől megroggyan és feladja. 8:6. Borda ellen Harka feladja. Borda az első menet elején hatalmas ütéseket mér ellenfelére, aki egy perc után feladja a mérkőzést. 8:8. Pamuk veszt Ragoncsa ellen. Betegsége miatt Pamuk edzés nélkül kénytelen kiállni és így kénytelen meghajolni a nagyobb tudású pécsszabolcsi versenyző előtt. A pontozóbírók csak minimális pontkülönbséggel hozták vesztesnek Pamukot. 10:8. Varga győz Boda ellen. Varga ellenfele, annak ellenére, hogy nehezebb volt, nem tudott komoly ellenfele lenni Vargának. Varga remekül küzdött és megérdemelten győzött. 10:10. VIT jelvényszerző verseny kiírása Szekszárd város üzemi dolgozói részére A Tolna megyei Ifjúsági Sport-, bizottság és a Megyei Testnevelési és Sporttanács az 1959. évi VIT jelvényszerző verseny kiírását készítette el Szekszárd város üzemeinek dolgozói részére. A verseny célja: az 1959. évi VIT tiszteletére minél több üzemi, hivatali dolgozónak rendszeres sportolási lehetőséget biztosítani a jelvényszerző versenyeken keresztül. A jelvényszerző versenyen, a Szekszárd városhoz tartozó üzemek, hivatalok és egyéb vállalatok dolgozói vehetnek részt. A verseny ideje és helye: a jelvényszerző versenyeket 1959. június 20-tól 1959. szeptember 30-ig kell lebonyolítani Szekszárd város sporttelepén. A jelvényszerző versenyek időpontját az üzemi, hivatali és egyéb vállalatok KISZ alapszervezetei, üzemi bizottságai határozzák meg. A verseny időpontját a fenti szervek kötelesek jelenteni a városi KISZ bizottságnak. Versenyszámok: lásd a VIT jelvényszerző versenyek eredménylapjain. A verseny rendezője: a jelvényszerző versenyeket az üzemi, hivatali és egyéb vállalatok, KISZ alapszervezetei a szakszervezeti bizottságokkal közösen rendezik meg. Díjazás: díjazásban részesül az a három legjobb üzem, vállalat, vagy hivatal, melynek dolgozói közül legtöbben vesznek részt a jelvényszerző versenyeken, az üzemek, vállalatok dolgozóinak összlétszámát figyelembe véve. A helyezettek díjazását a Megyei ISB és a megyei TST a következőképpen határozza meg: I. helyezett: 1 garnitúra labdarúgó felszerelés, cipő nélkül. II. helyezett: 1 garnitúra kézilabda felszerelés, 6 pár tornacipő. III. helyezett: 1 garnitúra röplabda felszerelés. Megjegyzés: a jelvényszerző versenyek befejezése után az eredménylapokat szabályosan kitöltve 48 órán belül le kell adni a Szekszárdi Járási TST-nek, vagy a városi KISZ bizottságnak. Az üzemek közötti VIT jelvényszerző versenyeknél a különböző sportágban leigazolt versenyzők létszámát a verseny értékelésénél nem vesszük figyelembe. A leigazolt versenyzők, amennyiben a szükséges pontszámokat elérik, ,úgy természetes, a VIT jelvényeket megkapják, csak az üzemek dolgozóinak összlétszámánál a versenyértékelésnél nem veszik figyelembe. Az I., II. és III. helyezett üzemeknek a felszerelést 1959. október 5-én a KISZ megyebizottság helyiségében ünnepélyes keretek között adjuk át. VIT eredménylapok a KISZ városi bizottságánál kaphatók. Tolna megyei Ifjúsági Sportbizottság Tóiig. megyei Testnevelési és Sporttanács ' 0 Ás építők NAPJA alkalmából köszöntjük megyénk valamennyi építőipari dolgozóját. További ered-1010I090I090 I 0 S 0 ra 0 R 0 KS 0 E3 0 £ 30 o 0 m 0 63 0 KS 0 kértményes munkájukhoz erőt, egészséget és sok kívánunk. Szakszervezetek Ina megyei Tanác Elnöksége 30 si- TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Béke és Barátság tornaünnepélyének műsora 1. Általános iskolai labdarúgóbajnokság megyei döntője. 2. A szekszárdi általános iskolák együttes szabadgyakorlata. 3. A tolnai, a decsi és az őcsényi általános iskolák fiú botgyakorlata, a faddi általános iskola leány talajgyakorlata és a Szekszárdi III. számú Általános Iskola leány gúlagyakorlata. 4. A Szekszárdi I. számú Általános Iskola zászlógyakorlata, a Szekszárdi II. számú Általános Iskola és a Tolnai Általános Iskola padgyakorlata. 5., A Szekszárdi II. számú Általános Iskola kendőgyakorlata, a faddi és a Mözsi Általános Iskola zászlógyakorlata. 6. A Bátaszéki Fiú Általános Iskola szabadgyakorlata, a bátaszéki és a Bonyhádi Általános Iskola leány ritmikus gyakorlata. 7. MHS motoros repülőmodell bemutató. 8. A Bátaszéki Általános Iskola VIII. osztályának gyakorlata. 9. A szekszárdi ipari tanulók szabadgyakorlata.10. Középiskolás és szovjet tornászok szertorna bemutatója nyújtón, férfi és női körkép. 11. MHS hőlégsugaras repülőmodell bemutató., 12. Középiskolai fiú és leánytanulók szabadgyakorlata. 13. Középiskolai fiú és leány talaj torna és az ipari tanulók asztalugrása. 14. A szekszárdi gimnázium, a bonyhádi gimnázium, a dombóvári tanítóképző leány tanulóinak ritmikus gyakorlata. 15. A topríaünnepély záróképe. 16. Tolna megye—Pest megye válogatott labdarúgó-mérkőzés. együttes Felkészülés a szpartakiád röplabda mérkőzései Irta: Pálinkás István, a Megyei Röplabda Szövetség elnöke : A falusi szpartakiádok alkalmával mindig több és több röplabdacsapattal vesznek részt a falvak fiataljai. A mennyiségi számokkal tehát nincs is baj. Meg kell azonban említenünk, hogy a minőségi felkészülésekkel már nem lehetünk teljes egészében megelégedve. E cikk keretében tehát megpróbálunk a szpartakiádra jelentkező röplabda-csapatok részére segítséget adni a felkészüléshez. A röplabda-sportnak alapelve az, hogy ha a játékos mindjárt a kezdetben nem sajátította el tökéletesen a labdakezelés technikáját (legalább az alapérintést), játék szinte ki sem alakulhat. A rossz, labdakezelés miatt történik kezdő csapatainknál a legtöbb szabálytalanság. Ezért a labdakezelés technikai elemeinek elsajátítása a kezdetben (de később is) alapos és türelmes munkát kíván az oktatótól és a játékosoktól egyaránt. A helyes labdakezelés alapelve a helyes alapállás. Csak a szabályos alapállásból kiindulva lehet a legjobban és legbiztosabban továbbítani a labdát. Helyes alapállás, helyes és jó labdakezelés, biztonságos játék, ütőképes csapat. Nézzük meg, hogy az alapállás oktatásánál mit kell figyelemmel kísérnünk? A szabályos alapállás összetevői: mérsékelten rézsútos, harántterpeszállás, bokából előredőlt lábszár, kissé roggyant térd, csípőből mérsékelten előredőlt törzs, lazán előreengedett váll, könyökben hajlított és előretartott kar (tenyerek kosarat alkotnak), fej a törzs irányában előredőlve, tekintet. a labdán. Az oktató a fenti ismérvek alapján részletezve, betanítja a helyes alapállást a játékosoknak, természetesen labda nélkül. Ez persze unalmasnak fog hatni, de viszont szükséges és elengedhetetlen. Az alapállás oktatása után térjen rá az oktató a hozzáállás betanításához. A hozzáállás nem azonos értelmű a helyezkedéssel. A hozzáállás alatt azt értjük, illetve a játékosnak azt az igazodó mozgását értjük, amellyel a labda megjátszásához legalkalmasabb testhelyzetbe igyekszik beállni. Rendszerint akkor történik, amikor a játékos már látja az érkező labda irányát. A hozzáállás tehát a játékos egyéni és a csapat többi tagjainak feladatától független mozgása, amely kizárólag a labda megjátszását szolgálja. A hozzáállás történhet: guggolással, amikor a játékos a labda érkezési síkjában áll, de már nincs ideje előrelépni, hogy a helyes érintőmagasságot felvegye. Felugrással, amikor a játékos a labda érkezési síkjában van ugyan, de már nincs ideje hátramozogni. Előremozgással, amikor a játékos a labda érkezési síkjában van ugyan, de nincs olyan helyzetben, hogy a labdát a helyes lassajátékos áll érintőmagasságban fog.: ■’' Hátramozgással, amikor a a labda érkezési síkjában ugyan, de a labda íve olyan, hogy az a feje fölött túljutna és a háta mögött esne le. jöldalmozással, amikor a játékos érkezési síkjában és vá \ mozognia bal, vagy jobboldali oldalmozgással. Hangsúlyoznunk kell, hogy mindenféle hozzáállás ,mozgásnak gyorsnak és határfozottnak kell lennie, hogy a labdaérintés pillanatára nyugalmi helyzetbe, vagyis tökéletes egyensúlyt biztosító alapállásba kerüljön a játékos. A hozzáállás különböző változatainak oktatása természetszerűleg, először labda nélkül oktatandó, és amikor labda nélkül már minden egyes játékos elsajátította, akkor labdával oktatjuk a következőképpen: a játékosokat felállítjuk egysoros vonalba és' az oktató 3—4 méterrel eléjük áll és a labdát a hozzáállás' változatai szerint dobja a játékosoknak eléjük, fülűjük/ mögéjük stb. Ezek a gyakorlatok természetesen történhetnek körben állással is. Arra kell az oktatónak mindig ügyelnie, hogy amikor a játékosok a labdaérintésben hónak, mindig szabályos alabon megállva, szabályos érintéssel küldjék vissza a az oktatónak. Azt mondtuk szabályos kosárérintéssel ’k ládát továbbítani. Beszéljünk tehát a szabályos kosárérintésről a következőkben. (Folytatjuk.) Ill . B I G9 1- Á%- illetékesek nyilatkoznak A járási labdarúgó-bajnokságban szerepéig: csapatok vezetői és szurkolói látják csak igazán, hogy a' jobb csapatoknak a járási', bajnokságban milyen reménytelen a helyzete. Nincs meg a fejlődési lehetőség, de ha mégis s$ikerül feljutni a megyei bajnokságba, oda csak átszálltvb-t váltanak. A megyei példák azt is igazolják, hogy ha a labdarúgó-csapat a járási bajnokságban játszik a labdarúgás mellett még megtalálható a többi sportág is. Amint a csapat a megyei bajnokságba jut, a többi sportág rögtön elsorvad. Ezek szerint a megyei labdarúgó-bajnokság nemcsak, hogy »magas» a járási bajnokságból feljutó csapatoknak, hanem költséges is. Váralján, Mázán, Nagymányokon, Tamásiban, Iregszemcsén, Döbröközön csak labdarúgás van. A vezetők arra hivatkoznak, hogy , nincs pénz más sportágakra. Ezek szerint a megyei bajnokságban a labdarúgás nem tudja önönmagát eltartani, és bizony az állami támogatás is sokszor elmegy a »focira». A Megyei Labdarúgó Szövetség is jól látta a felsorolt hibákat és ezért hozott a közelmúltban határozatot, hogy az 1959—1960-as bajnoki évben megrendezik a kétcsoportos járási I. osztályú bajnokságot. A terv szerint a két csoportban 10—10 csapat küzdene a bajnoki pontokért és az első helyezettek feljutnának osztályozó nélkül a bajnokságba. A megyei I. osztályból kieső két csapat viszont nem a járásiba, hanem a járási I. osztályba kerül vissza. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a napokban Felnagy József dunaszentgyörgyi posta segédkezelővel és Misolczki József dunaszentgyörgyi labdarúgó szakosztályvezetővel. Íme a két nyilatkozat, mivel egy szakosztályvezető és egy találomra kiválasztott szurkoló a legilletékesebb, hogy ezekről nyilatkozzon. Misolczki József: „Nagyon örültünk, mikor meghallottuk a Megyei Labdarúgó Szövetség döntését a járási I. osztály felállításáról. A jelenlegi bajnokság gyenge, és kevés mérkőzés is volt. Mi még nem panaszkodhatunk, mert legalább a kisorsolt mérkőzések lejátszásra kerültek, de például a tamási és a dombóvári járásban — értesülésünk szerint — a mérkőzések 50—60 százaléka elmaradt. Tehát azokban a járásokban hiába van egy-két jobb képességű csapat, amikor nincs ellenfele. Különben az osztályozó mérkőzésről az a véleményem, hogy a Dózsa magasan kiemelkedik a mezőnyből. Technikai képzettségéhez nem fér kétség. A második helyezettnek én a cikói csapatot tartom. El kell ismernem, hogy jobb a dunaszentgyörgyinél. Fernagy József: A Szekszárdi Dózsa győzelme megérdemelt volt, ennek ellenére a játékvezető több hibát vétett. Nem tudta kézben tartani a mérkőzést. A játékvezető... leállt vitatkozni a szurkolókkal, stb. Az ilyen osztályozó mérkőzésen nagy a tét. Ezért örülünk annak, hogy újra lesz járási I. osztály, ahol körülbelül egyenlő képességű csapatok játszanak majd egymással. Hiába, erős nekünk a megyebajnokság. De úgy gondolom, így van ezzel sok más csapat, rajtunk kívül.» íme a két nyilatkozat. Nagyon helyesen és tisztán látjuik, hogy a járási bajnokság nem vált be, ugyanakkor a megyebajnokság erős csapatai:nak. Ny. 'SPORTHÍREK A gyönki gimnázium labdarúgó-csapata, a Gyönki' FSA ifjúsági csapata ellen játszott vasárnap barátságos mérkőzést. Az ’ utánpótlás szempontjából jelentős mérkőzésén a diákok bizonyultak •jobbnak. Lelkes játékukkal megérdemelten győztek 4:0-ra. Kitűntek: Likbert Nady , Fehérvári, Tóth. tanulóknak a tornához : . pintér * Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága az MSZMP Paksi Járási Bizottságával játszott dáni labdarúgó*mérkőzést Pakson. A mérkőzést a venei gcsapat 4:0 (2:0), arányban az eme. • Az Alsónánai Általános Iskola vasárnap délután ünnepélyét.. nulója egyforma tartotta torna. Az iskola öft.....s tatorna a - ben, zárt sorokban érkezett a sn. :árpbára. A tanulók sokat fejlődtek egy év,, ejptt. Ke,sárii jsavolta és Fodor Erzsébet gr .né y. lór (területi bajnok) tálai . .. rencse bemutatója is e.a ... . .)a népség nívóját és kct r. >. hu kimaraanak az aból. . t további sportolásra a helyi termo-, lószövetkezeti iskola a tornai bit labdás sportkörben. Az ét eéseket vásárol. . a is.