Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

1959. június 7. SPORT +++***0*010* Hozzászólás és válasz, miért ,tizennégyes létszámú a megyei labdarúgó-bajnokság A napokban olvastam a Nép­újság sportrovatában Lux Sán­dornak, a Megyei Labdarúgó Szövetség elnökének nyilatko­zatát a kiesés, valamint a fel­jutás kérdésében. Ehhez sze­retnék hozzászólni. Az ország valamennyi megye bajnokságában tizenhatos lét­szám van. A Magyar Labdarú­gó Szövetség rendelete alapján erre lehetőség van. Ugyanak­­kor Tolna megyében 14-es a megyei bajnokság létszáma. A nyilatkozat többek között azzal foglalkozott, hogy a je­lenlegi járási bajnokság hat csapata közül az osztályozó I. és II. helyezettje kerül csak fel és azért nem lesz 16-os lét­szám a megyebajnokságban, mert nem akarják azt »hígíta­ni­«. Ezzel kapcsolatban az a meglátásom, hogy a Szekszárdi Dózsa jelenleg is olyan játék­erőt képvisel, hogy a megye­bajnokságban átlagon felüli csa­pat lesz. Dunaszentgyörgy ta­valy bajnokságot nyert, de az MLSZ rendelkezése értelmében akkor feljebb jutási lehetősége nem volt. Gyönk járási szék­hely, így egy megyebajnoki csa­patot feltétlen megérdemelne. Nem beszélve arról, hogy a töb­bi három csapat is azért küzd az osztályozón, hogy feljusson a megyebajnokságba. Bár még a megyebajnokság nem ért véget, de ha úgy ala­kul, hogy a Tamási I. csapata kiesik, akkor a jó képességű ta­mási ifjúsági csapattal mi fog történni, hol fog szerepelni? A megye labdarúgása színvonalá­nak érdekében a megyei I. osz­tály és a járási bajnokság közé be kellene ékelni egy olyan bajnokságot, ahol azok a csa­patok megtalálnák a fejlődést, akiknek a járási bajnokság szín­vonala alacsony, de mégsem tudnak a megyebajnokságba feljutni. Kutasi Béla, Bonyhád Olvasónk leveléhez annyi hozzáfűzni valónk van, hogy valószínűleg ő is egyetértene a Megyei Labdarúgó Szövetség elnökének a nyilatkozatával a 14-es létszámmal kapcsolatban, ha látott volna egy-két megye bajnoki, vagy járási bajnoki mérkőzést. Sajnos egyik-másik csapat olyan alacsony színvona­lú játékot produkál, amire nincs jelző. Előfordul ugyan, hogy ezek a csapatok némely­kor kiugró eredményt érnek el nagy csapat ellen, de ez nem azt jelenti, hogy a csapat egyik vasárnapról a másikra feljavul, hanem csak a határtalan lelke­sedés és a hazai pálya előnye segíti őket hozzá az esetleges váratlan eredmények elérésé­hez. Rendszeres edzéseket nem tartanak. Tudunk példákat, mi­kor négyen­-öten jelennek meg az I. csapatból az edzéseken. Megfelelő edző se állt rendel­­­kezésükre, és így nem is vár­hatunk fejlődést tőlük. Az egy­magában még nem biztosítja a fejlődést, ha az I. osztályban játszik egy gyengébb képességű csapat. Ezeket a problémákat ismerve hozta a Megyei Lab­darúgó Szövetség azt a határo­zatot, hogy az ősszel beindítja az összevont járási bajnoksá­got, mely nagyjából azonos lesz a megyei II. osztállyal. Ez az összevont járási bajnokság két csoportban kerül megrendezés­re, tíz-tíz csapat részvételével. (Ezt a hét folyamán már közöl­tük lapunkban.) A Labdarúgó Szövetség a jelzett húsz csapat közé kizárólag csak olyanokat vesz fel, ahol a szükséges anyagiak mellett az erkölcsi biztosíték is megvan arra, hogy valamennyi mérkőzésü­ket lejátsszák. (Különösen a vidékieket.) Köztudomású, hogy a megyei labdarúgó-bajnokság elég költ­séges. Ha történetesen nem ket fő, hanem négy csapat kerülne fel, szerintünk nem biztos, hogy például Ozora, Cikó, vagy esetleg Gyönk, nem beszélve Dalmandról bírná az utazási költségeket. A megyebajnok­ságban szereplő labdarúgó-csa­patnak legalább évi 70—80 000 forintos költségvetés kell, hogy valamennyi mérkőzését le­játssza. Ezt az összeget pedig a bevételből fedezni nem tudja, állami támogatást a labdarúgó szakosztály viszont nem kap­hat. Tehát sok olyan szempontot kell ennél a rendelkezésnél fi­gyelembe venni a labdarúgó szö­vetségnek, melyre sok kívülálló nem is gondol. Egy biztos: a Megyei Labdarúgó Szövetség Kutasi Béla bonyhádi olvasónk­kal együtt egyformán azon fá­radoznak, hogy a megye labda­­rúgásának színvonalát tovább emeljék. SPORTHÍREK Ma délelőtt 11.30-kor Pakson a Bajai Építők női kosárlabda-csa­pata játszik bajnoki mérkőzést. * A Bonyhádi Vasas Sportkör ve­zetősége a közelmúltban foglalko­zott az úszószakosztály megalakí­tásával. Ezen a vezetőségi ülésen létrejött az úszószakosztály szer­vező bizottsága. A zománcgyár dolgozói közül többen munkafel­ajánlást tettek, hogy az úszó­­szakosztály minél hamarabb meg­kezdhesse munkáját, így Boros Géza, Kurcz István és Hauzer La­jos tett felajánlást társadalmi munkák elvégzésére. * A Szekszárdi Petőfi női kosár­labda-csapata július 2-án, 3-án, 4-én és 5-én osztályozó mérkőzé­seket játszik Győrött az NB II-be jutásért. A Bonyhádi Zománcgyár üzemi bizottságának elnöke, — Kerner József — ígéretet tett, hogy a kö­zeli napokban megbeszélést foly­tatnak az atlétikai szakosztály ügyében az illetékesekkel és a szakosztálynak szükséges anyagi fedezetet biztosítják. * A Magyar Honvédelmi Sport­­szövetség Tolna megyei Végrehaj­­tó Bizottsága a közeli napokban tárgyalta a dombóvári járási MI­ SS munkáját, eredményét. Felhívás Kérjük levelezőinket, tudósí­tóinkat, hogy a ma lejátszásra kerülő megyebajnoki, valamint osztályozó-mérkőzésekről az ered­mények közlését kérjük 19.30— 20.30 óra között leadni, a 20— 10-es telefonszámon, B-beszélge­­tésre. Ezúton is kérjük vala­mennyi levelezőnket, hogy a me­gyebajnoki mérkőzésről 25—26 gépelt sornál többet ne írjanak, mert ennél többet nem áll mó­dunkban közölni. Az osztályozó mérkőzésekről körülbelül 20 sor terjedelmű anyagot kérünk. I 17 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Megyei ISB és a Megyei TST elnökségének felhívása a sportkörökhöz Az elmúlt évhez hasonlóan a Megyei ISB és a Megyei TST felhívást intézett a megye összes KISZ alapszervezetéhez, sport­körökhöz a sportlétesítmények építése, felújítása akciójának megszervezéséhez. Felhívásun­kat igen kedvezően fogadták KISZ-alapszervezeteink, sport­köreinek és hozzáláttak új léte­sítmények építéséhez, illetve a meglevő létesítmények felújítá­sához. Az elmúlt évben több mint 300 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek KISZ alapszer­­vezeteink, sportköreink. Roha­mosan növekedett a korszerű lé­tesítmények száma, így a falusi fiatalok sportolási lehetőségének alapja, a korszerű létesítmény részben biztosítva van már. A Megyei ISB és a Megyei TST kérése, hogy az 1959-es év­ben is az elmúlt évekhez hason­lóan fogjanak hozzá a létesítmé­nyek építéséhez, a meglevő léte­sítmények korszerűsítéséhez. A létesítmény-építés elkezdé­sénél készítsenek 2 példányban költségvetést a következők alap­ján: 1. Milyen létesítményt kíván­nak építeni, illetve felújítani? 2. A létesítmény-építéshez men­­nyi anyag és forint összeg áll a sportkör rendelkezésére? 3. Fo­rint értékben milyen társadalmi munkát végez a KISZ alapszer­vezet és a sportkör tagsága? 4. A létesítmény­építéshez a köz­ségi tanács és egyéb társadalmi szervek milyen támogatást tud­nak biztosítani a sportkör részé­re? 5. A költségvetést a községi párt- és tanácsszervekkel látta­moztatni kell, majd a járási KISZ V. B., TST javaslata alap­ján határozzák meg, milyen for­mában adjon a Megyei ISB tá­mogatást a sportkör részére? Itt meg kell határozni, hogy a sport­körnek felszerelés, vagy pénz­­beni támogatásra van szüksége? A Megyei ISB és a Megyei TST elnöksége kéri a KISZ-alapszerveket és a sportkörök tagjait, hogy mindent kövesse­nek el annak érdekében, hogy az 1959-es évben minél több lé­tesítménnyel gazdagodjon me­gyénk sportlétesítményének hely­zete. Tolna megyei Ifjúsági Sportbizottság, Tolna megyei Testnevelési Sport Tanács Huszonegy számban jobb eredmény született, mint tavaly a megyei középiskolás atlétikai bajnokságon A Szekszárdon megrendezett megyei középiskolás atlétikai bajnokság a vártnál jobban si­került és jobb eredményt hozott. Maga a verseny zavartalan, gör­dülékeny megrendezése is hoz­zájárult a sikerhez. A pálmát ezúttal is — mint az várható volt — a szekszárdi gimnázium vitte el. Győzelme nem is lehe­tett vitás, mert egyik Tolna me­gyei gimnázium atlétáinak sincs olyan versenyzési lehetősége, mint a szekszárdiaknak, akik a Szekszárdi Dózsa színeiben az idén már több versenyen vettek részt, így a versenyek légkörét már megszokták. A többi iskola mostohább körülmények között készülhetett a versenyre, ahol a szerek és a pályák se hasonlít­hatók össze a szekszárdival. Ennek ellenére a versenyered­mények mutatják a tavaly óta elért fejlődést nemcsak a szek­szárdi, hanem a vidéki gimná­ziumokban is. Addig, míg tavaly csak egy II. osztályú szintet ér­­­tek el a versenyen, addig az idén nyolc II. osztályú szintű eredmény született. Ezen túlme­nően csak kilenc számban ma­radt alul az eredmény a tavalyi­aknak, míg 21 számból lényege­sen jobbat értek el. Ezek az eredmények egymagában is di­csérik testnevelőink jó munká­ját. Csapatversenyben férfiaknál a legkiegyensúlyozottabb a szek­szárdi gimnázium csapata volt, de ugyanez a bonyhádi gimná­ziumra is elmondható. További sorrendben következnek: Dom­bóvár és Paks. A csapatverse­nyek folyamán a legnagyszerűbb tény, hogy a paksi gimnázium magasugró csapata legyőzte a sokszoros bajnok szekszárdi gim­náziumot. Mint érdekességet em­lítjük meg, hogy Bonyhád ezút­tal sem tudta visszahódítani do­bószámokban hegemóniáját Szekszárdtól. Nőknél a szekszárdi gimná­zium kis létszáma ellenére is erős volt és nagy átütő erővel bírt. A dombóvári tanítóképző biztosan szerezte meg a második helyet, Paks viszont megelőzte Bonyhá­­dot, amit jó futóinak könyvelhet el. A dombóvári tanítóképző még mindig verhetetlen — hos­­­szú évek óta — dobószámokban. Futószámokban Szekszárdot férfivonalon Bonyhád, míg nők­nél Paks próbálta megszorítani, sőt egyéni számokban a paksi lányok egész jó eredményeket is értek el. Gátfutószámnál csak Bonyhád és Szekszárd között volt vetélkedés, mivel sajnos csak e két helyen van gátfutás megyénkben. A legszínvonalasabb versenyt a férfidobók vívták. Reha súly, Bakó, Reha, Hubai diszkosz ered­ménye, valamint Reha, Perényi, Bakó, Nyakas gerelyhaj­ító ered­ménye várakozáson felüli. Kü­lönösen gerelyben voltak jó ered­mények. A nyolc II. osztályú eredmény közül négy gerelyben született. A testnevelők egyön­tetű megállapítása ilyen gerely­mezőny még nem volt együtt. Két olyan versenyző volt, aki egymaga két II. osztályú ered­ményt ért el. Az egyik Reha (súly, gerely), a másik Koszto­lányi (100—200 m). Örvendetes, hogy ilyen jól si­került a Tolna megyei középis­kolák atlétikai bajnoksága. Egyetlen szépséghibája azonban, hogy a tolnai gimnázium egy ta­nulóval nevezett, míg a tamási gimnázium egyáltalán nem ne­vezett a versenyre. VIT jelvényszerző verseny a Dombóvári Fatelítőnél Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Dombóvári Fatelítő Válla­latnál a VIT jelvényszerző ver­seny. A hét közepéig több mint száz dolgozó tette le a VIT jel­vényszerző verseny próbáit. A fia­tal sportolók példamutatása hoz­zájárult az elért eredményekhez. Dicséretben kell részesíteni Czim­bér Lajos csoportvezető csapa­tát, akik a munka elvégzése után mentek a sportpályára, hogy a VIT jelvényt megszerezzék. A nők közül példamutatóan vett részt Keczeli Lajosné. Az idő­sebb dolgozók közül Keczeli Ist­ván, Keczeli Lajos, Pálkovács Ferenc, Loth György, Török Já­nos, akik elsőnek jelentkeztek a jelvényszerző versenyre. A Dombóvári Fatelítő a dom­bóvári üzemek közül elsőnek ren­dezte meg a VIT jelvényszerző versenyt. A többi üzem dolgozói vegyenek példát a Fatelítőtől és ők is rendezzék meg a VIT jel­vényszerző versenyt. Poppné Három versenyző a 180-ból Reha József gyón­ki gimnáziumi tanuló — Számított a jó eredmé­nyeire és arra, hogy új megyei csúcsot állt fel? — Nagyon kész&nem, de az edzéseken csak­ , lS.BO-at dob­tam, míg itt a versenyen 13.33- as dobással új meg­yei csúcsot sikerült felállítani, — örül neki? — Gondolhatja! — Tervei?.. — Jól végezni az iskolát. Elő­ször a Testnevelési­­ Főiskolára szerettem t volna menni, de a torna nem ment. Most a jogra kértem felvételem. Így pillanat nyíltig a legfontosabb, hogy jól »érjek«. Bagácsi Magda paksi gimnáziumi tanuló — Melyik számot szereti a legjobban az atlétikában? — A S00 métert, mert úgy érzem ez a legmegfelelőbb. Igaz, hogy 400-on is indultam, sőt harmadik is lettem, de ezt a távot nem szeretem. — Szülei mit szólnak sport­­eredményeihez?­­ — Ők a németkéri Kossuth Tsz-nek tagjai és bizony nem nagyon érdekli őket a sport, így az eredményem sem. — Terves az iskolaév után? — Elhelyezkedni, de lehető­leg olyan helyre, hogy tovább atlétizálhassak. Koller Nándor dombóvári gimnáziumi tanuló — Maga mint labdarúgó mi­lyen eredményt vár a verse­nyen? — Bíztam abban, hogy távol­ugrásban jó eredményt érek­ el, ami sikerült is. Őszintén szólva örülök. — Szeret atlétizálni? — Szeretek, de az igazi sportom a labdarúgás! — Akkor azt árulja el, hogy milyen szereplést vár csapatá­tól a Dombóvári Szpartakusz­­tól. Szeretném, ha sikerülne Dunaföldváron a győzelmet ki­harcolni, és így bejutni az NB III-ba. Remélem sikerül. Kívánjuk, hogy sikerüljön! Ny. A Tolna megyei Sakkszövetség felhívása A Tolna megyei Sakk Alszövet­­ség Elnöksége felhívja valamen­­­nyi sakkszakosztály vezetőjét, hogy közölje a megyei sakk al­­szövetséggel az alábbi adatokat. 1. A sportkör és a szakosztály pontos neve és címe. 2. Hány tag­ja van a szakosztálynak, ezek közül hány minősített játékosa van, ezek megosztása minősítésük szerint. 3. Mikor, a hét mely nap­ján és időpontjában tartanak szakosztályi ülést. 4. Milyen se­gítséget várnak és kérnek a járási és a megyei alszövetségtől prog­ramjaik, célkitűzéseik megvalósí­tásához. Sudár Géza

Next