Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

írd. Psz. könyvtár Pécs,­ Szepessy 11.3. Me VILÁG PROT.STAR.TAT. EGYESÜLJETEK?MI ja ye s "lét könyv kiadására készül a Babits Mihály Irodalmi Társaság A Babits Mihály Irodalmi Tár­saság a szervezeti élet hosszú szüneteltetése után jelentős ter­vek megvalósítására készül. Min­denekelőtt a társasági élet fellen­dítése a cél. Ennek érdekében is­mét sor kerül — miként arról a társaság vezetői tájékoztatták lapunkat­­ az irodalmi estek szervezésére Szekszárdon és a megye községeiben is. Több olyan irodalmi estet, klubestet rendez­nek, amelyen a Tolna megyei írók és költők mutatják be leg­újabb alkotásaikat. Az irodalmi esteken túlme­nően két kiadvány is megjelenik rövidesen a megyei tanács támo­gatásával. Az egyik, a Dunántúli költők antológiája felvonultatja a legjobb dunántúli, a Dunántú­lon született és itt élő, költők műveit. A mű nagyszabásúnak ígérkezik, számos Veszprém, So­mogy, Baranya, Győr-Sopron és Tolna megyei költő jelentkezik új alkotásaival. Az antológia elő­reláthatólag még ebben az évben megjelenik. A másik kiadvány a Tolna me­gye megváltozott életét bemuta­tó riportkönyv, amely irodalmi riportokban mutatja be az ipar, a mezőgazdaság és az értelmisé­gi munkakörök dolgozóinak meg­változott életét, beszámol azok­ról a hatalmas eredményekről, amelyek a felszabadulás óta szü­lettek. A riportkönyv megjelen­tetését hazánk és megyénk fel­­szabadulásának 15. évfordulójá­ra, tehát a jövő esztendő első hónapjaira tervezik. Mindkét kiadvány szervezési és szerkesztési munkáit már meg­kezdték. Szóba került a folyóirat bóli megjelentetése, amelyre a­­b­ban még nincsenek határo­zó­ tervek. Du é ,, _ Pörböly villamosításáért Az Alsónyékhez tartozó Pör­böly településen majdnem ezer ember lakik. Ezek a sárközi álla­mi gazdaságban az alsónyéki Dó­zsa Népe Tsz-ben és az erdőgazda­ságnál dolgoznak. A település a felszabadulás óta sokat fejlődött, sokan építettek az elmúlt években új házat, emellett épül az állami gazdaság komlószárító telepe s ott van a Sárközi Állami Gazdaság és a Dózsa Népe Tsz pörböly pusz­tai üzemegységének központja is. Az erdőgazdaságnak fűrésztelepe és rakodótelepe van Pörbölyön. Ez ideig még nem került sor Pörböly villamosítására. Most a három mezőgazdasági üzem a me­gyei tanács és a termelőszövetke­zetet patronáló vállalat, a buda­pesti hajtóműgyár közreműködé­sével elhatározta, hogy nagyrészt saját erőből megkezdi Pörböly villamosítását. Az eddigi tárgya­lások szerint az erdőgazdaság ti­zenötezer forinttal és tizenöt köb­méter fával, a Sárközi Állami Gazdaság több mint százötvenezer forinttal, az alsónyéki Dózsa Nepe Tsz fuvarral és segédmunkával járul hozzá Pörböly villamosításá­hoz. A szövetkezetet patronáló hajtóműgyár is segít anyagiakkal is, meg szakmunkával is. Ez a társadalmi összefogás na­gyon dicséretes. Reméljük, hogy a tárgyalások után most már hama­rosan a tettekre kerül sor és Pör­bölyön is kigyúl a villanyfény. A villamosenergia nyomán további gazdasági, kulturális és szociális fejlődés bontakozik ki a faluban. Új gépek a Simon­tornyai Bőrgyárban Hónapról hónapra gyarapodik új, korszerű gépekkel a Simon­­tornyai Bőrgyár. A gyár boxkiké­­szítő üzemében már működik a második automatikus festékszóró gép, ami a készülő felsőbőröket szórja be festékkel és mire a »beetetett« bőr a gép másik vé­gére ér, már meg is szárad. Rö­videsen sor kerül a harmadik ilyen gép felszerelésére és üzem­behelyezésére is, ezzel az üzem­ben teljesen kiküszöbölik a kézi »spriccelést« és az így kezelt fel­sőbőrök régi módszerű szárítását is. A gyár legújabb »szerzemé­nye« egy olasz gyártmányú ko­pasztógép. Ezzel a modern, hid­raulikusan működő géppel vég­zik a borjúbőrök kopasztását, amit eddig kézzel végeztek. Az elmúlt hetekben kapott a gyár egy Csehszlovákiából érkezett korszerű taszítógépet is. Elindult Bécsbe a magyar VIT-kü­ldöttség Ünnepélyesen búcsúztatták a fesztiválon résztvevő fiatalokat Pénteken­­ a kora délelőtti órák­ban színpompás felvonulás és nagygyűlés színhelye volt Buda­pesten a Köztársaság tér, ahol több ezer fiatal gyűlt össze hogy búcsút vegyen a VIT-re utazó ma­gyar küldöttektől. Hét órakor piros szegfűkkel, vi­rágcsokrokkal, nemzetiszínű, piros és kék zászlókkal felvonult a tér­re a világoskék egyenruhába öltö­zött négyszáz tagú VIT-küldöttség. A Himnusz elhangzása után Nagy Richárd, a budapesti KISZ bizottság első titkára köszöntötte a küldöttséget és a nagygyűlés résztvevőit, majd Komócsin Zol­tán, a VIT-d­elegáció vezetője mon­dott beszédet. Komócsin Zoltán beszédében többek között a következőket mon­dotta: — A búcsúzás órájában küldött­ségünk valamennyi tagja nevében forró köszönetünket fejezem ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mánynak azért a bizalomért, amelyben bennünket részesítettek, azért a sokoldalú segítségért, amellyel lehetővé tették, hogy részt vehessünk a bécsi találko­zón. Küldöttségünk valamennyi tagja nevében köszönetet mondok mindazoknak a társadalmi szerve­zeteknek, a sok százezer fiatalnak, akik anyagilag és más módon is hozzájárultak ahhoz, hogy négy­száz magyar fiú és leány részt ve­het a világ ifjúságának bécsi fesz­tiválján. A magunk részéről min­dent elkövetünk majd Bécsben, hogy diadalmaskodjék a fesztivál szelleme, a béke és barátság ma­gasztos eszméje. Ezekben az ünnepélyes percek­ben, amikor a Bécsbe utazó ma­gyar ifjúsági küldöttség elbúcsú­zik, újra megerősödünk abban a meggyőződésünkben, hogy a fesz­tivál békés, baráti hangulatában megbecsülést és dicsőséget szer­zünk hazánknak, a Magyar Nép­­köztársaságnak. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnökhelyettese szólt a fiatalokhoz. — A magyar VIT-delegáció je­lentős feladatot teljesít, amikor részt vesz a fesztivál kulturális és sportversenyein, kiállításain, s képviseli az egész magyar ifjúsá­got, amely az üzemekben lelkesen dolgozik, teljesíti és túlteljesíti a terveket, az iskolában szorgalma­san tanul, egészséges, sportban edzi magát, és a művészetben is maradandót alkot — mondotta többek között. — Mondjátok el Bécsben, ho­gyan él és dolgozik a magyar ifjú­ság, beszéljetek terveiről, ered­ményeiről, kössetek barátságot más népek fiaival, szerény, öntu­datos magatartástokkal és a sport­­versenyeken elért eredményekkel szerezzetek megbecsülést népi demokratikus országunknak. Sokféle emberrel találkoztok majd, akik nem ismerik és nem értik a mi életünket, sok minden­ben nem értenek egyet velünk. Tényekkel, érvekkel, saját éle­tetek példájával ismertessétek meg velük népünk és ifjúsá­gunk életét. Pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében jó utat kívánok nektek. Bécsi sze­replésiekkel szerezzetek dicsősé­get hazánknak és a magyar ifjú­ságnak. A beszédek elhangzása után be­futott a térre a 21 tagú VIT-sta­­féta. Kezükben kopjafák, amelye­ket az ország minden táján színes szalagokkal díszítettek fel a váro­sok és a falvak fiataljai. A spor­tolók nevében Rózsavölgyi István köszöntötte a VIT-re indulókat, s átadta a stafétabotot a delegáció vezetőjének. Ezután a küldöttség nevében Komócsin Zoltán és Borbély Sán­dor megkoszorúzták a budapesti pártszékház védelmében elesett mártírok emléktábláját. Felcsen­dült a DIVSZ-induló, s ebben a pillanatban fehér galambok ezrei szálltak a magasba. Az ünnepség után a küldöttség és az őket kí­sérő sok ezer fiatal a Hősök teré­re vonult. A Hősök terén a kül­döttség tagjai egy-egy szál virá­got helyeztek el az emlékművön, majd a hozzátartozók, barátok, is­merősök szeretettel búcsút vettek a VIT résztvevőitől, akik autó­buszokon Dunaremetére indultak, hogy onnan­ hajón folytassák út­jukat Bécsbe. Két kereskedelmi hír A KISEBB FALVAKAT IS BEKAPCSOLTAK A HÚSELLÁTÁSBA A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályán . Horváth Kálmán előadótól kapott informá­ció szerint a szervezett, rendsze­res húsellátásba bekapcsolták a megye valamennyi községét. Ed­dig állami keretből elsősorban az ipari és bányavidékek, a megye­­székhely, a járási székhelyek s néhány nagyobb, több intézmén­­nyel rendelkező községet láttak el rendszeresen friss hússal. Most a nyári időszakra az egész megyére kiterjesztették a rendszeres hús­ellátást. Ez azt jelenti, hogy min­den két hétben még a legkisebb község is kap bizonyos mennyi­ségű friss húst. Ahol nincs hentes­üzlet, annak a községnek az adag­ját a hozzá legközelebb eső köz­ségbe utalják ki s onnan szállít­ják át esetleg előre kimért egy­­kétkilós csomagokban. Hetenként 400 mázsa húst hoz­nak forgalomba a nyári időszak­ban. Ez jóval, mintegy 80 mázsá­val több, mint a múlt év hasonló időszakában forgalomba hozott mennyiség. Ehhez jön még termé­szetesen az a mennyiség is, amit a földművesszövetkezetek, mint „kényszervágott” húst forgalomba hoznak. Ez ugyancsak jelentős mennyiség, az ellátás szempontjá­ból. Mutatja ezt az is, hogy a má­sodik negyedévben több mint 800 mázsa „kényszervágott” húst hoz­tak forgalomba. Ezt kizárólag a földművesszövetkezeti hentesüzle­tekben, tehát a falusi települése­ken hozták forgalomba. A falusi fogyasztásra forga­lomba kerülő húsnak mintegy 75 —80 százaléka marhahús, mivel a piackutatások szerint falun első­sorban ez iránt mutatkozik keres­let. MI OKOZTA TOLNÁN A CUKORELLÁTÁSI ZAVAROKAT? Pénteken délelőtt megyei keres­kedelmi szakemberek tartottak vizsgálatot Tolnán, mivel tudomá­sukra jutott, hogy cukorellátási zavarok mutatkoznak. Nem tudták kellően kielégíteni a kristálycukor szükségletet. A zavartalan cukor­ellátás mindig, de ilyenkor, a nagy nyári befőzések idején külö­nösen fontos, ezért került sor a sürgős vizsgálatra is. Megállapí­tották, hogy a helyi boltosok ha­nyagsága miatt fordult elő ez az állapot, mert nem tartották be az előírásokat. Egy néhány hónappal ezelőtt kiadott rendelkezés értel­mében minden boltban biztonsági készletet kellett kialakítani, ak­korát, hogy a szokásos fogyasztás­hoz mérten legalább 20—25 napra elegendő legyen. A boltosok nem teremtették meg ezt a készletet, annak ellenére, hogy a nagyke­reskedelmi raktárakban nagy mennyiségű és elegendő cukor­készlet áll rendelkezésre. Ha tehát a boltosok rendelnek árut, az elő­írásoknak megfelelően tartalékol­nak, akkor nem fordul elő ez a zavar. Az ügyben sürgős intézkedés történt s így, mire e sorok meg­jelennek, már minden bizonnyal meg is oldódik ez a probléma. . UUUUUUUUUUUUUUU1 SZOMBAT 1959. július 25. IV. évfolyam 173. szám ÁRA: 50 FILLÉR Díjra pályáznak az idén is Az Alsóleperdi Állami Gazda­ság lótenyészetéből az idén is részt vesz a mezőgazdasági kiál­lításon a híres ötösfogat. Az elmúlt évben pejlovakból, az idén pedig sárga gidránokból állították össze az ötöst. Bakó Károly, az ötös fogatosa nagy gonddal készíti elő, kedvenceit a kiállításon való szereplésre. Az ötös naponta 25—30 kilométer utat tesz meg lépésben, ügetés­ben és vágtában. Elkészültek a szerszámok is, amelyeknél job­ban talán csak a szépen gondo­zott lovak szőre csillog. Az elmúlt év mezőgazdasági kiállításán első díjat nyert az al­sóleperdi híres ötösfogat. Remé­lik — tekintettel az állatok szak­szerű kiválasztására —, hogy az idén sem jönnek haza díj nélkül az alsóleperdi lovak. Építkeznek a Dunaföldvári Évek óta, szinte szakadatlanul folyik az építkezés a Dunaföld­vári Kendergyárban. Az eddigi beruházási, felújítási munkák azonban egyoldalúan csak az üzem bővítésére, korszerűsítésé­re irányultak és így következett be, hogy amíg a dunaföldvári gyár az ország legkorszerűbb rostkikészítő üzeme, sőt, itt épült az ország első pozdorjale­­mez üzeme is, a szociális beren­dezések, felszerelések terén na­gyon el van maradva az üzem. Az idén változás történt e té­­ lendergyárban ren is. A korszerű bútorlap­üzem építésével , illetve a je­lenleginek bővítésével — egyide­jűleg épül a gyár új kultúrháza, aminek nagytermét ebédlőnek is fogják használni. Itt már a tető­szerkezeten dolgoznak az építők és a számítások szerint alkotmá­nyunk ünnepén kerül sor az egy­millió-kétszázezer forintos beru­házással épülő kultúrház felava­tására. Rövidesen megkezdik az üzemi fürdő, mosdó és öltöző építését is.

Next