Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-30 / 177. szám
IS59. július HD. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ÖKÖLVÍVÁS Szekszárdi Dózsa—Bajai Előre 16:4 Tíz órakor elhangzott az utolsó, csábító, ígéretes biztatás. Az autóbusz azonnal indul a Csörgetóra. Aki nem ment, az minden bizonnyal inkább az ökölvívásra volt kíváncsi. A szokásos késést beleszámítva, „pontosan” kezdődött a küzdelem. Mintegy 400 néző üldögélt a szabadtéri színpad nézőterén, az ügyesebbek, élelmesebbek elegáns papírcsákóval védekezve a tűző nap sugarai ellen. Az első,kellemes” meglepetést az a bejelentés váltotta ki, mely szerint Dorogi és Füzesy, a Kaposvári Dózsa két kitűnő ökölvívója nem kapott engedélyt a hazautazáshoz. A közönség egy kicsit csalódottan vette ezt tudomásul, valaki be is kiáltott: — Na most már jöjjenek elő az öltözőből. De nem jöttek, s így nélkülük kezdődött meg a két csapat küzdelme. Eredmények: Markos I. pontozással győzött Puskás II (Baja) ellen, Markos I. elmaradt szokott teljesítményétől. Kevés ütés, sok dulakodás jellemezte a találkozót. A bajai fiút a III. menetben megintették. A döntetlen igazságosabb lett volna. 2:0. Markos II. (Szekszárd) ellen Liptai II (Baja) feladta. A szekszárdi fiú végig nagy fölényben volt kezdő, tapasztalatlan bajai ellenfelével szemben. Az első menetben nyolcat számoltak Liptaira, aki állandóan menekült, kifordult, majd a II. menet közepén feladta a kilátástalan küzdelmet. 4:0. Szűcs (Szekszárd) pontozással győzött Liptai I. (Baja) ellen. A jóval alacsonyabb Liptai természetesen azonnal belharcot igyekezett kierőszakolni, a II. menetben azonban jónéhány tiszta egyenes „ült” az arcán. Szűcs megérdemelten győzött. Már 6:0. Pucsli (Szekszárd) pontozással győzött Fejes (Baja) ellen. Végig a fiatal szekszárdi fiú irányította a mérkőzés sorsát. Sok volt a levegőbeütés, de Pucsli győzelme nem volt vitás. Fejesre kétízben is számoltak, a szorítóból is kiesett, de azért végigküzdötte a 3 menetet. A nagy különbséget a 60:52-es és a 60:54-es pontozás is bizonyította. 8:0. Árpási (Szekszárd) ellen Egyed (Baja) feladta. A lomrida mozgású, nagyokat ütő Árpási ellen Egyed eleinte jól tartotta magát, sokat mozgott, vissza-visszaütött, a második menetben azonban egy megrendítő balegyenes után váratlanul feladta a küzdelmet. 10:0. Magyar (Szekszárd) kiütéssel vesztett Nagy (Baja) ellen. Az első menetben csak egymást méregette a két ökölvívó. Jóformán alig esett ütés, a bajai fiú kb. 1 pontos előnyre tett szert. A második menetben megélénkült a küzdelem, a jó képességű, zömök bajai versenyzőnek igen sok ütése betalált. Rögtön a harmadik menet elején egy villámgyors jobbhorogtól Magyar elvágódott és kiszámolták. 10:2. Kappel (Szekszárd) ellen Pozsgai (Baja) feladta. Kappel lépett fel támadólag, azonban hamarosan megsérült a szemöldökén. Később a bajai fiú is vérezni kezdett és még az első menetben a vendég edző bedobta a törülközőt és így véget vetett a küzdelemnek. Kappel határozottan jobb volt, minden bizonnyal győzött volna egyébként is. 12:2. Szabó (Szekszárd) ellen Klein (Baja) pontozással győzött. A bajai fiú többet támadott és többet is ütött a kilenc perc alatt. A tárgyilagos közönség megtapsolta a második bajai győzelmet. 12:4. Kálmán (Szekszárd) pontozással győzött Egle (Baja) ellen. A valamikor szekszárdi színekben versenyző, jónevű Egle és a válogatott kerettag Kálmán összecsapása a nap legérdekesebb csemegéjét ígérte. A mérkőzés némileg elmaradt a várakozástól. Kálmán sérült balkezét féltette, Egle pedig mostanában nem járt edzésre. Az első menetben kiegyenlített volt a küzdelem, a második és harmadik menetben azonban Kálmán feljött és kétszer is „elkapta” Eglét, aki szívósan, lelkesen küzdött. 14:4. (Talán nem érdektelen, ha elmondjuk, hogy Egre a mérkőzés után kijelentette, hogy kéthónapi edzés után — úgy érzi —, megverheti Kálmánt.) A mérkőzés utolsó párja a szekszárdi Varga és a bajai Gyurics találkozóján a nagy melegben nem alakult ki igazi nehézsúlyú „dulakodás”. Varga szerezte meg a győzelmet és ezzel a Szekszárdi Dózsa csapata 16:4 arányú győzelmet aratott. ____________ — Gy. — Ismerkedjünk a labdarúgó szabályokkal Előfordul-e, hogy szándékos kezelés ellenére sem kell szabadrúgást ítélni? Ha a játékvezető véleménye szerint a játék megállítása a szabálysértő számára lenne kedvezőbb, feltétlenül el kell tekintenie a szabadrúgás megítélésétől és az előnyszabályt alkalmazva szabad folyást kell engedni a játéknak. Szabályos lehet az a gól, amikor a labda a támadó csatár karját érintve kerül a hálóba? Amennyiben a játékvezető véleménye szerint nem volt szándékos kezezés, s csak véletlenül érte karját a labda, a gól szabályos. Lehetséges a kapust kezezés miatt büntetni? Ha kezében tartja, vagy kézzel, karral szándékosan érinti a labdát a büntetőterületen kívül. Mi az ítélet, ha az eddigiekben tárgyalt kilenc szabálysértés valamelyikét saját büntetőterületén belül követi el a védőjátékos? Büntetőrúgás (11-es). Mi a veszélyes játék? Az a játszási forma, amely veszélyes lehet az ellenfél testi épségére anélkül, hogy az így játszó játékosnak a legcsekélyebb szándéka is lenne az ellenfél veszélyeztetése. Mi a két legfontosabb ismertetőjele a veszélyes játéknak? Először: a természetestől kisebb-nagyobb mértékben eltérő megjátszási módja a labdának, másodszor: az a körülmény, hogy a játékos egyedüli szándéka a labda megjátszása, nem pedig az ellenfél megsértése. Hogyan kell büntetni a veszélyes játékot? Közvetett szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálysértés történik. Melyek a veszélyes játék leggyakoribb megnyilvánulásai? A láb túlságosan magasra emelése olyan helyzetben, amikor az ellenfél megrúgható közelségben tartózkodik, a kapus által kézben tartott labda kirúgása, vagy az erre irányuló kísérlet, a labda eltalpalása olyankor, amikor az veszélyessé válhat, stb. Mi a lényeges különbség , azzal a játékossal szemben lehet testi erőt kifejteni, aki maga is közvetlen részese a labdáért folyó küzdelemnek. Mi a feltartóztatás-zárás? Az a játékos követi el a feltartóztatás-zárás vétségét, aki nem törődik a labdával, hanem szándékosan megakadályozza ellenfelét abban, hogy a labda közelébe jusson és teszi ezt oly módon, hogy az ellenfél és a labda közé helyezkedik. Mi a feltartóztatás-zárás büntetése? Közvetett szabadrúgás arról a helyről, ahol történik. Milyen formái ismeretesek a feltartóztatás-zárásnak ? A legváltozatosabb formában alkalmazzák kapussal és mezőnyjátékossal szemben egyaránt. A büntetőterületen belül éppen úgy, mint azon kívül. Az érdekelt játékosnál háttal állva, vagy vele szembefordulva. s Újjáalakult a Városi Ifjúsági Sportbizottság A Városi KISZ VB helyiségében lelkes fiatalokból álló csoport jött össze abból a célból, hogy újjáalakítsák a Városi Ifjúsági Sportbizottságot. Az ifjúsági sportbizottság kinevezte az egyes szakszövetségek vezetőit és meghatározták az elkövetkező feladatokat. Megalakult a röplabda, labdarúgó, sakk és asztalitenisz szövetség. Az újjáalakult sportbizottság célul tűzte maga elé, hogy megváltoztatja és gyökerében új alapokra helyezi városunk tömegsportját. Feladat az, hogy városunk fiataljai és öregebb dolgozói részére állandó sportolási lehetőséget biztosítson. Kiírásra kerül a téli terem röplababajnokság, valamint városunk asztalitenisz, sakk és kézilabda sportot szerető dolgozói részére az ősszel beinduló kétfordulós bajnokságban kívánunk sportolási lehetőséget biztosítani. Meg kívánjuk szervezni a VIT jelvényszerző versenyeket. Ellenőrizni kívánjuk városunkban működő három nagy szakszervezeti sportkör, a Szpartakusz, a Petőfi és a Dózsa munkáját, a KISZ-szervezetek irányító és segítő szerepét ezen sportkörökben. Az újjáalakult bizottság a legmesszebbmenőkig biztosítani kívánja a termelőszövetkezetek fiataljainak, valamint a város KISZ sportcsoportjainak a sportolási lehetőséget erkölcsi és anyagi támogatáson keresztül. Városunkban több vállalat, üzem működik. Sajnálatos tény azonban az, hogy kevés olyan vállalat, üzem van, ahol a gazdasági vezetők szívügyüknek tekintik a dolgozók tömegsportolási lehetőségeit. A legtöbb helyen a gazdasági vezetők megelégednek azzal, hogy a vállalat, vagy üzem a tervét teljesíti, a gazdasági munka jól megy. Tovább aztán nem igen törődnek a dolgozókkal. Nem biztosítják nekik a megfelelő kulturális és sportolási lehetőségeket. Munkánk sikeres elvégzéséhez, feladataink végrehajtásához szükség van a szakszervezeti bizottságok támogatására. Sajnos a gyakorlat jelenleg az, hogy a szakszervezeti bizottságok sportfelelősei — kevés kivételtl eltekintve — nem töltik be feladatukat. Olyan szakszervezeti bizottságokra van szükség, amelyek pártunk művelődési politikáját a legmesszebbmenőkig végre is tudják hajtani. Mi a legmesszebbmenőkig meg kívánjuk valósítani pártunk művelődési politikájának tömegsportra vonatkozó részét és ehhez a nemes feladathoz kérjük városunk pártos KISZ-bizottságainak, valamint szakszervezeti és gazdasági vezetőink segítségét. Az a kérésünk a gazdasági vezetők felé, hogy ha felkeressük őket munkánk beindításához szükséges segítségért, akkor ne zárkózzanak el, hanem segítsenek bennünket munkánk végzése közben. Csak együttesen, közös erővel tudunk célt elérni. Városi Ifjúsági Sportbizottság Kikkel erősödtek az NB III -as csapatok Érdekesebb átigazolások A Népsport közölte azoknak a névsorát, akiknek átigazolásához az MLSZ javaslata alapján az MTSZ elnöksége hozzájárult. Érdekességként említjük meg, hogy Palásty Pál a Vasasból a Váci Petőfibe, a simontornyai Pados a Kaposvári MTE-be került és a Bajai Építők Rapity II őn kívül Gyurkityot is elveszette. Erősödtek a megyei bajnokságbeli csapataink is, mert Khiesz Gyula Nagymányokra került Hirschmann Ferenccel egyetemben, Jauk Antal pedig a Mázai Bányászt fogja majd erősíteni. Az NB III-as csapatok az alábbi játékosokat igazolhatják: Pécsi Bányász: Schidni László, Gulyás Bálint. Pécsi Bőrgyár: Győrffy László, Pápista Károly. Komlói Béla-akna: Vida Tibor. Dombóvári Spartakusz: Tamás István és Venczel György. Kaposvári Dózsa: Gergely Róbert és Nagyréti Károly. Kiskunhalasi Dózsa: Szebeni József és Hegedűs István. Szekszárdi Petőfi: Tancz György és Bandi József. Kiskunhalasi Kinizsi: Szűcs János és Fenyvesi József. Bajai Építők: Kukucska Károly, Karagity István. Bonyhádi Vasas: Molnár Mihály, Wagner József. Bajai Bácska: Gorjonácz Maria, Sipos Lajos. Székesfehérvári MÁV: Ruzsics János, Tihanyi József. durva játék és a veszélyes játék között? A legfőbb különbség, hogy míg durva játék esetén a játékos célja az ellenfél megsértése szabálytalan módon, addig a veszélyes játék jellemzője az, hogy a cél a labda megszerzése, azonban a megjátszás, a kísérlet módja az adott pillanatban veszélyes, vagy veszélyessé válhat. Hogyan dönt a játékvezető, amikor egy játékos egyébként minden tekintetben szabályos, sportszerű módon, de olyan időpontban támadja, löki ellenfelét, amikor a labda nincs a közelben? Közvetett szabadrúgást kell ítélnie az első kés helyéről. Mi a magyarázata e szabálynak? Ez a szabály azt az elvet juttatja érvényre, hogy csakis az a játékos, alkalmazhat testi erőt, aki ezt a labda megjátszása érdekében teszi, továbbá: csakis A Dunaföldvári KSK az 1958/59. évi bajnokság megindulása előtt a 6—7. hely megszerzését tűzte ki célul maga elé. Az első fordulók után (Tamásiban 5:1, Máza ellen 6:2-es győzelem) egyesek már a 2—3. hely megszerzését is lehetségesnek tartották. A továbbiak folyamán jórészt a várt eredmények születetek, egyedül az iregszemcsei vereség volt meglepő. A jó helyezés fokozatosan leromlott, s a paksiak elleni sajnálatos incidens rányomta bélyegét a csapat munkájára. A játékosok között nézeteltérések voltak, hiányzott a baráti légkör. A vezetőségnek minden erejét igénybe vette ezek elsimítása, végül is erélyes eszközökhöz kellett nyúlni és ezek alkalmazása döntően hatott a későbbi eredményekre. A téli felkészítés megfelelő volt, dacára annak, hogy Molnár, Csizmadia és a Kornis-testvérek bizonyos félreértések miatt nem álltak a csapat rendelkezésére. Károsan befolyásolta a csapat teljesítményét, hogy az első találkozón Tamási nem jelent meg és a hirtelenében előteremtett edzőtárs ellen többen megsérültek. Ismételten fellobbant a szeszélyeskedés, úgyhogy az év elején tízen hiányoztak az őszi csapatból. A mérsékelt eredményben szerepet játszik a kellő akarat hiánya is. A lelkesedés a legtöbb mérkőzésen hiányzott a játékosokból. A csapat munkájára nagy hatással volt a közönség helytelen viselkedése is. Amikor legjobban kellett volna a buzdítás, akkor hagyták el a szurkolók a csapatot. A csapat 22 játékossal játszotta végig a bajnokságot. A játékosok közül elsősorban Szigeti Lajost kell kiemelni, annak dacára, hogy csak a bajnokság közben kapcsolódott be a csapat munkájába. A másik Szigeti ugyancsak kiemelkedett szorgalmával. Megközelíti őt minden tekintetben Méhes Pál, aki még ifjúsági játékos. Áldozatkészségével kitűnt Bálint Pál is, aki 24 alkalommal szerepelt. A csapat harmadik öregje, Horváth János csak tavasszal játszott, miután komoly műtéten esett keresztül. Skuta és Klepcsik, a két ifjúsági a tavaszi szezonban ugyancsak játszott minden mérkőzésen. Polgár József és Takács József, amíg a csapat rendelkezésére álltak, jól megállták helyüket.. Dicsérőleg kell megemlíteni Szalai Gyurkát is, aki örökmozgó, szorgalmas játékával a legjobbak közé tartozott. Holmár József eleinte sportszerűen élt, később azonban — sérülése után — igen ellustult és kihalt belőle az akaraterő. Az adottsága megvan, csak változtatni kellene magatartásán. A fiatal Bencsik kilenc alkalommal játszott, kicsit fejébe szállt a dicsőség. Polgár, Takács és Bencsik egyébként vidékre távoztak elhelyezkedés végett. Gyaraki, a két Kornis, Csizmadia és Molnár a tavaszi szezonban kiváltak a csapatból. Ebben hibás az edző is, aki túl szigorúan ítélte meg őket, annak ellenére, hogy a két Kornist kivéve nem mindig lehetett számítani rájuk. Később Gyaraki újból a csapat rendelkezésére állt és jó védésével hozzájárult egy-két szép eredmény eléréséhez. A »tavaszi munkások« közül Horváth László, valamint Szeder is igyekezettel vette ki a részét a munkából. Hibájuk azonban, hogy nem mindig lehet rájuk számítani. Az ifjúsági csapat 26 játékossal küzdötte végig a szezont. Dicséret illeti Lindinger Györgyöt, aki egy mérkőzést kivéve, minden alkalommal szerepelt, valamint Pataki Istvánt, a Kőváritestvéreket és az ősszel még itt játszó Skutát és Klepcsikot. Meg kell még említeni Baglyas, Földi és Szűcs Béla játékát. Sörös Ferencnek a szorgalmán múlt, hogy nem került be többször az első csapatba. A többieknek elsősorban sok szorgalomra és akaraterőre van szükségük, hogy helyt tudjanak állni. A vezetőség munkájából elsősorban Fekete József és Kuthy Lajos, valamint Ónodi Zoltán vette ki a részét, de rajtuk kívül Becsei sportköri elnök is sokat fáradozott azon, hogy az igen nehéz körülmények között lévő egyesület meg tudja állni a helyét. Még mások is segítettek, de igen nagy volt azoknak a száma, akik segíthettek volna, de nem tették meg. Végeredményben leszögezhetjük, hogy a játékosok képességei alapján a csapat többre képes, mint az idei bajnokságban elért 7. hely. Ha megfelelőbb szellem alakul ki és több lesz a játékosokban az akarat, úgy a dunaföldváriak az 1959/60-as bajnokságban jobban szerepelhetnek. Sz. J. 7. Dunaföldvár