Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-15 / 164. szám

« Kimeríthetetlen erő .. • Mindig tudtam, hogy a nők ere­je kimeríthetetlen, különösen ha valami nagyon nemes cél elérése fűti őket. Mégis örömmel lepőd­tem meg, amikor a németkéri asszonyok munkájáról hallottam. Különösen az utóbbi hónapokban, igazi fellendülés tapasztalható a nőtanács tevékenységében. A mindössze 3000 lelkes Németké­­ren a fóti gyermekváros megsegí­tésére indult mozgalomhoz mint­egy 6000 forintos segítséggel já­rultak hozzá. Most a nagy munkák idején sem pihennek. — Ha nem tudunk nap­jainkban órákat eltölteni tárgya­lásokkal, beszélgetésekkel — mondja Gonda Miklósné, a nőta­nács elnöke — azért annyi időt mindig szakítunk, hogy a legfon­tosabb dolgokat megvitassuk. — Legutóbb például a bölcsőde ügyét kellett elrendezni. Megválasztot­ták a szülői munkaközösséget, amelynek első feladata volt a megnövekedett igénynek megfe­lelően segíteni a meglevő 26 kis lakó mellé még tízet elhelyezni. — Lesz dolga az iskolai szülői munkaközösségnek is, hiszen kez­dődik az új tanévre készülődés, a termek takarítása. Most már mondhatom, hogy ha nehezen is indultunk az év elején, ma már a nőtanács teljes erejével benne van a munkákban — mondja Gon­­dáné. S minek tudható ez be? Tudni kell ehhez, hogy a falu lakóinak többsége a felszabadulás után ke­rült a községbe. A több helyről összekerült lakosság harmonikus együttélésének alakítása bizony hosszú időt vett igénybe. Ezt se­gíti továbbfejleszteni a nőtanács is. Emellett törődnek egymással, a családokkal, nemcsak akkor, ha valamilyen mozgalmat indítanak, hanem akkor is, ha az asszo­nyoknak szükségük van rá. A nő­­tanács asszonyai számon tartják, hol lesz szülés, hol vannak egye­dülálló betegek a faluban és el­mennek, meglátogatják őket, kö­zös erővel segítenek, ha valami hiányosság adódik elő. Az egyik helyen például másfél hónapon keresztül tejet vittek a fiatal anyá­nak. — Ilyen még nem történt a mi falunkban — mondja azóta a megsegített asszony mindenkinek. A nőtanács elnöke Gonda Miklósné is ilyen helyzetbe ke­rült legutóbb. — Igen, kórházba kerültem — mondja —, s már az első látogatási napon szinte egy­másnak adták a kilincsét a német­kéri asszonytársak, hogy meglá­togassanak. — Rauth Ferencné, ifjú Farka­­sinszki Lajosné, Galla Lajosné és a többiek beszámoltak róla, hogy a szervezeti munkában még foko­zottabban dolgoztak, az én kiesé­semet is pótolva. Rauth Ferencné, amikor megtudta, hogy kórházba kerültem, vállalta a heti mosást, otthon maradt öttagú családomra. Mivel pihennem kellett még a mű­tét után, most is rendszeresen se­gít nekem. Nem kis áldozat ez, hisz neki is hatodmagára kell gon­dolni. — De említhetem Roncsek Elek­­nét is, aki beteges létére betegsé­gem ideje alatt a kenyérsütést végezte, talán még az otthoninál is gondosabban. Természetesen ez csak kis ré­sze a németkéri nőtanács munká­jának, bizonyítja azonban, hogy az összefogás ereje kimeríthetet­len. S azt is, hogy ezt az erőt igyekeznek felhasználni az asszo­nyok az egész falu érdekében. (—i—c) Krampács Jencit előléptetik Két hét óta példás fegyelem uralkodik a bérházban, ahol la­kunk. Este hét után és vasárnap délutánonként teljes csend ho­nol, amit csak időnként szakít meg Bramulek bácsi hortyogása. Kezdjük megszokni a csendet és rendet, amit Krampácsék legidő­sebb csemetéjének, a szépremé­nyű Jencinek köszönhetünk. Primuláné, a vallásosságáról köz­ismert házmester állítólag esti imáiba is beleszövi ezt a monda­tot: „Add uram még sok-sok esztendeig, hogy Krampácsék el ne költözzenek ebből a házból!” Hogy fohászkodása mennyiben lesz eredményes —, jól nem Vá­gok —, megmondani nem tudom, de a csend és rend az valóság, miként valóság, hogy mindezt Krampács Jencinek köszönhet­jük. Békés ház a miénk, csak an­nak idején volt kissé zajos. Nem is lakunk végeredményben so­kan a sors kegyéből egy udvarra utaltan, a családok száma mind­össze nyolc, de látszik, hogy a felnőttek szívükön viselték a nemzet jövőjét, huszonegy gye­rekkel ajándékozták meg ugyan­is a társadalmat. A huszonegy gyerek között a vezér a Krampács Jenci. Pedig nem is ő a legidősebb, éveinek száma meg se haladja a tizen­kettőt, még csak legerősebbnek se mondható, de ő a legeszesebb, a legügyesebb. A múltkoriban is olyan csúzlit mesterkedett össze, hogy már a harmadik lövésre sikerült eltalálnia Keményék kopasz nyakú tyúkját. A tyúk természetesen azon nyomban visszaadta lelkét teremtőjének. Keményné viszont két akkora pofont adott Jencinek, hogy szik­rát hányt mind a két szeme, mire fel Jenci még aznap dél­után elverte Kemény Jolánkát. Ez is Jenci eszességét bizonyítja, mert bár voltakép Kemény né­nire haragudott, de miért pró­bálta volna azt megverni, ha egyszer az erősebb nála, s bizo­nyosan ő húzta volna a rövideb­­bet. Ehelyett elverte Jolánkát, aki lévén Keményék lánya, a verés a családban maradt. Jen­ci bosszúja nemes, mint egy spa­nyol grandé. A mamája szerint Jenci csin­talan, papája szerint rossz, Ker­tészék szerint nem fogja víz­szintesen végezni, a legelfogu­latlanabb lakók viszont azt tart­ják róla, hogy az már égbekiáltó zsiványság, amivel Jenci mind­untalan megörvendezteti őket. Az anyja naponta hatszor-hét­­szer elkalapálta nagy jövő elé tekintő csemetéjét, az apa is leg­alább egyszer minden huszon­négy órában, de akkor kiadósán. Jenci pedig tűrt, mint egy már­tír s ha már nem bírt magával — ez naponta többször is elő szo­kott fordulni —, megkalapálta a kisebb gyerekeket, vagy lefesze­­gette a lakatokat a pinceajtók­ról, esetleg becsúzlizott egy ab­lakot. Persze a többi gyerek se angyal, s nemcsak a statiszta szerepet vállalták renci mellett, hanem tevékenyen közreműköd­tek valamennyi akcióban. Pri­muláné, a vallásos házmester, ezért gyakran nevezte házunkat a „pokol tornácá”-nak és ótestá­­mentumi átkokat szórt minden rend és rangbéli gyerekre. Az átkozódás rendszerint azzal ért végett, hogy Jenci kiöltötte a nyelvét Primulánéra és szak­előadást tartott arról, mi lenne szegény Janicsek bácsival, az üvegessel, ha ő, mármint Jenci, időnként nem csúzlizná be az ablakokat? Ilyenkor Primuláné magába roskadt s az antikrisz­­tusról és a világvégéről motyo­gott valamit maga elé. S Jenci vagy két hét óta meg­változott Nincs többé csúzli és nincs üvöltés, nincs lakatleszag­­gatás és nincs esőcsatornán­­mászkálás. Csend van és rend, és minderre Jenci ügyel. Primu­láné ugyanis az égi dolgok he­lyett a földiekhez fordult vis­­­sza, egy fondorlatos csellel kine­vezte Jencit „udvarfelelős”-nek. Most már Jenci felel azért, hogy a többi gyerekek ne rendetlen­kedjenek, esténként és vasárna­ponként ne ordítozzanak. (Azért nem kell túlságosan optimistá­nak lenni: székhelyüket a szom­széd udvarba tették át, s Jani­csek bácsi forgalma mit sem csökkent.) Jenci tökéletes rendet tart. A lakók meg hálát adnak, ki a sorsnak, ki a teremtőnek — ízlésük szerint ■— Primuláné ki­váló ötletéért. Primuláné egyéb­ként egy vasárnap esti terefere közben elárulta, hogy az újság­ban olvasott valamit arról, hogy a gyengébb munkásokat meg kell bízni nagyobb feladattal, mert az hasznukra szokott vál­ni. „Hiába, haladni kell a kor­ral.” A lakók most gyűjtést indí­tottak. A begyűlt összegből Pri­­mulánénak, a pedagógus-zseni­nek, vásárolnak egy csokor ró­zsát, Jencinek pedig egy díszes jelvényt hímeznek ezzel a fel­írással: „Udvarfelelős”. Parásztai György •— Ha már alá­ja került jóember, nézze meg, miért nem fog a fékem... f TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Miért nem lehet az ENSZ Nobel-díjas főtitkárhelyettese egy New York-i teniszklub tagja ? A Közel-Kelet megbékítése te­rén szerzett érdemeiért Nobel­­díjjal kitüntetett Ralph J. Bunche-t, az ENSZ főtitkárhe­lyettesét néger származása miatt nem vették fel az előkelő New York-i »West Side Tenis Club« tagjai sorába. A klub vezetősége értesítette Bunche-t, hogy sem őt, sem pe­dig a fiát nem veszik fel a ta­gok közé, mert négerek és zsi­dók nem lehetnek a klub tagjai. Burgland, a klub elnöke azzal indokolta a vezetőség döntését, hogy a »West Side Tenis Club« magánszervezet és néger tag fel­vétele esetén legalább 2—300 tag kilépésével kellene számolni. — »Megnyugtatásul« hozzátette, hogy bár a négerek és zsidók nem lehetnek klubtagok, de részt ve­hetnek a versenyeken. Megjegyzendő, hogy a klub teniszpályáin tartják az évi or­szágos teniszbajnokságokat. — — A zab kivételével befejezték az aratást a tengelici termelőszö­vetkezetben. 295 hold árpát, 205 hold rozsot és 650 hold búzát vág­tak le. Az előzetes cséplés alap­ján búzából 16, árpából 18 má­zsás átlagtermésre számítanak. — Vasárnap is arattak a bölcs­kei termelőszövetkezetek tagjai. A tsz. tagokkal együtt a család­tagok többsége is kint szorgosko­dott a földeken. — Kevesebb, de jobb filmet! A norvég filmművész szövetség fel­hívta az amerikai, angol, francia, olasz, nyugatnémet, svéd és dán filmgyárakat, hogy kevesebb fil­met exportáljanak, de jobbakat. A filmbehozatallal foglalkozó szerveknek benyújtott egy listát a figyelemre méltó külföldi fil­mekről. Nyugat-Németország az elmúlt évben például 98 játék­filmet gyártott, a filmeket érté­kelő bizottság ezek közül csak hármat minősített igen értékes­nek. — Az aratási, cséplési munkák előtt idejében elvégezték a nö­vényápolást a pusztahencsei Kos­suth Termelőszövetkezet tagjai. Valamennyi kapásnövényt kétszer megkapálták, a burgonya, a cu­korrépa és a dohány harmadszori kapálását is befejezték. — Csütörtökön este búcsúztat­ják Szekszárdon megyénk VIT Bunche a többi között a követ­kező megjegyzéseket tette a klub­vezetőség döntéséről: »Azért szá­moltam be a nyilvánosság előtt a klub döntéséről, mert meglehe­tősen meghökkentőnek tartom, hogy ilyesmire New York City­ben sor kerülhetett. Fiam és jó­magam is a megfelelő perspektí­vából nézzük ezt a dolgot. Egyi­künk sem tekinti megpróbálta­tásnak vagy megaláztatásnak, úgy véljük, hogy ezzel a klub önmagát diszkreditálja. Ez az esemény faji és vallási korlátolt­ságból fakad. Országunkban egyetlen néger amerikai sem sza­badulhat fel a faji megkötöttsé­gek alól, amíg a Mississippi men­tén a legalacsonyabb sorban élő néger nem szabadult fel a hátrá­nyos faji megkülönböztetés alól. Valójában örülök, hogy ilyenfor­mán kellemetlen, de elkerülhe­tetlenül szükséges leckét adhat­tam fiamnak«.• küldötteit, akik részt vesznek a bécsi VII. VIT-en. A küldöttek péntek reggel utaznak el. — Saroyan otthagyja Amerikát. William Saroyan, a híres ame­rikai író elköltözik az Egyesült Államokból. Amint a Newsweek­­nek adott nyilatkozatában mon­dotta, «túl drága nekem itt az élet. Egy ócska öltönynél nincs egyebem­. Az interjúból kiderült, hogy mégis akkora adót vetettek ki rá, hogy kénytelen elhagyni hazáját.­­ Tizenöt literes fejési átlagot értek el a dombóvári Rákóczi Termelőszövetkezet tehenészeté­ben. Ezt a jó eredményt a helye­sen alkalmazott zootechnikai el­járások bevezetésének köszönhe­tik. — Száznegyvenöt éve, 1814. jú­lius 15-én indult próbaútjára Georg Stephenson angol mérnök «Mylord« nevű gőzmozdonya. — A tolnai községi tanács a községi könyvtár könyvállomá­nyának bővítésére 6000 forintot fordít a községfejlesztési alapból. — Világító ceruza. Az egyik prágai kisipari termelőszövetke­zet nemrégen áruba bocsátotta a Durasvit típusú világító ceruzá­kat. A ceruzák felső részében el­helyezett parányi égő lehetővé teszi, hogy a ceruzával vak sö­tétben is írhassanak, Gépállomások, állami Gazdaságok­­ ES 42" (1070 mm) cséplőgéphez gyártásból visszamaradt mindenfaj­ta alkatrészek Pl.: cséplődobok, csapágyak, csapágyfedelek, tengelyek, szíjtárcsák, nagyszerelők­, toklászolók, komplett gyűjtőasztalok, kis rázószekrények, és egyéb faalkatrészek, utánrázók, szalmarázó-ládák, rúgók, rugótartók, rosták és rosta-keretek, vasalások és csavarok, stb. Félkész és készregyártot állapotban raktárról beszerezhetők a Szállítóberendezések Gyárában. Budapest III. Szentendrei út 217 II II II i 1959. július 15. Apróhirdetések ELADÓ 3x2 méteres perzsasző­nyeg (keleti). Hőgyész, Kossuth u. 12. JÓKARBAN LEVŐ 125-ös elöl­­hátul teleszkópos Csepel eladó. Tolna, Garay­ u. 5. ELADÓ Szekszárd, Bezerédj u. 25. számú nagy családi ház, prés­házzal, nagy kerttel, esetleg fele­részben. KÉT KÜLÖNÁLLÓ család ré­szére azonnali beköltözésre csa­ládi házat vennénk, Szekszárd te­rületén. Cím: MÉSZÖV, Wosin­­szky Mór­ u. 10. ELADÓ két szoba, konyhás ház. Azonnal beköltözhető. Cím: Bikács Rákóczi­ u. 31. A TOLNA ÉS VIDÉKE Körzeti Földművesszövetkezet azonnali belépésre keres működési enge­déllyel rendelkező zongoristát, fi­zetés kollektív szerint. Levélben, vagy személyes felkeresést ké­rünk. ELADÓ Tolnán, Árpád u. 9 sz. ház. Azonnal beköltözhető. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széll István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dU gmm hónapra U ét t / ) i

Next