Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-22 / 170. szám
GYE A Tolna megyei fiatalok üdvözletével elindult a VIT-staféta ■ A Tolna megyei KISZ-fiatalok S VIT-stafétája tegnap délután futott át Szekszárdon. Itt tovább gyarapodott a város fiataljainak szalagjaival, a hat díszes faragású stafétabot. Már jóval két óra előtt ifjak népes csoportjai gyülekeztek Szekszárdon a szovjet hősi emlékmű előtt. Röviddel két óra után érkeztek a staféták tagjai a hat járásból, akik szintén ilyen ünnepélyes keretek között vették át községeikben a fiataloktól üdvözlésként a díszes stafétabotra a szalagokat. A KISZ megyei bizottsága nevében Samu Lajos elvtárs, a városi KISZ-bizottság titkára köszöntötte a fiatalokat és vette át tőlük továbbításra a stafétabotokat. — Amikor Bécsben ezer és ezer torokból hangzik fel a kiáltás »Békét akarunk« — mondotta többek között —, akkor ezek a szalagok hirdetik majd ott is, hogy a Tolna megyei fiatalok, KISZ-esek és KISZ-en kívüliek egyaránt teljes szívükkel e nagy cél eléréséért fáradoznak. Miután a szekszárdi fiatalosküldöttei is rákötötték a stafétabotokra a fiatalok üdvözlő szalagjait, a rövid, de bensőséges ünnepség a DIVSZ-induló hangjai mellett ért véget. Eközben indult el a staféta Bonyhád felé a Tolna megyei fiatalok üdvözletével. Új konzervgyártási eljárás A konzerviparban több évtized alatt alakult ki az a gyakorlat, hogy a gyárba érkező különböző gymölcsök egy részét — amit nem tudnak azonnal készáruvá feldolgozni, — féltermékként konzerválják, pultot, vagy velőt készítenek belőle, majd a késő őszi és téli hónapokban dolgozzák teljesen fel a félterméket. Erre azért van szükség, mert gyümölcsérés idején, amikor nagymennyiségű nyersanyagot kap az ipar, sem hely, sem gép, sem munkaerő nincs elegendő a feldolgozásra, a »lepulpolt« gyümölcsből pedig akkor is lehet gyümölcsízt főzni, amikor különben nem lenne mivel foglalkoztatni az üzem dolgozóit. Az eljárás hátránya azonban az, hogy az így — többnyire kénessavval — tartósított féltermékből nem lehet elsőosztályú készárut gyártani. Most a Paksi Konzervgyárban más megoldással próbálkoznak. Málnát, meggyet és barackot tesznek el, ötliteres üvegben, ezt nem konzerválóanyaggal, hanem sterilizálással tartósítják. Ez eljárásnak a munkaerő igénye nem nagy, így el tudják végezni a főidényben is. A tél folyamán aztán — a kereskedelem rendeléseinek megfelelően — dzsemet, befőttet, vagy ízt készítenek belőle. Úgy tervezik, hogy a »steril félkészáruból« — amiből elsőosztályú árut lehet készíteni — főzött dzsemet olyan poharakban hozzák forgalomba, amilyenben a mustárt árusítja a kereskedelem. Nem idegenkedik az újtól a tolnai Fémipari és Szerelő KTSZ A Fémipari és Szerelő KTSZ két éve alakult Tolnán, 12 taggal és nagyon kevés felszereléssel. Azóta nagyot lépett előre a fejlődés útján. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a ktsztagok nem félnek az új munkáktól és bátran kezdeményeznek. A szövetkezet tagsága már 60 főre emelkedett. Munkája két ágra oszlik, a külső víz és villanyszerelésre, valamint tömegcikkgyártásra és szakipari munkálatokra. Különösen nagy munkákat végeznek a megyében lévő termelőszövetkezetek részére. Ezek közül kiemelkedő a faddi Lenin Tsz Győzelem üzemegységének 400 000 forint értékben végzett víz- és villanyszerelői munkálatok, valamint a bátai Rákóczi Tsz-nek az 52 férőhelyes tehénistállójába a víz és villany beszerelése 180 000 forint értékben. Ezen felül Tolna megye összes földművesszövetkezeti boltjaiba a kisz szereli a fénycsöveket. Az önkiszolgáló boltok berendezését pedig az egész országban egyedül itt gyártják. A lakosság igényeit is igyekeznek kielégíteni. Például Kakasdon 24 kislakásba beszerelték a villanyt és Tolnán 3 kislakást láttak el vízvezetékkel. A lakosság részére ezenfelül sok kaput és kerítést is készítenek. A ktsz vezetősége elhatározta, hogy 450 000 forintos beruházással egy tágas és világos műhelyházat épít, mert a jelenlegi körülmények között a dolgozók nem tudnak a képességeiknek megfelelően dolgozni. A szövetkezet mostani telephelyén nincs fürdő és öltöző. Az üzemház felépültével a dolgozók kultúrált körülmények között végezhetik munkájukat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szünőben van a sertéspestis Hatálytalanítottak több ezzel kapcsolatos rendszabályt Az elmúlt hónap végén a megye több községéből jelentettek sertéspestist. Ez az egyik legveszélyesebb állati betegség, napok alatt megtizedelhette volna a megye sertésállományát. Szerencsére azonban a járványt sikerült megfékezni. Dr. Rappai József, a megyei tanács főállatorvosa a szekszárdi járásba — ahol a legjobban kellett tartani a betegség terjedésétől — csoportosította át a többi járások állategészségügyi dolgozóit, így a szekszárdi, paksi és a bonyhádi jársában egy hét alatt mintegy negyvenezer sertést oltottak be. A sertésbetegséget sikerült megfékezni. A kár minimális, alig több, mint két tucatra való sertés hullott el. Mivel szűnőben van a sertéspestis, a megyei főállatorvos több ezzel kapcsolatban korábban hozott rendszabályt hatálytalanított. Alsónyék, Decs és Tolna kivételével most már megyeszerte szabad a sertések adásvétele és a mezőre hajtása. Közlekedési baleset a 6-os műúton Tegnap délelőtt 10 órakor Berki János faddi lakos lovaskocsijával a 129-es kilométerkőnél a menetirány szerinti jobboldalon lévő dűlőútról rá akart térni a 6-os számú műútra. A műútra való rátérés közben összeütközött egy Szekszárdról Sztálinváros felé haladó Skoda gyártmányú személygépkocsival. Az összeütközés következtében a személygépkocsiban ülő Takács Mihályné, a megyei nőtanács titkára súlyosabban, Pulai Károlyné és Nagy József pedig könnyebben megsebesült, uuuuuuuuuuuuwu SZERDA 1959. július 22. IV. évfolyam 170. szám ÁRA: 50 FILLÉR Befejezéshez közeledik az aratás, jó ütemben halad a gabona behordása, gyorsítani kell a tarlóhántást A megyei főagronómus tájékoztatása a nyári Reményi Rezső, a megyei tanács főagronómusa tájékoztatta lapunk munkatársát a nyári mezőgazdasági munkák állásáról. Eszerint a következő a helyzet: A megye termelőszövetkezeteiben és egyéni gazdaságaiban 118 ezer hold őszi és tavaszi kalászost kellett, illetve kell betakarítani. Az őszi árpa aratásával — amint azt korábbi híradásainkban már közöltük — szerte a megyében végeztek. Jó ütemben halad a búza aratása is: a 70 600 holdból 60 ezret már learattak és ha nem lesz a héten esős idő, — egykét kivételtől eltekintve — befejeződik a megyében a búza aratása is. A rozs és a tavaszi árpa aratásával szintén jól állnak a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok. Az előbbinek 90, az utóbbinak pedig 80 százalékát vágták eddig le. Előreláthatólag a héten végeznek a tavaszi árpa és a rozs aratásával is a megyében. Ehhez tartozik még, hogy a 133 termelőszövetkezet közül 43-ban — a zab kivételével — minden gabonát learattak. A 107 község közül pedig 26-ban az egyéni parasztok is végeztek az aratással. A termelőszövetkezetek gabonabetakarítási munkáihoz jelentős segítséget adtak a gépállomások is, amelyek kévekötő és aratógéppel, valamint kombájnnal több mint 15 000 holdról takarították be a kalászosokat. A megye termelőszövetkezeteiben és egyéni gazdaságaiban az elmúlt napokban meggyorsították a gabona behordását is. Napjainkban több ezer lófogattal és gépjárművekkel hordják osztagba a gabonakévéket. Ez idő szerint az őszi árpának 50, a búzának pedig 20 százalékát hordták össze. Ennek ellenére a megyei főagronómus arra hívja fel a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák figyelmét, hogy gyorsítsák meg a gabona behordását, mert a meteorológiai intézet előrejelző osztálya a hónap végére esőket és zivatarokat jelzett. A gabonabehordással egyidejűleg megkezdődött a cséplés is. A gépállomások több mint 400 cséplőgépükből 50-et aprómag-cséplésre alakítottak át, s ezek közül 40 dolgozik a termelőszövetkezetekben és az egyéni parasztoknak. A gabona cséplését ez idő szerint mintegy kétszáz géppel végzik a gépállomások. Az őszi árpának eddig 50, a búzának pedig 20 százalékát csépelték el a megyében. A gabona-betakarítással ellentétben nem kielégítő ütemben halad a tarlóhántás. A kapott információ szerint a learatott gabonaföldek tarlójának mindössze 17 %át művelték el a megyében. A főagronómus itt is arra hívja fel a figyelmet, hogy gyorsítsák meg a tarlóhántást, mert így elejét vehetik a földben levő csapadék elpárolgásának és jó magágyat készíthetnek az ősziek alá. Másodvetésből is kevés van még a megyében. A termelőszövetkezeteknek a tervezett 6000 holddal szemben eddig mindössze 1800 hold másodvetésük van, pedig az időjárás nagyon kedvező a másodvetésű takarmányok termeléséhez. munkákról Új erőtakarmány-gyárakat, állati fehérje készítő üzemeket létesítenek Egy év alatt kétszeresére növelik az Erra takarmánykiegészítő gyártását Hazánkban jelenleg két erőtakarmánygyár működik, összesen 8600 vagonnyi évi kapacitással. A földművelésügyi minisztérium most újabb két erőtakarmánygyárat építtet. Az új gyárak a tervek szerint 1960 júliusában munkához kezdenek, s akkor 12 000 vagon lesz a négy gyár évi termelése, 1965-re pedig 25 000 vagonra akarják növelni az erőtakarmány évi gyártását. A gyárakban előállított takarmánykoncentrátumokat a hibridkukorica előkészítő üzemekben, a felhasználási hely közelében keverik majd össze a kiegészítő takarmányokkal. Az állati fehérje előállítást ugyancsak szorgalmazza a minisztérium. Jelenleg az ország nyolc különböző vidékén működik egyegy üzem, amelyekben elsősorban vágóhidak hulladék anyagait dolgozzák fel vegyes húslisztté. Nemrégiben készült el Sárvárott Közép-Európa legkorszerűbb állati fehérje előállító üzeme. Hasonló nagyságú, új korszerű üzemet létesítenek Szolnokon. A következő öt év alatt még további két új üzemet létesítenek. Néhány év óta rendkívül népszerű hazánkban az Erra nevű antibiotikumos takarmánykiegészítő. Az üzemi tapasztalatok szerint az abraktakarmányoknak egy-egy mázsájához kevert 30 dekányi Erra stimuláló hatásánál fogva általában 15—20 százalékkal fokozza az állatok termelését, azonos takarmányozás mellett. A nemrégiben még csak kísérletekre használt takarmánykiegészítőt az idén a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok már nagy tételekben az egyéni gazdák pedig kis csomagokban vásárolhatták. A kereslet olyan nagy, hogy a jövő évben új gyárat létesítenek és a termelést a jelenleginek legalább kétszeresére növelik. Jó szőlőtermést várnak és gondoskodnak a bor tárolásáról a Kajmádi Állami Gazdaságban A szekszárdi Bakta hegyen terül el a Kajmádi Állami Gazdaság nagyüzemi szőlészete. 72 hold termő szőlő van itt. Az időjárás eddig kedvezett a szőlőnek. Székely János, a gazdaság helyettes igazgatója, az üzemág vezetője mondotta el, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is jó közepes termésre számítanak. A termő szőlő — szerény becslések szerint is — megadja holdanként a 25 mázsát, ide termést hoz a tavaly telepített olasz rizling is, ami nagyon ritkán fordul elő. A jó termés azonban gondot is okozott a gazdaság vezetőségének, mert nem volt elég tárolóhely. A közelmúltban azonban helyrehoztak egy beomlott pincerészt, ahol 1200 hektoliter bort tárolhatnak. Ezzel és a régebb óta meglevő pincével együtt az idei jó termés tárolására van megfelelő hely a Kajmádi Állami Gazdaságban,