Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

GYE A Tolna megyei fiatalok üdvözletével elindult a VIT-staféta ■­ A Tolna megyei KISZ-fiatalok S VIT-stafétája tegnap délután fu­tott át Szekszárdon. Itt tovább gyarapodott a város fiataljainak szalagjaival, a hat díszes faragá­­sú stafétabot. Már jóval két óra előtt ifjak népes csoportjai gyülekeztek Szekszárdon a szovjet hősi em­lékmű előtt. Röviddel két óra után érkeztek a staféták tagjai a hat járásból, akik szintén ilyen ünnepélyes keretek között vették át községeikben a fiataloktól üd­vözlésként a díszes stafétabotra a szalagokat. A KISZ megyei bizottsága ne­vében Samu Lajos elvtárs, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára kö­szöntötte a fiatalokat és vette át tőlük továbbításra a stafétaboto­kat. — Amikor Bécsben ezer és ezer torokból hangzik fel a kiál­tás »Békét akarunk« — mondotta többek között —, akkor ezek a szalagok hirdetik majd ott is, hogy a Tolna megyei fiatalok, KISZ-esek és KISZ-en kívüliek egyaránt teljes szívükkel e nagy cél eléréséért fáradoznak. Miután a szekszárdi fiatalos­­küldöttei is rákötötték a staféta­botokra a fiatalok üdvözlő sza­lagjait, a rövid, de bensőséges ünnepség a DIVSZ-induló hang­jai mellett ért véget. Eközben in­dult el a staféta Bonyhád felé a Tolna megyei fiatalok üdvözleté­vel. Új konzervgyártási eljárás A konzerviparban több évti­zed alatt alakult ki az a gyakor­lat, hogy a gyárba érkező külön­böző gymölcsök egy részét — amit nem tudnak azonnal kész­áruvá feldolgozni, — féltermék­­ként konzerválják, pultot, vagy velőt készítenek belőle, majd a késő őszi és téli hónapokban dol­gozzák teljesen fel a félterméket. Erre azért van szükség, mert gyümölcsérés idején, amikor nagymennyiségű nyersanyagot kap az ipar, sem hely, sem gép, sem munkaerő nincs elegendő a feldolgozásra, a »lepulpolt« gyü­mölcsből pedig akkor is lehet gyümölcsízt főzni, amikor kü­lönben nem lenne mivel foglal­­­­koztatni az üzem dolgozóit. Az eljárás hátránya azonban az, hogy az így — többnyire kénes­savval — tartósított féltermékből nem lehet elsőosztályú készárut gyártani. Most a Paksi Konzervgyárban más megoldással próbálkoznak. Málnát, meggyet és barackot tesznek el, ötliteres üvegben, ezt nem konzerválóanyaggal, hanem sterilizálással tartósítják. Ez el­járásnak a munkaerő igénye nem nagy, így el tudják végezni a fő­idényben is. A tél folyamán az­tán — a kereskedelem rendelé­seinek megfelelően — dzsemet, befőttet, vagy ízt készítenek be­lőle. Úgy tervezik, hogy a »steril félkészáruból« — amiből első­osztályú árut lehet készíteni — főzött dzsemet olyan poharakban hozzák forgalomba, amilyenben a mustárt árusítja a kereskedelem. Nem idegenkedik az újtól a tolnai Fémipari és Szerelő KTSZ A Fémipari és Szerelő KTSZ két éve alakult Tolnán, 12 tag­gal és nagyon kevés felszerelés­sel. Azóta nagyot lépett előre a fejlődés útján. Ez elsősorban an­nak tulajdonítható, hogy a ktsz­­tagok nem félnek az új munkák­tól és bátran kezdeményeznek. A szövetkezet tagsága már 60 főre emelkedett. Munkája két ágra oszlik, a külső víz és villanysze­relésre, valamint tömegcikkgyár­tásra és szakipari munkálatokra. Különösen nagy munkákat vé­geznek a megyében lévő terme­lőszövetkezetek részére. Ezek kö­zül kiemelkedő a faddi Lenin Tsz Győzelem üzemegységének 400 000 forint értékben végzett víz- és villanyszerelői munkála­tok, valamint a bátai Rákóczi Tsz-nek az 52 férőhelyes tehén­istállójába a víz és villany be­szerelése 180 000 forint értékben. Ezen felül Tolna megye összes földművesszövetkezeti boltjaiba a kisz szereli a fénycsöveket. Az önkiszolgáló boltok berendezését pedig az egész országban egye­dül itt gyártják. A lakosság igé­nyeit is igyekeznek kielégíteni. Például Kakasdon 24 kislakásba beszerelték a villanyt és Tolnán 3 kislakást láttak el vízvezeték­kel. A lakosság részére ezenfelül sok kaput és kerítést is készíte­nek. A ktsz vezetősége elhatározta, hogy 450 000 forintos beruházás­sal egy tágas és világos műhely­házat épít, mert a jelenlegi kö­rülmények között a dolgozók nem tudnak a képességeiknek megfelelően dolgozni. A szövet­kezet mostani telephelyén nincs fürdő és öltöző. Az üzemház fel­épültével a dolgozók kultúrált körülmények között végezhetik munkájukat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szünőben van a sertéspestis Hatálytalanítottak több ezzel kapcsolatos rendszabályt Az elmúlt hónap végén a megye több községéből jelentettek sertés­­pestist. Ez az egyik legveszélye­sebb állati betegség, napok alatt megtizedelhette volna a megye sertésállományát. Szerencsére azonban a járványt sikerült meg­fékezni. Dr. Rappai József, a me­gyei tanács főállatorvosa a szek­szárdi járásba — ahol a legjobban kellett tartani a betegség terjedé­sétől — csoportosította át a többi járások állategészségügyi dolgo­zóit, így a szekszárdi, paksi és a bonyhádi jársában egy hét alatt mintegy negyvenezer sertést ol­tottak be. A sertésbetegséget sike­rült megfékezni. A kár minimális, alig több, mint két tucatra való sertés hullott el. Mivel szűnőben van a sertés­­pestis, a megyei főállatorvos több ezzel kapcsolatban korábban ho­zott rendszabályt hatálytalaní­tott. Alsónyék, Decs és Tolna ki­vételével most már megyeszerte szabad a sertések adásvétele és a mezőre hajtása. Közlekedési baleset a 6-os műúton Tegnap délelőtt 10 órakor Ber­ki János faddi lakos lovaskocsi­jával a 129-es kilométerkőnél a menetirány szerinti jobboldalon lévő dűlőútról rá akart térni a 6-os számú műútra. A műútra való rátérés közben összeütközött egy Szekszárdról Sztálinváros felé haladó Skoda gyártmányú személygépkocsival. Az összeütközés következtében a személygépkocsiban ülő Takács Mihályné, a megyei nőtanács tit­kára súlyosabban, Pulai Károly­­né és Nagy József pedig kön­­­nyebben megsebesült, uuuuuuuuuuuuwu SZERDA 1959. július 22. IV. évfolyam 170. szám ÁRA: 50 FILLÉR Befejezéshez közeledik az aratás, jó ütemben halad a gabona behordása, gyorsítani kell a tarlóhántást A megyei főagronómus tájékoztatása a nyári Reményi Rezső, a megyei tanács főagronómusa tájékoztatta lapunk munkatársát a nyári mezőgazda­­sági munkák állásáról. Eszerint a következő a helyzet: A megye termelőszövetkezetei­ben és egyéni gazdaságaiban 118 ezer hold őszi és tavaszi kalászost kellett, illetve kell betakarítani. Az őszi árpa aratásával — amint azt korábbi híradásainkban már közöltük — szerte a megyében vé­geztek. Jó ütemben halad a búza ara­tása is: a 70 600 holdból 60 ezret már learattak és ha nem lesz a héten esős idő, — egy­két kivételtől eltekintve — be­fejeződik a megyében a búza aratása is. A rozs és a tavaszi árpa aratásá­val szintén jól állnak a termelő­­szövetkezetek és az egyéni parasz­tok. Az előbbinek 90, az utóbbinak pedig 80 százalékát vágták eddig le. Előreláthatólag a héten végez­nek a tavaszi árpa és a rozs aratá­sával is a megyében. Ehhez tar­tozik még, hogy a 133 termelőszövetkezet kö­zül 43-ban — a zab kivételé­vel — minden gabonát le­arattak. A 107 község közül pedig 26-ban az egyéni parasztok is végeztek az aratással. A termelőszövetkezetek gabona­betakarítási munkáihoz jelentős segítséget adtak a gépállomások is, amelyek kévekötő és aratógéppel, valamint kombájnnal több mint 15 000 holdról takarították be a kalászosokat. A megye termelőszövetkezetei­ben és egyéni gazdaságaiban az elmúlt napokban meggyorsították a gabona behordását is. Napjaink­ban több ezer lófogattal és gép­járművekkel hordják osztagba a gabonakévéket. Ez idő szerint az őszi árpának 50, a búzának pedig 20 százalékát hordták össze. En­nek ellenére a megyei főagronó­mus arra hívja fel a termelőszö­vetkezetek és egyéni gazdák fi­gyelmét, hogy gyorsítsák meg a gabona be­hordását, mert a meteoroló­giai intézet előrejelző osztálya a hónap végére esőket és zi­vatarokat jelzett. A gabonabehordással egyidejű­leg megkezdődött a cséplés is. A gépállomások több mint 400 csép­lőgépükből 50-et aprómag-cséplés­­­­re alakítottak át, s ezek közül 40 dolgozik a termelőszövetkezetek­ben és az egyéni parasztoknak. A gabona cséplését ez idő szerint mintegy kétszáz géppel végzik a gépállomások. Az őszi árpának eddig­ 50, a búzának pedig 20 százalékát csépelték el a megyében. A gabona-betakarítással ellen­tétben nem kielégítő ütemben ha­lad a tarlóhántás. A kapott infor­máció szerint a learatott gabona­földek tarlójának mindössze 17 %­­át művelték el a megyében. A főagronómus itt is arra hívja fel a figyelmet, hogy gyorsítsák meg a tarlóhántást, mert így elejét ve­hetik a földben levő csapadék el­párolgásának és jó magágyat ké­szíthetnek az ősziek alá. Másodve­tésből is kevés van még a megyé­ben. A termelőszövetkezeteknek a tervezett 6000 holddal szemben eddig mindössze 1800 hold má­sodvetésük van, pedig az időjárás nagyon kedvező a másodvetésű ta­karmányok­ termeléséhez. munkákról Új erőtakarmány-gyárakat, állati fehérje készítő üzemeket létesítenek Egy év alatt kétszeresére növelik az Erra takarmánykiegészítő gyártását Hazánkban jelenleg két erőta­­karmánygyár működik, összesen 8600 vagonnyi évi kapacitással. A földművelésügyi minisztérium most újabb két erőtakarmány­­gyárat építtet. Az új gyárak a tervek szerint 1960 júliusában munkához kezdenek, s akkor 12 000 vagon lesz a négy gyár évi termelése, 1965-re pedig 25 000 vagonra akarják növelni az erő­­takarmány évi gyártását. A gyá­rakban előállított takarmány­koncentrátumokat a hibridkukori­ca előkészítő üzemekben, a fel­használási hely közelében keve­rik majd össze a kiegészítő takar­mányokkal. Az állati fehérje előállítást ugyancsak szorgalmazza a minisz­térium. Jelenleg az ország nyolc különböző vidékén működik egy­­egy üzem, amelyekben elsősor­ban vágóhidak hulladék anyagait dolgozzák fel vegyes húslisztté­. Nemrégiben készült el Sárvárott Közép-Európa legkorszerűbb ál­lati fehérje előállító üzeme. Ha­sonló nagyságú, új korszerű üze­met létesítenek Szolnokon. A kö­vetkező öt év alatt még további két új üzemet létesítenek. Néhány év óta rendkívül nép­szerű hazánkban az Erra nevű antibiotikumos takarmánykiegé­szítő. Az üzemi tapasztalatok sze­rint az abraktakarmányoknak egy-egy mázsájához kevert 30 de­kányi Erra stimuláló hatásánál fogva általában 15—20 százalék­kal fokozza az állatok termelé­sét, azonos takarmányozás mel­lett. A nemrégiben még csak kí­sérletekre használt takarmány­kiegészítőt az idén a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdasá­gok már nagy tételekben az egyé­ni gazdák pedig kis csomagokban vásárolhatták. A kereslet olyan nagy, hogy a jövő évben új gyá­rat létesítenek és a termelést a jelenleginek legalább kétszeresé­re növelik. Jó szőlőtermést várnak és gondoskodnak a bor tárolásáról a Kajmádi Állami Gazdaságban A szekszárdi Bakta hegyen te­rül el a Kajmádi Állami Gazdaság nagyüzemi szőlészete. 72 hold ter­mő szőlő van itt. Az időjárás ed­dig kedvezett a szőlőnek. Székely János, a gazdaság helyettes igaz­gatója, az üzemág vezetője mon­dotta el, hogy a tavalyihoz hason­lóan az idén is jó közepes termés­re számítanak. A termő szőlő — szerény becslések szerint is — megadja holdanként a 25 mázsát, i­de termést hoz a tavaly telepített olasz rizling is, ami nagyon ritkán fordul elő. A jó termés azonban gondot is okozott a gazdaság vezetőségének, mert nem volt elég tárolóhely. A közelmúltban azonban helyrehoz­tak egy beomlott pincerészt, ahol 1200 hektoliter bort tárolhatnak. Ezzel és a régebb óta meglevő pin­cével együtt az idei jó termés tá­rolására van megfelelő hely a Kajmádi Állami Gazdaságban,

Next