Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

1959. július 8. Kitűnő eredmények a paksi járási szpartakiád versenyén A paksi sportpálya vasárnap délelőtt a tarkamezű fiatal lá­nyoktól és fiúktól volt hangos. A szpartakiád járási verseny a pak­si járásban mindig színvonalas versenyt és jó eredményeket ho­zott, így volt ez vasárnap is. Mint­egy százan vettek részt a verse­nyen. A legtöbb versenyzőt Duna­­földvár és Bölcske küldte. A já­rási versenyen részt vett még Ma­­docsa, Dunakömlőd, Németkér, Kajdacs, Györköny, Nagydorog, Pusztahencse, Bikács, Paks, Sár­­szentlőrincről 2, míg Dunaszent­­györgyről csak egy versenyző je­lent meg. Gerjenből a sportköri vezetők egyetlen fiatalt sem küld­tek, így a községet nem is képvi­selte senki a járási döntőn. Kaj­­dacsról, ahol néhány éve még élénk atlétikai élet volt, addig míg a termelőszövetkezeti sport­­csoportból nyolcan jöttek, a köz­ségi­ sportkört csak két versenyző képviselte. Ezek a példák és szá­mok azt mutatják, hogy a vezető­séget nem minden községben ér­dekli a fiatalok sportoltatása, ver­senyeztetése. EREDMÉNYEK: Nők 100 m: 1. Szitkovics Márta 14,5, 2. Pető Erzsébet 14,9. 400 m: 1. Ender Teréz 77,5. Magasugrás: 1. Krémer Erzsé­bet 130, 2. Kiss Júlia 125. Távolugrás: 1. Krémer Erzsébet 463, 2. Pető Erzsébet 427. Súlylökés: 1. Sági Éva 774, 2. Uhrin Vera 699. Gránátdobás: 1. Sági Éva 39,50, 2. Horinger Mária 35,10. Férfiak 100 m: 1. Taba József 11,8, 2. Ju­hász István 11.8. 400 m: 1. Juhász István 57­ 9, 2. Nyulasi József 62.2. Magasugrás: Kulcsár István, Hortobágyi László, Peterdi István 170—170 cm. Távolugrás: 1. Peterdi István 609, 2. Kántor Béla 591. Súlylökés: 1. Bátor Márton 10.32 Gránátdobás: 1. Csíki János 68.30, 2. Juhász Gyula 65.50. 1500 m: 1. Sulák György 4:47.3, 2. Ruff István 5:28.0. A röplabda-csapatok versenyé­ben a férfiaknál a németkériek, a nőknél a madocsaiak győztek. A tekeversenyben a férfiaknál a Bi­­kács-Kistápé csapata győzött. Eredményes az új vezetőség eddigi munkája Pincehelyen A Pincehelyi Sportkör februári vezetőségválasztó gyűlésén a tag­ság három szakosztály működteté­sét hagyta jóvá. A három szak­osztály azóta életképesnek bizo­nyult, a szakosztályokon belül a község fiataljai megtalálták a sportolási lehetőséget. A labda­rúgó-csapat mellett az asztalite­nisz és a röplabda szakosztály mű­ködött és mindjárt hozzátesszük azt is, hogy eredményesen. A labdarúgó-csapat a járási baj­nokságban szerepelt. Annak elle­nére, hogy több mérkőzés elma­radt, mivel több csapat sportsze­rűtlenül csak az otthoni mérkőzé­sét játszotta le és a vidéki mér­kőzésekre nem utazott el (példá­ul Pári, Magyarkeszi), nagy küz­delem után a második helyet sze­rezte meg. A pincehelyi közönség több ízben jogosan méltatlanko­dott, amikor a hazai mérkőzések sorra elmaradtak. A pincehelyi labdarúgócsapat egyik leglelke­sebb tagja és legjobb játékosa Deii György. Az asztalitenisz-csapat a me­gyei első osztályban szerepelt. A tapasztalatlanság és a rutinhiány miatt több olyan mérkőzést vesz­tett el, melyet egyébként meg kel­lett volna nyernie. Volt egynéhány egészen jó eredmény is, így pél­dául a Dombóvár elleni 8:8. Az 1959—60-as bajnoki évben az asz­taliteniszezők továbbra is a me­gyebajnokságban kívánnak szere­pelni és a versenyzők ígérik, hogy most már több örömet szereznek a hazai közönségnek. A röplabda-bajnokság során a női­ csapat szerepelt jobban, ahol külön meg kell említeni­­ Hábel Máriát lelkes játékáért.­ A férfi­csapat még gyenge, de a vezetőség tervei között szerepel a rendszeres versenyeztetés, hogy így szerezzék meg a megfelelő versenyrutint, versenytapasztalatot. számára. A vezetőség és a tagság az elmúlt bajnoki idény tapaszta­latai alapján a nyári hónapokat kihasználva készül a rövidesen beinduló új bajnoki idényre. Haraszti Ferenc levelező, Pincehely Dein György Albérlők — Főbér­lők 3:1 Igen különös sportesemény zajlott le városunk egyik házá­ban. A Főbérlők és az Albér­lők csaptak össze esővíz fogás­ban. Hogy ez nem sport? Tes­sék csak elolvasni. Az eddigi találkozók mindig a Főbérlők fölényes győzelmé­vel végződtek. Ez érthető is, hiszen játékosok, akarom mon­dani esővízfogó edények dolgá­­ban óriási különbség volt a két együttes között. A Főbérlők legjobb eszköze a 3 hektós, ha­talmas, pufókhasú tartály volt. Ő egymagában eldöntötte ed­dig hatalmas vízbefogadó ké­pességével a mérkőzések sor­sát. Az Albérlőknek mindössze egy árva, szerény kis dézsája szoronkodott a fáskamra ere­sze alatt, így nem sok eséllyel álltak ki a legutoljára lezaj­lott találkozóra. Este még egyetlen felhő sem kárpitozta az eget, így némileg magyarázható az a súlyos té­vedés, amit a Főbérlők akkor követtek el, amikor nem vet­ték észre a szemerkélni kezdő esőt. Frey néni, az Albérlők csapatkapitánya azonban résen volt meghallotta a csörgő eső halk muzsikáját, összeszedte a házban található valamennyi edényt s óvatosan elhelyezte őket az eresz alatt. Reggelre kelve tele voltak az edények, ugyanakkor a nagy tartályba egyetlen csepp sem jutott, mi­vel a száraz tető szomjasan el­nyelte a gyér esőcseppeket. 1:0- ra vezettek az Albérlők, a meglepetés a levegőben lógott. Az eső is a levegőben lógott, a Főbérlők pedig ellentámadás­ba mentek át. Fazekas néni a Főbérlők edzője a délelőtt fo­lyamán az Albérlők összes edé­nyeit elrugdalta az eresz alól, arra való hivatkozással, hogy útban vannak. Habár kicsit igazságtalan volt az egyenlí­tés, a gól az gól, az esőcsepp az esőcsepp. A következő estére teljesen reménytelenné vált az Albér­lők helyzete. Az eső szakadni kezdett, működésbe lépett a fé­lelmetes hírű esőtartály ka­tasztrofális vereség nézett ki az Albérlők számára. Frey néni agyában azonban az a gondolat remegett, hogy okvetlenül meg kell nyerni a találkozót, hiszen másnapra két hajmosás volt beütemezve. Ragyogó furfanggal két hatal­mas vágást helyezett el a már biztos győztesnek látszó Fő­bérlők esővíz reményein. Elő­ször is kiment a fáskamra ere­sze alá, s az egy szál dézsája fö­lött egy kicsit kitágította a bá­dogot. Természetesen a csalfa víz azonnal oda kezdett foly­ni. 2:1. De ez sem volt elég. Nesztelen léptekkel odalopako­dott a 3 hektós tartályhoz, s alattomosan elkaszálta, illetve kihúzta a dugóját. A behemót tartály perceken belül 2 hektó vizet veszített, további játéká­ról szó sem lehetett 3:1. Kétnapi esőzés után megja­vult az idő. A felhőket elhúz­ták az ég padlásáról, sütött a nap, a mérkőzés befejeződött. Fazekas néni győzelemtől su­gárzó arccal igyekezett a mos­dáshoz egy kis esővízért. Az üres tartály láttára dermedt ijedtség vett erőt rajta, egy nagyot sikoltott, majd­ elájult. Az Albérlők adtak kölcsön 2 liter esővizet a felmosdatás­­hoz. GYÜSZÜ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Sikerül-e ? Talán megbocsátanak a höl­gyek, hogy a szokásos udvarias­sági formákat felrúgva, férfival kezdjük az értékelést. De Sza­bó Ödön, a Szekszárdi Petőfi női kosárlabda-csapatának ed­zője igazán rászolgált erre az »udvariatlanságra [UNK]». Az eddig elért eredményekben, a múlt­heti sikeres győri szereplésben nagy része van az ő lelkiismere­tes, szorgalmas munkájának. Végtelenül szerény, csak a lá­nyokról beszél, a lányokról, akik már csak egy lépésnyire állnak az NB II kapujától, bár az is igaz, hogy ez lesz a leg­nehezebb lépcső. A győri küzdelemsorozatról, az elért komoly sikerről sike­rült az alábbiakat megtud­nunk. A szekszárdi lányok a negye­dik mérkőzésüket is megnyer­ték, igaz hogy csak 2 ponttal. Érdekessége volt a találkozó­nak, hogy az idegileg és fizi­kailag fáradt csapat ellen a Soproni Textiles az első­­ fél­időben már 12 ponttal veze­tett. A második félidőre fel­javult a gárda, elsősorban Zá­­doriné remek egyéni teljesít­ménnyel megfordította a mér­kőzés sorsát és a 12 pontos vesztésre álló mérkőzést 12 pontos vezetésre változtatta! Az utolsó 3 percben végleg »­ki­­készültek-» a lányok, 4 eladott labdából az ellenfél 8 pontot UTTE ellen ment a legjobban a játékosoknak. Igaz, hogy a zó­na az első félidőben »átjáróház« volt és ennek következtében Kovács, az UTTE utánpótlás vá­logatott játékosa 22 pontot do­bott, de a második félidőre Szekeresné beállításával erő­sen megjavult a védekezés is, ugyanakkor a dobás kitűnően ment a lányoknak. Jellemző, hogy ezen a találkozón a meg­ítélt 31 büntetőből csak 5 ma­radt kihasználatlanul. Ilyen jól talán még egyetlen mérkőzésen sem értékesítették a személyi­ket a lányok. A többi mérkőzésen már nem ment ilyen jól az együttesnek. Támadásnál elkapkodták a helyzeteket, sok volt a labda­­vezetés, több esetben nem zárt jól a védelem stb. Egy igen komoly hiba volt, hogy a kulcsemberek, sokszor teljesen feleslegesen büntetőket szed­tek össze. Az utolsó mérkőzé­sen pedig már az idegekkel is baj volt, annak ellenére, hogy az elsőség ekkor már biztos volt. Ez azonban ilyen nehéz küzdelemsorozatnál érthető. A csapatból Müller Éva nyújtot­ta a legjobb átlagteljesítményt. Simon Zsuzsa az UTTE, Zádo­­riné Sopron ellen játszott egé­szen kiemelkedően. A legütő­­képesebb csapat a következő volt: Simon, Forgács, (Klemné) — Zádoriné, Müller, Tóth J. A 1958—59-es bajnoki idény ered­ert el s így csak 2 ponttal si­négy mérkőzés 248 pontján a ményes volt a Pincehelyi Sportkör került nyerni. következőképp osztoztak a­lá­A négy mérkőzés közül az­tékosok. A második akadály még nő­nek és a lányoknak egyaránt. A Kaposvári Kinizsi háza táján kezebb lesz. Igaz, hogy egy hogy sikerüljön ez a nagyon­nagyon nehéz feladat, hiszen még jól emlékszünk a pár év­vel ezelőtti forró hangulatú NB II-es kosárcsatákra, győzelemmel kezd már a csa­pat, de a vereséggel indulók is mindent bele fognak adni, hi­szen az ő helyzetük sem re­ménytelen. Kívánjuk az edző­ Cy. Kaposvári hírek A Somogyi Néplap szerint az újdonsült NB II-es Kaposvári MTE három játékossal kíván erő­síteni. Az egyik játékos Mózsi a most kiesett Kaposvári Kinizsi csatára, a másik pedig Pados, a Simontornyai BTC középhátvéd­je.A elült a temetői hangulat, a játé­kosok és a vezetők egyaránt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy vissza kell kerülni az NB II-be. (Vajon mit szólnak ehhez a többiek?) Szekszárdi Dózsa—Gyönk 3:2 (2:2) Osztályozó mérkőzés: Gyönk, 700 néző. Vezette: Ligeti. Szek­­szárd: Tóth — Bencze, Vass, No­­vák — Ihász, Hellebrandt — Be­senyő, Kormos, Kázmér, Bátori, Dósai. Gyönk: Tamás — Wolf, Harkai, Laszk — Séta, Jákob — Pintér, Bérces, Bölcsföldi, Bá­nyai, Otterbein. A hazaiak kezde­nek, de a Dózsa vezeti az első tá­madást. Lábról lábra megy a lab­da és befejezésül Kázmér kapás­lövését Tamás védi. Ellentámadás­nál a Dózsa védők könnyelműs­­ködnek, a labda Bányai elé per­dül, aki elhamarkodva nagy lö­vést küld kapu mellé (Nagy hely­zet volt.) Továbbra is a hazaiak támadnak és a 10. percben ered­mény is lesz. Pintér elhúz a jobb­oldalon és erős lövését Tóth ki­ejti, melyet Pintér a hálóba rúg. 0:1. A gól után Dósai nagy lövése elkerüli a kaput. A 20. percben Kázmér átadását Dósai kapásból kapura lövi és Tamás az erős lö­vést beejti. A gól után újra a ha­zai csapat támad és Bányai meg­ismétli az előbbi nagy hibáját, nagy helyzetből fölé lő. Lassan feljön a Dózsa és több lövést küld kapura. A 25. percben Kázmér kitör a védők közül és hatalmas lövését Tamás jó érzékkel védi, a beívelt labdára Tamás rosszul mozdul és kezét érintve jut a lab­da a hálóba. 2:1. Utána a hazaiak támadnak. Séta. Bölcsföldi, majd Pintér a labda útja, de ő elhamar­kodva mellé lő. Továbbra is a ha­zaiak maradnak támadásban. A Dózsa védők szögletre mentenek. A beívelt labda Pintérhez kerül, aki önzetlenül Sétához játszik. Sé­ta a kaputól 20 méterre félmaga­­san lő, a labda a kapufát érintve jut a hálóba. 2:2. A gól után a Dózsa csak szórványosan támad, de minden támadás veszélyt je­lent a hazaiak kapujára. A 41. percben az egyik Dózsa támadás­nál Besenyő beívelt labdáját Séta kifejeli, de a labda a befutó Wolf kezét érinti. A megítélt K­­est Ihász a kapu mellé lövi. Ez szárnyakat ad a hazaiaknak és el­lentámadásnál Pintér alig lő mel­lé. Szünet után a Dózsa lendülete­sebben támad, de a hazai védők jól állnak a lábukon. A 10. perc­ben a Dózsa szögletet rúg, amit a védők tisztáznak. Ellentámadás­nál Bányait buktatják a kaputól 20 méterre. A szabadrúgást Séta mellé lövi. A 20. percben a hazai csapat szögletet harcol ki, amit két perc múlva Besenyő elfut és azonban a keményen védekező Dózsa védők hárítanak. A 22. percben megszületik a végered­­­mény. Dósai elhúz a balszélen, be­adását Kázmér Kormoshoz továb­bítja, aki tisztán, 5 méterről a kapuba gurít. 3:2. (Nagy védelmi hiba.) A gól után a gyönkiek nagy iramban támadnak, a Dózsa játé­kosai idegesen kapkodnak. Ezért több alkalommal durvaság csúszik be. A hazaiak fölényét három szöglet jelzi. A 40. percben Pin­tér sokat ígérően megy el, de No­­vák csúnyán felvágja. A megítélt szabadrúgást a védők nagy üg­­­gyel-bajjal tisztázzák. Két perc­cel később ugyanez megismétlő­dik. A Dózsa a hátralevő időben nyolc emberrel is védekezik. Bírálat: Nagyiramú mérkőzést vívott a két csapat egymással. A Dózsa nagyobb technikai tudását a gyönkiek lelkesedéssel próbálték ellensúlyozni, majdnem sikerrel. Az utolsó negyedórában a mérkő­zés keménnyé vált, amit elsősor­ban a Dózsa védők kezdeményez­tek. A játék képe alapján a dön­tetlen igazságosabb lett volna. Jók: Vass, Kormos, Kázmér, Dó­sai, illetve Tamás, Harkai, Sára és Pintér. A játékvezető jól­­ v­­­­tte a mérkőzést, —’ Bajcsi ■>—

Next