Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

1959. augusztus 29. SPORT Mucsitól a Népstadionig Kovács László: Ismeretlen név a megye már ismert spor­tolói között. Vajon ki ez a ver­senyző, aki Mucsiból — a me­gye egyik legeldugottabb köz­ségéből — Budapesten a Nép­stadion futópályáján versenyez­het? Fiatal, vagy »öreg« ver­senyző-e? Honnan került egyik napról a másikra az élvonalba ilyen észrevétlenül? Ezek a kérdések fordultak meg fejemben, amikor a me­gye legjobb falusi sportolóival Budapest felé ment velünk vo­natunk. — Ki az a fiatalember ott az ablaknál? — kérdeztem meg az egyik mellettem ülő verseny­zőt, és arra a 18 év körüli fia­talemberre mutattam, aki egész úton egyedül az ablak mellett a tájakat figyelte. — Nem hiszem, hogy hoz­zánk tartozik, hisz eddig nem szólt senkihez egy szót sem, csak kifelé néz. — Maga is a sportolókkal utazik? — szólítottam meg a fiatalembert, mivel már én is kíváncsi voltam, hogy tulaj­donképpen hozzánk tartozik-e. — Igen, sportoló vagyok. — Akkor miért nem jön kö­zénk? — Nem ismerek senkit sem._ — Még nem volt versenyen velük? — Nem! Ez lesz az első ko­moly versenyem. — Eddig hol sportolt? — Nem sportoltam én még másutt, csak Mucsiban. — Talán maga a Kovács László? — Igen. — Akkor engedje meg, hogy mindjárt kérdéseket tegyek fel. — Tessék. — Mióta sportol? — Tizenöt éves korom óta labdarúgó vagyok a mucsi csa­patban, ott középcsatárt ját­szom. Az atlétizálással nemrég ismerkedtem meg. Tudja, az úgy volt, hogy a nyáron a köz­ségi szpartakiád versenyen én is részt vettem és ott én nyer­tem meg az 1500 méteres sík­futást. Ez nekem is meglepetés volt, hisz azelőtt soha nem atlé­­tizáltam. — És mi lett a helyi verseny után? — Mucsiból elmentünk tízen a szpartakiád járási versenyre, Kurdra. Itt újból sikerült az elsőséget megszerezni és ennek alapján kerültem a megyei döntőbe. Akkor még nem gon­doltam, hogy feljutok az or­szágos döntőre, Budapestre. A szekszárdi versenyen a jónevű Katus mögött a második helyen végeztem, de három hét múlva a Bátaszéken megrendezett at­létikai versenyen már azzal az idővel lettem első, amellyel Katus a­ megyei döntőt nyerte. — És otthon foglalkoztak ma­gával, hogy jól felkészülve ve­gyen részt az országos dön­tőn? — Igen. Török István tanító és Perczel István, aki külön­ben maga is hosszú ideig atlé­­tizált Csepel színeiben. — Mivel foglalkozik? — Most jelentkeztem felvé­telre ipari tanulónak. Szakmát tanulok. Rövidesen elfoglalom munkahelyemet. — Végül mit vár a verseny­től? — Tudom, hogy itt az ország legjobb versenyzői lesznek és olyanok, akik mögött már sok nagy verseny áll, tehát nincse­nek nagy reményeim, de azért megkísérlem. • Ennyi volt a beszélgetésem Kovács Lászlóval a verseny előtt.• A tizenkilenc éves Kovács László megkísérelte a lehetet­lent és sikerült. Az ország leg­jobb 35 falusi indulója közül az előkelő ötödik helyet sze­rezte meg. Az ő sikeres sze­replése egyik legkellemesebb meglepetése volt megyénk sportvezetőinek. Kovács László a verseny után sem beszélt töb­bet, mint előtte. Továbbra is szótlan, csendes fiú maradt, nem kápráztatta el jó eredmé­nye. Csak továbbra is ilyen lelke­sedéssel és szorgalommal dol­gozzon és jövőre már, ha min­den jól megy, a győzelmi emel­vényre kerülhet. Ny. Megbeszélés a KISZ sportfelelősök részére A Megyei Ifjúsági Sportbizott­ság szeptember 4-én, délelőtt tíz órakor az üzemi KISZ alapszer­vezetek sportfelelősei részére meg­beszélést tart. Napirenden szere­pel a tömegsport helyzete, vala­mint a VIT jelvényszerző verse­nyek állása megyénkben. Ezen a megbeszélésen a KISZ alapszerve­zetek sportfelelősei elmondják, hogy üzemeiken belül hogyan va­lósul meg a tömegek sportoltatá­­sa. Mint ismeretes, több nagy üzemben, így a Bonyhádi Cipő­gyárban, a Paksi Konzervgyárban, a Tolnai Textil és a Selyemgyár­ban, vagy a Bonyhádi Zománc­gyárban nem kielégítő a tömeg­sport helyzete. Igaz, hogy vannak üzemi bajnokságok, de itt a dol­gozók 10 százaléka kapja csak meg a sportolási lehetőséget. A szeptember 4-i megbeszélés, reméljük, komoly változást hoz majd az üzemek tömegsportjában. A kéményseprők is szeretik a sportot Szerkesztőségünkben három kormos fiatalember keresett fel bennünket. Foglalkozásukat el­árulta az öltözetük: kémény­seprők. A babona azt tartja, hogy kéményseprőt látni sze­rencse. Ezt meg is mondtuk ne­kik, de ők mosolyogva így vá­laszoltak: — Lehet, hogy má­soknak szerencse, de minekünk nem, éppen ebben az ügyben járunk. A három kormos legény el­mondta, hogy a Szekszárdi Ké­ményseprő Vállalat alkalma­zottai is szeretnének sportolni, röplabdázni. A városi tanács­nál már meg is beszélték­­, hogy nekik ne kelljen külön hálót venni, hogy ott röplab­­dázhatnak. Csak egy labda kel­lene, amit már többször kér­tek a vezetőktől, de nem vesz­nek számukra. Most azt szeret­nék, ha rajtunk keresztül kér­hetnék a vezetőséget, adják meg a sportolási lehetőséget számukra és vegyék meg a röp­labdát, hogy munkájuk elvég­zése után, délutánonként röp­­labdázhassanak. Kéményseprő Vállalat veze­tői: Ugye nem nagy e kérés? Bí­zunk abban, hogy kérésük meg­hallgatásra talál és rövidesen a háztetők mászása, a kémények tisztítása után vígan üthetik a röplabdát dolgozóik. Ismerkedjünk a labdarúgó-szabályokkal Mi a gól elérésének elenged­hetetlen feltétele? Gól csak akkor érhető el, ha a labda teljes terjedelmével, két­ségtelenül áthaladt a kapuvona­lon — akár a földön, akár a le­vegőben —, a két kapufa között és a szemöldökfa alatt, feltéve, hogy a támadó játékosok egyike sem követett el szabálysértést. Milyen szabadrúgásból lehet közvetlen gólt rúgni? A közvetlen szabadrúgásból, to­vábbá a büntetőrúgásból, vala­mint a szögletrúgásból. Milyen szabadrúgásokból nem lehet közvetlen gólt elérni? Egyetlen közvetett szabadrú­gásból, továbbá a kezdőrúgásból, kirúgásból sem. Mi az öngól? Ha egy játékos, amikor a lab­da játékban van, saját kapujába rúgja a labdát. Szabadrúgásból lehetséges ön­gólt rúgni? Nem lehet, mert a közvetlen szabadrúgásból is csak az ellen­fél kapujába — tehát a szabály­sértő fél kapujába­n lehetséges közvetlen gólt rúgni. Mit ítél a játékvezető, ha ... ... sok játékos helyezkedik a kapu elé, mert a támadó csapat fedezete kiváló partdobó. Most is hatalmasat dob, a labda a rossz ütemben ugró kapus előtt esik a földre, majd fölötte a kapuba hull, anélkül, hogy valaki érin­tette volna. Kirúgást kell ítélni. Partdobás­ból nem lehet közvetlen gólt el­érni. Mivel a labda utolsó érintő­je a bedobó játékos volt, nincs más mód a labda játékba hozá­sára, mint a kirúgás. A kapus elvetéssel véd egy na­gyon veszélyes labdát. Egész tes­te jóval a kapuvonal mögött fek­szik, azonban a labdának mint­egy negyedrésze még érinti a ka­puvonalat. Nincs ok a játék megszakítá­sára, mert gól csak akkor lehet, ha a labda teljes terjedelmével áthaladt már a vonalon. A csatár bombalövést küld a kapura, amely a szemöldökfa al­só lapjáról vágódik le, majd a kapuvonalon álló kapus kiöklözi a kapu mögé. Szögletrúgást ítél a játékveze­tő. Sem a szemöldökfa alsó lap­jára, sem a kapuvonalra levágó­­d­ott labda nem tekinthető gól­nak. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Látogatás a sportolók munkahelyén A Bonyhádi Járási Testneve­lési és Sporttanács mellett mű­ködő agitációs és propaganda bizottság munkatervében sze­repel az is, hogy a sportolókat meglátogatja munkahelyén. Ezt azzal a célzattal teszi, hogy megvizsgálja a sportolók mun­kához való viszonyát, meggyő­ződjön arról, hogy a sportolók számára, a munkaadók biz­tosít­ják-e a sportolási lehető­séget. Bátrai Jakabbal, a Bonyhádi Járási TST elnökével először a Bonyhádi Zománcgyárba lá­togattunk el. Itt a járás legna­gyobb sportkörének, a Bonyhá­di Vasasnak sportolóit látogat­tuk meg. Erről a látogatásról szeret­nék beszámolni az olvasóknak. Jó volt hallani az üzem vezető­ségétől, hogy a sportolókat sze­retik munkahelyükön, munká­jukat becsületesen látják el. Forró Ferenc csoportvezető, 1948-ban mint sportoló került az üzemhez. Azóta a labdarú­gás szerelmese, 39 éves. Két­szeres sztahanovista. Jelenleg a cikói sportkörnél, mint társa­dalmi edző működik, 1600 fo­rintot keres a gyárban. Szabó Elemér, a többszörös megyei válogatott labdarúgó 1954 óta mint műszaki rajzoló dolgozik az üzemnél, 1640 fo­rintot keres. Fájó szívvel mond­ja el, hogy gyakran sérült és ha bokája nem jön rendbe, kény­telen a sportolást abbahagyni. Pálos József 10 éve dolgozik az üzemnél. Lakatos szakmát tölt be. A hibás gépek javítá­sát végzi, 1500 forint a fizeté­se. Mint labdarúgót úgy érzem nem kell bemutatni a megye szurkolói előtt. Wágner József Nagymányok­ról került át a Bonyhádi Zo­máncgyárba, mint esztergályos, 7,80 forint az órabére. Elmond­ja, azért jött Bonyhádra, mert így magasabb osztályban fut­ballozhat. Fejlődni akar mind szakmai téren, mind a sport te­rületén. Huszonkét éves, nőt­len. Az iskolában továbbképzi magát. Vajda Károly megyei ifjú­sági válogatott. Tizenhét éves, három éve dolgozik az üzem­nél, mint villanyszerelő tanu­ló. Az elektromos gépek javí­tását végzi. Szereti munkahe­lyét és szereti a labdarúgást. A találkozásunk különös örömmel töltött el, mert pár éve még a tanítványom volt. A labdarúgók elmondták, hogy az üzem messzemenően biztosítja számukra a sportolá­si lehetőséget. Tudatosan foglalkoztam a lab­darúgókkal, bár a többi sport­ág kedvelőit is meglátogattuk. Ezt azért tettem, mert az utób­bi napokban több támadás érte a labdarúgókat. Úgy érzem, ebből a rövid cikkből láthatja a szurkolótá­bor, hogy a labdarúgók meg­becsült dolgozói az üzemnek, a társadalomnak. A sportolás, amelyen keresztül számunkra szórakozást nyújtanak, plusz munka a napi fáradtságos mun­kájuk mellett. Ezért megbe­csülés jár nekik osztályrészül. Arra kérem a szurkolókat, hogy a megbecsülésüket a pályán is nyilvánítsák ki buzdító, ser­kentő szavaikkal. TÓTH ISTVÁN levelező ÖKÖLVÍVÁS Á Pécsi VSK ököl­vívói Szekszárdon Augusztus 30-án, vasárnap a Szekszárdi Dózsa ökölvívó csapata a Pécsi VSK csapatával játszik bajnoki mérkőzést. A mérkőzést a Széchenyi utcai szabadtéri szín­padon délelőtt 10 órakor rendezi a Dózsa Sportkör, rossz idő ese­tén az ökölvívó-mérkőzésre a vá­rosi művelődési házban kerül sor. A mérkőzés szüneteiben a Tol­na megyei ökölvívó-válogatott ke­ret tagjai válogató mérkőzéseket vívnak. SPORTSZAKORVOS... — Három napra eltiltom a labdarúgástól.., ö Vasárnapi labdarúgó-műsor NB III Szekszárdi Petőfi — Kaposvári Kinizsi, Komlói Béla — Pécsi Bőrgyár, Kiskunhalasi Dózsa — Bajai Bácska, Pécsi Dózsa II — Pécsi Bányász, Bajai Építők — Székesfehérvári MÁV Előre, Pé­csi Vasas — Bonyhádi Vasas, Bácsalmás — Dombóvári Vasút, Csepel Autó — Kiskunhalasi Ki­nizsi­ MEGYEBAJNOKSÁG Tamási — Simontornya 16.30 (Horváth, Asztalos, Gabi), Gyönk — Nagydorog 16.30 (Pogány, Saá­­ri, Káldi), Máza — Szekszárdi Dó­zsa 16 (Vindics, Besenyei, Hava­si), Nagymányok — Tolna 16.30 (Baranya megyei játékvezető, Nagy, Horvat), Dunaföldvár — Iregszemcse Időpont nincs (Stre­­er, Kollár, Tövissy), Fadd — Paks 16.30 (Völgyesi, Schnierer, Szabó I.), Döbrököz — Bátaszék 15 óra (Kovács J., Poór, Dudás), Dombó­vár — Hőgyész 16.30 (Magyar, Izzing, Pető). Az ifjúsági mérkőzések a fenti időpontokat megelőzően két órá­val kezdődnek. *A Tolna megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztálya pá­lyázatot hirdet a Tolna megyei Népbolt Vállalat állásának betöltésére. I Feltételek: 1 . Mérlegképes könyvelői ok­­­­levél. Tiszta erkölcsi bizo­­­­­­nyítvány. Fizetés »E« kategóriájú vál­­l­lalat szerinti besorolás. A pá­lyázathoz életrajzot kell csa­tolni és a Tolna megyei I Tanács VB Kereskedelmi 1 < j Osztályához kell eljuttatni 1959. szeptember 10-ig.

Next