Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

1959. szeptember 6. Már csak 15 községb­e­n és 21 tsz-b­en van csépeletlen gabona — Megkezdődön az őszi vetés — Szedik a burgonyát — Lassan megy a silózás jelenti a megyei tanács mezőgazdasági osztálya Az idei kiváló gabonatermés betakarítása nehéz feladatok elé állította a megye mezőgazdasági dolgozóit és vezetőit. Több gabona termett az idén, mint az elmúlt évben, amit a következő számadat is bizonyít: a megye gépállomá­sai az elmúlt évben összesen 90 637 tonna gabonát csépeltek el. Ezzel szemben ez év szeptem­ber 1-ig 113 177 tonnát. A cséplés azonban még mindig nem fejeződött be. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának tegnapi jelentése szerint 15 köz­ségben és 21 termelőszövetkezet­ben van még csépeletlen gabona. Főleg a dombóvári, a szekszárdi és a paksi járásban vannak még községek és termelőszövetkezetek, ahol még nincs teljes egészében magtárban az idei gabonatermés. De több helyről ide küldték a cséplőgépeket, mert a hét köze­pére az egész megyében végezni akarnak a gabonacsépléssel. Az állami gazdaságok mellett a termelőszövetkezeti és egyéni pa­rasztgazdaságokban is folyik a jövő évi gabonatermés előkészí­tése. Több száz vagon műtrágya van a közös gazdaságokban, amit folyamatosan szórnak ki. Az ősziek alá tegnapig a termelő­­szövetkezetekben 4500 holdra szór­ták ki a műtrágyát. Folyik a talaj­előkészítés is. A termelőszövetke­zetek és egyéni parasztok összesen mintegy 18 000 holdon végeztek eddig szántást. Szeptember első hetében meggyorsult az őszi kalá­szos gabonák szelektálása is. Már 15 vagon kitisztított vetőgabona van, és a munka teljes lendülettel folyik tovább. Sőt megkezdődött az őszi takarmányok vetése is. A gyönki járási tanács jelentette, hogy a termelőszövetkezetekben vetik az őszi takarmánykeveréket és a repcét. A paksi, a bonyhádi, valamint a szekszárdi járás homo­kosabb területein pedig megkezd­ték az őszi árpa vetését. A múlt héten ez még nem volt általános, de ezen a héten — főleg a hét második felében — már legtöbb helyen megkezdik az őszi árpa vetését. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint megyeszerte folyik az idei burgonyatermés betakarítása. Ennek a munkának a termelőszö­vetkezetek és egyéni parasztok­­ mintegy 15 százalékát végezték el. A silózás is folyik, bár­ koránt­sem kielégítő ütemben. Eddig a silónak vetett takarmányoknak csak a 35 százalékát kaszálták le, holott szeptember 10-ig végezni kellett volna ezzel a munkával. A megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya ezúton is felhívja a tsz-ek figyelmét, hogy minden rendelke­zésükre álló lehetőséget használ­janak ki, gyorsítsák meg a siló­zást. Fejlődik a földmű­vesszövetkezeti üzlethálózat Dunaföldváron Dunaföldváron is jól bevált a bolti kiszolgálás új rendszere. A közelmúltban nyitottak meg egy új földművesszövetkezeti önkivá­lasztó üvegboltot a régi kiszolgá­­lású bolt helyett. Az új bolt igen tetszik a közönségnek, szívesen mennek oda vásárolni, amit az is bizonyít, hogy 60 százalékkal nö­vekedett a bolt forgalma. Duna­földváron most készül egy önki­­szolgáló élelmiszerbolt, ami ugyan csak minden valószínűség szerint megnyeri majd a közönség tetszé­sét. Ez is földművesszövetkezeti bolt lesz. A földművesszövetkezet Duna­földváron igen nagy összeget for­dít az üzlethálózat­­ fejlesztésére. Ezt nemcsak az új rendszerű ki­szolgálásra való áttérés mutatja, hanem a Sztálin téren folyó épít­kezés is. Egy új, korszerű üzlet­házat építenek itt, amelyben a földművesszövetkezeti vasbolt kap majd helyet. Ez több, mint 200 000 forintos beruházással épül. TOLNA NÉPÚJSÁG Első nap a tanműhelyben Zöldkötényes legénykék szor­goskodnak az új munkaasztalok körül. Minden új itt, az aszta­lok, székek, szerszámok, a fo­gas a falon, frissen meszelve, betonozva a helyiség és újak az emberek is, legalábbis a gyár­ban újak ezek a tizenöt-tizen­hat éves fiatalemberek, akik az első napjukat töltik a Bonyhádi Cipőgyár új tanműhelyében. Cipész tanulók, akik három évig tanulják majd a szakmát, hogy mire a szalagokhoz kerül­nek, mindegyiküket jó néhány helyre oda lehessen állítani. Cipész tanulók és nem suszter­inasok. És amikor arról beszél­nek hogyan kerültek ide, mi­lyen nehéz volt a felvételi vizs­ga, önkéntelenül is az jut eszembe, hogy egykor, még nem is olyan régen, ha a diák­gyerek hazavitte rossz bizonyít­ványát, így hangzott a szigorú apai intelem: »Tanulj fiam, mert ha nem, odaadlak susz­­ternek«... Ma pedig? — Tanulj fiam jól, hogy suszter lehessen belőled! Mert a gyár vezetői jól meg­nézték, kit vesznek fel. Hiszen jóval több volt a jelentkező, mint a hely. A rövidnadrágos Fenyvesi Gyuri, akinek édes­anyja is itt dolgozik a gyár­ban, matematikából azt a fel­adatot kapta, hogy számítsa ki a tanműhely köbtartalmát. Fü­­­löp Péter magyar irodalomból Balassi Bálintot kapta felvételi vizsgatételként. Ismerkednek a munkahellyel, a szerszámokkal a fiatalok. Be­rendezkednek. Mindenki meg­kapja a maga szerszámkészle­tét, kis bőrfüles­­t szegeznek a munkaasztal oldalára, oda akasztják a fogót, a »snitt­vasat«, és a többi szerszámot. A kalapácsnak a padlón a he­lye. Kolpek Lajos és Hári Ru­dolf, a két oktató magyaráz. Hol egyikhez, hol a másikhoz mennek segíteni. Kiss Sanyi a késsel bajlódik, nem megy az élesítés. Odahajol szomszédjá­hoz, Péterhez, megkérdezi, jól csinálja-e. Az »oktatóvá« előlé­pett Peti szívesen magyaráz, hi­szen negyedórával ezelőtt Kol­pek elvtárs mutatta meg neki, hogyan kell megreszelni a kést. — Aztán vigyázzatok jól a szerszámokra. Mindenki jelölje meg a magáét, a másikéhoz nyúlni tilos — hangzik a figyel­meztetés. Persze, itt nem is annyira egymástól kell félteni a vadonatúj szerszámokat, hanem inkább a kintiektől. Mert — különösen az első napokban — sok az érdeklődő a szalagoktól a tanműhelyben és — bár »ide­geneknek« tilos ide a belépés, könnyen lába kelhet egyik-má­­sik,­ új falifogónak, kalapács­nak. — Új módszer ez nálunk — mondja Doller elvtárs, a gyár főmérnöke —, hogy három év­re vettünk fel tanulókat. Ed­dig csak hat hónapos átképző­tanfolyamokon gondoskodtunk a szakmai utánpótlásról, ami azonban nem elégítette ki a nö­vekvő igényeket. Hat hónap alatt szakembert képezni nem lehet, legfeljebb egy-két gépen tanulhat meg az illető jól dol­gozni. Mestereink, művezetőink csaknem kivétel nélkül kisipari műhelyekben tanult cipészek, akik ismerik a szakmának min­den fortélyát. Most — mivel a magánkisivarból már nem kap­hatunk kellő számú szakembert — így oldjuk meg az utánpót­lást A fiatal tanulók egy év alatt megtanulják, hogyan kell teljesen kézi módszerrel, kézi­­szerszámokkal cipőt készíteni. Megtanulják mindegyik cipő­fajtának, a szegesnek, a goy­­sernek és a rámánvarrottnak a készítését. Utána elsajátítják a kulcsgépeken a munkát. A har­madik évben pedig — aki meg­felelő kézügyességre, szakmai tudásra tett már szert, — sza­laghoz is kerülhet, darabbérben. Később pedig belőlük is lehet­nek mesterek, művezetők. — Egy év elég ahhoz, hogy megtanulják kézi szerszámokkal a cipőkészítést? — Ha igyekeznek és mi is minden segítséget megadunk­­­ mondja Hali elvtárs — igen. Itt ugyanis nem azzal kezdődik az oktatás, mint a régi időkben, amikor bizony inasnak először a mosogatást, vízhordást, pelen­kamosást, gyerekdajkálást kel­lett »megtanulni«. — És nagyon komoly elméle­ti oktatásban is részesülnek — teszi hozzá Dobler elvtárs. — Az első és a második évben he­ti két napot töltenek az iskolá­ban, ahol gyártásismeretet, anyagismeretet, szakrajzot, szakszám­tant és géptant tanul­nak. A harmadik évben heten­ként egy napot lesznek isko­lában. Az előadók a gyár mű­szaki vezetői, dolgozói. Hogyan állják majd meg ezek a fiatalok a helyüket a tanulás­ban, majd később a gépek mellett? — Ahogy a csillogó szemeket és a szorgos munkát nézem, csak arra következtet­hetek, hogy derekasan. JANTNER JÁNOS tanácskozott DonsSséi­árott A közelmúltban Dombóváron négyszáz vasutas, állomásfőnö­­kök, párt és szakszervezeti tit­károk tanácskoztak az őszi for­galom feladatairól. A vasutas vezetőket Tóth József, a MÁV Pécsi Igazgatóság vezetője tájé­koztatta a feladatokról. A tanács­kozáson Dél-Dunántúl valamen­­­nyi jelentős vasúti munkahelyé­ről küldöttek vettek részt. Tóth József elmondotta, hogy az idén sokkal több árut kell a vasutasok­nak elszállítani, mint a múlt év­ben. — A feladatok nagyok — mon­dotta többek között — ha ezt meg akarjuk oldani, akkor a vo­natok átlagterhelését 651 tonnára kell emelni, a kocsi tartózkodási egységidőt további tíz százalék­kal kell csökkenteni. E feladato­kat csak a m­ég jobb együttműkö­déssel, a kongresszusi munkaver­seny további szélesítésével telje­síthetjük. A tanácskozáson részt vett állo­­másfőnökök, tömegszervezeti funkcionáriusok értékes javasla­tokkal, hozzászólásokkal segítet­ték a vasút előtt álló nagy fel­adatok megoldását. Bódogh Mihály Dombóvár Nem nyugtalanítja már Szekszárdi lakosságát a „fojtogató 66 Az utóbbi hónapokban Szek­­szárdon sokat beszéltek az „éjsza­kai fojtogatóról”. A rendőrség az alapos és széleskörű nyomozás so­rán leleplezte a fojtogató szemé­lyét. A nyomozást ugyanis nagy­mértékben megnehezítette az, hogy a sértettek többsége nem jelentette fel az erőszakoskodót és f­ i nyomozás során csak fenntar­tásokkal mondották el a velük történteket. A „fojtogató” Zagyva Lajos, 28 éves, büntetett előéletű budapesti lakos. Könnyebb megélhetést re­mélve, 1957 őszén Szekszárdon az Almás-völgyben három évre bér­be vett egy tanyát és 15 hold föl­det. Gazdálkodni szeretett volna, de dolgozni nem akart. Ezért nap­számosokkal dolgoztatta a földet. Ő pedig Szekszárdon mulatozott és csavargott. A felesége az élet­módja miatt elhagyta. Később a lovak és a gazdasági felszerelés árát Budapesten elmulatta. Ettől kezdve hol Budapesten, hol pedig Szekszárdon tartózkodott, de egyik helyen sem dolgozott. Ez év júliusában egyik éjjel meglesett egy munkából hazatérő asszonyt és a lakása előtt meg­támadta. Először a nyakát kapta el, majd a fojtogatástól magatehe­tetlen asszonyt megerőszakolta. Ugyancsak júliusban világos nappal „megfigyelés” alá vett egy 15 éves leányt, aki kerékpárral hazafelé tartott. Zagyva azzal az indokkal, hogy szomjas, utána ment a lakásba. Miután meggyő­ződött arról, hogy a lakásban nincs senki, megragadta a leány nyakát, a száját befogta és bevon­­szolta a szobába. Ott leteperte az ágyra és erőszakot akart rajta el­követni. A lány azonban nem vesztette el lélekjelenlétét és ki­szabadulva az erőszakoskodó ke­zeiből, beszaladt a szomszédos szobába. Magára zárta az ajtót és kiáltozni kezdett. Erre a tettes el­menekült. A harmadik cselekmé­nyét ugyancsak júliusban követte el. A késő esti órákban Szekszárd egyik utcáján követni kezdett egy asszonyt. Az Újvárosba érve, en­nek is a nyakát kezdte szorongat­ni addig, amíg a nő el nem vesz­tette az eszméletét. Utána vele is erőszakoskodni akart, azonban célját nem tudta végrehajtani, mert megzavarták. Az eszméletlen asszonyt az utcán hagyva elme­nekült. Ezeken az eseteken kívül Zagy­va az esti és a késő éjszakai órák­ban több nőt megállított az utcán, velük ismeretséget akart kötni, miután azonban látta, hogy nem méltatják figyelemre, erőszakos­kodni kezdett velük. Az előzetes letartóztatásban le­vő Zagyva Lajost a rendőrség át­adta az ügyészségnek, ahonnan rö­videsen a vádlottak padjára ke­rül és felelni fog tetteiért. S. J. Érdekességek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Mezőgazdasági találmányok és újítások kiállítása A találmányok és újítások ki­állításának célja, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság terüle­tén 50 000 benyújtott újításból a legkiemelkedőbb alkotásokat be­mutassák. Ezek az újítások 491 millió forint megtakarítást ered­ményeztek. A feltalálók és újítók ezért 12 millió forint feltalálói és újítói díjat kaptak. Érdemes figyelmet fordítani a fontosabb újításokra, illetve sza­badalmakra. Zatykó és társai újí­tók gyökeres erdőtalajszántó ekét szerkesztettek. A szabadalom lé­nyege, hogy a PP-50 rigolekére csoroszlyát szereltek, amely az ekét átemeli az útjában lévő nagy tüskén és így megóvja a deformálódástól. Bruder és társai makói újítók hagymatermesztési komplex gé­pesítésre nyújtottak be szabadal­mat. E gépnek világszabadal­mát is kiváltottuk. Szerte a világ­ból mindenhonnan érkeznek írás­beli megkeresések a gépet ille­tően. A Bruder-féle gép a hagy­matermesztés ősi, jellegzetesen kisüzemi, aprólékos kézi munká­ját változtatja meg. A hagyma­termesztés komplex gépesítése az ágykészítőgépre van felépítve, melynek teljesítménye 10 órás műszak alatt 5—10 hold. A hagy­­mamindenesnek nevezett gépre vetőgépet szerelnek, és így a dug­­hagyma lerakását is gépesítik. A növényápolást a kultivátor ka­pájához hasonló kapával végzik, amelyet szintén a Bruder-féle gépre lehet rászerelni. Ugyanez­zel a géppel szedik ki a dughagy­­mát. A kiemelőszerkezet a talaj felszínén hagyja a hagymát, ame­lyet azután már csak fel kell szed­ni. Az étkezési hagyma kiszedése is gépesíthető, ha ágyültetéssel végzik a lerakást. A hagymát egy tárcsás szerkezettel kiforgatják és egy nagy, gereblyére emlékeztető szerkezettel, 15—20 kilós csomók­ba húzzák. A Bruder-féle hagymatermesz­­téshez alkalmazott hagymamin­­denes gép segítségével az eddig al­kalmazott emberi munkaerő 50 százaléka szabadul fel. A kiállításon a Philaxia Válla­lat állati gyógyszer szabadalmait és újításait, valamint állatorvosi műszerújításokat is bemutatnak. A szakcsi KISZ alapszervezet életéből Községünkben 1957 szeptem­bere óta működik KISZ alapszer­vezet. Kezdetben 15-en alakítot­tuk meg a szervezetet. Később egyre több fiatal csatlakozott hoz­zánk. Rendszeres politikai körök és műsoros estek szervezésével biz­tosítottuk a fiatalság politikai képzését és szórakozási igényeit. Sőt a tagság kérésére irodalmi előadásokat is szerveztünk. Mun­kánk tehát nem maradt ered­mény nélkül. 1959 tavaszán a taggyűlés határozata értelmében az alapszervezet három katasz­teri hold tartalékföldet vett ki megmunkálásra, összeadtuk a kukoricát, amelyet hibrid vető­magra cseréltünk be. Mezőgazda­­sági bizottságot hoztunk létre, amelynek élére hozzáértő fiatalok kerültek. Szervezetünkben meg­indult a közös mezőgazdasági munka, amelyből a tagság nagy része becsülettel kivette a részét.­­ A mezőgazdasági bizottság veze­­­­tője, Braun Henrik munkájával példát mutatott a többieknek. De nem maradtak el tőle alapszerve­zetünk öntudatos fiataljai sem. Bozsonyi Károly, Rohonczi Lajos, Simon Sándor, Ferenczi János fo­gattal biztosították a szántás és a kétszeri ekézés munkálatait. Bár a kapálástól kissé tartottunk, de a munka zökkenőmentesen folyt le. A közös munka közelebb hozta egymáshoz a fiatalokat. A fiatalok, Kovács János, Minker Er­zsébet, Hatvani Anna, Kisturi Má­ria, Sárhegyi Tibor, Andok Ist­ván és a többiek, példamutató munkát végeztek. Szeretnénk elérni hogy télen az alapszervezeten kívül álló fiata­lok bevonásával tudnánk lebonyo­lítani politikai előadássorozatun­kat. Benkő Miklós KISZ titkár

Next