Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
1959. szeptember 6. Már csak 15 községben és 21 tsz-ben van csépeletlen gabona — Megkezdődön az őszi vetés — Szedik a burgonyát — Lassan megy a silózás jelenti a megyei tanács mezőgazdasági osztálya Az idei kiváló gabonatermés betakarítása nehéz feladatok elé állította a megye mezőgazdasági dolgozóit és vezetőit. Több gabona termett az idén, mint az elmúlt évben, amit a következő számadat is bizonyít: a megye gépállomásai az elmúlt évben összesen 90 637 tonna gabonát csépeltek el. Ezzel szemben ez év szeptember 1-ig 113 177 tonnát. A cséplés azonban még mindig nem fejeződött be. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának tegnapi jelentése szerint 15 községben és 21 termelőszövetkezetben van még csépeletlen gabona. Főleg a dombóvári, a szekszárdi és a paksi járásban vannak még községek és termelőszövetkezetek, ahol még nincs teljes egészében magtárban az idei gabonatermés. De több helyről ide küldték a cséplőgépeket, mert a hét közepére az egész megyében végezni akarnak a gabonacsépléssel. Az állami gazdaságok mellett a termelőszövetkezeti és egyéni parasztgazdaságokban is folyik a jövő évi gabonatermés előkészítése. Több száz vagon műtrágya van a közös gazdaságokban, amit folyamatosan szórnak ki. Az ősziek alá tegnapig a termelőszövetkezetekben 4500 holdra szórták ki a műtrágyát. Folyik a talajelőkészítés is. A termelőszövetkezetek és egyéni parasztok összesen mintegy 18 000 holdon végeztek eddig szántást. Szeptember első hetében meggyorsult az őszi kalászos gabonák szelektálása is. Már 15 vagon kitisztított vetőgabona van, és a munka teljes lendülettel folyik tovább. Sőt megkezdődött az őszi takarmányok vetése is. A gyönki járási tanács jelentette, hogy a termelőszövetkezetekben vetik az őszi takarmánykeveréket és a repcét. A paksi, a bonyhádi, valamint a szekszárdi járás homokosabb területein pedig megkezdték az őszi árpa vetését. A múlt héten ez még nem volt általános, de ezen a héten — főleg a hét második felében — már legtöbb helyen megkezdik az őszi árpa vetését. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint megyeszerte folyik az idei burgonyatermés betakarítása. Ennek a munkának a termelőszövetkezetek és egyéni parasztok mintegy 15 százalékát végezték el. A silózás is folyik, bár korántsem kielégítő ütemben. Eddig a silónak vetett takarmányoknak csak a 35 százalékát kaszálták le, holott szeptember 10-ig végezni kellett volna ezzel a munkával. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ezúton is felhívja a tsz-ek figyelmét, hogy minden rendelkezésükre álló lehetőséget használjanak ki, gyorsítsák meg a silózást. Fejlődik a földművesszövetkezeti üzlethálózat Dunaföldváron Dunaföldváron is jól bevált a bolti kiszolgálás új rendszere. A közelmúltban nyitottak meg egy új földművesszövetkezeti önkiválasztó üvegboltot a régi kiszolgálású bolt helyett. Az új bolt igen tetszik a közönségnek, szívesen mennek oda vásárolni, amit az is bizonyít, hogy 60 százalékkal növekedett a bolt forgalma. Dunaföldváron most készül egy önkiszolgáló élelmiszerbolt, ami ugyan csak minden valószínűség szerint megnyeri majd a közönség tetszését. Ez is földművesszövetkezeti bolt lesz. A földművesszövetkezet Dunaföldváron igen nagy összeget fordít az üzlethálózat fejlesztésére. Ezt nemcsak az új rendszerű kiszolgálásra való áttérés mutatja, hanem a Sztálin téren folyó építkezés is. Egy új, korszerű üzletházat építenek itt, amelyben a földművesszövetkezeti vasbolt kap majd helyet. Ez több, mint 200 000 forintos beruházással épül. TOLNA NÉPÚJSÁG Első nap a tanműhelyben Zöldkötényes legénykék szorgoskodnak az új munkaasztalok körül. Minden új itt, az asztalok, székek, szerszámok, a fogas a falon, frissen meszelve, betonozva a helyiség és újak az emberek is, legalábbis a gyárban újak ezek a tizenöt-tizenhat éves fiatalemberek, akik az első napjukat töltik a Bonyhádi Cipőgyár új tanműhelyében. Cipész tanulók, akik három évig tanulják majd a szakmát, hogy mire a szalagokhoz kerülnek, mindegyiküket jó néhány helyre oda lehessen állítani. Cipész tanulók és nem suszterinasok. És amikor arról beszélnek hogyan kerültek ide, milyen nehéz volt a felvételi vizsga, önkéntelenül is az jut eszembe, hogy egykor, még nem is olyan régen, ha a diákgyerek hazavitte rossz bizonyítványát, így hangzott a szigorú apai intelem: »Tanulj fiam, mert ha nem, odaadlak suszternek«... Ma pedig? — Tanulj fiam jól, hogy suszter lehessen belőled! Mert a gyár vezetői jól megnézték, kit vesznek fel. Hiszen jóval több volt a jelentkező, mint a hely. A rövidnadrágos Fenyvesi Gyuri, akinek édesanyja is itt dolgozik a gyárban, matematikából azt a feladatot kapta, hogy számítsa ki a tanműhely köbtartalmát. Fülöp Péter magyar irodalomból Balassi Bálintot kapta felvételi vizsgatételként. Ismerkednek a munkahellyel, a szerszámokkal a fiatalok. Berendezkednek. Mindenki megkapja a maga szerszámkészletét, kis bőrfülest szegeznek a munkaasztal oldalára, oda akasztják a fogót, a »snittvasat«, és a többi szerszámot. A kalapácsnak a padlón a helye. Kolpek Lajos és Hári Rudolf, a két oktató magyaráz. Hol egyikhez, hol a másikhoz mennek segíteni. Kiss Sanyi a késsel bajlódik, nem megy az élesítés. Odahajol szomszédjához, Péterhez, megkérdezi, jól csinálja-e. Az »oktatóvá« előlépett Peti szívesen magyaráz, hiszen negyedórával ezelőtt Kolpek elvtárs mutatta meg neki, hogyan kell megreszelni a kést. — Aztán vigyázzatok jól a szerszámokra. Mindenki jelölje meg a magáét, a másikéhoz nyúlni tilos — hangzik a figyelmeztetés. Persze, itt nem is annyira egymástól kell félteni a vadonatúj szerszámokat, hanem inkább a kintiektől. Mert — különösen az első napokban — sok az érdeklődő a szalagoktól a tanműhelyben és — bár »idegeneknek« tilos ide a belépés, könnyen lába kelhet egyik-másik, új falifogónak, kalapácsnak. — Új módszer ez nálunk — mondja Doller elvtárs, a gyár főmérnöke —, hogy három évre vettünk fel tanulókat. Eddig csak hat hónapos átképzőtanfolyamokon gondoskodtunk a szakmai utánpótlásról, ami azonban nem elégítette ki a növekvő igényeket. Hat hónap alatt szakembert képezni nem lehet, legfeljebb egy-két gépen tanulhat meg az illető jól dolgozni. Mestereink, művezetőink csaknem kivétel nélkül kisipari műhelyekben tanult cipészek, akik ismerik a szakmának minden fortélyát. Most — mivel a magánkisivarból már nem kaphatunk kellő számú szakembert — így oldjuk meg az utánpótlást A fiatal tanulók egy év alatt megtanulják, hogyan kell teljesen kézi módszerrel, kéziszerszámokkal cipőt készíteni. Megtanulják mindegyik cipőfajtának, a szegesnek, a goysernek és a rámánvarrottnak a készítését. Utána elsajátítják a kulcsgépeken a munkát. A harmadik évben pedig — aki megfelelő kézügyességre, szakmai tudásra tett már szert, — szalaghoz is kerülhet, darabbérben. Később pedig belőlük is lehetnek mesterek, művezetők. — Egy év elég ahhoz, hogy megtanulják kézi szerszámokkal a cipőkészítést? — Ha igyekeznek és mi is minden segítséget megadunk mondja Hali elvtárs — igen. Itt ugyanis nem azzal kezdődik az oktatás, mint a régi időkben, amikor bizony inasnak először a mosogatást, vízhordást, pelenkamosást, gyerekdajkálást kellett »megtanulni«. — És nagyon komoly elméleti oktatásban is részesülnek — teszi hozzá Dobler elvtárs. — Az első és a második évben heti két napot töltenek az iskolában, ahol gyártásismeretet, anyagismeretet, szakrajzot, szakszámtant és géptant tanulnak. A harmadik évben hetenként egy napot lesznek iskolában. Az előadók a gyár műszaki vezetői, dolgozói. Hogyan állják majd meg ezek a fiatalok a helyüket a tanulásban, majd később a gépek mellett? — Ahogy a csillogó szemeket és a szorgos munkát nézem, csak arra következtethetek, hogy derekasan. JANTNER JÁNOS tanácskozott DonsSséiárott A közelmúltban Dombóváron négyszáz vasutas, állomásfőnökök, párt és szakszervezeti titkárok tanácskoztak az őszi forgalom feladatairól. A vasutas vezetőket Tóth József, a MÁV Pécsi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a feladatokról. A tanácskozáson Dél-Dunántúl valamennyi jelentős vasúti munkahelyéről küldöttek vettek részt. Tóth József elmondotta, hogy az idén sokkal több árut kell a vasutasoknak elszállítani, mint a múlt évben. — A feladatok nagyok — mondotta többek között — ha ezt meg akarjuk oldani, akkor a vonatok átlagterhelését 651 tonnára kell emelni, a kocsi tartózkodási egységidőt további tíz százalékkal kell csökkenteni. E feladatokat csak a még jobb együttműködéssel, a kongresszusi munkaverseny további szélesítésével teljesíthetjük. A tanácskozáson részt vett állomásfőnökök, tömegszervezeti funkcionáriusok értékes javaslatokkal, hozzászólásokkal segítették a vasút előtt álló nagy feladatok megoldását. Bódogh Mihály Dombóvár Nem nyugtalanítja már Szekszárdi lakosságát a „fojtogató 66 Az utóbbi hónapokban Szekszárdon sokat beszéltek az „éjszakai fojtogatóról”. A rendőrség az alapos és széleskörű nyomozás során leleplezte a fojtogató személyét. A nyomozást ugyanis nagymértékben megnehezítette az, hogy a sértettek többsége nem jelentette fel az erőszakoskodót és f i nyomozás során csak fenntartásokkal mondották el a velük történteket. A „fojtogató” Zagyva Lajos, 28 éves, büntetett előéletű budapesti lakos. Könnyebb megélhetést remélve, 1957 őszén Szekszárdon az Almás-völgyben három évre bérbe vett egy tanyát és 15 hold földet. Gazdálkodni szeretett volna, de dolgozni nem akart. Ezért napszámosokkal dolgoztatta a földet. Ő pedig Szekszárdon mulatozott és csavargott. A felesége az életmódja miatt elhagyta. Később a lovak és a gazdasági felszerelés árát Budapesten elmulatta. Ettől kezdve hol Budapesten, hol pedig Szekszárdon tartózkodott, de egyik helyen sem dolgozott. Ez év júliusában egyik éjjel meglesett egy munkából hazatérő asszonyt és a lakása előtt megtámadta. Először a nyakát kapta el, majd a fojtogatástól magatehetetlen asszonyt megerőszakolta. Ugyancsak júliusban világos nappal „megfigyelés” alá vett egy 15 éves leányt, aki kerékpárral hazafelé tartott. Zagyva azzal az indokkal, hogy szomjas, utána ment a lakásba. Miután meggyőződött arról, hogy a lakásban nincs senki, megragadta a leány nyakát, a száját befogta és bevonszolta a szobába. Ott leteperte az ágyra és erőszakot akart rajta elkövetni. A lány azonban nem vesztette el lélekjelenlétét és kiszabadulva az erőszakoskodó kezeiből, beszaladt a szomszédos szobába. Magára zárta az ajtót és kiáltozni kezdett. Erre a tettes elmenekült. A harmadik cselekményét ugyancsak júliusban követte el. A késő esti órákban Szekszárd egyik utcáján követni kezdett egy asszonyt. Az Újvárosba érve, ennek is a nyakát kezdte szorongatni addig, amíg a nő el nem vesztette az eszméletét. Utána vele is erőszakoskodni akart, azonban célját nem tudta végrehajtani, mert megzavarták. Az eszméletlen asszonyt az utcán hagyva elmenekült. Ezeken az eseteken kívül Zagyva az esti és a késő éjszakai órákban több nőt megállított az utcán, velük ismeretséget akart kötni, miután azonban látta, hogy nem méltatják figyelemre, erőszakoskodni kezdett velük. Az előzetes letartóztatásban levő Zagyva Lajost a rendőrség átadta az ügyészségnek, ahonnan rövidesen a vádlottak padjára kerül és felelni fog tetteiért. S. J. Érdekességek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Mezőgazdasági találmányok és újítások kiállítása A találmányok és újítások kiállításának célja, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság területén 50 000 benyújtott újításból a legkiemelkedőbb alkotásokat bemutassák. Ezek az újítások 491 millió forint megtakarítást eredményeztek. A feltalálók és újítók ezért 12 millió forint feltalálói és újítói díjat kaptak. Érdemes figyelmet fordítani a fontosabb újításokra, illetve szabadalmakra. Zatykó és társai újítók gyökeres erdőtalajszántó ekét szerkesztettek. A szabadalom lényege, hogy a PP-50 rigolekére csoroszlyát szereltek, amely az ekét átemeli az útjában lévő nagy tüskén és így megóvja a deformálódástól. Bruder és társai makói újítók hagymatermesztési komplex gépesítésre nyújtottak be szabadalmat. E gépnek világszabadalmát is kiváltottuk. Szerte a világból mindenhonnan érkeznek írásbeli megkeresések a gépet illetően. A Bruder-féle gép a hagymatermesztés ősi, jellegzetesen kisüzemi, aprólékos kézi munkáját változtatja meg. A hagymatermesztés komplex gépesítése az ágykészítőgépre van felépítve, melynek teljesítménye 10 órás műszak alatt 5—10 hold. A hagymamindenesnek nevezett gépre vetőgépet szerelnek, és így a dughagyma lerakását is gépesítik. A növényápolást a kultivátor kapájához hasonló kapával végzik, amelyet szintén a Bruder-féle gépre lehet rászerelni. Ugyanezzel a géppel szedik ki a dughagymát. A kiemelőszerkezet a talaj felszínén hagyja a hagymát, amelyet azután már csak fel kell szedni. Az étkezési hagyma kiszedése is gépesíthető, ha ágyültetéssel végzik a lerakást. A hagymát egy tárcsás szerkezettel kiforgatják és egy nagy, gereblyére emlékeztető szerkezettel, 15—20 kilós csomókba húzzák. A Bruder-féle hagymatermesztéshez alkalmazott hagymamindenes gép segítségével az eddig alkalmazott emberi munkaerő 50 százaléka szabadul fel. A kiállításon a Philaxia Vállalat állati gyógyszer szabadalmait és újításait, valamint állatorvosi műszerújításokat is bemutatnak. A szakcsi KISZ alapszervezet életéből Községünkben 1957 szeptembere óta működik KISZ alapszervezet. Kezdetben 15-en alakítottuk meg a szervezetet. Később egyre több fiatal csatlakozott hozzánk. Rendszeres politikai körök és műsoros estek szervezésével biztosítottuk a fiatalság politikai képzését és szórakozási igényeit. Sőt a tagság kérésére irodalmi előadásokat is szerveztünk. Munkánk tehát nem maradt eredmény nélkül. 1959 tavaszán a taggyűlés határozata értelmében az alapszervezet három kataszteri hold tartalékföldet vett ki megmunkálásra, összeadtuk a kukoricát, amelyet hibrid vetőmagra cseréltünk be. Mezőgazdasági bizottságot hoztunk létre, amelynek élére hozzáértő fiatalok kerültek. Szervezetünkben megindult a közös mezőgazdasági munka, amelyből a tagság nagy része becsülettel kivette a részét. A mezőgazdasági bizottság vezetője, Braun Henrik munkájával példát mutatott a többieknek. De nem maradtak el tőle alapszervezetünk öntudatos fiataljai sem. Bozsonyi Károly, Rohonczi Lajos, Simon Sándor, Ferenczi János fogattal biztosították a szántás és a kétszeri ekézés munkálatait. Bár a kapálástól kissé tartottunk, de a munka zökkenőmentesen folyt le. A közös munka közelebb hozta egymáshoz a fiatalokat. A fiatalok, Kovács János, Minker Erzsébet, Hatvani Anna, Kisturi Mária, Sárhegyi Tibor, Andok István és a többiek, példamutató munkát végeztek. Szeretnénk elérni hogy télen az alapszervezeten kívül álló fiatalok bevonásával tudnánk lebonyolítani politikai előadássorozatunkat. Benkő Miklós KISZ titkár