Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

.. • Kliséi - a kongresszus a legfiim­ileb Id­zii Szakonyi Borbála évek óta végzi a léfőzés, keverés nagy gondos­ságot, lelkiismeretességet igénylő munkáját a Paksi Konzervgyár­­ban­. Az ő munkáján is múlott, hogy az elmúlt hónapokban nagy­mértékben sikerült a selejtet csökkenteni a gyárban. Alkotmá­nyunk ünnepén kapta meg a „Kiváló dolgozó” oklevelet és a vele­járó pénzjutalmat Nyitrai Máriát bármelyik munkahelyre állítják, jól állja meg a helyét. A kongresszusi verseny kezdete óta legtöbbet zárógépnél dolgozott, jelenleg minőségi ellenőr. Augusztus 20-a óta 6 ]is a „Kiváló dolgozó” oklevél tulajdonosa Kísérleti oktatás a tamási gimnáziumban Az országban egyedülálló kí­sérleti oktatást vezettek be a ta­mási gimnáziumban. A gimnázium elsőosztályos ta­nulói a politechnikai oktatás ki­­szélesítése érdekében hetente két napot a Fornádi Állami Gazda­­­­ságban töltenek, hogy mezőgazda­sági gyakorlatot végezzenek. A gimnáziumból kikerülő fia­talok négy év letelte után a me­zőgazdasági szakmunkás képesí­tést is megkapják. A diákfiatalok körében nagy tetszést aratott ez a kezdeményezés. Az ozorai földművesszövetkezeti kultúrgárda kapta meg a SZÖVOSZ vándorserlegét A­z ozorai földművesszövetkezet rendelkezik a tamási járás­ föld­­művesszövetkezetei közül a leg­jobb kultúrairdával. A színjátszó,1 ének és tenecsoportból álló ozo­rai földm­üvesszövetkezeti kultúr­­gárfa l.ernlékszerte híres szín­vonalas re'soraival. T-g-'6'-­b Dobozy Imre Vihar című szín­művével arattak nagy sikert az ozoraiak. A kultúrgárda lelkes fiataljai és a község lakossága társadalmi munkával a Sió-parton kerthelyi­séget hoz létre, s a kerthelyiség­­ről, szabadtári színpada is lesz. /­• építkezési munkákat a napok­ban kezdték el. I VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Tíz nap múlva teljesítik az éves tervet A tamási téglagyárban, a kong­­­­resszusi verseny eredményeként , jelentős sikereket értek el a terv teljesítésében. A gyár valamennyi dolgozója részt vesz abban a ver­­­­senymozgalomban, melynek rég­­i­­ő célja az éves téglagyártási terv a határidő előtti teljesítése. Az augusztus végi adatok összesítése után a gyár vezetői úgy számí­tanak, hogy a hátralévő mintegy háromszáz nyerstéglát tíz nap alatt elkészítik, ezzel egyidőben az éves tervet is befejezik. A terv teljesítése után a gyár kézivetői tovább szándékoznak dolgozni a téglaverő téren, mind­addig, amíg az időjárás a tégla­­készítésre kedvező lesz. Ha az időjárás is kedvezni fog, szeptem­ber második felében, még mint­egy kétszázezer téglát terven fe­lül tudnak elkészíteni a gyár munkásai. Pakson 64 családdal hegyközség alakult Paks községben megalakult a bortermelők hegyközsége. A ta­gok 2—3 pincében együtt tárol­ják a bort. Egy-egy pincében 40 —50 hektoliter bort helyeznek el szőlőfajtánként külön-külön. A tárolt bormennyiséget közösen értékesítik és az értékesítés meg­történte után az összes érték 5 százalékából hozzák létre a szö­vetkezeti alapot. A hegyközség vezetősége 7 tag­ból áll, ezek közül Hirczi Mihály az elnök. A tagok összesen 511 kataszteri hold és 900 négyszögöl szőlőben gazdálkodnak. A meg­alakult hegyközségnek 64 család a tagja. _ A Paksi Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya a hegy­község megalakulását a törvények­ben meghatározott feltételeknek i megfelelőnek tartja és a műkö­­­­dési engedélyt kiadta. PÉNTEK 1959. szeptember 4 IV. évfolyam 201. szá­m­ ARA: 50 FILLÉR Megyénk állattenyésztői jól szerepelnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Két I., öt II. és hét III. díj került a megyébe A 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításon befejeződött az álla­tok bírálása. Az egyik bíráló bi­zottságnak Mohai László, a megyei tanács főállatenyésztője is tagja volt. Felkerestük őt hivata­lában és kérésünkre elmondotta, hogyan szerepeltek megyénk állat­­tenyésztői a mezőgazdaság nagy seregszemléjén. — A bíráló bizottságoknak ne­héz dolguk volt a kiállításon, mert annyi szép és értékes szarvasmarhát, sertést, lovat és juhot mutattak be, mint még soha. A pálmát — ami ért­hető is — az ország két legjobb állami gazdasága, a mezőhegyesi­­ és a bábolnai viszi. De nincs szégyenkeznivalónk nekünk, Tolna megyeieknek sem. Állattenyésztőink kiállí­tott jószágai még a vártnál is jobb helyezést kaptak. — kezdte a tájékoztatást Mohai László elvtárs. — A felhajtott állatok elbírálá­sa termelési szektoronként tör­tént. Külön bírálták a kísérleti gazdaságok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők állatait. Eszerint a megye négy szektorából felha­­j­­tott állatok közül kettő I. díjat, öt II. és hét III. díjat kapott. A bí­ráló bizottságok hét elismerő ok­levelet is odaítéltek Tolna megye állattenyésztőinek. — Kiválónak mondható a me­gyénk termelőszövetkezeteinek nö­vendék-szarvasmarha tenyészeteit képviselő egyedek helyezése. Ebben a csoportban a báta­­széki Búzakalász Tsz Cifra nevű üszője második, a zom­­bai Jóbarátság Tsz Boris nevű üszője pedig harmadik díjat nyert. Az aparhanti Március 15 Tsz és a bonyhádi Petőfi Tsz pedig elis­merő oklevelet kapott kiállított üszőiért. A Gerjeni Állami Gaz­daság felhajtott növendéküszői közül az egyik harmadik díjas lett, egy másik pedig elismerő ok­levelet kapott. A bíráló bizottság odaítélt egy harmadik díjat Csap­láros Rudolf döbröközi egyéni gazda kiállított növendék-arkáy­­­nak is. Molnár János madocsai és Polecsák Lajos tamási szarvas­marha-tenyésztők pedig elismerő oklevelet kaptak. — A megyéből felhajtott lovak közül II. díjas lett az Alsólipcrdi Állami Gazdaság törzsköny­vezett guiirán tenyészkanok­ja. Kelemen József döbröközi egyéni gazda tamási tájfajta lova pedig a harmadik díjat kapta.­­ A sertéstenyésztők kiállított egyedei is sikert arattak. A ten­­gelici Petőfi Tsz öt kiállított, sa­ját tenyésztésű fehér hússertése a II. díjat nyerte, a tamási Új Élet Tsz sertésfalkája pedig III. díjat kapott. Az Állattenyésztési Ku­­­­­tató Intézet K­özéphíővégi Kísér­leti Gazdaságából felhajtott öt növendéksertés II. díjat nyert. A sertéstenyésztők közül első díjat ítéltek oda Sebestyén Ferenc tengenici termelőszö­vetkezeti paraszt háztáji gaz­daságából kiállított két nö­vendék apaállatának. A másik első díjat a németkéri Ságván Tsz hozta el kiállított ju­haiért. A birkáknál II. díjat ka­pott meg a Középhídvégi Kísér­leti Gazdaság. Ugyancsak a kísér­leti­ gazdaság által kiállított sztavkopeli koscsoportnak a bí­ráló bizottság — versenyen kívül — aranyoklevelet ítélt oda. Hozott el egy III. díjat a Bezzeg pusztai Állami Kostelep is.­­ A paksi Vö­rös Sugár és a bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezet halak­kal is részt vesz az Országos Me­zőgazdasági Kiállításon. A paksi Vörös Sugár Tsz harmadnyaras pontyivadékai III. díjat nyertek, a bonyhádi Dózsa Népe másodnya­­ras pontyivadékaiért pedig elis­merő oklevelet kapott — fejezte be nyilatkozatát Mohai László. Szeptember 8-án lesz a tanévnyitó a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen Harmadszor nyitja meg kapu­ját Szekszárdon a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának Marxizmus—Leni­­nizmus Esti Egyeteme. Idén in­dul meg először az egyetem mind­három évfolyama. Az első évfo­lyamon a hallgatók filozófia tör­ténetet, dialektikus és történelmi materializmust, a második évfo­lyamon politikai gazdaságtant tanulnak, a harmadik évfolyamon pedig megismerkednek a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetével. Az egyetem hallgatói a három év alatt magas színvonalon, s el­­mélyülten tanulmányozzák a marxizmus—leninizmus ideológiá­ját. Az új tanév megnyitása szep­tember 8-án, kedden délután fél 4 órakor lesz a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Bővítik Tamásiban a Henye-völgyi iskolát A Tamásihoz tartozó Henye­völgyi iskolában is egészen vá­ratlan kép fogadta a tanulókat az oktatási év kezdetén — csakúgy, mint az ország megannyi más is­kolájában. Átalakították és kibő­vítették a régi iskolát — azaz még most is folynak a munkála­tok, mivel különféle okok miatt az építők egy kicsit megkéstek. Államunk mintegy 450 000 forin­tos költséggel bővíti és korszerű­síti ezt a kültelki iskolát, így az idén már négy modern, tágas, egészséges tanteremben folyik majd a tanítás. Teljesen új fel­szerelés is érkezett az iskolához: mind a négy tanterembe új pa­dok, szekrények stb. Az iskola udvarát, közvetlen környezetét is rendezik, amelyhez jelentős föld­munkálatokat kell végezni és mindenekelőtt kerítést készíteni. Ha a munkálatok teljesen befe­jeződnek, olyan korszerű, szép külsejű lesz ez az iskola, hogy még a községi iskolák közül sem mind­ éri el ezt a színvonalat.

Next