Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-14 / 241. szám
f! DC&répuk&lá i&k Szerkesztették a Bonyhádi Állami Perczel Mór Közgazdasági Technikum tanulói az iskolai szerkesztő bizottság vezetésével. A szerkesztő bizottság vezetője Farkas László Középiskolás lettem... 1959. szeptember első napján új fejezet nyílott meg Bonyhádon negyvennégy fiú és leány életében. Elérkezett az a nap, amikor a gyermekgondok közé beférkőzött világosan és tudatosan az igazi tanulás godolata. A negyvennégy tanuló között voltam én is. Elképzelésekkel, reményekkel telve álltam az iskola udvarán. Félénken, bátortalanul néztem körül, irigyeltem a felsőbb osztályos diákokat, akik otthonosan beszélgettek, vidáman nevetgéltek. Mesélték egymásnak a nyár eseményeit, élményeit. Két hónap óta nem látták egymást, megpróbálták hát pótolni a mulasztottakat. Végre elérte az óramutató az ötöt. Automatikusan mentem osztályunk elé és beálltam a sorba. Rendezett sorokban vonultunk az udvarra és megálltunk az iskola, ezentúl a mi iskolánk épületével szemben. Megkezdődött az ünnepély. Peregtek a műsorszámok, szavalatok, beszédek sora. Hallgattam — és ma is fülemben csengenek még élesen a megszívlelendő szavak — az igazgató úr igen barátságos, biztató szavait. Gondolataim mégis izgatottan váltották egymást, egy kicsit előre szaladtak. Az új tanteremben voltam, ott álltam a katedra előtt és egy ismeretlen tanár összevont szemöldökkel nézett rám... És én?... Én?... Nem tudtam még semmit! Szinte hallottam már a tanár hangját is: Fiam, te ma nem készültél! Láttam már a tollat is, amint vészesen közeledik a naplóhoz és lassan összeér a papírból, aztán kirajzolódott az osztályzat: elégtelen. A jövőt kutató ábrándozásomból az internacionálé hangjai térítettek vissza a jelenbe. Bevonultunk az osztályba. Nyílt az ajtó, s megjelent egy magas, termetes tanár. Leültünk, lassan elcsendesedett a zaj. Megszólalt az osztályfőnökünk, és kedvesen csengő szavai utat találtak szívünkhöz. Egész másnak ismertem meg, mint amilyennek elképzeltem, mintha nem is a szigor megtestesítője lenne, akiről a II. osztályosok »rémtörténeteket« meséltek. De valahogy kétely van bennem mégis, hátha holnap, vagy holnapután más lesz? Hátha mégis a II. osztályosoknak van igazuk... Megkaptuk a diáksapkákat, simogató melegséggel próbálgattuk fejünkre, hiszen ez a sapka négy évig külső jele lesz az iskolához való tartozásunknak. Lassan kiürült a tanterem... Imbolygó léptekkel, határozatlanul megindultam hazafelé. Az volt az érzésem, hogy az utcán mindenki engem néz, szinte hallottam is, hogy az emberek összesúgnak mögöttem: már ez is nagy diák: kerista! Farkas László I. o. t. Új vezetőséget választottunk... Iskolai életünk jelentős eseménye zajlott le a közelmúltban, amikor megválasztottuk iskolai KISZ-szervezetünk új vezetőségét. A vezetőségválasztó taggyűlést jól előkészítettük. Már két héttel a taggyűlés előtt felhívással fordultunk szervezetünk tagjaihoz, készüljenek fel jól a vezetőségválasztásra. Megkértük tagtársainkat, hogy előre beszéljék meg, gondolják meg, kikre adják le szavazatukat, hogy a legmegfelelőbb és legérdemesebb tagokra bízzuk iskolai KISZ-szervezetünk vezetését. Vezetőségválasztó taggyűlésünkön KISZ-szervezetünk tanácsadó tanára mellett ott volt intézetünk igazgatója is. Bertalan Ilona titkár méltatta az elmúlt év munkáját, majd a régi vezetőség nevében lemondott. A régi vezetőség tagjainak túlnyomó többsége negyedikes volt, a lemondó vezetőség nevében azt kérte Bertalan Ilona a tagságtól, hogy az új vezetőségbe inkább alsó osztályos tanulókat válasszon a tagság, mert a IV. osztályosok előtt egy nehéz év áll és annak végén a képesítő vizsga. Hozzátette azt is, hogy ez nem jelenti azt, hogy közösségünk életéből a IV. osztály nem akarja kivenni a részét, csupán annyit jelent, hogy túl nagy feladatokat nem tudunk vállalni az előbb említett okok miatt. Az új vezetőség titkos választással került a szervezet élére. Végeredményben a következő vezetőséget választottuk meg: Gyimesi Gabriella III. o. t. titkár, Horváth József II. o. t. szervező titkár, Jármai Júlia II. o. t. kultúrfelelős, Somogyvári Erzsébet II. o. t. gazdasági felelős, Tevely Balázs II. o. t. agitációs és propagandafelelős, Várszegi Irén IT. o. t. sportfelelős, Gyimesi Gabriella szervezetünk újonnan megválasztott titkára megköszönte az új vezetőség nevében a megnyilvánult bizalmat, majd ismertette szervezetünk javasolt évi munkatervét. A munkaterv-javaslatot a tagság megvitatta, különösen a IV. osztályosok vitatkoztak sokat. A vita során felmerült javaslatok alapján, az elfogadás előtt korrigáltuk a munkatervet. Nagy Katalin IV. o. t. Mai soproni festők kiállítása A nyáron kétheti dunántúli országjáráson voltunk. Sopronban rengeteg élményt szereztünk. Megtekintettük — többek között — a mai soproni festők és szobrászművészek igen színvonalas kiállítását. Az egész tárlat híven tükrözte a soproni képzőművész élet magas színvonalát. Lenyűgözőek voltak Sopron legtehetségesebb festőjének, Horváth Józsefnek akvarelljei. Képei rendkívül hangulatosak, fátyolszerű finomság jellemzi vásznait. Többnyire soproni tájképekkel szerepelt a tárlaton. Nagyon tetszett Gáspárdy Sándor néhány képe. Modern színhatásokkal dolgozik. A festéket foltokban rakja fel, ezáltal képei megdöbbentően frissek. Igen jól sikerült képei közül is kiemelkedik az »Erdőben« című festmény. A fiatalabb soproni festőgeneráció igen tehetséges tagja Téri Árpád. Felejthetetlen az »Erdei út« című képe. A csendéletek közül Szarka Árpád modern felfogású alkotásai tetszettek legjobban. Az ablakon átszűrődő fény által megvilágított virág szirmai valóban éltek. A szobrászművészek közül Horváth Marietta alkotásait említem meg, akinek szobrait leheletfinom nőiesség és aprólékos kidolgozás jellemzi. »Remény és Reménytelenség« című szobra csodálatos! — Életemet végigkísérő élmény. • — “ II. o. t. Orbán Mária TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Kedves Barátom! Olyan ifjúsági regényről szeretnék hiteket beszámolni, amit feltétlenül el kell olvasnod, ha eddig nem olvastad... Fekete István új könyvéről — a »Téli berek«-ról, a »Tüskevár« folytatásáról van szó. Talán emlékszel még, tavaly iskolai folyóiratunkban — a Bonyhádi Közgazdászban — ismertetést adtam a »Tüskeváriról. Bizonyára elolvastad, hiszen a járási népkönyvtárban megtalálható a »Tüskevár« és most a »Téli berek« is. Ha elolvastad a »Tüskevár«-at akkor Fekete István új könyvében, a »Téli berek«-ben régi kedves ismerősökkel találkozol újra: az ifjúság lázában vergődő Tutajossal, akiről a berekbeli tiszta levegő, a berekben élet lefarag minden nyegleséget és nagyzolást, a nyílt és egyenes Bütyökkel, aki az életben is csak a nyílt, egyenes utakat és megoldásokat ismeri, méltó párjával, a kis Szanyadi Katival, az aranyos, száraz humorú István bácsival, akinek humorán átcsillan a mélységes emberszeretet — egy kis bölcs rezignációval, keserű szájízzel fűszerezve — az öreg Matulával, aki észrevétlenül embert farag a két fiúból... Fekete István ebben a regényében nemcsak bölcs életfilozófiáját, aranyos humorát, mély emberismeretét, hanem mindennapi életünk kérdéseiben is végtelenül finom tapintatra, jóérzésre valló lelkületét is megmutatja. Figyeld majd meg a hangos rádiózásról szóló sorait, de sorolhatnám vég nélkül a szebbrél-szebb, kacagtató és könnyfakasztó, de igen mély, emberi jeleneteket... A »Téli berek« egyes jeleneteihez hasonló mély és szép gondolatokat csak Feuchtwanger »Államférfiak, cselszövők, bohémek« című regényében olvastam, többek között ott, amikor Voltaire a világ ifjúságához intézi himnuszát. Voltaire soraiban tükröződik hasonló, minden sallangtól ment, egyetemes emberszeretet. Nemrég hallgattam a rádióban Veres Péternek Fekete István írói munkásságával foglalkozó előadását — és ha nem is értettem vele mindenben egyet — az tény, hogy Fekete Istvánt, ha nem magyar lenne, ma már az egész világon ismernék! Sajnos, ez az ízes magyar beszéd lefordíthatatlan, pedig minden népek, minden ifjúságának közkincsévé kellene tenni! „ Szeretettel köszöntelek és várom válaszodat: »KÉRI KARCSI« 1959. október 14. * Vámos M Ágnes és Mátray Ferenc operaénekesek kiváló előadása Tolnán A vidéki színházlátogatók, s így a tolnaiak is, nagyon sokszor távoztak már csalódottan egy-egy fővárosi művész vidéki bemutatkozásáról. Jó érzés, hogy most ennek az ellenkezőjéről szólhatunk. Október 11-én, vasárnap este Vámos Ágnes és Mátray Ferenc operaénekesek vendégszerepeltek Tolnán a művelődési otthonok közös rendezvényén a textiles művelődési otthonban. Operett est volt, amelyen Lehár, Kálmán, Strauss, Kacsóh, Jacobi és Millöcker legszebb dalait hallhattuk. A művészházaspár a legmagasabb igényeket is kielégítő, ragyogó teljesítményt nyújtott. A művészien kidolgozott és kiválóan előadott számok mindegyikét percekig tartó vastapssal jutalmazta a közönség. Külön élmény volt számunkra, amikor az operettmelódiákat jutalmazó vastaps eredményeként három gyönyörű operamelódiát kaptunk ajándékul, a Tosca, a Pillangókisasszony és a Traviata című operákból. A zongorakíséretet dr. Vasadi Balogh Lajos zongoraművész látta el, de önálló számokkal is szerepelt. Remek, művészi játékával egy egész zenekart feledtetett. A két és félórás előadás végén a közönség lelkes ünneplésben részesítette az Állami Operaház kiváló művészeit. (gyí) A paksi járás KISZ-szervezeteiben hallottuk Az október 15-én induló KISZ- oktatás különböző fokozataira 380 fiatal jelentkezett a paksi járásban. A legtöbb jelentkező Pakson és Bölcskén volt. A járás minden KISZ-szervezetén belül lesznek a tél folyamán politikai jellegű előadások.* A németkéri KISZ-fiatalok nemrégiben szervezték újjá kultúrcsoportjukat. Az újjászervezett kultúrcsoport az előadások bevételéből sport- és kulturális felszereléseket vásárol. A németkér fiatalok két napon keresztül kukoricát törtek társadalmi munkával a helybeli termelőszövetkezet földjén.* A Gerjeni Állami Gazdaság KISZ-fiataljai kiemelkedő teljesítményeket értek el a cukorrépa szedésében. A gazdaság év végén jutalmazza a legjobb eredményt elért munkacsapatot. Művelt, bátor, őszinte vagyok-e ... című előadással kezdődött meg október 12-én este Szekszárdon a megyei tanács nagytermében a KISZ akadémia előadássorozata. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő ifjúság. Diákok, üzemek, vállalatok és hivataloknál dolgozó fiatalok szorongtak a karzaton és az állóhelyeken. Minden talpalatnyi hely el volt foglalva. Az első előadás ünnepélyességét emelte az is, hogy az elnökségben helyet foglaltak a megye és a város vezetői, a fiatalok mellett pedig szép számban részt vettek pedagógusok és szülők is. Tancz József, a városi pártbizottság munkatársa mondott rövid bevezetőt. Ezután Dezséri László, a rádió osztályvezetője, a népszerű Hétvégi jegyzetek szerkesztője tartotta meg előadását. — A mi időnkben — idézi a múltat — a tanulás egy szűk réteg privilégiuma volt. Az általános műveltség fogalma pedig kimerült néhány humán tantárgy ismeretében. A marxizmus világnézetének tanulásától teljesen el voltunk zárva. Nemzeti katasztrófa árán kellett megtanulni azt, hogy keveset tanultunk az igazi hazafiságról, az erkölcsi magatartásról, stb.-ről. A modern kor, a ma ifjúsága összehasonlíthatatlanul más helyzetben van, mint a mi korunk ifjúsága volt. Ma társadalmi üggyé vált a tanulás, s ennek megfelelően szélesedett az általános műveltség fogalma, tartalma is, amely kiterjed a természettudományok, a biológia, kémia, csillagászat, stb. ismereteire, a fizikai, gépi munkákhoz való értésre, a tudomány, a termelés, az életszínvonal emelkedésének összefüggéseinek ismeretére és legalább egy külföldi nyelv elsajátítására. Művelt ember az, akinek tisztult világnézete van és a tanultakat a gyakorlatban is helyesen tudja alkalmazni. A bátorságról szólva az előadó elmondta, hogy sokan a bátorságot összekeverik az úgynevezett vagánysággal és nem tudják a kettőt különválasztani. Pedig a kettő között lényeges és tartalmi különbség van. A vagánynak nincs eszméje, célja, amiért küzd, míg az igazi bátor ember kitűzött célokért, eszméért küzd. A bátorság egy szent szó, amelynek mély eszmei tartalma van, s amelyre a történelem során haladásért küzdő legjobbjaink rátették életüket. Az őszinteségről szólva elmondta, hogy ennek hiánya tömeghibaként észlelhető a ma ifjúságánál. Enne javítását abban látja, hogy a fiataloknak is küzdeniük kell a hamis szolidaritás megnyilvánulásaival szemben, élve a helyesen alkalmazott dicséret és bírálat fegyverével. A mai fiatalok előtt óriási lehetőségek állnak, csak a jó mellett kell dönteniük — fejezte be előadását Dezséri László. Az előadás után a fiatalok kérdéseket tettek fel az előadónak. Végül Szállásy Ernő, a TIT megyei vezetője ismertette az ifjúsági akadémia előadássorozatának további programját. Vannak jellegzetesen férfi , illetve női betegségek A tapasztalatok azt mutatják, hogy azonos szervek férfiaknál és nőknél nem betegszenek meg azonos módon, így például tipikusan »női« betegség az epekő és más epebántalmak. A férfiak viszont nőknél jóval magasabb százalékban szenvednek szívgyengeségben. Nemrégiben a würzburgi egyetemi klinika két tanára statisztikai vizsgálatokat végzett a két nemnél előforduló betegségek megoszlására vonatkozóan. Járóbetegekről lévén szó, a megvizsgált 9473 beteg között az idősebb korosztály csak igen kevéssé volt képviselve. A két nem kor szerint való megoszlása kb. egyenlő volt. Noha Nyugat-Németországban jóval több a nő, mint a férfi, (a lakosság 52 százaléka), mégis a betegeknek csupán 48 százaléka volt nő. Ebből többek között azt a következtetést lehetne levonni, hogy a férfiak kényesebbek »a gyenge« nemnél, de a kutatást végző orvosok szerint a »teremtés koronája« valóban hajlamosabb is a betegségekre. A statisztikai megállapítások azt mutatták, hogy nőknél az epebántalmak mellett legáltalánosabbak a pajzsmirigy megbetegedések és a vashiányból eredő vérszegénység, míg a férfiaknál az említett szívbajokon kívül gyakoribb a tüdőbaj, gyomorbaj, vesekő és vesegyulladás. Megállapítást nyert az is, hogy férfiaknak általában több gyomorsava van, mint nőknek és valószínűleg ez is hozzájárul a gyakran előforduló gyomorbajokhoz. Egész sereg olyan betegség van még, amelynél nem lehet felderíteni az okokat, hogy miért mutatnak jellegzetes megoszlást a két nem között. A két würzburgi tanár szerint ezeknek az okoknak felkutatása lehetővé tenné számos betegségi folyamat megértését és gyógyítását, — 26 millió kutya Amerikában. A New York-i statisztikai hivatal közlése szerint az Egyesült Államokban jelenleg 26 millió kutya szerez örömet a pénzhajhászásban kifáradt gazdájának. A kutyák száma 30 év alatt 200 százalékkal növekedett. A kutyák azonban nemcsak örömet okoznak gazdáiknak, hanem hasznot is jelentenek, ugyanis évente 350 millió dollár értékű kutyaeledelt fogyasztanak,