Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

rá7. TOLNA MEGYEI 6 6 A vetési terv 63,3 százalékát teljesítették a megye gépállomásai A gépállomások megyei igaz­gatóságától nyert értesülésünk sze­rint a megye gépállomásai az el­múlt tíz nap alatt jó munkát vé­geztek. Kedvezett az időjárás is a munkáknak, s így egyes gépállo­mások terveik teljesítésében jó eredményt értek el. A megye gép­­állomásai az elmúlt dekádban 42 844 normálhold munkát végez­tek, egy erőgép napi munkája ezek alapján átlagosan 5,3 nor­málhold. Megyénkben jó ütemben halad vetés is. Az elmúlt tíz nap alatt 8277 holdon került a földbe a vető­mag, s így a megyében már 16 191 holdon végeztek a ve­téssel a gépállomások dolgo­zói. Tervüket 63,3 százalékra teljesítették. A tájékoztatásból kitűnik az is, hogy a megye gépállomásai eddig 17 828 hold mélyszántást és 34 405 hold vetőszántást végeztek. A legjobb eredményt a vár­dombi gépállomás dolgozói ér­ték el. 6469 normálhold egy gépre eső napi 6,3 normál­hold teljesítéssel. Második a gyönki gépállomás 6461 normálhold teljesítménnyel. A silókombájnosok közötti ver­senyben Pesti István, a szedresi gépállomás traktorosa az első 341 hold, második Kuti István ugyan­csak a szedresi gépállomás dolgo­zója 326 hold teljesítménnyel. A harmadik helyezett Gyalog János, várdombi traktoros 319 holdon, a negyedik helyezett Gubica Fe­renc, a dalmandi gépállomás dol­gozója pedig 303 holdon végezte el a munkát. Az őszi munkák mi­előbbi befejezése érdekében 160 gép dolgozik jelenleg két műszak­ban a megye területén. Téli előkészületek A Hőgyészi Gyapjútermelő Vál­lalat gerenyási üzemegységében felkészültek a télre. Az üzemegység vezetőinek és dolgozóinak 2550 juh áttelelteté­­séről kell gondoskodni. Ahogy Fung József brigádvezető elmond­ta, szénából 150 napra juhonként 70 dekát, takarmányszalmából 40 dekát, abrakból 10 dekát, silóból pedig napi két kilogrammot szá­mítanak tartalékolni. Rendbehozták a juhhodályokat is. Kijavították a tetőzetet, az ab­lakhiányokat pótolták. Az idén bevezették a vizet is, s így leegy­szerűsítették az állatok itatását. A gerenyási üzemegység juhállo­mánya az idei évben szépen fel­javult az elmúlt évekhez viszo­nyítva. A nyírási átlag juhonként 5,12 kiló volt. Ez azt jelenti, hogy 19 mázsa gyapjúval többet adtak a népgazdaságnak a tervezettnél. Ezen kívül 410 juhot adtak ex­portra, amelyet Görögországba szállítottak. Postás tanácskozás Szekszárdon Vasárnap délelőtt Szekszárdon, a belvárosi pártszervezet helyi­ségében tanácskozásra gyűltek össze a megye nagyobb postahi­vatalainak vezetői, s több kézbe­sítő. A postás tanácskozáson részt vett Prantner József elvtárs is, a megyei pártbizottság első titkára, Toplak Ferenc elvtárs, a Posta Vezérigazgatóság hírlapügyosztá­lyának vezetője, Andrási Aladár elvtárs, a Pécsi Postaigazgatóság helyettes vezetője, Kozma Ferenc elvtárs, a Pécsi Postaigazgatóság hírlaposztályának vezetője, és Péter Ferenc elvtárs a postás szakszervezet területi bizottságá­nak munkatársa. A tanácskozáson értékelték a postások tavaszi lapterjesztési munkájának eredményét, majd feladatul tűzték maguk elé, hogy az év végéig a kongresszusi ver­senyben újabb kétezer előfizető­höz juttatják el a Tolna megyei Népújságot. A postások elmon­dották a terjesztéssel kapcsolatos tapasztalataikat, közülük többen tolmácsolták az olvasók kérését is a szerkesztőség felé. A vitában felszólalt Prantner József elvtárs is, aki a szerkesz­tési és terjesztési munkához adott útmutatása mellett bejelen­tette, hogy a pártszervezetek és a tömegszervezetek is segíteni kí­vánják a postások »kétezer pél­­dány«-os mozgalmát. Tíj hallókész­ü­lékek Csehszlovákiában Csehszlovákiában újfajta halló­­készülékek gyártása indult. Eze­ket a korszerű, tranzisztoros ké­szülékeket az ország valamennyi egészségügyi intézményéhez el­juttatják, hogy díjmentesen köl­csönadják azoknak, akik rászorul­nak. r^3X'. Szepeeny ú,3. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Jól sikerült a kétnapos szekszárdi őszi vásár Lezajlott a szekszárdi kétnapos őszi vásár. Éveken keresztül an­­­nyira megszokottá vált az au­gusztus 20-i ünnepi vásár és va­lahogyan nagyon hiányzott, hogy az idén elmaradt. Ezt az augusz­tus 20-it pótolta most a vasár­nap-hétfőn megrendezett őszi vá­sár. Ha nem ís volt annyira lát­ványos, sikeresnek mégis sikeres volt, ahogyan a forgalom iga­zolta.* Vasárnap délelőtt tíz óra kö­rül az állomás felé már csupa hazafelé igyekvő vidéki vásárló­val találkozhatott az ember. Egy — ruházata után ítélve decsi — öregasszony brokátpaplan gön­­gyöleget cipelt a fején, egy idő­sebb bácsi gumicsizmát szoron­gatott a hóna alatt, míg az uno­kája háromkerekű bicikli pedál­ját taposta előtte nagy igyekezet­tel. És feltűnő volt, mennyien ci­pelnek szőnyeget. Menyecskék, idősebb asszonyok, férjek, mind, mind különböző kérető és minő­ségű szőnyegeket cipeltek. Ma­napság már a falusi lakásokban is kimegy a divatból a háziszőt­tes rongyszőnyeg, a falusi ember nemcsak kerékpárt, csizmát, ágy­neműt, rádiót vesz, hanem sző­nyeget is.* öreg, hajlott, tarisznyás bácsi áll meg az egyik könyvsátor előtt. Nézegeti a könyveket, egyi­ket, másikat a kezébe veszi, bele­olvasgat. Bütykös ujjai nehezen forgatják a lapokat, majd kivá­lasztja az egyiket. — Ezt megvenném... Mennyibe kerül ez? A könyv Móricz Zsigmond Be­tyár című könyve.* Nagyon sok vásárló kereste fel a tolnai földművesszövetkezet ön­kiválasztó cipő-pavilonját. Vásá­ron még eddig nem találkozott a vevősereg ezzel az árusítási for­mával. A vitrinekben elhelyezett lábbelikből mindenki kiválaszt­hatta a neki tetszőt és bent a sá­torban megkapta a kívánt párat. — Jól bevált ez a kiszolgálási forma, — állapították meg hét­főn este az eladók. — A két nap alatt nyolcvanezer forintnál na­gyobb forgalmat bonyolítottunk le.♦ A legnagyobb közönségsikere kétségkívül a ballonárusnak volt, állandóan legalább húszan to­longtak körülötte. Igaz, ki is használta az alkalmat, amíg a ke­reskedelmi ellenőrző szervek köz­be nem léptek. A felfújt ballon ára 3,90 forint volt, ugyanan­­­nyiért árusította a fel nem fúj­tat is, holott azt csak 3,20 fo­rintért árusíthatta volna. * Hétfőn az állatvásáron történt. Majdnem verekedéssel végződött egy lóvásárlási szándék. A vásár­ló ugyanis — még mielőtt a paro­­lázásra került volna sor — bele­szagolt a ló szájába, az csak­ úgy bűzlött a pálinkától. Az élelmes kupecek ugyanis a különben rúgós, harapós, csökö­nyös lovat, mielőtt a vásárra vi­szik, alaposan beitatják pálinká­val, úgy, hogy az kezes báránnyá változik. Szóval a csalás kiderült és a kupec örülhetett, hogy ép bőrrel megúszta.* Halász István megyei kereske­delmi felügyelő véleménye a két­napos vásárról: — Nem a legszerencsésebb idő­ben került megrendezésre a vá­sár, de beváltotta a reményeket. Az eddigi, hasonló kiállítású vá­sárokkal szemben most sokkal ol­­­csóbba került a vásár megrende­zése. A vásárlók szempontjából előnyös volt, hogy sok, leszállított értékű árut is vásárolhattak.­­ Nagy érdeklődés kísérte a Ruhaipari Tervező Vállalat di­vatbemutatóját. Különösen a női átmeneti, őszi-tavaszi ruhák, kosztümök, arattak nagy sikert. Végeredményben mondhatjuk, a vásár sikerrel zárult. ____________________ B. í. Havonta 370 000 liter tejet gyűjtenek be megyénkben a tejszövetkezetek Megyénkben tizenhárom tejszö­vetkezet működik, 1596 taggal. A tejszövetkezetek feladata a tej összegyűjtése, esetleg feldolgozása és a tej, illetve tejtermék továb­bítása a tejipari vállalathoz. A szövetkezetek tagjai idén kö­zel 85 ezer forint értékben jegyez­tek részjegyeket, amelyek után év végén részesedést kapnak. A ta­goknak nagy előnyt biztosít az, hogy a begyűjtött tejnek 25—30 százalékát lefölözik és a fölözött tejet a tagok visszakapják. Azokban a községekben, ahol tej­szövetkezet működik, hónapról hó­napra emelkedik a begyűjtött tej mennyisége. .Megkezdődött a paksi járás népi ellenőreinek oktatása A paksi járás népi ellenőrei­nek tegnap délelőtt Szabó Ist­ván, a Járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke »Általános szer­vezeti, hatásköri kérdések és jogi alapismeretek« címmel előadást tartott. Az előadás bevezetője a NEB-tagok oktatásának. A tegnap megtartott első elő­adás bevezetőjében az előadó a NEB feladatairól és céljairól szólt. Részletesen beszélt az elő­adó a közérdekű bejelentésekről. Ennek során a következőket mon­dotta: “ Népi demokratikus ál­lamrendünk építése során saj­nos még gyakran előfordul, hogy egyes személyek, nem egy eset­ben gazdasági vezetők is a tár­sadalmi tulajdont megkárosítják, herdálják, hanyagul kezelik s ez­­­által súlyos károkat okoznak a népgazdaságnak. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az ilyen személyeket lelep­lezzük és velük szemben eljár­junk. Ez azonban elképzelhetet­len a becsületes állampolgárok közreműködése nélkül, akik már nem egy esetben leleplezték a társadalmi tulajdon megkárosí­tóit, azáltal, hogy észrevételeiket, megfigyeléseiket­,­ vagy a tapasz­talataikat az illetékes szerveknek szóban vagy írásban bejelentet­ték. Népi demokratikus államren­dünk védi a közérdekű bejelen­tőket. Rendelkezés van arra, hogy a bejelentés alapján vizsgálatot végző szerv nem fedheti fel a be­jelentő személyét, ha azt a be­jelentő kéri, vagy az ügy érdeke megkívánja. Az előadás további részében az előadó foglalkozott a társadal­mi tulajdon védelmének kérdésé­vel is, majd a megjelent népi el­lenőrök észrevételeket tettek az elhangzottakra. Elismerő oklevelet kaptak a fásításban legjobb eredményt elért KISZ-szervezetek és úttörőcsapatok A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Tolna megyei Bizottságán szombaton délelőtt ünnepélyes keretek­ között di­csérő oklevelet nyújtottak át az 1958—59-es évben legjobb faül­tetési eredményt elért KISZ-szer­­vezeteknek és úttörőcsapatok­nak. A megye területén 16 KISZ alapszervezet és két úttörőcsa­pat kapott elismerő oklevelet. A nagyszokolyi Béke Termelőszö­vetkezet fiataljai, akik legtöbb társadalmi munkát végeztek a faültetés során, 500 forint pénz­jutalmat is kaptak. Két millió kalória óránként, napi 1000 mássa kukorica, 1500 mássa betonacél a dalmandi hibridüzemben Már a közeljövőben teljes ka­pacitással megkezdi munkáját a dalmandi hibridüzem. Az eddigi próbaüzemeltetések sikeresek voltak, s az első kukoricaszállít­mány megérkezésekor a gyár tervszerűen fog működni. Néhány érdekesebb számadatot közlünk most az építkezésről... A gyár leg­magasabb pontja a hét emeletes osztályozó. Az építkezés során 1500 mázsa betonacélt, 132 ezer kilogramm kavicsot, 1000 mázsa lakatosárut és háromszáz köbmé­ter deszkát használtak fel. Az építkezésre a magasépítési vál­lalat részéről mintegy 60—70 ezer munkaórát fordítottak. A gyár napi 800—1000 mázsa kukoricát dolgoz fel két műszak­ban... Egyes üzemrészek telje­sen automatizáltak, működésüket fotocella irányítja. Nagyteljesít­ményű gépeik legnagyobb részét a Szovjetunióból kaptuk. A hő­gép ventillátora óránként 235 ezer köbméter meleg levegőt ter­mel, kétmillió kalória értékben.

Next