Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-20 / 273. szám

Mehiv. Szekszárd, Egyetemi Könyvtár Sz­ep­essy­ u.3. A szovjet Eiép őszinte rokonszenvet érez a mexikói nép iránt (2. oldal.) Fauszt Mihály megtalálta számítását a közösben (3. oldal.) Mintegy kétezer fő vesz részt a népszámlálás lebonyolításában Tolna megyében A Központi Statisztikai Hiva­tal Tolna megyei Igazgatóságának vezetője, Máté János a népszám­lálásról a következő nyilatkoza­tot adta lapunk munkatársának: — Időközönként szükség van népszámlálásra. A fejlődés, a la­kosság életkörülményeinek alaku­lása, a gazdasági és kulturális vál­tozások csak így mérhetők le. A statisztikai számadatok választ adnak nagyon sok kérdésre, me­lyek nélkülözhetetlenek a terve­zés, — tehát a népgazdasági fej­lesztés szempontjából i­s. — Utoljára 1919-ben volt nép­­számlálás és a következő 1960. ja­nuár 1-én kezdődik, amikor a de­cember 31. és január 1-i éjféli ál­lapotot veszik alapul. A népszám­lálás 8 napig tart. Magát a nép­­számlálást a tanácsok bonyolítják le a statisztikai hivatal irányítá­sával és ellenőrzésével. — Ezt a nagy jelentőségű ese­ményt természetesen széleskörű előkészítés vezeti be. Elmondhat­juk, hogy már eddig is sokat tet­tünk a népszámlálás sikeres lebo­nyolítása érdekében. Megtörtént a járási és községi felelősök kijelö­lése, akik általában a tanácstit­károk. Megyei szinten dr. Tolgár Ferenc, a megyei tanács vb.-titká­­ra a felelőse ennek a munkának. Elkészültek a városi és városias jellegű települések térképei, így Szekszárd, Dombóvár, Dunaföld­­vár, Bonyhád, Paks, Simon­tor­nya és Tolna feltérképezése. Meg­történt a külterületi lakott helyek jegyzékeinek összeállítása és egyeztetése az 1949-es jegyzékek­kel. Térképvázlatok készültek a közigazgatási területekről, ezen belül meghatározták a bel- és kül­telkeket. Rendezték az utca és házszám-problémákat. Erről min­den község jegyzéket készített. Megállapították a számláló körze­teket és részben megtörtént már az összeíró személyzet kijelölése is. Egy összeíróra körülbelül 300 összeírandó jut. Zömében pedagó­gusok végzik majd ezt a munkát. Körülbelül 2000 fő vesz részt me­gyénk területén a népszámlálás lebonyolításában. December hó­napban kerül sor ezek kioktatá­sára. — A lakosságnak 25 kérdésre kell majd válaszolnia. Mindenkit a lakásán keresnek fel az össze­írók. Az összeírás során felmérik a lakásviszonyokat is, amelyek ugyancsak alapul szolgálnak majd a távlati tervezéseknél — mon­dotta befejezésül Máté János elv­társ. B. F. Pektingyártás a Paksi Konzervgyárban A Paksi Konzervgyárban az el­múlt években kezdték meg a kí­sérleteket pektin előállítására. A kísérletek — amelyek eddig la­boratóriumi méretekben folytak — eredménnyel jártak, úgy, hogy a gyárban e hónap elején már megkezdhették, kisüzemi mód­szerrel a pektingyártást. A pektint, ezt a kocsonyásító anyagot főként az élelmezési ipar­ban használják a különböző gyü­mölcsízeknél, dzsemeknél, hasz­nálja az édesipar és a söripar is. Eddig külföldről importálták, amennyiben a paksi gyárban si­kerül üzemi szinten is megvaló­sítani a gyártást — a jelenlegi kisüzemi gyártás is tulajdonkép­pen még csak kísérletnek tekint­hető — jelentős deviza-kiadás­tól lehet mentesíteni a népgazda­ságot. Nyersanyagként felhasz­nálják a gyár többi üzemrészei­ben keletkezett hulladékanyagot — almatörkölyt és egyéb paszí­­rozási hulladékot — de a többi konzervgyárak is a­­ paksi üzem rendelkezésére bocsátják a pek­­tingyártásra alkalmas anyagai­kat. Kilenc ktsz fejezte be eddig éves tervét A Pincehelyi Vegyes Kisipari Szövetkezet jelentette a KISZÖV- nek: november 17-én befejezte éves tervét. Tegnap jelentette éves tervé­nek teljesítését a Bátaszéki Épü­letkarban tartó KTSZ is. Kongresszusi felajánlásának teljesítéseként a megyében eddig kilenc kisipari szövetkezet fejez­te be éves tervét. E hónap 27-én lesz az Ifjúsági Akad­émia második előadása Az Ifjúsági Akadémia második előadása november 27-én este V27 órakor lesz megtartva. Az elő­adást Kaszás Imre országgyűlési képviselő tartja, »A XX. század technikai csodái« címmel. A fiatalok körében nagy érdek­lődés tapasztalható az előadással kapcsolatban. A tervek szerint filmvetítés követi Kaszás Imre előadását. 1 VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Megyei pártaktíva-ülés Szekszárdon A Tolna megyei Pártbizottság csütörtökön délelőtt kilenc órai kezdettel Szekszárdon a városi művelődési házban pártaktíva­­ülést tartott, amelyen párt-, álla­mi- és tömegszervezeti vezetők, termelőszövetkezeti tagok és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok vettek részt. A pártaktíva megvitatta a me­zőgazdaság időszerű kérdéseit. A vitabevezető előadást Prantner József elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára tartotta meg. A vitában felszólalt Tömpe Ist­ván elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese is. — Diavetítőt keljek. — Tessék, kétféle is van. Ez itt, beépített transzformátorral ké­szült, az egész szerkezete bent van az ízléses műan­yagházban. A má­siknak külön van a transzformá­tora. Amaz szebb, de talán ez a tartósabb — magyarázza készsé­gesen Klézli Ferenc boltvezető, miközben megmutatja a vetítő ke­zelését, beállítását is. — Talán már karácsonyi aján­dék lesz belőle? — kérdezem Né­meth Zoltánnét, aki közben már két tekercs diafilmet is megvásá­rolt a génhez. A Babszem Jankót és az Ali Baba és a negyven rab­lót. — Igen. Azért sietek vele, mert félek, később hátha nem lehet majd kapni. — Tényleg van ok az ilyen ag­godalomra? — Van játékunk elég — vála­szolja Feri bácsi — és bizonyára diavetítőben sem lesz hiány. De azért mégis örülünk annak, hogy már most megkezdték a szülők a karácsonyi játék­bevásárlást. Most ugyanis több időnk van egy-egy vevővel foglalkozni, mint az ün­nep előtti napokban, amikor túl­zsúfolt mindig az üzlet. Jobban el tudjuk magyarázni egy-egy já­ték kezelését. Mert bizony a mo­dern technika bevonult a gyer­mekjátékok közé is. A Tolna megyei Népbolt Vál­lalat szekszárdi sport- és játék­boltjában tehát már megkezdő­dött a karácsonyi játékvásár. Az üzletben már most is állandóan nagy a forgalom. Főként a jobb oldalon, ahol a játék­részleg van. Munkája van nemcsak a bolt hét állandó dolgozójának, hanem an­nak a három kisegítőnek is, aki­ket erre a néhány hétre vették fel. — Sok újdonságot kaptunk mostanában — mondja a boltve­zető. — És valóban, ahogy néze­getem a szebbnél szebb, ötletes­nél ötletesebb játékokat, egyre in­kább kapnék kedvet vagy húsz­harminc évet fiatalodni. A Le­­mezárugyár által készített nagy, piros játékautót zseblámpaelem­mel táplált villanymotor hajtja. Ugyancsak zseblámpaelem az erő­forrása a csehszlovák Perotka mo­sógépnek (kiválóan alkalmas ba­baruhák mosására) és a motoros yachtnak is. Baba van 15,50-től 208 forintig — az utóbbi nagy ba­ba fogy jobban —, szobabútor húsztól négyszázötven forintig, plüss állatok, babakocsik és a bolt dolgozói attól tartanak, hogy mégis csak lesz áruhiány, főként a magasabb értékű, drágább já­tékokban. Ezeket ugyanis gyor­san elkapkodják. De — mint megtudom — a je­lenlegi választék még nem teljes, bár soha ilyen sokféle játék még nem volt a boltban. A felszálló helikoptertől a bábjátékhoz való bábfigurákig és a »holdrakétáig« minden, ami a gyerekek álma, kapható. Azonban várják a kö­zeljövőben érkező külföldi játék­szállítmányt is, ami sok meglepe­tést tartogat a szekszárdi és kör­nyékbeli gyermekeknek. .1. J. DCcivúei öiuji­­ átskaáiúi­ Riport a pince mélyéről A Kajmádi Állami Gazdaság szekszárdi szőlészetében olyan lázas munka folyik ma is, mint egy hónappal ezelőtt. Itt takarják a tőkéket, amott az 50 holdon ta­vasszal telepítendő szőlő alá for­gatják a földet, a présháznál pe­dig a lovaskocsikon és vontató­kon elhelyezett hordókba töltik a hegy levét. De vajon hova vi­szik az itókát, hiszen még arra sem volt igen idő, hogy megtisz­tuljon, — tűnődöm magamban. Gyors elhatározással a szállítók után iramodom. — Nem kérem, az idei termést még nem szállítjuk, hiszen még javában forrnak a borok — vilá­gosít fel a központi nagypincénél Benkő Béla pincemester. Mindössze arról van szó tehát, hogy a szőlőfeldolgozó helyekről a központi pincébe hordják ös­­­sze a borokat. Itt aztán letisztulnak és 100 hektós tételekben szállít­ják a fogyasztókhoz. — A borivók népes tábora azt vallja, hogy nem volt jó ez az idei év. Mi ehhez az ön véleménye? — kérdem a pincemestert. — Országos viszonylatban az idei szőlőtermés csakugyan keve­sebb volt a tavalyinál, meg a bo­rok minősége is gyengébb. A mi üzemünkre az előbbi csak rész­ben, az utóbbi pedig egyáltalán nem vonatkozik. Nálunk az idén is 29 mázsa szőlőt adott átlagban egy-egy hold, ami országos vi­szonylatban is a legjobbak közé tartozik. A jégverés ellenére mindössze nyolc mázsával keve­sebb egy hold termése a tavalyi rekordnál. A minőség viszont jobb, mint tavaly volt. Mustjaink átlagcukorfoka az elmúlt évben 19, az idén viszont 22 volt — hangzott a válasz. A számok gyors közlése után a fiatal pincemester az idén épí­tett pince megtekintésére hívott, ahol a 60 hektós hordókba töltött borok erjednek. Amint I­aipisf’­:1. v­a­h«+almos pincét, egy kicsit eltűnődöm . a Bakta hegy levének erősségén. Mert ugye, ha a férjem négy de­cit megiszik a gazdaságban ter­melt és a boltban palackozva ál­talam megvásárolt kadarkából — épp olyan jó kedve kerekedik, mintha hat decit meginna a ta­valyi gyengébb termésből. Egy: null tehát a mi javunkra! — gon­dolom. S mert kíváncsiságom ha­tártalan, még azt is megérdeklő­döm, mikor és melyik boltban le­het vásárolni azokból a borokból, amely­ek most forrnak. — Könnyebbet is kérdezhetett volna. Én ezt nem tudom meg­mondani. Annyit azonban mond­hatok, hogy a gazdaság borainak a túlnyomó többségét külföldre viszik, — így a pincemester. Tehát kettő :null a mi javunk­ra! Tudniillik amit külföldre visznek azzal is kevesebb marad itthon, amivel könnyebben meg­birkóznak férjeink. S a tetejében még valutát is kap az állam, gaz­dagabb lesz az ország. Hát nem lehet ennek örülni?... Molnár Lászlóné Mirelité árubemutató Szekszárdon lokféléket és félkész ételeket. A lakosság érdeklődése már eddig is nagy volt az új cikkek iránt, a péntek este érkezett első szállít­mány órák alatt elfogyott. Csü­törtökön délután — a vásárlókö­zönség tájékoztatására — a Nép­bolt Vállalat Szekszárdon, a bel­városi pártszervezet nagytermé­ben Mirelité árubemutatót és kóstolót tartott. A több, mint három óra hosszat tartó árubemutatót mintegy két­ezer szekszárdi kereste fel, ahol nemcsak bemutatták a különbö­ző mélyhűtött készítményeket, hanem meg is kóstolhatták a ven­dégek. A különböző félkész étele­ket a helyszínen készítették el. Nagy volt az érdeklődés az összes Mirelité ételféleség iránt, de különösen a málnakrém, és az eper, a félkész ételek közül pe­dig a sertés és marhapörkölt, a májból készült ételek, a rántott és vagdalt húsok tetszettek és — ízlettek is — a közönségnek. Sokan a bemutatóról egyenesen a földszinten lévő 50-es boltba mentek és vásároltak a Mirelite­­árukból. Néhány nap óta árusítja a szek­szárdi 50-es Népbolt a Mirelite gyorsfagyasztott gyümölcs-főző-

Next