Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI ] g­ 9 i—€ \/É'íT~ |­ Mikojan beszéde Mexikóban (2. oldal) Elkészült Dombóvár ötéves fej­lesztési terve (3. oldal.) Köszöntjük pártunk kongresszusát Holnap reggel megkezdi mun­káját az MSZMP VII. kongres­­­szusa. Egy párt, egy nép életében mindig jelentős szerepet tölt be a kongresszus, amely leszűri a gyakorlati tapasztalatok alapján a legfontosabb elméleti következ­tetéseket, meghatározza a legfon­tosabb irányvonalat a pártéletben és a népgazdaság fejlesztésében. A kongresszuson a felszabadu­lás óta eltelt idő legnehezebb sza­kaszáról kell beszámolni, amely­ben helytálltak a kommunisták, helytálltak a magyar dolgozók. S ha nagy erőfeszítésekre is volt szükség az ellenforradalom leve­résére, úrrá lenni a rendkívül bo­nyolult helyzeten, elmondhatjuk, minden alapvető kérdésben sike­rült előbbre haladni. Nagy sikere a magyar munkásmozgalomnak — s ez része a nemzetközi mére­tekben elért eredményeknek —, hogy igen hatásosan harcolt a re­­vizionizmus ellen. Felszámolta és döntő csapást mért a marxizmust meghamisító elméletekre, tisztáz­ta azokat a legfontosabb elvi kér­déseket, amelyek már az ellen­­forradalom kitörése előtt is za­vart keltettek a párt soraiban. Amikor eredményesen harcolt 8 párt a revizionizmus ellen a kommunista és munkáspártok 1957. novemberi nyilatkozatának szellemében, nem feledkezett meg azokról a veszélyekről sem, ame­lyek a dogmatikus hibákból ered­tek. A kétfrontos harccal sike­rült megteremteni a pártban az ideológiai, szervezeti és a cselek­vési egységet Ez a pártegység az elmúlt esztendők során jelentős sikereink alapvető forrása lett. A pártegység nyomán létrejött népi egység igen figyelemreméltó eredményeket hozott létre. Nem véletlen, hogy nyugaton valósá­gos magyar csodáról beszéltek hosszú időn keresztül. Az ellenforradalom okozta gaz­dasági nehézségek akkorák vol­tak 1956. végén és 1957. elején, hogy komolyan kellett számolni a munkanélküliséggel és annak számtalan kihatásával. Ekre azon­ban a szocialista tábor országai­nak, mindenek előtt a Szovjetunió­nak segítsége, a magyar kom­munisták és a magyar nép áldo­zatos, odaadó munkája miatt nem került sor. Gazdasági eredménye­ink 1957. elejétől napról napra is­mét gyarapodtak. Azok, akik tu­datosan arra törekedtek, hogy hazánkat politikai és gazdasági csődbe taszítsák, elszámították magukat. Csalódtak népünk el­lenségei, mert a szocialista ma­gyar ipar 1938-hoz viszonyítva már 3,5-szer termel többet, évről­­évre nagy lépéseket teszünk előre a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének útján. Jelenleg az összterületnek mintegy 50 száza­lékán már szocialista gazdálkodás folyik.­­ A tények tömkellege, maga az élet bizonyítja, hogy az egész nép bízik a pártban, támogatja a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt po­litikáját. Ez év márciusában je­lent meg a párt felhívása: ez év végéig teljesítsük a hároméves terv végére előirányzott legfon­tosabb mutatókat. S alig telt el néhány nap, a budapestiek kong­resszusi verseny-kezdeményezé­séhez csatlakozott az egész ország. Párttagok és pártonkívüliek, ipa­ri és mezőgazdasági munkások, termelőszövetkezeti tagok és ér­telmiségiek a munkájuk legjavát nyújtották a verseny során. A felajánlásokat az iparban és a mezőgazdaságban teljesítették, sőt sok vonatkozásban túl is teljesí­tették. Több üzem, vállalat a kongresszusi versenyben már évi tervét is teljesítette. A pártkongresszus — természe­téből adódik — elsősorban a párt ügye, de annál sokkalta több. A párt kongresszusa a magyar nép ügye. Az egész ország érdeklő­déssel figyeli, hogy miről tanács­koznak, milyen határozatok szü­letnek. Már a kongresszusi tézi­sek is igen nagy visszhangot vál­tottak ki országszerte, s minde­nütt megértéssel találkoztak. Eze­ket a téziseket a munkásmozga­lom veteránjai és a fiatalabb ge­neráció is életükkel, harcaikkal dokumentálhatják. Széleskörű vi­ta bontakozott ki a megyében is a kongresszusi tézisek felett. Ipa­ri munkások és termelőszövetke­zeti tagok, orvosok és gépállomá­­si dolgozók, alkalmazottak és egyé­nileg gazdálkodó parasztok fejez­ték ki egyetértésüket és tettek ja­vaslatokat azok kiegészítésére. Nemcsak a magyar dolgozók, hanem szerte a világon a kom­munisták figyelemmel kísérik a VII. pártkongresszus munkáját, amely — lévén ez az első az el­lenforradalom óta — igen nagy feladatok megoldását végzi el. Nemcsak utat mutat a pártélet továbbfejlesztésére, hanem szá­mos olyan elméleti jellegű kér­dést is tisztázni fog, amelyek a magyar dolgozók gyakorlati mun­kája alapján vonhatók le. Rész­letesen foglalkozik majd a párt 41 esztendős történetével, a párt­egység jelentőségével és annak gyakorlati megvalósulásával. A kongresszus a tervgazdálkodással kapcsolatban is útmutatást ad népünk számára, merre kell men­nie, hogy hazánkban is lerakjuk a szocializmus alapjait. A VII. kongresszus tehát a jövő útját mutatja meg számunkra. A párt fennállásának 41 esz­tendeje alatt súlyos megpróbálta­tások idején mutatta meg a ma­gyar népnek, hogy mit kell cse­­­­lekednie, s a dolgozók elismerve a párt vezető szerepét, bejárták a megjelölt utat. A kongresszus minden bizonnyal megerősíti az­­ MSZMP Központi Bizottsága és­­ az 1957-ben ülésezett pártértekez­­let politikai irányvonalát. A kong­resszus nem jelent új politikai irányvonalat, csupán e politiká­nak főbb tennivalóit jelöli meg, amelyek abban foglalhatók ös­­­sze, hogy tovább előre a megkez­dett úton, a dolgozók életkörül­ményeinek állandó javítása köze­pette lerakni a szocializmus alap­jait, felépíteni a szocializmust. Tolna megye kommunistáinak képviselői is ott lesznek a kong­resszuson. Kívánjuk, hogy mun­kájukkal segítsék elő a kongres­­­szus munkáját, Mehiv. Csekszárd. térni Kö > A kongresszusi versenyben 13 millió forintot takarítottak meg A kongresszus ideje alatt 650 traktorral szántanak a termelőszövetkezetek földjén a megye gépállomásai A tegnapi jelentések szerint a megye valamennyi gépállomása teljesítette 1959. évi tervfelada­tát. Az eredmények értékét nö­veli, hogy megyénk gépállomásai a ta­vasz óta tartó kongresszusi versenyben eddig 13 millió forinttal csökkentették a gépi munkák önköltségét. Ez a tény, szemben azzal, hogy a gépállomások a tavasszal — na­gyon óvatosan — csak másfél millió megtakarítást vállaltak a párt VII. kongresszusa tisztele­tére. A gépállomások 13 millió forint megtakarítása a következőkből tevődik össze: az egy normálholdra terve­zett összköltség 123 forint volt, ezzel szemben megyei viszonylatban 101 45 forintot fordítottak egy normálhold­­nyi munkára. A munkák jobb megszervezésé­vel, a gépek ésszerűbb kihaszná­lásával a megye gépállomásai je­lentős mennyiségű üzemanyagot is megspóroltak. Forintban kife­jezve 27,03 forintnyi üzemanya­got terveztek egy normál holdra, ezzel szemben 22,23 forint értékű üzemanyagot használtak fel. Fi­gyelemreméltó megtakarítások vannak az erő- és munkagépek, anyag és alkatrész felhasználásá­nál is. A gépállomások közül legtöb­bet két és félmillió forintot­­ a várdombi traktorosok takarítottak meg. A megye másik legnagyobb gép­állomásán, Dalmandon pedig két­millió forint a megtakarítás. A fentiek alapján Horváth József, a megyei igazgatóság vezetője kö­zölte, hogy már eddig öt gépállo­máson biztosítva látszik az egy hónapi nyereségrészesedés kifize­tése. Amint azt korábbi híradásaink­ban már közöltük, a megye ter­melőszövetkezeteiben befejeződött az őszi vetés. De vissza van még mintegy 20 000 holdnyi mélyszán­tás. Ennek a munkának az elvég­zése még a gépállomásokra vár. S hogy a rossz idő beálltáig be­fejeződjön a mélyszántás is, a gépállomási traktorosok no­vember 30-tól december 5-ig kongresszusi műszakot tarta­­­­nak. Ez alatt az idő alatt 650 géppel szántanak a termelőszövetkeze­tek nagytábláin. S ha átlagban egy gép napi teljesítménye csak három hold lesz, a gépállomások akkor is elvégzik december 10-ig a termelőszövetkezetekben a mélyszántást. Vasárnap i­ndulnak el a Tolna megyei kongresszusi küldöttek Budapestre A megyei pártértekezleten Báli Zoltánt, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnökét, Benke Valéria műve­lődésügyi minisztert, Kovács Jó­zsefet a Bonyhádi Cipőgyár mun­kását, Porubszky Rezsőt Gerjen község pártszervezetének titkárát, Prantner Józsefet az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának első tit­kárát, Rapai Gyulát, a Központi Bizottság ágit. prop. osztályának helyettes vezetőjét, Rózsa Júliát, Dunaszentgyörgy község tanácsá­nak elnökét, Somi Benjámint, a Szekszárdi Járási Pártbizottság első titkárát, Tömpe Istvánt a földművelésügyi miniszter első helyettesét, Dr. Tuska Pált a Tolna megyei Tanács vb. elnökét szavazati jogú, ifj. Péti Józsefet, a tamási Új Étel Tsz elnökét és Szabópál Antalt, Szekszárdi Vá­rosi Pártbizottság titkárát tanács­kozási jogú küldöttnek válasz­tották meg a VII. pártkongres­­­szusra. A küldöttek vasárnap indul­nak Budapestre, hogy a Tolna megyei kommunistákat képvisel­jék a kongresszuson. Megyénkből a szavazati és tanácskozási jogú küldötteken kívül Daradics Ferenc titkár, Dávid Endre gyönki járási titkár, Noreisz Nándor bonyhádi járási titkár, Rév András paksi járási titkár, Siklós Imre KISZ megyei titkár, Soczó József titkár, Szabó István tamási járási titkár és Virág István dombóvári járási titkár meghívott vendégként vesz­nek részt a VII. pártkongresszu­son. Téliesre fordult az időjárás, a téglagyárakban be kellett fejezni a nyersgyártást. Jól zárták a nyersgyártási idényt a megye tégla­gyárai, mind a tanácsi, mind a minisztériumi téglagyári egyesü­lés több millió téglával teljesíte­te túl nyersgyártási tervét. A nyerstégla — amit a n­­ál­a nem tudtak kiégetni — minde­nütt „kazlakba” került. A Köler­ új Téglagyárban — ahol több mint hatszázezerrel teljesítették túl a nyersgyártási tervet — az el­múlt napokban fejezték be a kamatozást. Mintegy másfélmillió téglát raktak kazlakba, aminek kiégetésére a tél folyamán kerül sor. . • i s5 ® p*88ÍS?^.-?S Ülést tart a megyei tanács és a végrehajtó bizottság nos vb. elnökhelyettes előterjesz­tése alapján az 1960. évi költség­­vetést tárgyalják. A harmadik napirendi pont keretében a ter­melőszövetkezeti mozgalom me­gyei eredményeit értékelik. Ennek a napiredi pontnak Walter János­­ vb. elnökhelyettes az előadója. Előterjesztik a megyei tanács ipa­ri állandó bizottsági elnökének beszámolóját is a megyei tanács munkásosztály helyzete megjaví­tása tárgyában hozott 14/2/1959. számú határozatnak végrehajtásá­ról. A tanácsülést megelőzően ked­den a végrehajtó bizottság tartja meg ülését a szokásos munkaprog­ram szerint. Dr. Tuska Pál vb. elnök jelentést tesz a feladat­körben tett intézkedésekről és a le­járt határidejű vb.-határozatok végrehajtásáról. Szűcs Lajos me­zőgazdasági osztályvezető beszá­mol az erdőgazdálkodás helyzeté­ről, valamint az erdőn kívüli fá­sítás és az élőfák fokozottabb vé­delméről hozott tanácsrendelet végrehajtásáról. A következő na­pirendi ponban a Központ Statisz­tikai Hivatal megyei igazgatósága vezetőjének tájékoztatóját vitat­ják meg az 1960. évi népszámlá­lás előkészületeiről. A napirendi pont előadója, Máthé János a KSH megyei igazgatóságának veze­tője. A bejelentések című napi­rendi pont keretében a tervosz­tály vezetője, Berta Kálmán je­­lölést terjeszt elő a kongresszusi versenyről. A megyei tanács vb. összehív­ta december 3-án délelőtt 10 órá­ra a megyei tanács ülését. A vb. nevében Dr. Tuska Pál jelentést tesz a két tanácsülés között foly­tatott tevékenységéről. A köveke­­ző napi mii pontban Gyugyi Já-

Next