Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-18 / 271. szám

)» TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG EZERSZÍNŰ ÉLETÜNK Fiatal, 27 éves és általános is­kola­igazgató. Barátom. Gyakran ülünk és társalgunk egy csésze feketekévé mellett a cukrászda kerekasztalánál. A zenét hall­gatjuk, a leányokat szemléljük, vagy éppen Tasziló-vicceket me­sélünk. De néha alig lehet szavát venni barátomnak. Esetleg meg­jegyzi este hétkor, hogy még csak most megy »ebédelni« és valóság­gal szédül, ezt akarja ellensúlyoz­ni egy kávéval. Néha viszont na­gyon izgatott. —• Már nem tudom, hogy mit csináljak vele — mondta a minap. Ismét­ fáradt, levert volt, ezért aztán szándékosan igyekeztem a figyelmét »könnyebb« témák felé fordítani, hogy legalább itt pi­henhessen: — Eljösz vasárnap kirándulni? Nagyszerű idő van mostanában. Nagyon szeretem az őszi kirándu­lást. — Talán ... De hidd el, nem tudok napirendre térni az eset felett. Nagyon sajnálom azt a sze­gény leányt, ha emiatt kallódna el. Olyan esze van, mint a »bo­rotva«. — Hát, nagyon sok ilyen gyer­mek van még a kültelkeken is. Ismered ezt az új Vámosi-szá­mot? — Nem ismerem, de most úgy vagyok tudod, hogy ... Szóval... Olyan értelmes, logikus felfogású az a leány, hogy még kevés olyan tanítványom volt. És az édesanyja nem akarja megérteni, hogy a vezetéknevét valahogyan meg kell változtatni. Ma is be­széltem vele. Majdnem a lelke­­met adtam már oda és rekedtre magyaráztam magam. Mindig csak azt hajtogatja, hogy­­ miért ne viselhetné a leány az ő nevét, hiszen szereti, mint a szeme fé­nyét«. Barátom »győzött«. Én el akar­tam terelni a figyelmét »kön­­­nyebb« dolgok felé és ő kötötte le az érdeklődésemet »komoly« dologgal. — Az anyja taníttatni is sze­retné a leányt. Halálos vétek lenne elhanyagolni. Én mondom, hogy még értelmiségi családban is ritka az ilyen értelmes gyer­mek. De nincs apja és éppen itt van a bökkenő. — Hogy-hogy nincs apja? Ma­napság a hatóságok is nagy gon­dot fordítanak az apaság meg­állapítására. — Az anya nagyon maradi asszony. Mondtuk neki, hogy tör­vényes úton adasson a gyermek­nek nevet, vagyis állapítássá meg az apát. Himel-hámol az asszony és mindig csak oda lyukad ki, hogy ő tulajdonképpen nem is ismeri az apját és miért ne visel­hetné a leány az ő nevét, miért baj az? Jó, rendben van, tegyük fel, most már nem állapítható meg az apa személye. De képzeld el... Elkallódik? Nem! Most már nekem sem jut eszembe sem a kirándulás, sem a zene. Valósággal lázba hozott ez a pedagógus, aki ilyen nagy ügyet csinál magának egy tanít­ványa sorsából. Feszülten figye­lek: most sikerül egy hivatás­szerető pedagógus egyéniségébe betekintenem annál is inkább, mert még azzal sem gyanúsítha­tom, hogy nekem, az újságírónak beszél és talán »szépít«. Ő nekem, a barátnak beszél és láthatóan jólesik neki, hogy valakit beavat­hat a gondjaiba, valaki megérti őt. — Tulajdonképpen miért fel­tétlenül szükséges a név? — Hát nem érted? Persze, te nem gyermekek között élsz? A gyermek­­ gyermekesen is gon­dolkodik. Számukra nagyon ter­mészetes, hogy lenézik azt az is­kolatársukat, akiről tudják, hogy »szerelem-gyerek«. Lenézik, csú­folják, gúnyolják. Ezt, sajnos, nem is nagyon lehet ellensúlyoz­ni, ha kitudódott. Lehet bünte­tés, vagy szép szó, könnyebb né­melyik gyermeknek, ha alkalom­­adtán csípős megjegyzést tehet annak a szerencsétlen társának, aki származásáról, anyja viselt dolgairól mit sem tehet. Ez aztán a gyermeknek előbb-utóbb kedvét szegi,­ teljesen elveszi az önbi­zalmát. Ez még a középiskolák­ban is így van. Nem érzi egyen­rangúnak magát a többiekkel, emiatt esetleg be sem fogadják baráti körökbe. Mindez előbb­­utóbb szellemi fejlődésének a gátjává válik. Ha a leány nem az anyja nevét viselné, később esetleg, ha elkerül tegyük fel gimnáziumba, ott már meg sem tudnák a társai. Sőt, ha lehetne módot találni, azt szeretnénk el­intézni, hogy még a bizonyítvá­nyában se legyen ennek nyoma. De pont az anya nem érti meg, aki a legtöbbet tehetne. Pedig kár lenne a leányért, ha »elkal­lódna«, ígér kár lenne. De azt hiszem, nem fog elkallódni. Ha olyan pe­dagógusok foglalkoznak vele, akik ilyen lelkiismereti problé­mát csinálnak ügyéből, akkor egész biztos, hogy nem kallódik el. Boda Ferenc Az ígéret szép szó, illik is betartani Ezt fejezi ki találóan egyik közmondásunk, s figyelmébe ajánlható ez különösen azok­nak, akik szeretnek ígérgetni, de amikor arra kerül a sor, hogy ígéretüket beváltsák, el­feledkeznek róla. Valahogy ha­sonló esetről panaszkodnak a napi Napsugár Termelőszövet­kezet tagjai is... De, hogy ne vágjunk a dolgok elé, elmon­dom, hogy a szövetkezet raktá­rozási gondokkal küzd. Az őszi termények egy részét nem tudja hol tárolni. A Terményforgalmi Vállalatnak van a közelben egy raktárhelyisége, ami részleges kihasználatlansága folytán igen alkalmas lenne a termelő­­szövetkezetnek bizonyos ter­ményféleségek egy időre való elraktározására. A szövetkezet vezetői ennek tudatában kérés­sel fordultak a vállalathoz, sőt magasabb fórumhoz is, s az Áru­raktározási Hivatal kiküldötte ebben az ügyben meg is jelent a községben a Termény­forgalmi Vállalat igazgatójával együtt. Ez alkalommal történt egy írá­sos megállapodás az illetékes szervek között, hogy a Termény­forgalmi Vállalat bérfizetés mel­lett ezer mázsa termény raktára­zására engedélyt ad a termelő­­szövetkezetnek. Az egyezséget aláírásával pecsételte meg a Terményforgalmi Vállalat igaz­gatója is, a későbbiek folyamán azonban olyan látszatot kapott a dolog, mintha a vállalat meg­feledkezett volna írásos ígéreté­ről, s így a termelőszövetkezet még mindig nem tudja hol el­raktározni mintegy 1000 mázsa kukoricáját, ugyanis az aláírt papír erre nem alkalmas, s magával az aláírással nem oldó­dott meg a raktárkérdés... (b) Apróhirdetések Három darab kettes ablak (160x80) eladó: Mözs, Rajk. 13. (54) Revizort keres iparvállalat Tol­na megyei telepeinek ellenőrzésé­re. Feltételek: politikai és erköl­csi megbízhatóság, megfelelő számviteli képesítés, illetőleg gyakorlat. Ajánlatokat »Csoport­­vezető« jeligére a hirdetőbe ké­rünk. (51) Felvételre keresünk húsipari (élelmiszeripari) technikumot vég­zett dolgozót és egy fő idősebb kőművest belső karbantartásra. Cím: a kiadóhivatalban (43) Építtetők, figyelem! Ha 1960- ban építeni akar­, már most for­duljon bizalommal a Szekszárdi Építőipari Szövetkezethez. Az épít­kezéssel kapcsolatban a lakosság minden igényét kielégítjük, minő­ségi munkát végzünk. (31) Eladó 16-os Frommer alsókul­csos vadászfegyver. Szekszárd, Cipész KTSZ. Cziráki. (54) Eladók egy 180x153-as kettő 125x90-es egy 100x62-es jó álla­potban levő vasablak, üvegezve. Cím: Paks, Rostin u. 10. (55) Eladó Szekszárd, Kadarka u. 98. szám alatt Ferger testvérek ta­nyája, benne lévő prés, kád hor­dók, peremetező ingóságok. A ta­nya áll szoba, konyha, pincéből, présházból. Érdeklődni lehet He­gyi Mihályné és Ferger József, Rákóczi u. 39. sz. lakosoknál, vagy bármelyik Ferger társtulajdonos­nál. Vétel esetén azonnal kiköl­tözöm. (56) Pál József őcsényi lakos szállá­sa, amely a vasútállomás mellett fekszik decsi vasútállomástól egy km. 1—2 kat. hold földdel, mel­léképületekkel együtt szabadkéz­ből eladó. Érdeklődni lehet: öcsény, Fő u. 56. (57) 19S9. november 13. HÍREK — Tolnán a Vasműszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat a Tolnai Földművesszövetkezet által ren­dezett kiállításon vásárolt áruk blokkjai nyereménysorsoláson vesznek részt. Kisorsolnak egy csillárt, egy négyszemélyes presszógépet, egy villanyvasalót és hőpalackot. — Tovább javul Tolna megyé­ben is a sportszerellátás. A keres­kedelmi szervek tájékoztatója sze­rint túracipőből a tavalyinak két­­szerese kerül forgalomba, de jobb lesz az ellátás sí- és korcsolya­cipőkből is. A tavalyinál nagyobb mennyiségben lesz ródli, korcso­lya és síléc is. • Társadalmi munkában szere­lik be a vízvezetéket Simontor­­nyán a napközi otthonba. A csö­vek lefektetéséhez szükséges ár­kok kiásásában 20 szülő vesz részt. A szerelést ugyancsak tár­sadalmi munkában végzik el. Az építőanyagot a községi tanács biz­tosítja a községfejlesztési alap­ból. A Nobel-díj bizottság panasza az olasz újságírók­ ellen. A stockholmi Nobel-bizottság állítá­sa szerint az olasz sajtó súlyosan visszaélt a beléhelyezett bizalom­mal. A Svédországban tartózkodó olasz tudósítókkal ugyanis kö­zölték az irodalmi Nobel-díj va­lószínű kitüntetettjének nevét az­zal a határozott kéréssel, hogy addig ne közöljék, ameddig nem történt meg a díj hivatalos oda­ítélése. Sajnos, az olasz tudósí­tók, úgy látszik, megszegték ígé­retüket, mert Salvadore Quasi­­modo, az irodalmi Nobel-díj­as költő neve Stockholmban idő előtt ismeretessé vált, éspedig a milá­nói sajtón keresztül. — A Mezőgazdasági Szeszipari Vállalat Fácánkerti Szeszgyára dicséretben részesítette a Faddi Vegyesipari Ktsz dolgozóit, mert a szeszgyárban a vízderítő me­dencét minőségileg kifogástalan munkával készítették el. — Bűn és bűnhődés amerikai filmen. Az amerikai Sanders fi­vérek filmet készítettek a Bűn és bűnhődés című regényből. A film mai amerikai nyelvre ültette át Dosztojevszkij művét. — A tamási Vörös Szikra Ter­melőszövetkezet 971 mázsa búzát, 37 db hízott szarvasmarhát, 518 db hízott sertést adott el az idén. Az összes eladott termelvények ára 3 184 000 forint.­­ A Tolnai Fémipari és Sze­relő Ktsz épületlakatos részlege végzi aránylag a legtöbb munkát a lakosság részére. Ez évben vas­kaput, vaskerítést készített a la­kosság részére. A ktsz által készí­tett munkák 25 százalékkal ol­csóbbak, mint a magán kisiparo­sok által elvégzett munkák. — Nem is bolondság! Színját­szó-csoportot alaiatottak a mon­­tevideói elmegyógyintézet énha­­sadásos betegei. Első fellépésükön Moliere: »Botcsinálta doktor« cí­mű vígjátékát mutatták be. — A Paksi Járásbíróság Hal­­már István dunaföldvári lakost társadalmi tulajdon sérelmére el­követett sikkasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért öt­hónapi börtönbüntetésre ítélte. Egyben kötelezte, hogy az eddig felmerült bűnügyi költségeket az államnak térítse meg. OOGGOOOGGQQOGGGCXDOOGOG MOZAIK-LAP többféle mintás változatban kapható a Dunaföldvári Építőipari Ktsz-nél. Tel.: 116. (52) hGGGfhGGGGGBmthOGOQOGGQQ 4 4 :4 Papírt, rongyot tollat magas áron vásárolnak a MÉH telepek: Szekszárd, Paks, Bonyhád 9 /­. \ aAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA FIGYELEM! -és mezei magas áron vásárol a MÉH. Átvétel: Szekszárd, Paks, Dombóvár, Bonyhád, Simon­­tornya, dunaföldvári telepe­ken, (2) Lakást kapnak a szurdik-lakók dikok lakói nem akarják elhagy­ni régi, megszokott helyüket. A végére akartam járni a do­lognak. Elmentem a Szécsény­­völgybe, hogy az érdekeltek mond­ják el maguk véleményét. Legelőször Munkácsy Józseffel beszéltem. Ő a Kerék-hegyen la­kik, mezőőr. Attól tartva, hogy a többieket nem találom otthon, siet­ve mindjárt a közepén kezdtem. — Mit szólna ahhoz, ha kapna egy új lakást? — kérdeztem. — Nagyon örülnék neki, csak az a baj, hogy van egynéhány jószá­gom és azokhoz a modern épüle­tekhez biztosan nem építettek is­tállót. De sebaj! Csak már lakás lenne. Azokat majd elhelyezem másutt — mondotta és máris el­köszönt, hogy körülnézzen. Vitzl Józsefnéval és özv. Krekónéval a piacról jövet találkoztam. — A lakásügyben jött? — érdek­lődik Vitzlné, még mielőtt a szűk kis szobába léptünk volna. — Nem tudok biztosat monda­ni, csak tájékozódni szeretnék — mondottam és körülnéztem. — Képzelje, most magyarosítot­ta a férjem a nevét és emiatt az új bejelentőt bevittem aláírásra a tanácsba. Ott megérdeklődtem, hogy érdemes-e még a Szucsány­­völgybe bejelentkezni, mert azt ígérték, hogy ilyen tájban már be is költözhetünk az új lakásba. Erre a legnagyobb meglepetésem­re azt mondották, hogy majd két év múlva beköltözhet. Azóta egé­szen nekikeseredtem. — Saját lakása ez a néninek? — Nem. Havonta 46 forint lak­bért fizetek. Ezt, vagy ennél vala­mivel többet inkább egy rendes lakásért fizetnék. — Hát a Krekó néni szívesen menne-e az új lakásba? — Hogy szívesen-e? Már alig tudom kivárni a költözködés el­jövetelét. Az igaz, hogy a környé­ken lakó parasztokhoz járok na­ponta napszámba és egy kicsit ne­héz lesz onnan messziről ide fel­járni. De inkább gyalogolok, csak legyen rendes lakásom. Ezt tapasztaltam a Szécsény­­völgyben. Minden szurdiklakásba nem tudtam elmenni, azonban meggyőződésem, hogy a legtöbb­jük óhajtva várja az új lakások­ba való beköltözés idejét. — S — Műszakilag átadták a szekszárdi újtelepen épült sorházak egyikét. A lakásokba még nem lehet be­költözni, mert a világítással és a mellékhelyiségekkel van némi probléma, de a beköltözésre még ebben az évben elkészül. Kik lesz­nek az új lakók? Az eddigi tervek szerint a Szécsény-szurdik és a Kerék-hegy lakói közül kerülnek majd ki a boldog honfoglalók. Szekszárdon vannak olyanok, akik úgy vélekednek, hogy a szúr TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20­10, 20­11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széll István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft

Next