Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-18 / 297. szám
1 £ f>Vilil AN ^t *tf <•7) '" v 1w Baráti gazdasági együttműködési megállappodás Magyarország és a Szovjetunió között (2. oldal.) Tiszta víz került a pohárba (3. oldal.) fisszonfoknak— lányoknak (4. oldal.) Megyénkről szóló munkát jutalmazott a Tudományos Akadémia A Magyar Földrajzi Társaság 1959. évi országos pályázatára beérkezett 16 pályamunka közül „A gazdasági élet felszínformáló hatása a szekszárdi dombvidéken” című geomorfológiai tanulmányt a Földrajzi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia 2500 forintos jutalomban részesítette. A ,,Talajvédelem — nemzetvédelem” jeligéjű munka szerzője dr. Pataki József szekszárdi gimnáziumi tanár, a TIT földrajz-földtani szakosztályának elnöke. A Szekszárd—Bonyhád—Bátaszék közti dombvidékről szóló első tudományos munka a gazdasági életnek, különösen a szőlőművelésnek a felszínformák kialakulására gyakorolt hatásán felül a lösztalaj átalakulását és pusztulását, valamint a talajerózió elleni védekezést tárgyalja. A hatvan fényképpel, ötven diafelvétellel, geológiai talajtani eróziós térképekkel, és geológiai fúrásszelvényekkel illusztrált munka kiadását a TIT tervbe vette, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a táj földrajzi jellegzetességeinek megismerésén felül a talajerózió elleni védekezésnek, a vidéket gazdaggá tevő löszkőzet megmentésének ügyét. Kéty is termelőszövetkezeti község lett Néhány hét óta folyik megyénkben a termelőszövetkezetek fejlesztése. Amint azt már korábbi híradásainkban közöltük, alig pár hét alatt Belecskán, Mözsön, Pariban és Keszőhidegkúton a dolgozó parasztok túlnyomó többsége a termelőszövetkezeti utat választotta, s ezzel az említett négy község szélére is kikerülhet a tábla, amely hirdeti, hogy a falu túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Tegnap a bonyhádi járásból érkezett hír, mely szerint újabban Kéty is termelőszövetkezeti község lett. Megyénk ebben a legfiatalabb termelőszövetkezeti községében is hozzálátnak rövidesen most már a földrendezéshez, a nagytáblák kialakításához. A Sabin-oltás első eredményei a paksi járásban A hét elején országszerte megkezdődött az egészségügyi minisztérium rendeletének végrehajtása, a gyermekbénulás elleni védőoltás a Sabin-vakcinával. — Milyen eredménnyel zárult az oltás első része a járás területén? — ezt kérdeztük dr. Pechó Zoltántól, a paksi járás közegészségügyi felügyelőjétől. Várakozáson felüli eredménnyel zárult az első oltás — mondotta — megközelítően 95 százalék körüli eredménnyel — még nem tudunk teljesen pontos eredményeket, mert szombaton megismételjük az oltást, azoknál a gyermekeknél, akik a hét elején lázasak voltak. Mint ismeretes, lázas betegek nem kaphatják meg az oltást. —Az oltásokat tervszerű előkészület előzte meg, amelybe bevontuk az összes orvosokat, védőnőket a vöröskereszt aktíváit, a nőtanácsot, a pártszervezeteket, a tanácsokat, még a KISZ-szervezeteket is . Sok esetben meg kellett magyaráznunk, miért kell például beoltani azokat a gyerekeket is, akik már átestek bénulásos fertőzésen. (Mert háromféle vírus — az I. a II. és a III. típusú — okozza a betegséget, és ha az egyik típusú vírusfertőzésen átesett, még megkaphatja a betegséget a másik két típusról is. Éppen ezért kell mindhárom esetben — a következőkben januárban és februárban is — beoltani a gyerekeket.) — A járási tanács az oltási napon például gépkocsit bocsátott rendelkezésünkre, és ahol esetleg nem volt elég oltóanyag, oda azonnal vittünk. Különösen Györkönyben és Nagydorogon mentek legsimábban az oltások, de a többi helyeken sem volt semmiféle fennakadás, így mintegy 13 000 gyermek kapta meg a védőoltás első részét. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Péntek 1959. december 18 IV. évfolyam 297. szám * ARA: 50 FILLÉR Asszonyok tanácskozása Tengelicen A Magyar Nők Országos Tanácsa, a Földművelésügyi Minisztérium, a Tolna megyei Nőtanács és a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mezőgazdasági osztálya csütörtökön egésznapos tanácskozást tartott a tengelici Petőfi Termelőszövetkezetben a Tolna és Baranya megyei termelőszövetkezeti asszonyok és egyénileg dolgozó parasztasszonyok részére. Tengelic szövetkezeti község kultúrháza zsúfolásig megtelt. A mintegy 220 asszony előtt Hosnyánszky János, a tsz Kossuthdíjas elnöke, országgyűlési képviselő tartott tájékoztatót a tsz munkájáról, a baromfitenyésztésről. A tájékoztatóban Hosnyánszky elvtérs elmondta, hogy a tavasz óta a termelőszövetkezet nagy fejlődésen ment át. Négy gazda kivételével az egész község a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Ez idő szerint Tengelicen 4100 katasztrális hold földön 709 termelőszövetkezeti tag gazdálkodik. A földterület és a taglétszám növekedésével együtt szaporodott a tsz vagyona, 5 millió helyett 13 millió forint értéket mondhatnak magukénak. Ezután a tsz állatállományáról és a terméseredményekről tájékoztatta a hallgatóságot és ismertette a tsz szervezeti felépítését. — Több mint háromszáz női dolgozónk van, akik derekasan kiveszik részüket a munkából. Ebben nagy segítséget ad az, hogy a tsz-nek saját 80 férőhelyes óvodája és 45 férőhelyes bölcsődéje van, — mondotta. A részletes tájékoztató után a tanácskozás résztvevői megtekintették a tsz baromfitelepét, sertéstenyészetét, tehenészetét, s hosszasan elbeszélgettek a tsz-tagokkal. A vendégek közös ebéden vettek részt, amely után Hosnyánszky elvtárs válaszolt az asszonyok által feltett kérdésekre. A tsz párttagsága nevében Horváth István, a termelőszövetkezet párttitkára köszöntötte az asszonyokat és arra kérte őket, hogy hazamenve falujukba, beszéljenek a tsz-ben látottakról, tapasztaltakról, legyenek szószólói a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásnak. Néhány nap múlva befejezik az 1959. évi tervet — de már a jövő évi programot készítik a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál — Huszadika után, néhány nap múlva, befejezzük az 1959. évi tervet — tájékoztatott tegnap a Szekszárdi Vasipari Vállalat műszaki vezetője — s ezzel egy időben, már a jövő évre is készülünk — mondotta. Még be sem fejezték a tervet, de már a jövő évről, annak programjáról beszélgetnek a vállalatnál. A jövő évet is eredményesen akarják zárni, s ennek egyik feltétele az, hogy már most készüljenek, hogy január elseje után felkészülten kezdhessék meg a hároméves terv utolsó évének megvalósítását... öt foszakma, mintegy húsz alszakma iparosai dolgoznak a vállalat műhelyeiben, s hogy eredményesen, ahhoz nem fér kétség, hisz határidő előtt — nyereséggel — fejezik be az éves tervet. Az 1959. évi munkáról szólva, elmondották a vállalat vezetői, hogy havonta átlagosan húsz gépkocsit javítottak meg, több száz épület vasalkatrészt, kerítést, szállítóberendezést, öltözőszekrényt készítettek az idén. A vállalat minden egyes részlegében, rendszeresen teljesítették a tervet. — Lesz-e nyereségrészesedés — tettük fel a kérdést a vállalat főkönyvelőjének. Mosolyba rejtett választ kaptunk: — Igen, lesz, negyven nap nem. (Ennyit a rendelet sem enged meg. A szerk.) hanem ennél kevesebb. Pontosat erről majd csak a jövő év elején tudunk mondani... Tehát nyereségrészesedésre számíthatnak a vállalat munkásai. De mit tesznek, hogy a jövő év végén is ugyanezt elmondhassuk? »Az első negyedévre, és később , majd az egész évre ellátottak vagyunk munkával. Rengeteg rendelésünk van. A Ganz-MÁVAG, a Csepeli Szerkezeti és Emelőgépgyárnak, a Klement Gottvald Villamossági Gyárnak készítünk kooperációs munkát. A jövő évi tervben szerepel többek között az is, hogy Pakson service műhelyt állítanak fel, ahol az áthaladó gépkocsik meghibásodását tudják majd kijavítani. És nyilván — kellő átszervezés esetén — hasznára lesz a szekszárdi vállalatnak az is, hogy hozzácsatolják a Dunaföldvári Vasipari Vállalatot. Jelentős fejlődést tesznek előre a segéd és a gyártóberendezések terén is. Tervezik, hogy üzembe állítanak egy EMET 52-es elektromos próbapadot. (Ennek alkalmazása a legkisebb rejtett hibát is kimutatja a gépkocsi villamosberendezésében.) Eredményes munka, szép sikerek után kezdik majd meg az új évet a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál., és titkos reményük az is, hogy jövőre már megoldódik helyiségproblémájuk is — felépítik az új üzemházat, a Keselyűsi út mentén. Szeretnénk, ha az 1960. évi eredményes munkáról és az új üzemház avatásáról egyszerre számolhatnánk be. A vállalat vezetői, dolgozói azt ígérték, rajtuk ez nem múlik. A társadalmi összefogás eredménye Átadták a szekszárdi kertvárosi új lakásokat Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között vette át tíz új lakó a kertvárosban megépített lakások kulcsait. Olyanok jutottak egy és kétszobás lakáshoz, meleg családi otthonhoz, akiket a Horthyéra a szó legigazibb értelmében a föld alá, putrikba kényszerítltt. Olyanok vették át a lakáskulcsokat, akiknek 1945 előtt nem jutott emberi életkörülmény, akiknek lakásában soha nem világított villany, pedig a szurdiklakásoktól nem is olyan messze fényárban úsztak az urak lakásai. A kommunisták kezdeményezése helyesnek bizonyult. Ezt igazolják azok a könnyek, amiket az ünnepélyes lakásavatás csalt az új lakók szemébe. A nyáron, mint ismeretes, a szekszárdi városi pártbizottság és a városi tanács azt javasolták, a megyeszékhely lakói társadalmi munkával segítsék a lakásgondok enyhítését, hogy a rendelkezésre álló összegből ne két, hanem három, egyenként ötlakásos sorházat építhessenek. A hívó szó nagy visszhangra talált. Szekszárdon valamennyi üzem, vállalat, hivatal dolgozói bejelentették részvételüket, de megmozdultak a kisiparosok is. Négy-öt hónap alatt a város lakói több mint 1900 munkanapot dolgoztak társadalmi munkával az építkezésen. Voltak a fizikai munkások mellett olyanok is, akik évtizedeken keresztül nem dolgoztak a tűző napon, de a párt hívó szavára szerszámot fogtak, s akadt olyan is, aki gipszbe tett lábbal jelentkezett tetőfedési munkára. Kalmár József elvtárs, a városi tanács elnöke adta át a lakáskiutaló határozatokat és a lakáskulcsokat az új lakástulajdonosoknak. A társadalmi összefogás rövid idő alatt így teremtett a szó legigazibb értelmében kellemes karácsonyt és boldog új esztendőt 10 családnak. De velük együtt örül az a sok-sok ember is, akik részt vettek a lakások megépítésében. A piros tetejű lakásokba megkezdődött a beköltözés. Amíg az új lakók megtekintették a kiutalt lakásokat, sokan már az újonnan megkezdett két új ötlakásos és egy hatlakásos valamint a már tető alá került ötlakásos sorház építkezéseit nézték meg. Ezek a lakások előreláthatólag május elsejére és augusztus 20-ra lesznek készek, s ezzel lehetővé válik, hogy minden szurdiklakó jövőre lakást kapjon. Az új lakásokba költözés megkezdésével egyidejűleg megkezdik a szurdiklakások lakhatatlanná tételét is, hogy a Horthyrendszer nyomorának utolsó maradványait is végérvényesen eltűntessék. " K. Balog János * A Szekszárdi Városi Pártbizottság és a városi tanács mindazoknak, akik nem sajnálva időt és fáradságot, részt vettek a nagyarányú társadalmi munkába, vagy annak munkáit elősegítették, köszönetét fejezi ki. Befejezte éves tervét a Bonyhádi Zománcgyár A Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregységének igazgatója levélben jelentette szerkesztőségünknek, hogy az üzem ez évi teljes termelési tervét december hó 15-ével befejezte. A zománcedény termelési tervét — súlyban — már december 4-én, értékben pedig december 14-ével teljesítették a zománcgyáriak. Ugyancsak teljesítették — csaknem egy hónappal az év vége előtt, december 3-án, — az egész évi exportkiszállítási tervet. A teljes termelési tervet az év végéig előreláthatóan egymillióhatszázezer forinttal teljesíti túl a gyár, \