Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-18 / 297. szám

1 £ f>Vilil AN ­^t *t­f <•7) '" v 1w Baráti gazdasági együttműködési megállappodás Magyarország és a­ Szovjetunió között (2. oldal.) Tiszta víz került a pohárba (3. oldal.) fisszonfoknak— lányoknak (4. oldal.) Megyénkről szóló munkát jutalmazott a Tudományos Akadémia A Magyar Földrajzi Társaság 1959. évi országos pályázatára be­­érkezett 16 pályamunka közül „A gazdasági élet felszínformáló ha­tása a szekszárdi dombvidéken” című geomorfológiai tanulmányt a Földrajzi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia 2500 fo­rintos jutalomban részesítette. A ,,Talajvédelem — nemzetvédelem” jeligéjű munka szerzője dr. Pataki József szekszárdi gimnáziumi ta­nár, a TIT földrajz-földtani szak­osztályának elnöke. A Szekszárd—Bonyhád—Báta­­szék közti dombvidékről szóló el­ső tudományos munka a gazdasá­gi életnek, különösen a szőlőmű­velésnek a felszínformák kialaku­lására gyakorolt hatásán felül a lösztalaj átalakulását és pusztulá­sát, valamint a talajerózió elleni védekezést tárgyalja. A hatvan fényképpel, ötven diafelvétellel, geológiai talaj­tani eróziós térképekkel, és geológiai fúrásszelvények­kel illusztrált munka kiadását a TIT tervbe vette, hogy minél szé­lesebb körben ismertté tegye a táj földrajzi jellegzetességeinek meg­ismerésén felül a talajerózió elle­ni védekezésnek, a vidéket gazdag­gá tevő löszkőzet megmentésének ügyét. Kéty is termelőszövetkezeti község lett Néhány hét óta folyik me­gyénkben a termelőszövetkezetek fejlesztése. Amint azt már koráb­bi híradásainkban közöltük, alig pár hét alatt Belecskán, Mözsön, Pariban és Keszőhidegkúton a dolgozó parasztok túlnyomó több­sége a termelőszövetkezeti utat választotta, s ezzel az említett négy község szélére is kikerülhet a tábla, amely hirdeti, hogy a falu túlnyomó többsége a nagy­üzemi gazdálkodás útjára lépett. Tegnap a­ bonyhádi járásból ér­kezett hír, mely szerint újabban Kéty is termelőszövetkezeti köz­ség lett. Megyénk ebben a leg­fiatalabb termelőszövetkezeti köz­ségében is hozzálátnak rövidesen most már a földrendezéshez, a nagytáblák kialakításához. A Sabin-oltás első eredményei a paksi járásban A hét elején országszerte meg­kezdődött az egészségügyi minisz­térium rendeletének végrehajtása, a gyermekbénulás elleni védőol­tás a Sabin-vakcinával. —­ Milyen eredménnyel zárult az oltás első része a járás terüle­tén? — ezt kérdeztük dr. Pechó Zoltántól, a paksi járás közegész­ségügyi felügyelőjétől. Várakozáson felüli eredmén­­nyel zárult az első oltás — mon­dotta — megközelítően 95 száza­lék körüli eredménnyel — még nem tudunk teljesen pontos ered­ményeket, mert szombaton meg­ismételjük az oltást, azoknál a gyermekeknél, akik a hét elején lázasak voltak. Mint ismeretes, lázas betegek nem kaphatják meg az oltást. —Az oltásokat tervszerű előké­szület előzte meg, amelybe bevon­tuk az összes orvosokat, védőnőket a vöröskereszt aktíváit, a nőtaná­csot, a pártszervezeteket, a taná­csokat,­­ még a KISZ-szerveze­­teket is . Sok esetben meg kellett magya­ráznunk, miért kell például beol­tani azokat a gyerekeket is, ak­ik már átestek bénulásos fertőzésen. (Mert háromféle vírus — az I. a II. és a III. típusú — okozza a be­tegséget, és ha az egyik típusú ví­rusfertőzésen átesett, még meg­kaphatja a betegséget a másik két típusról is. Éppen ezért kell mind­három esetben — a következők­ben januárban és februárban is — beoltani a gyerekeket.) — A járási tanács az oltási na­pon például gépkocsit bocsátott rendelkezésünkre, és ahol esetleg nem volt elég oltóanyag, oda azon­nal vittünk. Különösen Györköny­­ben és Nagydorogon mentek leg­simábban az oltások, de a többi helyeken sem volt semmiféle fenn­akadás, így mintegy 13 000 gyer­mek kapta meg a védőoltás első részét. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL­JETEK! r Péntek 1959. december 18 IV. évfolyam 297. szám * ARA: 50 FILLÉR Asszonyok tanácskozása Tengelicen A Magyar Nők Országos Ta­nácsa, a Földművelésügyi Mi­nisztérium, a Tolna megyei Nő­­tanács és a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mezőgaz­dasági osztálya csütörtökön egésznapos tanácskozást tartott a tengelici Petőfi Termelőszövetke­zetben a Tolna és Baranya me­gyei termelőszövetkezeti asszo­nyok és egyénileg­ dolgozó pa­­rasztasszonyok részére. Tengelic szövetkezeti község kultúrháza zsúfolásig megtelt. A mintegy 220 asszony előtt Hos­­nyánszky János, a tsz Kossuth­­díjas elnöke, országgyűlési képvi­selő tartott tájékoztatót a tsz munkájáról, a baromfitenyésztés­ről. A tájékoztatóban Hos­­nyánszky elvtérs elmondta, hogy a tavasz óta a termelőszövetkezet nagy fejlődésen ment át. Négy gazda kivételével az egész köz­ség a nagyüzemi gazdálkodás út­jára lépett. Ez idő szerint Ten­gelicen 4100 katasztrális hold földön 709 termelőszövetkezeti tag gazdálkodik. A földterület és a taglétszám növekedésével együtt szaporodott a tsz vagyona, 5 mil­lió helyett 13 millió forint értéket mondhatnak magukénak. Ezután a tsz állatállományáról és a ter­méseredményekről tájékoztatta a hallgatóságot és ismertette a tsz szervezeti felépítését. — Több mint háromszáz női dolgozónk van, akik derekasan kiveszik részüket a munkából. Ebben nagy segítséget ad az, hogy a tsz-nek saját 80 férőhelyes óvo­dája és 45 férőhelyes bölcsődéje van, — mondotta. A részletes tájékoztató után a tanácskozás résztvevői megtekin­tették a tsz baromfitelepét, ser­­téstenyészetét, tehenészetét, s hosszasan elbeszélgettek a tsz-ta­­gokkal. A vendégek közös ebéden vettek részt, amely után Hos­­nyánszky elvtárs válaszolt az as­­­szonyok által feltett kérdésekre. A tsz párttagsága nevében Hor­váth István, a termelőszövetkezet párttitkára köszöntötte az asszo­nyokat és arra kérte őket, hogy hazamenve falujukba, beszélje­nek a tsz-ben látottakról, tapasz­taltakról, legyenek szószólói a szövetkezeti nagyüzemi gazdálko­dásnak. Néhány nap múlva befej­ezik az 1959. évi tervet — de már a jövő évi programot készítik­­ a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál — Huszadika után, néhány nap múlva, befejezzük az 1959. évi tervet — tájékoztatott tegnap a Szekszárdi Vasipari Vállalat mű­szaki vezetője — s ezzel egy idő­ben, már a jövő évre is készü­lünk — mondotta. Még be sem fejezték a tervet, de már a jövő évről, annak prog­ramjáról beszélgetnek a vállalat­nál. A jövő évet is eredményesen akarják zárni, s ennek egyik fel­tétele az, hogy már most készül­jenek, hogy január elseje után felkészülten kezdhessék meg a hároméves terv utolsó évének megvalósítását... öt foszakma, mintegy húsz al­­szakma iparosai dolgoznak a vál­lalat műhelyeiben, s hogy ered­ményesen, ahhoz nem fér kétség, hisz határidő előtt — nyereséggel — fejezik be az éves tervet. Az 1959. évi munkáról szólva, elmon­dották a vállalat vezetői, hogy havonta átlagosan húsz gépkocsit javítottak meg, több száz épület vasalkatrészt, kerítést, szállítóbe­rendezést, öltözőszekrényt készí­tettek az idén. A vállalat minden egyes részlegében, rendszeresen teljesítették a tervet. — Lesz-e nyereségrészesedés — tettük fel a kérdést a vállalat fő­könyvelőjének. Mosolyba rejtett választ kaptunk: — Igen, lesz, negyven nap nem. (Ennyit a rendelet sem enged meg. A szerk.) hanem ennél ke­vesebb. Pontosat erről majd csak a jövő év elején tudunk monda­ni... Tehát nyereségrészesedésre szá­míthatnak a vállalat munkásai. De mit tesznek, hogy a jövő év végén is ugyanezt elmondhas­suk? »Az első negyedévre, és később , majd az egész évre ellátottak va­gyunk munkával. Rengeteg ren­delésünk van. A Ganz-MÁVAG, a Csepeli Szerkezeti és Emelőgép­gyárnak, a Klement Gottv­­ald Villamossági Gyárnak készítünk kooperációs munkát­­. A jövő évi tervben szerepel többek között az is, hogy Pak­son service műhelyt állítanak fel, ahol az áthaladó gépkocsik meg­hibásodását tudják majd kijaví­tani. És nyilván — kellő átszerve­zés esetén — hasznára lesz a szek­szárdi vállalatnak az is, hogy hozzácsatolják a Dunaföldvári Vasipari Vállalatot. Jelentős fejlődést tesznek előre a segéd és a gyártóberendezések terén is. Tervezik, hogy üzembe állítanak egy EMET 52-es elektro­mos próbapadot. (Ennek alkalma­zása a legkisebb rejtett hibát is kimutatja a gépkocsi villamosbe­rendezésében.) Eredményes munka, szép si­kerek után kezdik majd meg az új évet a Szekszárdi Vasipari Vál­lalatnál.­, és titk­os reményük az is, hogy jövőre már megoldódik he­lyiség­problémájuk is — felépí­tik az új üzemházat, a Keselyűsi út mentén. Szeretnénk, ha az 1960. évi eredményes munkáról és az új üzemház avatásáról egy­szerre számolhatnánk be. A vál­lalat vezetői, dolgozói azt ígér­ték, rajtuk ez nem múlik. A társadalmi összefogás eredménye Átadták a szekszárdi kertvárosi új lakásokat Tegnap délelőtt ünnepélyes ke­retek között vette át tíz új lakó a kertvárosban megépített laká­sok kulcsait. Olyanok jutottak egy és kétszobás lakáshoz, meleg csa­ládi otthonhoz, akiket a Horthy­­éra a szó legigazibb értelmében a föld alá, putrikba kényszerítltt. Olyanok vették át a lakáskulcso­kat, akiknek 1945 előtt nem ju­tott emberi életkörülmény, akik­nek lakásában soha nem világí­tott villany, pedig a szurdiklaká­­soktól nem is olyan messze fény­árban úsztak az urak lakásai. A kommunisták kezdeménye­zése helyesnek bizonyult. Ezt iga­zolják azok a könnyek, amiket az ünnepélyes lakásavatás csalt az új lakók szemébe. A nyáron, mint ismeretes, a szekszárdi vá­rosi pártbizottság és a városi ta­nács azt javasolták, a megyeszék­hely lakói társadalmi munkával segítsék a lakásgondok enyhíté­sét, hogy a rendelkezésre álló ös­­­szegből ne két, hanem három, egyenként ötlakásos sorházat építhessenek. A hívó szó nagy visszhangra talált. Szekszárdon valamennyi üzem, vállalat, hiva­tal dolgozói bejelentették rész­vételüket, de megmozdultak a kisiparosok is. Négy-öt hónap alatt a város lakói több mint 1900 munkanapot dolgoztak tár­sadalmi munkával az építkezé­sen. Voltak a fizikai munkások mellett olyanok is, akik évtize­deken keresztül nem­ dolgoztak a tűző napon, d­e a párt hívó sza­vára szerszámot fogtak, s akadt olyan is, aki gipszbe tett lábbal jelentkezett tetőfedési munkára. Kalmár József elvtárs, a városi tanács elnöke adta át a lakáski­utaló határozatokat és a lakás­kulcsokat az új lakástulajdono­soknak. A­ társadalmi összefogás rövid idő alatt így teremtett a szó leg­igazibb értelmében kellemes ka­rácsonyt és boldog új esztendőt 10 családnak. De velük együtt örül az a sok-sok ember is, akik részt vettek a lakások megépítésé­ben. A piros tetejű lakásokba meg­kezdődött a beköltözés. Amíg az új lakók megtekintet­ték a kiutalt lakásokat, sokan már az újonnan megkezdett két új ötlakásos és egy hatlakásos valamint a már tető alá került ötlakásos sorház építkezéseit néz­ték meg. Ezek a lakások­­ előrelát­hatólag május elsejére és au­gusztus 20-ra lesznek készek, s ezzel lehetővé válik, hogy min­den szurdiklakó­­ jövőre lakást kapjon. Az új lakásokba költözés megkezdésével egyidejűleg meg­kezdik a szurdiklakások lakhatat­lanná tételét is, hogy a Horthy­­rendszer nyomorának utolsó ma­radványait is végérvényesen el­tűntessék. " K. Balog János *­ A Szekszárdi Városi Pártbi­zottság és a városi tanács mind­azoknak, akik nem sajnálva időt és fáradságot, részt vettek a nagyarányú társadalmi munká­ba, vagy annak munkáit elősegí­tették, köszönetét fejezi ki. Befejezte éves tervét a Bonyhádi Zománcgyár A Zománcipari Művek Bonyhá­di Gyáregységének igazgatója le­vélben jelentette szerkesztősé­günknek, hogy az üzem ez évi tel­jes termelési tervét december hó 15-ével befejezte. A zománcedény termelési tervét — súlyban — már december 4-én, értékben pe­dig december 14-ével teljesítették a zománcgyáriak. Ugyancsak tel­jesítették — csaknem egy hónap­pal az év vége előtt, december 3-án, — az egész évi export­­kiszállítási tervet. A teljes termelési tervet az év végéig előreláthatóan egymillió­­hatszázezer forinttal teljesíti túl a gyár, \

Next