Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-12 / 292. szám

7959. d­ecember TL SPORT A bonyhádi és a szekszárdi gimnázium szerepelt legeredményesebben Tolna megye 1959. évi tornászbajnokságain Az MTST mellett működő Tor­na Szövetség az elmúlt vasárnap Szekszárdon, a közgazdasági tech­nikum tornatermében rendezte meg a megye 1959. évi tornász­bajnokságainak a küzdelmét. Minthogy a megyében csak a Tolnai Selyemfonó működtet tor­­zsaszakosztályt, így csak a közép­iskolai sportkörök versenyzőiből adódott a 61 főnyi mezőny, amely különösen a III. osztályú verseny­számokban volt népes. A fiú-baj­nokságok során a dombóvári és a bonyhádi, a leány­bajnokságok során a bonyhádi és a szekszárdi gimnázium szerepelt a legered­ményesebben. A versenyzők szép felkészültségről tettek tanúbi­zonyságot, amely elsősorban test­nevelőik fáradozását, másodsor­ban pedig a versenyzők szorgal­mát dicséri. A versenynek nagy közönségsikere volt: az egész na­pos küzdelmét mintegy 300 ér­deklődő tekintette meg. A hét baj­nokság­­ közül különben Szekszárd három, Bonyhád kettő, Dombóvár és Tolna pedig egy-egy bajnoksá­got nyert. Részletes eredmények a következők: Nők: Ifjúsági leány III. osztály: ös­­­szetett bajnok Horváth Katalin (szekszárdi gimnázium) 34,9, 2. Beszédes Klára (bonyhádi gimná­zium) 34,7, 3. Szabados Ilona (ta­mási gimnázium) 34,5. Horváth műszabadgyakorlatban, Utassi (szekszárdi kg. technikum) geren­dán, Szabados felemás korláton, Beszédes pedig ugrásban lett baj­nok. 24 .induló­ volt. Ifjúsági leány II. osztály: össze­tett bajnok Rákos Mária (szek­szárdi gim­mázium) 35,7, 2. Bács Zsuzsa (bonyhádi gimn.) 35, 3. Major­ Edit (szekszárdi gimnázi­um) 34,6. Rákos Mária biztosan nyerte meg a versenyt. Az össze­tett­­ bajnokságon kívül mind a négy szerbajnokságot is megnyer­te, összesen hat­ induló volt. Ifjúsági leány I. osztály: össze­tett bajnok: Borsodi Klára (bony­hádi gimnázium) 35,2, 2. Oswald Berta (bonyhádi gimnázium) 35,2, 3. Székely Mária (szekszárdi kg. technikum) 33,4. Oswald nyerte a felemás korlátot, a többi szerbaj­­nokság. Borsodi zsákmánya lett, összesen csak három induló akadt... . Felnőtt női III. osztály: össze­tett bajnok: Vörös Júlia (Tolnai Selyemfonó) 34,7,­­2. Major Júlia (Tolnai Selyemfonó) 33,7, 3.­­No­­vák Anna 30,6. Fiúk: Ifjúsági fiú III. osztály (16 in­duló): összetett bajnok: Fekete Sándor (bonyhádi gimnázium) 53,9, 2. Szabó Zoltán (palánki me­zőgazdasági technikum) 53,2, 3. Bubori József (dombóvári gimná­zium) 52,4. Korláton Szabó, a töb­bi szeren, illetve versenyszámban az összetett bajnok Szabó szerez­te meg a győzelmet. Ifjúsági fiú II. osztály (6 in­duló): összetett bajnok: Szabó Gellért (dombóvári gimnázium) 54,3, 2. Irgev Kriszta (bonyhádi gimnázium) 54,1, 3. Sass Attila (szekszárdi gimnázium) 52,9. Kor­láton és gyűrűn Irgev, nyújtón és műszabadgyakorlatban Szabó, ló­lengésben és ugrásban Sass lett a szerenkénti bajnok. Ifjúsági fiú I. osztály (2 in­duló): összetett bajnok: Nádor Iván (szekszárdi gimnázium) 52,4, 2. Lukács József (bonyhádi gim­názium) 52,1. A szerenkénti baj­nokságban, korláton, nyújtón és műszabadgyakorlatban Nádor let­t az első, a másik három szert vi­szont Lukács nye­r. Ha az első helyezettet 5, a má­sodikat 3, a harmadikat pedig 1 ponttal jutalmazzuk, a bajnok­­ság végeredményeként az alábbi sorrend alakult ki: 1. bonyhádi gimnázium 22 pont, 2. szekszárdi gimnázium 17 pont, 3. dombóvári gimnázium 9 pont, 4. Tolnai Se­lyemfonó 9 pont, 5. palánki me­zőgazdasági technikum, 6. tamási gimnázium és a szekszárdi köz­­gazdasági technikum 1—1 pont. I. O. A megyei ISB határozata az 1950. évi ifjúsági találkozókról Meghatározták a feladatokat a tornaünnepélyek sikeres előkészítése érdekében A Megyei Ifjúsági Sportbizott­ság elnöksége november 28-i ülé­sén foglalkozott az 1959. évi me­gyei ifjúsági találkozó megren­dezésének tapasztalataival, és az 1960. évi ifjúsági találkozók meg­rendezéséről a Megyei TST egyetértésével a következő hatá­rozatot hozta: Az 1959. év tapasztalatait fel­használva az 1960-as évben járási és városi szinten rendezzük meg az ifjúság béke és barátság torna­ünnepélyeit. Az Ifjúsági Sportbi­zottság elnökségének határozata értelmében az 1960-as évben a következő járásokban rendezik meg járási szinten a tornaünne­pélyt: bonyhádi járás, dombóvári járás, Szekszárd város és járás. A gyönki, a tamási és a paksi já­rás a járási TST és KISZ VB közös határozata értelmében ren­dezi meg a tornaünnepélyt, mi­vel mindhárom járás adottsága nem biztosítja jelenleg még a tornaünnepélyek zavartalan meg­rendezését. Az 1960. évi tornaünnepélyek sikeres előkészítése érdekében a KISZ járási VB,-k, TST-k felada­ta a következő: 1959. december 28-ig létre kell hozni azokban a járásokban a járási rendező bi­zottságot, ahol az 1960-as évben önállóan rendezik meg a járási tornaünnepélyt. (Rendező bizott­ságok összetétele a következő: járási TST-elnök, járási KISZ vb-tiktára, járási tanulmányi fel­ügyelő, általános iskolai testne­velő szakfelügyelő, járási pártbi­zottság PTO-munkatársa, járási * 32 tanács vb-elnökhelyettese, járási úttörő-titkár és a középiskolák testnevelő tanárai. A Megyei Ifjúsági Sportbizott­ság 1959. december 20-ig meg­küldi a szabadon választott és kö­telező tornaanyagokat. A Megyei Ifjúsági Sportbizottság elnöksége kéri a járási TST elnökét, KISZ vb-titkárát, hogy írásban­­ közöl­jék a rendező bizottságok meg­alakításának időpontját és helyét. A béke és barátság tornaünne­pélynek előkészítésével kapcso­latban rövid időn belül megbe­szélést tartunk az elvtársakkal. Lépő László megyei TST elnöke Metz István megyei ISB elnöke ASZTALITENISZ házibajnokság A DUNAFÖLDVÁRI GIMNÁZIUMBAN A Dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban befejeződtek az asztalitenisz házibajnokság küz­delmei A férfi egyéni versenyben 32 tanuló indult. Az elődöntőbe jutott négy versenyző körmérkő­zést játszott a bajnoki címért. Eredmények: 1. Kovács Gyula IV/b, 2. Gesztes Tamás 111/b, 3. Nagy Sándor IV, b, 4. Petrik Imre T­VAx TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Vasárnapi labdarúgó-műsor NB III : Bácsalmási Petőfi—Bajai Épí­­tők 13.15 óra (Kulcsár), Csege­ Autó—Pécsi Dózsa II. 13.39 (Sze­lei),­­Kiskunhalasi Kinizsi—Kis­kunhalasi Dózsa 13.30 (Páldi), Dombóvári Szpartakusz—Komlói J. Béla-akna 13.30­ (Solymosi), Bopy­­i* hadi Vasas—Szekszárdi Petőn 13.30 (Dobszai), Székesfehérvár: . MÁV Előre—Kaposvári Dózsa 1 13.30 (Kleiber), Pécsi Bányász—­­ Kaposvári Kinizsi 13.30 (Schweit­­i­zer), Bajai Bácska—Pécsi BTC­ 13.30 (Virág). MEGYEI BAJNOKSÁG — Nagymányoki Bányász—Döbrö­­s­közi KSK 13.30 (Mecseki, Szabó L. ■ Szabó II.). Az ifjúsági mérkőzés 12­­ órakor kezdődik. A barátságos mérkőzés : Ferencváros—Paksi Kinizsi 13.33­­ órakor, Pakson. j Fadd—Nagydorog 5:2 (2:1) Fadd, 600 néző. Vezette: Ligeti. Fadd: Márkus Tantos, Keserű, Joó — Schuszter, Koleszár — Pet­­rits, Vass, Pasinszki, Schiffler, Fehér. Nagydorog: Földesi — Bö­­röcz, Varga, Domonkos — Hor­váth, Vida — Balogh, Sáringer, Kántor, Kovács L, Kovács II. Már az első percben Fehér ve­szélyeztet, de lövése­ a kapu mel­lett megy el. Ellentámadás után Kovács II. fejese száll kapu mel­lé. A 8. percben Petrits a jobbszé­len elhúz, erős lövését Földes­ alig tudja szögletre menteni. Két perc múlva a vendégek megsze­rezhetnék a vezetést, de Kántor tiszta helyzetből kapufára lő, majd a védelem tisztáz. (Nagy helyzet!) . A 17. percben­ Schiffler felviszi a labdát, a tisztán álló Pasinszkihoz adja, akinek csavart lövése a kapufáról a hálóba jut. 1:0. Fajid némi fölényt harcol ki, közben Fehér kétszer is j­ó hely­zetből mellé lő. A 20. percben Keserű kézzel érinti a labdát a 10-eson belül. A 11-est Kovács I. értékesíti. 1 ti. A nagydorogiakat felvillanyozza a gól, szép támadá­sokat vezetnek. A 35. percben egy faddi támadásnál Pasinszkyt sza­bálytalanul választják el a labdá­tól. A büntetőt Pasinszki értéke­síti, 2:1. A II. félidő elején Fadd fölényt harcol ki és Vass a 10. percben ] jó helyzetből a kapusba lövi a­­ labdát. Fadd támad, mégis Nagy­­­­dörög egyenlít. Egy szögletrúgás­­ után Kántor egy védhetetlen gólt lő Márkus hálójába, 2:2. A gól­ után Fadd egymás után vezeti tá­madásait és úgy néz ki, hogy a vendégcsapat kihúzza döntetlen­nel, amikor a 36. percben Schusz­­ter 20 méterről küldött ártalmat­­­­lannak látszó lövését a kapus­­ csúnyán elnézi és a kapufa mel­­­lett gurul a labda a hálóba. 3:2. (Nagy kapushiba.) Ez a gól le­törte a nagydorogiakat és most­ már megadják magukat. Egy­­ perc múlva Petrits a kapust is­ kicselezve lő a hálóba. 4:2. Két­ perc múlva Vass beadását Fehér­­ küldi a hálóba és ezzel beállítja­ a végeredményt Bírálat: Élénk iramú, sportszerű­­ mérkőzésen a csatárok sokat hi­­­báztak. Már úgy nézett ki, hogy­ a vendégek elviszik az egyik pon­tot és csak a dorogi kapus kön­­­­­nyelműsége folytán fordíthatták a­­ faddiak a maguk javára a mérkő­­­­zést. Jók: Petrits (a mezőny leg­j­­obbja), Fehér, Schu­szter, illetve­ Földesi és Balogh. A játékvezető­­ kifogástalanul vezette a mérkő­­­­zést, Nyirati 5 ! BÉRHAAJANBÉK MULYiffli ! KJ agyokat zökkenve rohan az I­­ ’ autóbusz az éjszakában. [ Az utasok közül többen hallga­­­­tagon és elmélázva figyelik a fel­­­ bukkanó apró fénypontokat, a­­ szétszórt puszták fényeit. Az előt­­­­tem ülő néni szunyókál, s csak­­ a­­ röccenőknél riad fel időkö­­j­zönként. Minden idegszálammal , Kovács Évára, a mellettem ülő­­ fiatal tanárnőre figyelek, s hall­­­­gatom karórájának történetét. •­ — Ha mindent meg akar ér­teni, akkor, az elején kezdem, — mondja, s hófehér fogai elővil­­lannak néhány pillanatra ahogy elmosolyodik. — Tíz évvel ez­előtt, amikor ezt az órát aján­­dékba kaptam általános iskolás voltam. Abban a bizonyos negy­venkilences évben az osztály minden tanulója kivétel nélkül hittanra járt, csak én nem. Az apám nagy kommunista hírében itt a faluban. Engem is kom­munista szellemben nevelt. Nyu­godt szívvel jelenthetem ki, hogy a hittan órák egyáltalán nem hiányoztak. A többiek kissé iri­gyeltek is, amikor a hittan taní­­t­ás előtt fogtam a táskámat és­­­ hazaindultam.­­ — Mégis, a bérmálást követő­­ lapon megdöbbentően mély lelki v­­álságba kerültem és sírva men­­t­em haza. Az apám a belső szo­­b­­ánkban beszélgetett éppen a­z i­rttitkárral félrevonulva, vala­­m ni nagyon fontosnak látszó do­­­­logról, amikor meghallotta sírá­­s­­omat. Behívott magához és füg­­y­­ ölni kezdett. A sírás fojtogatott, s­­ alig tudtam elmesélni bánato­­­­mat, amelynek az volt az oka,­­ hogy az osztályban mindenki ka­mpóst ajándékot a bérmakereszt­­­­piából, csak én nem, mert ne­­­­k­em nincs bérmakeresztapám. S mindenk­i boldogan mutogatta az­­ ij karórát, új ruhát, új cipőt,­­ c sak én ültem magamba roskad­­t ---------------------------­ra, szomorúan, ajándék nélkül, csordultig telve keserűséggel. — Amikor az apám tudomást szerzett elkeseredésem okáról, töprengés rajzolódott az arcára. Hallgatott. Se nem szidott, se nem vigasztalt. Ilyen tanácsta­lannak soha nem láttam. — A párttitkár oldotta fel a hirtelen keletkezett feszültséget. Tenyerébe vette államat és ahogy a szemébe néztem, rám nevetett. — »Ne búsulj Éva, te is kapsz aján­dékot, de nem most,, mert ez nem a te ünneped, hanem majd egy hónap múlva, amikor úttörővé avatnak«, — mondta a ravaszká­san hunyorított játékos szemével. — Megnyugodva vártam a nagy napot. Amikor az osztály­társaim dicsekedni kezdtek az ajándékokkal, titokzatos mosol­­­lyal nyugtáztam kérkedésüket. — A párttitkár, aki bérmake­­resztapai kötelezettségeket elv­ből sosem vállalt magára, valóra­­váltotta ígéretét. Az úttörőavatás napján karomra csatolta ezt a drága kis női karórát és tréfál­­kodva azt kívánta, hogy legyek tántoríthatatlan híve a kommu­nista mozgalomnak, amelybe be­lenövök. — Azóta tíz esztendő telt el. Kinőttem az úttörő csapatból, ki­jártam az ifjúsági szövetség is­koláját, párttag lettem, sőt mi több, most én vagyok a párttit­kár ötvenhat óta alapszerveze­tünkben. — Magától érthetődik, hogy soha nem vállalok bérma kereszt­­szülői kötelezettségeket, de azért minden úttörő-avatáskor veszek ajándékot egy-egy kispajtásnak, s tovább adom a buzdítást is, amit én kaptam tíz évvel ez­előtt a párttitkárunktól. Haypál Tibor ANYAI GOND Már napok óta élt állandó iz­a­lomban. Az étel is alig ment le torkán, éjjelente pedig sokszor rár­sult nyitott szemmel a sötét­­­..!?. Álmából gyakran felriadt; jej, mi történik, ha... Férjének nem mert szólni, de ez úgysem értette volna meg ag­gódását. Csak Zsuzsi ne tudja meg az gazságot, mert az rettenetes lesz. Nem, nem lehetne kibírni, nem tudna szembenézni vele, nem lenne képes megmondani neki az igazságot. És milyen rettenetes lenne a kislány csalódása, mert 5 hisz. Évek óta hányszor jött már hoz­zá: — Édesanyám, ugye, nem igaz, amit az emberek mondanak? — Nem, nem igaz kislányom, csak nekem higyj, és senki más­nak. — És olyankor mindig ma­gához ölelte jól­őn, ahogyan elő­ször, amikor meglátta. Mennyit, de mennyit aggódott már miatta, amikor beteg volt. Menyire örült, amikor kimondotta az első szót: m­ama, amikor először leírta a ne­vét. Milyen bizonytalanul rótta a betűket akkor még papírra... — A nevét? Jaj, csak ne olyankor jöjjön a­z ostás, amikor ő nincs otthon, ne­hogy esetleg más kezébe kerüljön a levél. Nehogy a Zsuzsa kezébe kerüljön, mert akkor... Igen, akkor megtudná, hogy amit már annyiszor mondtak ne­ki, csakugyan igaz. Amit eddig nem hitt el senkinek. Csak valaki egy, egyetlenegy megnyugtató szót mondana. Hova­­ menjen, kihez forduljon? Bemegyek a tanácshoz — gondolta. Összeszedett minden hivatalos papírt, ő nehezen érti ezt a hivatalos nyelvet, a tanácsnál talán tudnak valami megnyugta­tót mondani. — Bejöttem, mert már nem tudok nyugton maradni — pa­­­terkodik a tanácselnöknek. — A kislányomnak születési anyaköny­vi kivonatot kellett kérnünk, és attól félek, hogy még a régi ne­vén lesz, mert akkor végünk van. — Nem szabad annyira elkese­redni — keresgéli a megnyugtató szavakat a tanácselök, eleinte alig érti a panaszözönből, miről is van szó. — Nem volt két hónapos, a­m­i­kor magunkhoz vettük, ő úgy tudja, hogy az édesanyja vagyok. Úgy fogadtuk örökbe. Itt vannak az iratok is, rettenetes csalódás lenne a számára, aztán egészen másként nézne bennünket. — Mutassa csak az iratokat — mondja megindultan a tanácsel­nök, látva az asszony nagy-nagy — Anaa — futja át a gépelt so­rokat. — ...örökbefogadás foly­tán... a családi nevet ... változtat­ja át. Erről értesítést kapnak ... örökbefogadó szülök... az anya­könyvi hivatal, ahol a születés bejegyzése megtörtént... A csa­ládnév ...-ra változtatandó át. Kelt, 1950. március... — Nincsen oka semmi aggoda­lomra. Az ottani anyakönyvben a kislány már a magul­ nevén sze­repel. De ha történetesen valami okból kifolyólag, az anyakönyvi bejegyzést még nem változtatták volna meg, akkor majd mi intéz­kedünk. Úgy, hogy a kislány nem tud meg semmit. * Az eset itt történt meg Tolna megyében. Szándékosan hallgat­tuk el a neveket, még a falu ne­vet is. Egyedülálló eset? Lehet, de az is lehet, hogy más csalá­dokban is van­nak hasonló gon­dok. Lehetnek anyák, akik any­juk helyett anyjuk lettek az el­hagyott kis csecsemőknek­. Ha már nekik nem lehetett gyer­mekük, féltő anyai szereted fel­nevelték azt a gyermeket, akit más anya hozott világra. És most, hogy a gyerekek felnőttek, ret­tegnek, hátha elveszíthetik. B. I. * *

Next