Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-12 / 292. szám
7959. december TL SPORT A bonyhádi és a szekszárdi gimnázium szerepelt legeredményesebben Tolna megye 1959. évi tornászbajnokságain Az MTST mellett működő Torna Szövetség az elmúlt vasárnap Szekszárdon, a közgazdasági technikum tornatermében rendezte meg a megye 1959. évi tornászbajnokságainak a küzdelmét. Minthogy a megyében csak a Tolnai Selyemfonó működtet torzsaszakosztályt, így csak a középiskolai sportkörök versenyzőiből adódott a 61 főnyi mezőny, amely különösen a III. osztályú versenyszámokban volt népes. A fiú-bajnokságok során a dombóvári és a bonyhádi, a leánybajnokságok során a bonyhádi és a szekszárdi gimnázium szerepelt a legeredményesebben. A versenyzők szép felkészültségről tettek tanúbizonyságot, amely elsősorban testnevelőik fáradozását, másodsorban pedig a versenyzők szorgalmát dicséri. A versenynek nagy közönségsikere volt: az egész napos küzdelmét mintegy 300 érdeklődő tekintette meg. A hét bajnokság közül különben Szekszárd három, Bonyhád kettő, Dombóvár és Tolna pedig egy-egy bajnokságot nyert. Részletes eredmények a következők: Nők: Ifjúsági leány III. osztály: összetett bajnok Horváth Katalin (szekszárdi gimnázium) 34,9, 2. Beszédes Klára (bonyhádi gimnázium) 34,7, 3. Szabados Ilona (tamási gimnázium) 34,5. Horváth műszabadgyakorlatban, Utassi (szekszárdi kg. technikum) gerendán, Szabados felemás korláton, Beszédes pedig ugrásban lett bajnok. 24 .induló volt. Ifjúsági leány II. osztály: összetett bajnok Rákos Mária (szekszárdi gimmázium) 35,7, 2. Bács Zsuzsa (bonyhádi gimn.) 35, 3. Major Edit (szekszárdi gimnázium) 34,6. Rákos Mária biztosan nyerte meg a versenyt. Az összetett bajnokságon kívül mind a négy szerbajnokságot is megnyerte, összesen hat induló volt. Ifjúsági leány I. osztály: összetett bajnok: Borsodi Klára (bonyhádi gimnázium) 35,2, 2. Oswald Berta (bonyhádi gimnázium) 35,2, 3. Székely Mária (szekszárdi kg. technikum) 33,4. Oswald nyerte a felemás korlátot, a többi szerbajnokság. Borsodi zsákmánya lett, összesen csak három induló akadt... . Felnőtt női III. osztály: összetett bajnok: Vörös Júlia (Tolnai Selyemfonó) 34,7,2. Major Júlia (Tolnai Selyemfonó) 33,7, 3.Novák Anna 30,6. Fiúk: Ifjúsági fiú III. osztály (16 induló): összetett bajnok: Fekete Sándor (bonyhádi gimnázium) 53,9, 2. Szabó Zoltán (palánki mezőgazdasági technikum) 53,2, 3. Bubori József (dombóvári gimnázium) 52,4. Korláton Szabó, a többi szeren, illetve versenyszámban az összetett bajnok Szabó szerezte meg a győzelmet. Ifjúsági fiú II. osztály (6 induló): összetett bajnok: Szabó Gellért (dombóvári gimnázium) 54,3, 2. Irgev Kriszta (bonyhádi gimnázium) 54,1, 3. Sass Attila (szekszárdi gimnázium) 52,9. Korláton és gyűrűn Irgev, nyújtón és műszabadgyakorlatban Szabó, lólengésben és ugrásban Sass lett a szerenkénti bajnok. Ifjúsági fiú I. osztály (2 induló): összetett bajnok: Nádor Iván (szekszárdi gimnázium) 52,4, 2. Lukács József (bonyhádi gimnázium) 52,1. A szerenkénti bajnokságban, korláton, nyújtón és műszabadgyakorlatban Nádor lett az első, a másik három szert viszont Lukács nyer. Ha az első helyezettet 5, a másodikat 3, a harmadikat pedig 1 ponttal jutalmazzuk, a bajnokság végeredményeként az alábbi sorrend alakult ki: 1. bonyhádi gimnázium 22 pont, 2. szekszárdi gimnázium 17 pont, 3. dombóvári gimnázium 9 pont, 4. Tolnai Selyemfonó 9 pont, 5. palánki mezőgazdasági technikum, 6. tamási gimnázium és a szekszárdi közgazdasági technikum 1—1 pont. I. O. A megyei ISB határozata az 1950. évi ifjúsági találkozókról Meghatározták a feladatokat a tornaünnepélyek sikeres előkészítése érdekében A Megyei Ifjúsági Sportbizottság elnöksége november 28-i ülésén foglalkozott az 1959. évi megyei ifjúsági találkozó megrendezésének tapasztalataival, és az 1960. évi ifjúsági találkozók megrendezéséről a Megyei TST egyetértésével a következő határozatot hozta: Az 1959. év tapasztalatait felhasználva az 1960-as évben járási és városi szinten rendezzük meg az ifjúság béke és barátság tornaünnepélyeit. Az Ifjúsági Sportbizottság elnökségének határozata értelmében az 1960-as évben a következő járásokban rendezik meg járási szinten a tornaünnepélyt: bonyhádi járás, dombóvári járás, Szekszárd város és járás. A gyönki, a tamási és a paksi járás a járási TST és KISZ VB közös határozata értelmében rendezi meg a tornaünnepélyt, mivel mindhárom járás adottsága nem biztosítja jelenleg még a tornaünnepélyek zavartalan megrendezését. Az 1960. évi tornaünnepélyek sikeres előkészítése érdekében a KISZ járási VB,-k, TST-k feladata a következő: 1959. december 28-ig létre kell hozni azokban a járásokban a járási rendező bizottságot, ahol az 1960-as évben önállóan rendezik meg a járási tornaünnepélyt. (Rendező bizottságok összetétele a következő: járási TST-elnök, járási KISZ vb-tiktára, járási tanulmányi felügyelő, általános iskolai testnevelő szakfelügyelő, járási pártbizottság PTO-munkatársa, járási * 32 tanács vb-elnökhelyettese, járási úttörő-titkár és a középiskolák testnevelő tanárai. A Megyei Ifjúsági Sportbizottság 1959. december 20-ig megküldi a szabadon választott és kötelező tornaanyagokat. A Megyei Ifjúsági Sportbizottság elnöksége kéri a járási TST elnökét, KISZ vb-titkárát, hogy írásban közöljék a rendező bizottságok megalakításának időpontját és helyét. A béke és barátság tornaünnepélynek előkészítésével kapcsolatban rövid időn belül megbeszélést tartunk az elvtársakkal. Lépő László megyei TST elnöke Metz István megyei ISB elnöke ASZTALITENISZ házibajnokság A DUNAFÖLDVÁRI GIMNÁZIUMBAN A Dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban befejeződtek az asztalitenisz házibajnokság küzdelmei A férfi egyéni versenyben 32 tanuló indult. Az elődöntőbe jutott négy versenyző körmérkőzést játszott a bajnoki címért. Eredmények: 1. Kovács Gyula IV/b, 2. Gesztes Tamás 111/b, 3. Nagy Sándor IV, b, 4. Petrik Imre TVAx TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Vasárnapi labdarúgó-műsor NB III : Bácsalmási Petőfi—Bajai Építők 13.15 óra (Kulcsár), Csege Autó—Pécsi Dózsa II. 13.39 (Szelei),Kiskunhalasi Kinizsi—Kiskunhalasi Dózsa 13.30 (Páldi), Dombóvári Szpartakusz—Komlói J. Béla-akna 13.30 (Solymosi), Bopyi* hadi Vasas—Szekszárdi Petőn 13.30 (Dobszai), Székesfehérvár: . MÁV Előre—Kaposvári Dózsa 1 13.30 (Kleiber), Pécsi Bányász— Kaposvári Kinizsi 13.30 (Schweitizer), Bajai Bácska—Pécsi BTC 13.30 (Virág). MEGYEI BAJNOKSÁG — Nagymányoki Bányász—Döbrösközi KSK 13.30 (Mecseki, Szabó L. ■ Szabó II.). Az ifjúsági mérkőzés 12 órakor kezdődik. A barátságos mérkőzés : Ferencváros—Paksi Kinizsi 13.33 órakor, Pakson. j Fadd—Nagydorog 5:2 (2:1) Fadd, 600 néző. Vezette: Ligeti. Fadd: Márkus Tantos, Keserű, Joó — Schuszter, Koleszár — Petrits, Vass, Pasinszki, Schiffler, Fehér. Nagydorog: Földesi — Böröcz, Varga, Domonkos — Horváth, Vida — Balogh, Sáringer, Kántor, Kovács L, Kovács II. Már az első percben Fehér veszélyeztet, de lövése a kapu mellett megy el. Ellentámadás után Kovács II. fejese száll kapu mellé. A 8. percben Petrits a jobbszélen elhúz, erős lövését Földes alig tudja szögletre menteni. Két perc múlva a vendégek megszerezhetnék a vezetést, de Kántor tiszta helyzetből kapufára lő, majd a védelem tisztáz. (Nagy helyzet!) . A 17. percben Schiffler felviszi a labdát, a tisztán álló Pasinszkihoz adja, akinek csavart lövése a kapufáról a hálóba jut. 1:0. Fajid némi fölényt harcol ki, közben Fehér kétszer is jó helyzetből mellé lő. A 20. percben Keserű kézzel érinti a labdát a 10-eson belül. A 11-est Kovács I. értékesíti. 1 ti. A nagydorogiakat felvillanyozza a gól, szép támadásokat vezetnek. A 35. percben egy faddi támadásnál Pasinszkyt szabálytalanul választják el a labdától. A büntetőt Pasinszki értékesíti, 2:1. A II. félidő elején Fadd fölényt harcol ki és Vass a 10. percben ] jó helyzetből a kapusba lövi a labdát. Fadd támad, mégis Nagydörög egyenlít. Egy szögletrúgás után Kántor egy védhetetlen gólt lő Márkus hálójába, 2:2. A gól után Fadd egymás után vezeti támadásait és úgy néz ki, hogy a vendégcsapat kihúzza döntetlennel, amikor a 36. percben Schuszter 20 méterről küldött ártalmatlannak látszó lövését a kapus csúnyán elnézi és a kapufa mellett gurul a labda a hálóba. 3:2. (Nagy kapushiba.) Ez a gól letörte a nagydorogiakat és most már megadják magukat. Egy perc múlva Petrits a kapust is kicselezve lő a hálóba. 4:2. Két perc múlva Vass beadását Fehér küldi a hálóba és ezzel beállítja a végeredményt Bírálat: Élénk iramú, sportszerű mérkőzésen a csatárok sokat hibáztak. Már úgy nézett ki, hogy a vendégek elviszik az egyik pontot és csak a dorogi kapus könnyelműsége folytán fordíthatták a faddiak a maguk javára a mérkőzést. Jók: Petrits (a mezőny legjobbja), Fehér, Schuszter, illetve Földesi és Balogh. A játékvezető kifogástalanul vezette a mérkőzést, Nyirati 5 ! BÉRHAAJANBÉK MULYiffli ! KJ agyokat zökkenve rohan az I ’ autóbusz az éjszakában. [ Az utasok közül többen hallgatagon és elmélázva figyelik a fel bukkanó apró fénypontokat, a szétszórt puszták fényeit. Az előttem ülő néni szunyókál, s csak a röccenőknél riad fel időköjzönként. Minden idegszálammal , Kovács Évára, a mellettem ülő fiatal tanárnőre figyelek, s hallgatom karórájának történetét. • — Ha mindent meg akar érteni, akkor, az elején kezdem, — mondja, s hófehér fogai elővillannak néhány pillanatra ahogy elmosolyodik. — Tíz évvel ezelőtt, amikor ezt az órát ajándékba kaptam általános iskolás voltam. Abban a bizonyos negyvenkilences évben az osztály minden tanulója kivétel nélkül hittanra járt, csak én nem. Az apám nagy kommunista hírében itt a faluban. Engem is kommunista szellemben nevelt. Nyugodt szívvel jelenthetem ki, hogy a hittan órák egyáltalán nem hiányoztak. A többiek kissé irigyeltek is, amikor a hittan tanítás előtt fogtam a táskámat és hazaindultam. — Mégis, a bérmálást követő lapon megdöbbentően mély lelki válságba kerültem és sírva mentem haza. Az apám a belső szobánkban beszélgetett éppen az irttitkárral félrevonulva, valam ni nagyon fontosnak látszó dologról, amikor meghallotta sírásomat. Behívott magához és fügy ölni kezdett. A sírás fojtogatott, s alig tudtam elmesélni bánatomat, amelynek az volt az oka, hogy az osztályban mindenki kampóst ajándékot a bérmakeresztpiából, csak én nem, mert nekem nincs bérmakeresztapám. S mindenki boldogan mutogatta az ij karórát, új ruhát, új cipőt, c sak én ültem magamba roskadt ---------------------------ra, szomorúan, ajándék nélkül, csordultig telve keserűséggel. — Amikor az apám tudomást szerzett elkeseredésem okáról, töprengés rajzolódott az arcára. Hallgatott. Se nem szidott, se nem vigasztalt. Ilyen tanácstalannak soha nem láttam. — A párttitkár oldotta fel a hirtelen keletkezett feszültséget. Tenyerébe vette államat és ahogy a szemébe néztem, rám nevetett. — »Ne búsulj Éva, te is kapsz ajándékot, de nem most,, mert ez nem a te ünneped, hanem majd egy hónap múlva, amikor úttörővé avatnak«, — mondta a ravaszkásan hunyorított játékos szemével. — Megnyugodva vártam a nagy napot. Amikor az osztálytársaim dicsekedni kezdtek az ajándékokkal, titokzatos mosollyal nyugtáztam kérkedésüket. — A párttitkár, aki bérmakeresztapai kötelezettségeket elvből sosem vállalt magára, valóraváltotta ígéretét. Az úttörőavatás napján karomra csatolta ezt a drága kis női karórát és tréfálkodva azt kívánta, hogy legyek tántoríthatatlan híve a kommunista mozgalomnak, amelybe belenövök. — Azóta tíz esztendő telt el. Kinőttem az úttörő csapatból, kijártam az ifjúsági szövetség iskoláját, párttag lettem, sőt mi több, most én vagyok a párttitkár ötvenhat óta alapszervezetünkben. — Magától érthetődik, hogy soha nem vállalok bérma keresztszülői kötelezettségeket, de azért minden úttörő-avatáskor veszek ajándékot egy-egy kispajtásnak, s tovább adom a buzdítást is, amit én kaptam tíz évvel ezelőtt a párttitkárunktól. Haypál Tibor ANYAI GOND Már napok óta élt állandó izalomban. Az étel is alig ment le torkán, éjjelente pedig sokszor rársult nyitott szemmel a sötét..!?. Álmából gyakran felriadt; jej, mi történik, ha... Férjének nem mert szólni, de ez úgysem értette volna meg aggódását. Csak Zsuzsi ne tudja meg az gazságot, mert az rettenetes lesz. Nem, nem lehetne kibírni, nem tudna szembenézni vele, nem lenne képes megmondani neki az igazságot. És milyen rettenetes lenne a kislány csalódása, mert 5 hisz. Évek óta hányszor jött már hozzá: — Édesanyám, ugye, nem igaz, amit az emberek mondanak? — Nem, nem igaz kislányom, csak nekem higyj, és senki másnak. — És olyankor mindig magához ölelte jólőn, ahogyan először, amikor meglátta. Mennyit, de mennyit aggódott már miatta, amikor beteg volt. Menyire örült, amikor kimondotta az első szót: mama, amikor először leírta a nevét. Milyen bizonytalanul rótta a betűket akkor még papírra... — A nevét? Jaj, csak ne olyankor jöjjön az ostás, amikor ő nincs otthon, nehogy esetleg más kezébe kerüljön a levél. Nehogy a Zsuzsa kezébe kerüljön, mert akkor... Igen, akkor megtudná, hogy amit már annyiszor mondtak neki, csakugyan igaz. Amit eddig nem hitt el senkinek. Csak valaki egy, egyetlenegy megnyugtató szót mondana. Hova menjen, kihez forduljon? Bemegyek a tanácshoz — gondolta. Összeszedett minden hivatalos papírt, ő nehezen érti ezt a hivatalos nyelvet, a tanácsnál talán tudnak valami megnyugtatót mondani. — Bejöttem, mert már nem tudok nyugton maradni — paterkodik a tanácselnöknek. — A kislányomnak születési anyakönyvi kivonatot kellett kérnünk, és attól félek, hogy még a régi nevén lesz, mert akkor végünk van. — Nem szabad annyira elkeseredni — keresgéli a megnyugtató szavakat a tanácselök, eleinte alig érti a panaszözönből, miről is van szó. — Nem volt két hónapos, amikor magunkhoz vettük, ő úgy tudja, hogy az édesanyja vagyok. Úgy fogadtuk örökbe. Itt vannak az iratok is, rettenetes csalódás lenne a számára, aztán egészen másként nézne bennünket. — Mutassa csak az iratokat — mondja megindultan a tanácselnök, látva az asszony nagy-nagy — Anaa — futja át a gépelt sorokat. — ...örökbefogadás folytán... a családi nevet ... változtatja át. Erről értesítést kapnak ... örökbefogadó szülök... az anyakönyvi hivatal, ahol a születés bejegyzése megtörtént... A családnév ...-ra változtatandó át. Kelt, 1950. március... — Nincsen oka semmi aggodalomra. Az ottani anyakönyvben a kislány már a magul nevén szerepel. De ha történetesen valami okból kifolyólag, az anyakönyvi bejegyzést még nem változtatták volna meg, akkor majd mi intézkedünk. Úgy, hogy a kislány nem tud meg semmit. * Az eset itt történt meg Tolna megyében. Szándékosan hallgattuk el a neveket, még a falu nevet is. Egyedülálló eset? Lehet, de az is lehet, hogy más családokban is vannak hasonló gondok. Lehetnek anyák, akik anyjuk helyett anyjuk lettek az elhagyott kis csecsemőknek. Ha már nekik nem lehetett gyermekük, féltő anyai szereted felnevelték azt a gyermeket, akit más anya hozott világra. És most, hogy a gyerekek felnőttek, rettegnek, hátha elveszíthetik. B. I. * *