Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

1959. december 13. f TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Számok, adatok a megye 1960. évi költségvetéséből A tanácsok 17 millió forinttal többet fordítanak kulturális célokra A Tolna megyei Tanács a közel­múltban tárgyalta a megye 1960. évi költségvetését. A tanács min­denekelőtt megállapította, hogy az idei, 1959-es évben sikeres gazda­sági tevékenység folyt megyénk­ben. Megállapítja azonban azt is, hogy egyes területeken bizonyos lemaradás mutatkozik, így példá­ul nem használták fel többek kö­zött a helyi utak, hidak fenntartá­sára, karbantartására biztosított összegeket. Az állami házak fenn­tartására biztosított hitelek fel­­használásánál is mutatkozik lema­radás. Megyeszerte nagy erőfeszí­téseket tesznek a hiányok pótlá­sára az év még hátralevő szaká­ban. • A megye 1960. évi tanácsi költ­ségvetésének tervezési munkála­tainál az alapot a Pénzügyminisz­térium által megállapított bevé­teli keretszám képezte. A bevételi keretszám a különféle adónemek­ből származó részesedésből, a ta­nácsi vállalatok nyereségrészese­déséből, a tanácsok saját bevé­teleiből tevődik össze, a hiányzó részt pedig állami hozzájárulásból fedezik . Az 1960. évi tanácsi költségve­tés közel 257 millió forint. Ehhez jön még a több mint 31 millió fo­rintos beruházási keret. A költség­­vetés különösen az ellenforradó­ Gazdasági Szociális és egészségügyi Kulturális Igazgatási Ezen kívül kisebb összeget kí­vánnak fordítani rendbiztonsági és egyéb célra. Gazdasági célra 1 176 000, szo­ciális és egészségügyi célra 8 641 000, kulturális célra 17 054 000 forinttal fordítanak többet a ta­nácsok­ 1960-ban, mint az idei év­ben. A tanácsok között mutatkozó el­térést az okozza, hogy a feladatok nem azonos mértékben jelentkez­nek mindenütt. Az előirányzatok járási alakulását befolyásolja a községek szám­a, a működő intéz­mények, elsősorban az oktatási és egészségügyi vonatkozásúak szá­ma is. Az emelkedett előirányzat­ban szerepel többek között az egészségügyi és oktatási dolgozók bérrendezésének egész évi költ­ségkihatása, az évközben felvett új dolgozók teljes bére. A­ község­fejlesztésben megvalósult létesít­mények fenntartási és karbantar­tási költsége. A költségvetésben számos új feladat is szerepel, amelyek szé­lesítik a tanácsok munkaterületét. A mesterséges megtermékenyítés kiszélesítése és bővítése például töb­bek között öt gépkocsi beállítá­sával lehetővé válik. A községfej­lesztési alapból létesített vízmű­vek üzemben tartásához és keze­léséhez 13 fő beállítását tervezték. A szociális és egészségügyi ellá­tás további javítása érdekében jövőre 280 000 forintos költséggel megkezdi működését a pincehelyi rendelőintézet. Biztosították a költségvetésben a most épülő me­gyei rendelőintézet első bútor- és egyéb felszerelési tárgyainak be­szerzéséhez szükséges összeget is. Növekszik az egészségügyi dolgo­zók száma. Grábócon 40 férőhe­lyes új szociális otthont létesíte­nek, amellyel bővítik az öreg rá­szorulók otthonban való elhelye­zési lehetőségét. A szociális otthoni fejleszté­sekre 800 000 forintot fordíta­nak. Az oktatás színvonalának to­vábbi emelése érdekében 50 új óvodai férőhely, 15 általános isko­lai tanulócsoport, továbbá két kö­zépiskolai osztály és 16 általános iskolában bevezetésre kerülő poli­technikai oktatás költsége szere­pel az 1960. évi költségvetésben fejlesztésként. Ezzel együtt a kö­­ Ezen adatok nem teljesen pon­tosak, mert elhagytuk az ezer fo­rintok után következő 100 forin­tokat. Ugyanígy a későbbiekben is a százasok elhagyásával közöljük az összegeket.) A múlt évihez képest a legna­gyobb mértékben, több mint há­rommillió forinttal növekedett a bonyhádi, paksi és tamási járások költségvetése. Az összesített költségvetés ága­zati szempontból az alábbiak sze­rint oszlik meg: 40 millió 790 ezer 75 millió 164 ezer 98 millió 107 ezer 42 millió 849 ezer­­rel 30 nevelői és 10 technikai dol­gozó beállítását is megtervezték. Új feladatként jelentkezik 1960-ban az építőipari tanuló­képzés, amelyre több mint 350 000 forintot irányoztak elő. A most épülő új emeletes megyei könyvtárépület első bútor- és egyéb felszerelési tárgyainak be­szerzésére 150 000 forintot bizto­sítanak. A népgazdasági tervmutató sze­rint a megye felújítási keretét 23 875 000 forintban állapították meg. A keretbontásnál arra töre­kedtek, hogy ez az összeg ne ap­­rózódjon el, hanem elsősorban a nagy összegeket igénylő létesít­mények felújítási munkálataira biztosítottak belőle. A felújítási keretösszegben 6 303 000 forintot a helyi utak, hidak karbantartására és fenn­tartására terveztek. 2 440 000 forint egészségügyi és szociá­lis, 6 661 000 forint pedig ok­tatási létesítmények felújítá­sára szolgál. A tűzrendészeti felszerelések és épületek felújítására 375 000 fo­rint áll rendelkezésre. A gazdasági ágazatnál a városi és községgazdálkodási cím alatt a köztisztaság, a park­fenntartás, emlékművek, fürdők és közvilá­gítás költségeit irányozták elő. A tervezett összeg közel 1 800 000 forinttal magasabb az elmúlt évinél. A szociális és egészségügyi ága­zaton belül a kórházak fenntartá­sára közel 2 200 000 forinttal ma­gasabb összeget fordítanak mint az idei évben. Emelkedést okoz többek között a bérrendezés költ­sége, a bonyhádi kórháznál az év­közben engedélyezett orvosi lét­szám növekedése, az ápolónőkép­zés személyi költsége. A megyében hat tüdő- és há­rom nemibeteggondozó intézet van. Itt több mint 300 000 forintos az emelkedés, amelyet a létszám­­fejlesztés, a bérrendezés és a gyógyszerellátás javítása okoz. Az üzemorvosi rendelők fenntar­tására 60 000 forinttal fordítanak többet, mint az idén. A körzeti orvosi ellátásra több mint 1 100 000 forinttal fordítanak töb­bet­. Az iskola-egészségügy cím­nél mintegy 150 000 forintos az emelkedés. Szociális gondozás cím alatt 1 580 000 forint kiadás szerepel. Ezt az összeget szociá­lis segélyezésre és a sokgyerme­kes anyák jutalmazására fordít­ják. Az iskolás gyermekek nyári üdültetésére a megyei tanács köz­ponti költségvetésében közel 110 000 forintot biztosítottak. Eb­ből a nyár folyamán több mint 140 gyermek balatoni üdültetését biztosítják csekély összegű térí­tés mellett. Az óvodák és állandó napközi otthonok fenntartásánál az emel­kedés több mint 2 100 000 forint. Az általános iskolák címnél kö­zel 8 millió forintos az emelke­dés. Ezen belül a pedagógus bér­rendezés közel 4 millió forintos többletköltséget jelent. A megyei tanács központi költ­ségvetésében több mint másfél­millió forint előirányzattal szere­pel az iregszemcsei gyógypedagó­giai intézet fenntartása. Itt az emelkedés 150 000 forint, ami a bérrendezéssel és az élelmezési norma emelkedésével kapcsola­tos. A dolgozók általános iskoláinak működésére mintegy 160 000 fo­rinttal terveztek többet 1960-ban, mint 1959-ben. A dolgozók kö­zépiskoláinak költségei az elő­irányzat szerint közel 90 000 fo­rinttal emelkednek, amelynek oka az, hogy jövőre 7 új tanuló­­csoporttal több működik, mint 1959-ben. A mezőgazdasági szak­oktatás keretén belül a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskola műkö­désére, valamint az ezüstkalászos tanfolyamokra 635 000 forinttal irányoztak elő többet. A többter­vezés a megyei tanács központi költségvetésében jelentkezik. Jö­vőre 24 ezüstkalászos tanfolyam­mal szerveznek többet, továbbá Lengyelen két új tanulócsoporttal működik több, amelyek nagymér­tékben segítik elő a mezőgazda­­sági szakképzést. Természetesen nem soroltuk fel minden részletét az 1960-as évi költségvetésnek. E tények, adatok is világosan mutatják, hogy­­ épül, szépül, fejlődik megyénk, a dol­gozó nép állama fokozott erőfe­szítéseket tesz a különféle közér­dekű feladatok megoldása érde­kében. B. F. lom után emelkedett nagymérték­ben, 1956- ban 133 millió 1957- ben 165 millió 1958- ban 193 millió 1959- ben 227 millió forint volt a megye költségvetése. A megye 1960. évi, közel 257 millió forintos költségvetése a kö­vetkezőképpen oszlik meg a me­gyei tanács és a járások között: Lassan csendesül a viharos időjárás N­yugat-Európában Osló, Nyugati hírügynökségek jelentései napokon keresztül ar­ról tájékoztattak, hogy tomboló erejű vihar dúl Norvégia, Svéd­ország és Dánia partjainál. Egy­más után érkeztek az S. O. S.-jel­­zések a bajba került hajókról.­­A figyelem középpontjába a Elfrida norvég teherhajó került, melyet a mentésére indult leg­különbözőbb nemzetiségű hajók hiába igyekeztek megközelíteni, a hajó műszaki berendezése fel­mondta a szolgálatot és a rend­kívüli időjárás azt is megakadá­lyozta, hogy a legénység elmene­küljön. Csütörtökön jelentették, hogy az Elfrida elsüllyedt. A csü­törtökről péntekre virradó éjsza­ka megtalálták a hajó utolsó men­tőcsónakját, amely felfordulva hánykolódott a hullámokon. A legénység egyetlen tagját sem si­került megmenteni. A hajó húsz matrózzal indult el. Norvégiában gyűjtést indítottak az áldozatok hozzátartozói részére. A skandináv partok közelében egyébként mérséklődik a vihar. Nagy a hideg, és megindult a ha­vazás. v I ' Szekszárdi vörös bor — lezárt demizsonokban ? Hírneves a szekszárdi vörös bor — a városba vetődő pestiek, az ország bármely részéből erre átutazók szívesen fogyasztanak el belőle néhány pohárral a borkós­tolóban, és szívesen visznek haza belőle egy-egy üveggel, vagy de­­mizsonnal — ha történetesen van náluk efajta edény... Sokszor csak vinnének, mert sem üveg, sem demizson nincs kéznél. Ebből kiindulva, érdekes terv foglalkoztatja most a Tolna me­gyei Vendéglátó Vállalatot. — Amennyiben megvalósul — csu­pán kisebb technikai dolog kivi­tele akadályozza meg — megol­dódik a fent említett gond, ismét növekszik a szekszárdi bor hír­neve. Arról van szó, hogy a városban megfordulók, vagy átutazók de­mizson-gondján akar segíteni a Vendéglátó. Két-, három- és ötliteres de­mizsonokban hoznak forgalomba szekszárdi vörösbort. A demizsont lepecsételik viaszpecséttel, és — mintegy védjegyként —, szalagon rajta lesz a vendéglátó emblémá­ja is, így felelősséget vállalnak azért, hogy a demizson valóban szekszárdi vörös bort tartalmaz. A tetszetős külsejű demizsonban levő bort akár ajándékként is le­het felhasználni. Előzetes számí­tások szerint a kétliteres demi­zson bor mintegy 49 forintba ke­rül , ami nem is drága. Attól függően, hogy az új ötlet milyen eredménnyel jár, a jövő évben a vendéglátó úgy hoz majd forgalomba szekszárdi vörös bort lezárt demizsonokban. tve.nm;ím­ rengeteg kedves­­»riogatnak Kötve 21,— Kötve 24,— Kötve 26,5(1 Kötve 2­1,— Kötve 19,— Kötve 10,— Kötve 21,— Fűzve 17,— Kötve 21,— Kötve 14,— Kötve 15,— Kötve 23,— és még számtalan képeskönyv, mesekönyv, a TÉLI KÖNYVVÁSÁRON! (56) Benedek Elek: AZ ARANY ALMAFA Garay János: HARY JANUS GYÉMÁNT MESEKÖNYV Károlyi Amy: TIK-TAK Méhes György: VIRÁGVARÁZSLÓ Sebők Éva—Réber László: ÁLLATSZÁLLODA Szabó Magda: BÁRÁNY BOLDIZSÁR Szepes Mária- PÖTTYÖS PANNI NAPLÓJA Tóth Eszter—Győrffy Anna: MIT HOZ ÉDESANYA? PANNI A KERTBEN Várnai Zseni: ÖRÖMÖK KERTJE Gazdag választék a KÖNYVESBOLTOKBAN és az üzemi köny­vterj­esztőknél! • ' karácsonyi « ajándéka Iii Dickens: SZÉP REMÉNYEK ' Kötve 45.— Gábor Andor: SZÍNMŰVEK Kötve 33.— Hegedűs Gáza: A PENGŐ BŰSZO­­KÁNYTÁNCA Kötve 21.50 Kárpáti Aurél: SZÍNHÁZ Kötve 24.— Major Ottó: ÉGI ÉS FÖLDI HÁBORÚ Kötve 36.— Omár Chájjánh: F.CSÁIYÁT Selyemkötésben 120 — Rideg Sándor: SÁMSON Fűzve 16,50 Sólem Alérhem: ÉNEKEK ÉNEKE Kötve 12.— Solohov: CSENDES DON 1—3. kötet Kötve 85.— Sőtér István: MADÁRTÁVLAT Kötve 24.— Szigeti József: IRODALMI TANULMÁNYOK Egész vászon­ kötésben 19 r (56) s — 861 méteres híd készült el a Niger folyón. A Mali Köztársaság elnöke 1960-ban avatta fel az új hidat. Irtják a nyulakat a bonni kan­cellária parkjában, mert Aden­auer egy alkalommal csaknem ki­ficamította a lábát, amint egy nyúl vackába botlott,

Next