Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

•61. augusztus 6. K­ételkedtem persze, de mentem utána. Hát lá­tom ám, hogy sok apró fiú kezével egy nagy teknőben vájkál, kimarkol a fehérségből egy csomónyit, csillag alakúra formázza és be­lemártja a gyémántporba, ép­pen úgy, mint az én mamus­­kám szokta, amikor rántott húst csinál. Aztán feltűzték a csillagokat hosszú szalagokra, hogy keményedjenek. Én meg is kóstoltam azt, amiből csinál­ták. Bizony olyan jóízűt még életemben nem ettem. Zsebre is akartam vágni belőle, de nem engedték ám, és azt mond­ták, így se győzik a sok mun­kát, annyi potyog le úgyis na­ponta az égről, mert a sátor­ban lakó emberek minduntalan megrázzák a sátort és lepattog­nak róla a csillagok, és ezért legalább én ne okozzak nekik újabb vesződséget azzal, hogy a készet pusztítom és megeszem a csillagokat. Szégyelltem ma­gamat miatta, de nem haragud­tak ám meg rám, csak nevet­tek. Innen is tovább mentünk. És amikor már sokat jártunk­­keltünk és mégse fáradtam el, megkérdeztem a pajtit, hogy lehet ez. A pajtika azt mond­ta, hogy az már valahogy úgy van, hogy itt nem lehet elfá­radni. És azt is mondta, hogy nem­ szoktak itt enni sem, az­zal, hogy lélegzettek, már jól is laktak. És igaz is volt, mert én magam se voltam éhes, pe­dig akkor már jó ideje mász­káltam. De azért nem szeret­nék mindig odalent lakni, mert hiába sütne a mamuska jó mákospatkót, ott nem kíván­nám. ■ iiniim»r»Missim­Bni Hát amint járkálunk ide­­oda, egyszercsak szól egy síp. A pajtikám meg eszeveszetten szaladni kezd. Én meg utána. Hát elértünk egy ponyvával elkerített helyre. Beszaladtunk, hát látom ám, hogy egy rette­netesen öreg ember fekszik az ágyban, az sípolt. Lecsúszott a takarója és meg kellett igazí­tani. Megigazítottuk. Hát akkor látom ám, milyen szép az a ta­karó, állatok, meg emberek, meg ilyen mindenféle volt rá­ja hímezve. És igaz is, azt csak később vettem észre, az ágya valahonnan a levegőből lógott le kötélen, de nem lehetett lát­ni a kötél végét. A pajti megigazította az öreg feje alatt is a vánkost, azért nem tudott, úgy látszik, nyu­godtan aludni. Mikor kimen­tünk, én bizony megkérdeztem, ugyan ki lehet ez a bácsi. Hát azt mondja a pajtika, hogy ez a világügyelő férfi, vagyis hogy a világ apukája, neki kell min­denre vigyázni, s azért kell ügyelni, hogy nyugodtan alud­hasson, mert ő álmodja meg, mire van szüksége a világnak, nehogy baj legyen. Könnyű ezeknek, mondtam magamban, ezek csak megál­modnak valamit és már meg is van. Én bezzeg hiába gondolok süteményre, előbb meg kell mindig ígérni a mamuskának, hogy jó leszek, s csak akkor süt. Hanem miközben így jár­­tunk-keltünk, egyszerre eszem­be jutott erősen a mamuskám, s az, hogy nem is tudja, hol lehetek, keresni talál és meg­ijed. Hamar haza akartam jön­ni és mondtam a pajtikának, mutassa meg az utat, de erre azt mondta: — Hohó, nem úgy van ám az! Aki egyszer hozzá­juk került, annak ott is kell maradnia. Hűh, de mérges let­tem, amikor ezt mondta és megfenyegettem, hogy ha nem ereszt haza, megeszem minden csillagjukat, kiiszom a vizüket, kikergetem a lepkelovakat az istállóból, széttépem a hajnal­pírt, akkor lássák, mi lesz. Ta­lán nem volt szép tőlem, de hát mit tehettem volna, nem igaz? Erre megijedt a parti és elfutott. Na, akkor meg én ijedtem meg. Hűh, gondoltam, hogyan találok én ki innen magamban? Hol lehetnek­ azok a lépcsők, amiken lejöttem? Mentem, mentem, egyszercsak azt látom, hogy valamilyen hegyhez ér­tem, azon fel-le csúszkál egy rézkocsi, de senki sem ül ben­ne. Én bizony beleülök — mondtam magamban. És rá is kapaszkodtam. Hűh, repültünk, nem is tudom már, meddig és nagy csodálkozásomra, mit gon­doltok, egyszercsak a padlásun­kon találtam magamat. Persze, rögtön keresni kezdtem, hova lett a rézkocsi, mert meg is akartam nektek mutatni, meg máskor is jó lett volna vele játszani, de mire térültem, for­dultam, már nem volt sehol se. Később még azt is hallot­tam, hogy egy orvos bácsi egy nagy kalapáccsal letörte az aranyszarvat az ember orráról, amibe belemásztam. Bánom na­gyon, mert titeket is elvihette­­lek volna, hogy ti is csodálkoz­hattatok volna mindazon, ami­ket láttam . .. Most pedig többet nem mesé­lek ... VÉGE Zsilüi Gyula ■»GYERMEKEKNEK !­ ———— Palkó mesél Törd a fejed ! A legutóbbi „Törd a fejed!” ’•''Ú vényünk megfejtései: 1. Há­romnegyed három. 2. Hagyma. Tudjátok-e ? 1. Melyik világrész nagyobb te­rületű: Ázsia vagy Amerika? 2. Ki fedezte fel a szabadesés törvényét? 3. Hol van az Eiffel-torony? A legutóbbi „Tudjátok-e?” kér­dések megfejtései: 1. Kolumbus Kristóf. 2. Pp. 3. 330 méter má­sodpercenként Ügyeskedjünk ! TÜKÖRÍRÁS — Megértettétek? — kérdezi a játékvezető. — Akkor kezdjük! Pali az első, Pali leül a tükörrel szemben. Fehér papírra szabályos négyszö­get rajzol. Ezután a négyszög és saját maga közé egy nagyobb pa­pírlapot tart úgy, hogy ez eltakar­ja a négyszöget, s így ezt most már csak a tükörből láthatja. — És most? — kérdezi bizony­talanul. — Most úgy húzd el az átlókat, hogy közben csak a tükörbe néz­hetsz és abból látod, mit rajzolsz és hová. Mi lett ebből? Eláruljam? Nem sikerült! Pali nem tudta az átló­kat a helyükre rajzolni. De te sem tudod! A tükör félrevezet. VASGYŰRŰ Azt mondom: olyan erős va­gyok, mint senki közületek. Ter­mészetesen ezt a többiek nem hi­szik el. Erre a leghitetlenebbnek, aki körülbelül olyan magas le­gyen, mint én, azt mondom: — Állj szembe velem, fogd meg a bal könyökömet a jobb kezeddel, a jobb könyökömet a bal kezeddel — miután én a mel­lem előtt vízszintesen a két ujja­mat összetettem — és próbáld most lassan széthúzni a karjai­mat. Nem tudja széthúzni, noha én csak kissé nyomom össze a két ujjamat. — Ne hajtson olyan gyorsan, először ülök motoron. — Én is­.... TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Tánc Zsuzsiéknál lagzi van, azért vannak oly vígan, zene szól és szép nóta, táncolnak már dél óta. Táncol ott a kis Panni, de tud is, meg kell hagyni,­ táncol Zsuzsi és Palkó, csak úgy hajlik a padló. Táncol láb és cipellő, táncol csizma, fejkendő, Mari néni is ropja, táncol neki a kontya. A Sajó kutya odament, nézte, mi van odabent, kedve támadt, s mit csinált? Fölkérte a kiscicát. FÜRTÖS GUSZTÁV Megy a hajó Megy a hajó, vígan szeli a vizet, fedélzetén sok úttörő integet. Kék ég alatt, kék víz felett haladnak, arcuk vidám mosolyára süt a Nap. Nyaraljatok kedvetekre gyerekek, s hazatérve mind négerek legyetek! SZABÓ IBOLYA T Holdfogyatkozás Rövidesen ismét egy fogyatko­zásban gyönyörködhetünk. Az idén ez lesz a negyedik fogyat­kozás, de ezek közül mi csak ket­tőt láthatunk, a február 15-i nap­fogyatkozást és most, majd augusztus 26-án egy holdfogyat­kozást. Ezzel az idén véget is ér­tek a fogyatkozások. MIT NEVEZÜNK FOGYATKOZÁSNAK? A bolygók és a holdak nem rendelkeznek önálló fénnyel, a napfény egy részét verik vissza. A Nappal ellentétes oldalukon ár­nyékot vetnek. Ha egy égitest belekerül keringése során vala­melyik másik égitest árnyékkúp­jába, fogyatkozásról beszélünk. A Földre vonatkoztatva, ha a Hold eltakarja előlünk a Napot, napfogyatkozás van, ha pedig a Hold kerül a Föld árnyékkúpjá­ba, holdfogyatkozásról beszélünk. Augusztus 26-án is a Hold rész­ben bejut a Föld által vetett ár­nyékba. MIKOR KÖVETKEZIK BE A HOLDFOGYATKOZÁS? Ha a Hold az ekliptika síkjá­ban keringene a Föld körül — vagyis abban a síkban, amelyben a Föld a Nap körül kering —, úgy minden újholdkor napfogyatko­zás, telihold esetében pedig holdfogyatkozás lenne. Mivel a holdpálya mintegy 5 fokos szöget zár be a Föld keringési síkjával, így fogyatkozás akkor van, ha a Hold abban a pontban tartózko­dik, ahol a holdpálya és a föld­pálya metszi egymást , vagy an­nak közelében. Ez ritkábban for­dul elő, ezért a fogyatkozások száma is kevesebb. Egy évben legalább kettő, és legfeljebb hét fogyatkozás van. A holdfogyat­kozások száma általában keve­sebb, mint a napfogyatkozásoké. Az idei évre két hold- és két nap­fogyatkozás esik. Ha egy évben csak két fogyatkozás van, akkor mindkettő napfogyatkozás, ha hét, abból legalább négy, ritkább esetben öt a napfogyatkozások száma. Ebből látható, hogy a napfogyatkozások száma gyako­ribb, azonban a Föld egyes pont­jairól még­is kevesebb napfogyat­kozást látunk, mert a napfogyat­kozások csak egy keskeny sávban figyelhetők meg, ezzel szemben a holdfogyatkozás mindig a Föld­nek arról az egész feléről látható. E táblázatból kitűnik, hogy a fogyatkozás 3 óra 8 perckor éri el legnagyobb fokát. Ha tehát va­laki meg akarja figyelni, érdemes a teljes árnyékba való belépést, a legnagyobb fokot és a kilépést a teljes árnyékból megnézni. Amíg a napfogyatkozás nem min­denütt következik be egy időben, mivel a Hold éppen csak el tudja takarni a Napot, és így vannak a Földnek olyan pontjai, ahol ezt azért nem látják, mert a Hold árnyéka mintegy 250 km-es sáv­ban vonul végig a Földön, addig a holdfogyatkozás a Földnek ar­ról a feléről figyelhető meg, ahol éppen a látóhatár felett van. Ha valaki a Földön kívül tartózkod­na, az elsötétedést ugyanabban a pillanatban látná, mint a földi megfigyelő. Van egy érdekes jelenség, melyre holdfogyatkozáskor érde­mes felfigyelni. A Holdon vannak úgynevezett világító kráterek. Ezeknek fénye a fogyatkozás alatt bizonyos változást szenved, de így is erősen elüt a többi söté­­tebb résztől. A világító kráterek rejtélye még nem tisztázott kér­dés. A FOGYATKOZÁSOK TUDOMÁNYOS JELENTŐSÉGE Bár közel sem olyan értékkel rendelkeznek, mint a napfogyat­kozások, mégis figyelmet érde­melnek. Jelentős: a fogyatkozás bekövetkezésének időpontja és a ahol éppen a látóhatár felett tar­tózkodik a Hold. MILYEN HOLDFOGYATKOZÁSOK LEHETNEK? Ismert dolog, hogy van teljes, részleges, gyűrűs és gyűrűs-teljes napfogyatkozás. Ezzel szemben a holdfogyatkozás csak­ kétféle le­het: részleges vagy teljes. Teljes holdfogyatkozás akkor következik be, ha a Nap, a Föld és a Hold középpontja egyvonalba esik. Ha ettől kis mértékben eltérés mu­tatkozik, már csak részleges a fo­gyatkozás. A teljes holdfogyatko­zások száma elég ritka, viszont időtartamuk hosszabb. Míg a tel­jes napfogyatkozások mindössze hét-nyolc percig tartanak, addig a teljes holdfogyatkozások 3,5—4 óráig is elhúzódnak. Ez a jelen­ség azzal magyarázható, hogy a Föld jóval nagyobb árnyékkúpot vet, mint a Hold, így az hosszú ideig tartózkodhat ebben az ár­nyékkúpban. A Hold árnyéka a F­öldnek csak egy keskeny sávját tudja eltakarni. Ebből adódik az is, hogy gyűrűs holdfogyatkozás sohasem fordul elő, mert a Föld árnyékába a Hold teljesen bele­fér. Meg kell itt jegyezni, hogy a Föld árnyékkúpjának csúcsa 217 földsugárnyira­­ van, ezzel szemben a Hold legnagyobb tá­volsága idején is mindössze 64 földsugárnyira tartózkodik tő­lünk. Megfigyelhetjük majd a fo­gyatkozás idején, hogy a Hold­nak az a része is látható, amely teljes földárnyékba került, és hogy az sötétvörös színű. Ennek az a magyarázata, hogy a földi légkörben a napfény törést szen­ved és a Holdnak arra a térségé­re már csak a vörös fény jut el. MI A KÜLÖNBSÉG A NAP- ÉS A HOLDFOGYATKOZÁSOK KÖZÖTT? A nap- és a holdfogyatkozások között az a különbség, hogy amíg napfogyatkozás idején a Nap to­vábbra is világít, csak a Föld egy részén eltakarja a Napot a Hold, addig a holdfogyatkozás alatt a Hold elsötétül, mivel nem kap elég fényt. Van még egy különb­ség. Említettem már, hogy a nap­­fogyatkozás a Földnek csak bi­zonyos területein észlelhető, ez­zel szemben a holdfogyatkozás a Földnek arról a feléről látható, ahol abban az időben a Hold a látóhatár felett tartózkodik. számított idő közötti eltérés, az elsötétedés foka — mivel az ös­­­szefüggésben van a Föld—Hold távolsággal és a légkör összetéte­lével. Figyelmet érdemelnek még a meteorológiai változások, az ionoszférában mutatkozó eltéré­sek, valamint egyéb, csillagászati szempontból fontos jelenségek, például a csillagfedések megfi­gyelése. A fogyatkozások megfigyelése évezredek óta folyik. Őseink egy­­egy ilyen fogyatkozáshoz sok ba­bonás hiedelmet szőttek. Ma már ezek a jelenségek, melyeket má­sodpercnyi pontossággal előre ki tudunk számolni, tudományos szempontból bírnak nagy fontos­sággal. Weszelovszky Gyula, a TIT csillagászati ________szakosztályán,­­!­ innia A FOGYATKOZÁS ADATAI BUDAPESTEN (VILÁGIDŐBEN) A Hold belépése a félárnyékba Belépés a teljes árnyékba A fogyatkozás közepe Kilépés a teljes árnyékból A Hold kilépése a félárnyékból ■0 óra 36 perc 1 óra 35 perc 3 óra 8 perc 4 óra 42 perc 5 óra 41 perc HÚSZEZER ÉVES VÍZ A SIVATAGI KUTAKBAN Az Arab—Amerikai Olajtársa­ság szakértőinek megállapításai szerint Szaud-Arábiában egyes igen mély sivatagi kukkban 20—25 ezer éves víz található. Az amerikai geológusok a ku­tak vizének korát a vízben talál­ható, rádióaktív 14 vegyértékű szén mennyiségével mérték le. A rádióaktív Carbon—14 kozmikus sugarak által keletkezik az at­moszférában, ahonnan rendsze­rint az esővízzel együtt hull le a földre.

Next