Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
> . A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 179. szám. ARAGO FILLER Péntek, 1963. augusztus 2. Stelle és Carapkin Moszkvába utazik Genf (AP). A tizenhét hatalmi leszerelési értekezlet csütörtökön délelőtt, magyar idő szerint fél 11 órakor a Nemzetek Palotájában folytatta munkáját. A küldöttek az értekezlet amerikai és szovjet társelnökének javaslatára elhatározták, hogy a tanácskozásokat augusztus 13-ig ismét elnapolják. Mint ismeretes, ebben az időszakban kerül sor Moszkvában az amerikai, a szovjet és az angol külügyminiszter találkozójára, akik ez alkalommal aláírják a Moszkvában már korábban parafált részleges atomcsend-egyezményt. Mint az amerikai delegáció szóvivője közölte, Stelle, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője és Carapkin, a szovjet delegáció feje rövidesen Moszkvába utazik, hogy részt vegyen a háromhatalmi külügyminiszteri találkozón. Hír szerint a szovjet fővárosban a külügyminiszteri megbeszélésekkel párhuzamosan sor kerül a három külügyminiszter, valamint a genfi értekezleten részt vevő szovjet és amerikai delegáció vezetőjének tárgyalására is. E megbeszélések célja: kidolgozni a genfi tárgyalások további menetrendjét. Hétfőn írják alá az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződést Moszkva (TASZSZ), Moszkvában hivatalosan bejelentették a következőt: “ A létrejött megegyezés értelmében a légköri, világűrbeli és a vízalatti atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló ez év július 25- én parafált szerződés aláírására augusztus 5-én kerül sor Moszkvában. — A szerződés aláírására Moszkvába várják Dean Bush amerikai, és lord Home angol külügyminisztert. — Az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírásánál jelen lesz a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia kormányának meghívására U Thant, az ENSZ főtitkára. Közölték továbbá: — Az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírására Moszkvába érkező Dean Rusk amerikai külügyminiszter elfogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter korábbi meghívását és a szerződés aláírása után a szovjet külügyminiszter vendégeként néhány napot a Szovjetunióban tölt, mindkét félnek elegendő nukleáris fegyvere van a másik megsemmisítéséhez. Ebben az értelemben — fűzte hozzá — a szerződés nem csorbítja katonai erőnket, bár be kell ismerni, hogy az atomfegyverzet bizonyos területein, például a rakéták kapacitását illetően, a Szovjetunió megelőzi az Egyesült Államokat. Ez azonban nem jelenti azt, mintha az Egyesült Államok teljes egészében lemaradt volna. Harrimant megkérdezték, hogy milyen összefüggés van az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés, valamint a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak megnemtámadási egyezménye között, amelyet a Szovjetunió javasolt. A külügyminiszter-helyettes megjegyezte, hogy „ez két különböző dolog” és bár a megnemtámadási egyezmény megkötése „nehéz feladat”, ez lesz a következő lépés a további tárgyalásokon, mint ahogy azt a moszkvai eszmecseréről szóló záróközlemény kimondja. A külügyminiszter-helyettes miután megemlítette, hogy a NATO valamennyi résztvevőjének egyhangú hozzájárulása nélkül nem köthető megnemtámadási egyezmény, vagy megállapodás, és Franciaország máris állástfoglalt az egyezmény ellen,, kijelentette: véleménye szerint e kérdés más utakon, Franciaország részvétele nélkül is megoldható. Milyen további lépések várhatók és mikor? — kérdezték Harrimantól. „Nem vagyok próféta — válaszolta —, de világos, hogy a Szovjetunió nagyobb stabilitást szeretne elérni Európában”. Ezzel kapcsolatban emlékeztette az újságírókat Hruscsov legutóbbi, az európai feszültség csökkentését és a részleges leszerelést érintő javaslataira. Egyebek között felhívta a figyelmet arra a szovjet javaslatra, hogy kölcsönösen teremtsenek ellenőrző állomásokat a váratlan támadás elhárítása végett. Az amerikai gazdasági élet kibírja-e a leszerelést? — kérdezték meg Harrimant. „Nemcsak, hogy kibírjuk, de előnyökhöz is juthatunk a leszerelés által — válaszolta. — Nálunk még sok ember életszínvonala alacsony, amin segíteni kell”. Harriman azt mondotta, hogy a katonai célokat szolgáló jelenlegi költségvetési előirányzatok egy részét a gyengén fejlett országok segélyezésére lehet fordítani leszerelés esetén. Harriman emlékeztetett 1945- ben tett kijelentésére, amikor mint moszkvai nagykövet, azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió céljai egymással kibékíthetetlenek, de mindkét országnak meg kell találnia valamilyen módot, hogy együtt élhessenek ezen a bolygón. „Ma ismét csak ezt mondhatom” — mondotta befejezésül az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese. Harriman sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). Szerdán a washingtoni sajtóklubban Harriman, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, a moszkvai tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezetője találkozott az amerikai és külföldi újságírókkal. „Jó ez a szerződés — mondotta Harriman. — Minden paragrafusa pontos és világos”. Első lépés ez ahhoz, hogy elkerülhessük a termonukleáris háborút, és ellenőrzést teremthessünk a nukleáris fegyverzet felett. Hangsúlyozta, hogy sem a szovjet nép, sem vezetői, és személy szerint Hruscsov, nem akarnak nukleáris háborút. Ezt azzal magyarázta, hogy az oroszok „fantasztikus sikereket értek el az ipar, a tudomány és a népművelés fejlesztésében”. Hruscsov utol akarja érni az Egyesült Államokat — mondotta Harriman —, de nem akar háborút. A Szovjetunió népei azért nem akarnak háborút, mert minden népnél jobban érezték, hogy mit is jelent a háború. Ezért magabiztosan állíthatjuk: Hruscsov őszinte volt, amikor a Pravdának és az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés első lépés a többi probléma megoldása felé. A szerződés előnyeire vonatkozóan feltett kérdésre Harriman azt mondotta, hogy az „rendkívül érdekes lehetőségeket tár fel vaamennyiünk számára. Véget vet a légkör radioaktív szennyezésének. A világ népei — köztük az amerikai nép — nem akarják a nukleáris kísérletek folytatását, mert féltik gyermekeik egészségét.” Harriman idézte az amerikai tudósok szövetségének nyilatkozatát, amely nyíltan kimondja, hogy „nemzeti katasztrófa lenne, ha a szenátus megtagadná a szerződés ratifikálását”. „Ha nem ratifikáljuk a szerződést — fűzte hozzá Harriman — elveszítjük vezető szerepünket a világon.” A külügyminiszter-helyettes kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szerződést be fogják tartani, mert megfelel minden résztvevője érdekeinek, és e tekintetben összehasonlítható az osztrák semlegességről szóló négyhatalmi megállapodással, amelyet aláírásának pillanata óta betartanak. A szerződésnek az Egyesült Államok katonai erejére és biztonságára gyakorolt befolyását érintve Harriman hangsúlyozta, hogy Amerikai vélemények a moszkvai egyezmény ratifikálásáról (3. o.) Fogadták az új pedagógusokat (7. o.) Statisztika 2000 parasztcsalád életéről (8. o.) Hazánkba érkezett a Finn Agrárpárt küldöttsége A Szövetkezetek Országos Szövetsége meghívására csütörtökön a Finn Agrárpárt hattagú küldöttsége érkezett Budapestre. Csütörtökön délután a SZÖVOSZ elnöke, dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a szövetkezeti tudományos tanács elnöke társaságában a Szövetkezetek Országos Szövetsége székházában fogadta a finn küldöttséget. A fogadáson részt vett Reino s. Palas, Finnország budapesti nagykövete. Este a margitszigeti nagyszállóban Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke vacsorát adott a finn delegáció tiszteletére. A Finn Agrárpárt küldöttsége tíz napig tartózkodik hazánkban. Tanulmányozza a földművesszövetkezetek tevékenységét, megismerkedik mezőgazdaságunk helyzetével. (MTI.) Az angol alsóház vitája a délafrikai fajüldöző kormány politikájáról London (MTI) A Macmillankormány az ellentétes érdekek harapófogójába szorult a délafrikai kormány fajüldöző politikájával szemben követendő eljárás dolgában. A bel- és külföldi közvélemény megtorlásokat és fegyverexport-tilalmat sürget. Anglia nem mer azonban ujjat húzni a Verwoerd-kormánnyal, mert 1. 1200 millió font angol magántőke van Dél-Afrikába beruházva 2. A Dél-Afrikába irányuló angol export állandóan emelkedik és jelenleg Anglia összes kivitelének 4 százalékát teszi ki. 3. Az angol vezérkar a Szuezi csatorna háború esetén való lezárásakor nélkülözhetetlennek tartja a délafrikai Simonstown hadikikötőt, amelynek használatára szerződéses joga van. Viszont Anglia tétlensége a Verwoerd-kormány fajüldöző politikájával szemben a nemzetközösségből való kilépésre bírná az annak túlnyomó többségét képező afrikai és ázsiai államokat. Az angol kormány arra szorítkozik, hogy kenetteljes, de nem nagyon szigorú hangon rosszallja a Verwoerd-kormány politikáját. S hangoztatja, szerződéses kötelezettsége van, hogy fegyvereket szállítson Dél-Afrikának, de ezek „csak nehézfegyverek”. D. M. Joot munkáspárti képviselő javasolta most az angol alsóháznak, ítélje el a délafrikai kormány politikáját. John Berkeley konzervatív képviselő utalt arra, hogy midőn a nemzetközösség élet-halál harcot vívott a német nácikkal, a délafrikai kormány tagjai nyíltan rokonszenveztek Hitlerrel. Castle, a munkáspárt volt elnöke kifejtette, hogy a lakosság 75 százaléka nyomorog. Életszínvonaluk egyike a legalacsonyabbaknak világszerte, holott Dél-Afrika a világ egyik leggazdagabb országa. M. Thomas külügyi államminiszter gyönge védekezése után a ház torv többsége elutasította a javaslatot. Az új választási törvénytervezet vitája a görög parlamentben Athén (TASZSZ). A görög parlamentben szerdán megkezdődött az új választási törvénytervezet vitája. E törvénytervezet alapján tartják idén november 3-án a rendkívüli általános parlamenti választásokat. Az ellenzék a kormány által javasolt választási rendszert antidemokratikusnak tartja. Az egységes demokratikus baloldali párt (EDA) kedden közzétett nyilatkozatában arra figyelmezteti a görög népet, hogy az ország jobboldali erői külföldi támogatással, a Pipinelisz-kormányra, s annak elnyomó apparátusára támaszkodva, meg akarják hamisítani a választásokat és vissza szeretnék ültetni a nyeregbe a nemzeti radikális unió jobboldali pártot. Az EDA követeli, hogy a Pipinelisz-kormány mondjon le, alakítsanak általános bizalmat élvező kormányt, az arányos képviselet elve alapján tartsák az őszi választásokat és demokratizálják az államapparátust. A görög parlamentben kedden folytatták a vitát a szaloniki újfasiszta kilengés ismeretlen tetteseinek felelősségre vonásáról, amit az ellenzék követelt. Iliopulosz, az EDA képviselője kijelentette, hogy szaloniki véres eseményekért a nemzeti radikális unió a felelős. Azzal vádolta a pártot, hogy bűnözőkből és más kétes elemekből terrorista bandákat toboroz és azokat politikai ellenfelei elleni harcra használja fel. A kormány a közvélemény nyomására kedden közölte, hogy Micu tábornok, Észak-Görögország csendőrfelügyelője, továbbá a szaloniki titkosszolgálat, rendőrség és csendőrség öt magas rangú tisztviselője ügyét átadták a nyomozó szerveknek és a fegyelmi bíróságnak. A tisztviselők ellen az a vád, hogy részesek a szaloniki eseményekben. Sajtójelentések szerint a csendőrtábornok és a másik öt magasrangú államhivatalnok a volt Karamanliszkormány bizalmi személyei voltak.