Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

> . A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 179. szám. ARA­GO FILLER Péntek, 1963. augusztus 2. Stelle és Carapkin Moszkvába utazik Genf­­ (AP). A tizenhét hatalmi leszerelési értekezlet csütörtökön délelőtt, magyar idő szerint fél 11 órakor a­­ Nemzetek Palotájában folytatta munkáját. A küldöttek az értekezlet amerikai és szovjet társelnökének javaslatára elhatá­rozták, hogy a tanácskozásokat augusztus 13-ig ismét elnapolják. Mint ismeretes, ebben az időszak­ban kerül sor Moszkvában az amerikai, a szovjet és az angol külügyminiszter találkozójára, akik ez alkalommal aláírják a Moszkvában már korábban pa­rafált részleges atomcsend-egyez­­ményt. Mint az amerikai delegáció szó­vivője közölte, Stelle, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője és Carapkin, a szovjet delegáció feje rövidesen Moszkvába utazik, hogy részt vegyen a háromhatal­mi külügyminiszteri találkozón. Hír szerint a szovjet fővárosban a külügyminiszteri megbeszélések­kel párhuzamosan sor kerül a há­rom külügyminiszter, valamint a genfi értekezleten részt vevő szov­jet és amerikai delegáció vezető­jének tárgyalására is. E megbe­szélések célja: kidolgozni a genfi tárgyalások további menetrendjét. Hétfőn írják alá az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződést Moszkva (TASZSZ), Moszkvá­ban hivatalosan bejelentették a következőt: “ A létrejött megegyezés értel­mében a légköri, világűrbeli és a vízalatti atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló ez év július 25- én parafált szerződés aláírására­­ augusztus 5-én kerül sor Moszk­vában. — A szerződés aláírására Moszkvába várják Dean Bush amerikai, és lord Home angol kül­ügyminisztert. — Az atomfegyverkísérletek el­tiltásáról szóló szerződés aláírásá­nál jelen lesz a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia kor­mányának meghívására U Thant, az ENSZ főtitkára. Közölték továbbá: — Az atomfegyverkísérletek el­tiltásáról szóló szerződés aláírásá­ra Moszkvába érkező Dean Rusk amerikai külügyminiszter elfo­gadta Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter korábbi meghí­vását és a szerződés aláírása után a szovjet külügyminiszter vendé­geként néhány napot a Szovjet­unióban tölt, mindkét félnek elegendő nukleá­ris fegyvere van a másik megsem­misítéséhez. Ebben az értelemben — fűzte hozzá — a szerződés nem csorbítja katonai erőnket, bár be kell ismerni, hogy az atomfegy­verzet bizonyos területein, pél­dául a rakéták kapacitását ille­tően, a Szovjetunió megelőzi az Egyesült Államokat. Ez azonban nem jelenti azt, mintha az Egye­sült Államok teljes egészében le­maradt volna. Harrimant megkérdezték, hogy milyen összefüggés van az atom­fegyverkísérletek eltiltásáról szó­ló szerződés, valamint a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak megnemtámadási egyezménye kö­zött, amelyet a Szovjetunió java­solt. A külügyminiszter-helyettes megjegyezte, hogy „ez két külön­böző dolog” és bár a megnemtá­madási egyezmény megkötése „nehéz feladat”, ez lesz a követ­kező lépés a további tárgyaláso­kon, mint ahogy azt a moszkvai eszmecseréről szóló záróközle­mény kimondja. A külügyminisz­ter-helyettes miután megemlítette, hogy a NATO valamennyi résztvevőjé­nek egyhangú hozzájárulása nél­kül nem köthető megnemtámadá­si egyezmény, vagy megállapodás, és Franciaország máris állást­­foglalt az egyezmény ellen,, kije­lentette: véleménye szerint e kérdés más utakon, Fran­ciaország részvétele nélkül is megoldható. Milyen további lépések várha­tók és mikor? — kérdezték Harri­­mantól. „Nem vagyok próféta — válaszolta —, de világos, hogy a Szovjetunió nagyobb stabilitást szeretne elérni Európában”. Ezzel kapcsolatban emlékeztette az új­ságírókat Hruscsov legutóbbi, az európai feszültség csökkentését és a részleges leszerelést érintő ja­vaslataira. Egyebek között felhív­ta a figyelmet arra a szovjet ja­vaslatra, hogy kölcsönösen te­remtsenek ellenőrző állomásokat a váratlan támadás elhárítása vé­gett. Az amerikai gazdasági élet ki­bírja-e a leszerelést? — kérdez­ték meg Harrimant. „Nemcsak, hogy kibírjuk, de előnyökhöz is juthatunk a leszerelés által — vá­laszolta. — Nálunk még sok em­ber életszínvonala alacsony, amin segíteni kell”. Harriman azt mon­dotta, hogy a katonai célokat szol­gáló jelenlegi költségvetési elő­irányzatok egy részét a gyengén fejlett országok segélyezésére le­het fordítani leszerelés esetén. Harriman emlékeztetett 1945- ben tett kijelentésére, amikor mint moszkvai nagykövet, azt mondotta, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió céljai egy­mással kibékíthetetlenek, de mindkét országnak meg kell ta­lálnia valamilyen módot, hogy együtt élhessenek ezen a bolygón. „Ma ismét csak ezt mondhatom” — mondotta befejezésül az Egye­sült Államok külügyminiszter-he­lyettese. Harriman sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). Szerdán a washingtoni sajtóklubban Har­­riman, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, a moszkvai tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezetője ta­lálkozott az amerikai és külföldi újságírókkal. „Jó ez a szerződés — mondotta Harriman. — Minden paragrafu­sa pontos és világos”. Első lépés ez ahhoz, hogy elkerülhessük a termonukleáris háborút, és ellen­őrzést teremthessünk a nukleáris fegyverzet felett. Hangsúlyozta, hogy sem a szovjet nép, sem veze­tői, és személy szerint Hrus­csov, nem akarnak nukleáris háborút. Ezt azzal magyarázta, hogy az oroszok „fantasztikus sikereket értek el az ipar, a tudomány és a népművelés fejlesztésében”. Hruscsov utol­­ akarja érni az Egyesült Államokat — mondotta Harriman —, de nem akar hábo­rút. A Szovjetunió népei azért nem akarnak háborút, mert minden népnél jobban érez­ték, hogy mit is jelent a há­ború. Ezért magabiztosan állíthatjuk: Hruscsov őszinte volt, amikor a Pravdának és az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kijelentet­te, hogy az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés első lé­pés a többi probléma megoldása felé. A szerződés előnyeire vonatko­zóan feltett kérdésre Harriman azt mondotta, hogy az „rendkívül érdekes lehetőségeket tár fel va­­amennyiünk számára. Véget vet a légkör radioaktív szennyezésének. A világ népei — köztük az ame­rikai nép — nem akarják a nuk­leáris kísérletek folytatását, mert féltik gyermekeik egészségét.” Harriman idézte az amerikai tudósok szövetségének nyilatkoza­tát, amely nyíltan kimondja, hogy „nemzeti katasztrófa lenne, ha a szenátus megtagadná a szerződés ratifikálását”. „Ha nem­ ratifikál­juk a szerződést — fűzte hozzá Harriman — elveszítjük vezető szerepünket a világon.” A külügyminiszter-helyettes ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a szerződést be fogják tarta­ni, mert megfelel minden résztvevője érdekeinek, és e tekintetben összehasonlítha­tó az osztrák semlegességről szóló négyhatalmi megállapodással, amelyet aláírásának pillanata óta betartanak. A szerződésnek az Egyesült Álla­mok katonai erejére és biztonsá­gára gyakorolt befolyását érintve Harriman hangsúlyozta, hogy Amerikai vélemények a moszkvai egyezmény ratifikálásáról (3. o.) Fogadták az új pedagógusokat (7. o.) Statisztika 2000 parasztcsalád életéről (8. o.) Hazánkba érkezett a Finn Agrárpárt küldöttsége A Szövetkezetek Országos Szö­vetsége meghívására csütörtökön a Finn Agrárpárt hattagú kül­döttsége érkezett Budapestre. Csütörtökön délután a SZÖVOSZ elnöke, dr. Erdei Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia fő­titkára, a szövetkezeti tudomá­nyos tanács elnöke társaságában a Szövetkezetek Országos Szövet­sége székházában fogadta a finn küldöttséget. A fogadáson részt vett Reino s. Palas, Finnország budapesti nagykövete. Este a margitszigeti nagyszállóban Szir­mai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke vacsorát adott a finn delegáció tiszteletére. A Finn Agrárpárt küldöttsége tíz napig tartózkodik hazánkban. Tanulmányozza a földművesszö­vetkezetek tevékenységét, megis­merkedik mezőgazdaságunk hely­zetével. (MTI.) Az angol alsóház vitája a délafrikai fajüldöző kormány politikájáról London (MTI) A Macmillan­­kormány az ellentétes érdekek harapófogójába szorult a dél­afrikai kormány fajüldöző politi­kájával szemben követendő el­járás dolgában. A bel- és külföl­di közvélemény megtorlásokat és fegyverexport-tilalma­t sürget. Anglia nem mer azonban ujjat húzni­ a Verwoerd-kormánnyal, mert 1. 1200 millió font angol magán­tőke van Dél-Afrikába beruházva 2. A Dél-Afrikába irányuló angol export állandóan emelkedik és jelenleg Anglia összes kivitelé­nek 4 százalékát teszi ki. 3. Az angol vezérkar a Szuezi csatorna háború esetén való le­zárásakor nélkülözhetetlennek tartja a délafrikai Simonstown hadikikötőt, amelynek használa­tára szerződéses joga van. Viszont Anglia tétlensége a Verwoerd-kormány fajüldöző po­litikájával szemben a nemzetkö­zösségből való kilépésre bírná az annak túlnyomó többségét képező afrikai és ázsiai államokat. Az angol kormány arra szorítkozik, hogy kenetteljes, de nem nagyon szigorú hangon rosszallja a Ver­­woerd-kormány politikáját. S hangoztatja, szerződéses kötele­zettsége van, hogy fegyvereket szállítson Dél-Afrikának, de ezek „csak nehézfegyverek”. D. M. Joot munkáspárti képvi­selő javasolta most az angol al­­sóházn­ak, ítélje el a délafrikai­ kormány politikáját. John Ber­keley konzervatív képviselő utalt arra, hogy midőn a nemzetközös­ség élet-halál harcot vívott a né­met nácikkal, a délafrikai kor­mány tagjai nyíltan rokonszen­veztek Hitlerrel. Castle, a mun­káspárt volt elnöke kifejtette, hogy a lakosság 75 százaléka nyomorog. Életszínvonaluk egyi­ke a legalacsonyabbaknak világ­szerte, holott Dél-Afrika a világ egyik leggazdagabb országa. M. Thomas külügyi állammi­niszter gyönge védekezése után a ház torv többsége elutasította a javaslatot. Az új választási törvénytervezet vitája a görög parlamentben Athén (TASZSZ). A görög par­lamentben szerdán megkezdődött az új választási törvénytervezet vitája. E törvénytervezet alapján tart­ják idén november 3-án a rend­kívüli általános parlamenti válasz­tásokat. Az ellenzék a kormány ál­tal javasolt választási rendszert an­­tidemokratikusnak tartja. Az egységes demokratikus bal­oldali párt (EDA) kedden közzé­tett nyilatkozatában arra figyel­mezteti a­ görög népet, hogy az or­szág jobboldali erői külföldi tá­mogatással, a Pipinelisz-kormány­­ra, s annak elnyomó apparátusára támaszkodva, meg akarják hami­sítani a választásokat és vissza szeretnék ültetni a nyeregbe a nemzeti radikális unió jobboldali pártot. Az EDA követeli, hogy a Pipi­­nelisz-kormány mondjon le, ala­kítsanak általános bizalmat élve­ző kormányt, az arányos képvi­selet elve alapján tartsák az őszi választásokat és demokratizálják az államapparátust. A görög parlamentben kedden folytatták a vitát a szaloniki új­fasiszta kilengés ismeretlen tette­seinek felelősségre vonásáról, amit az ellenzék követelt. Iliopulosz, az EDA képviselője kijelentette, hogy szaloniki véres eseményekért a nemzeti radikális unió a felelős. Azzal vádolta a pár­tot, hogy bűnözőkből és más kétes elemekből terrorista bandákat to­boroz és azokat politikai ellenfe­lei elleni harcra használja fel. A kormány a közvélemény nyomására kedden közölte, hogy Micu tábornok, Észak-Görögor­­szág csendőrfelügyelője, továbbá a szaloniki titkosszolgálat, rend­őrség és csendőrség öt magas ran­gú tisztviselője ügyét átadták a nyomozó szerveknek és a fegyel­mi bíróságnak. A tisztviselők el­len az a vád, hogy részesek a sza­loniki eseményekben. Sajtójelen­tések szerint a csendőrtábornok és a másik öt magasrangú állam­­hivatalnok a volt Karamanlisz­­kormány bizalmi személyei vol­tak.

Next