Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-17 / 217. szám

A MAGYAR SZÓ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kedd, 1963. szeptember 17.C . Kill. évfolyam, 217. szám. ÁRA 60 FILLÉR Dobi István látogatása a Szekszárdi Állami Gazdaságban Tegnap délután a Szekszárdi Állami Gazdaságba látogatott Dobi István, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának el­nöke. Útjára elkísérte dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. A vendégeket Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságá­nak első titkára, Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács vb-elnöke és a gazdaság vezetői fogadták. A gazdaság igazgatója is­mertette a gazdaság adatait, ered­ményeit, majd az újonnan épült szőlőfeldolgozó, egy 350 holdas öntözéses, vegyszeres gyomirtás­sal kezelt kukoricatábla és a baj­­mádi kerület modern gépszervíz­­üzemének megtekintésére került sor. A mai napon Dobi István elv­társ és kísérete tovább tanulmá­nyozza az állami gazdaság új szőlőtelepítési eljárásait, az öntö­zéses gazdálkodást és a korszerű állattenyésztést. Közlemény a magyar—bolgár szakszervezeti tanácskozásról . Szófia (MTI): Mint már jelen­tettük, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívásá­ra szeptember 7—15-ig magyar szakszervezeti küldöttség tartóz­kodott Bulgáriában... Az öttagú küldöttség, amelyet Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a SZOT főtitkára vezetett, megbeszéléseket folyta­tott Sztojan Gjuroval, a BSZKT elnökével és a bolgár szakszerve­zetek­ más vezetőivel. A tanácsko­zásról közös közleményt adtak ki. — A szakszervezeti küldöttsé­gek — mutat rá a közlemény — tárgyalásaink során kicserélték tapasztalataikat a szakszervezeti munka különböző kérdéseiről. Ér­tékelték az általuk képviselt szak­­szervezetek eddigi együttműködé­sét, s hangsúlyozták, hogy a kap­csolatokat tovább kell erősíteni. Újólag hangsúlyozták a küldöttsé­gek a szakszervezetek V. világ­­kongresszusa és az ott elfogadott akcióprogram nagy jelentőségét. A küldöttségek kijelentették — folytatódik a közlemény —, hogy szakszervezeteik támogatják a Szovjetunió, valamint saját párt­juk és kormányuk harcát a szo­cialista tábor egységéért, a bé­kéért. Határozottan kiállnak a megkülönböztetés nélküli gazda­sági és kulturális együttműködés mellett, egyhangúlag támogatják az SZDSZ-nek azt a javaslatát, hogy hívjanak össze nemzetközi szakszervezeti konferenciát a ke­reskedelmi kapcsolatok megszilár­dítására. A magyar szakszervezeti kül­döttség egyetért azzal a bolgár— lengyel közös javaslattal, hogy tartsanak értekezletet a KGST-or­szágok szakszervezeteinek képvi­selői és vitassák meg a KGST-ből adódó szakszervezeti feladatokat. — A magyar és a bolgár szak­­szervezetek támogatják a fegyver­kezési hajsza megszüntetését, az általános és teljes leszerelést, a NATO és a Varsói Szerződés kö­zötti megnemtámadási szerződés aláírását, az államok katonai­­ költségvetésének csökkentését és a váratlan támadások elhárítását szolgáló intézkedéseket.­­ Megállapították a tanácsko­záson, hogy a bolgár és a magyar dolgozók nagy megelégedéssel fo­gadták a moszkvai atomcsend­­egyezményt, mert az első lépés­nek tartják az általános és teljes leszerelés fokozatos megoldásá­hoz. Megalakult a Malaysia államszövetség • Angolellenes tüntetések Djakartában Djakarta (MTI): Alig néhányj Hétfőn, a Malaysia államszf­­órával azután, hogy a malájföl­i vétség fennállásának első napján di uralkodó és a miniszterelnök heves tüntetés zajlott le Djakar­­a 25 000 férőhelyes Kuala Bum­­tában a brit nagykövetség épüle­­pur-i stadionban ünnepélyes kür­­te előtt. Körülbelül ötezer ember főségek között megalakultnak vette körül a nagykövetséget, s nyilvánította a Malaysia állam­ a Malaysia államszövetség meg­­szövetséget, a Fülöp-szigeteken ölakn­ása ellen tiltakozó, angol- és Indonéziában nagy diploma- ellenes jelszavakat hangoztatva, ciai élénkség kezdődött, Djakar­­i még a nagykövetség kertjébe is. tában pedig heves angjolel­epes- behatótokt. tüntetés is volt Miközben SE Tzgatott tömeg Macapagal fülöp-szigeti elnök­ ffinitetett, az angol katonai attasé sürgős jelentéstételre magához? helyettese skót dudát nyomkod­ta vatta nagykövetét Kuala Bum­ «a JSrkSR nöl, s alá, nem törőd­­párból és Djakartából Visszahív­ <3 iS vezényeló r­ad&rendőrség ták a New Yorkban tartózkodó jBgj jámeztferésével Ettől a tömeg kSutono­ SZter?nd^€ Z éfe*3S ***** *** ***’ Összehívta a kormány és a a na@*aaBefel§g épületének a bia­hadsereg magasrangú vezetőit, kaSS^ he$I De&borítot­ta és fel­­hogy megtai­^'alják a Malaysia gyújtotta a nagykövet autóját. államszovets'g megalakulásával előállott hely Az értékedé- Veguil *» 1553** ten részt vet. S. . .-cl­io külügy- natokat haszít a» rendőrségnek is« r­»j»­ Talabani nyilatkozata Dzsalal Talabani, a szabadsá­gukért küzdő k­­'­jlák­ egyik veze­tője vasárnap útban New York felé Párizsba érkezett. Talabani a repülőtéren mondott nyilatko­zatában hangsúlyozta, a kurdok autonómiát követelnek, s cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy ön­álló államot akarnának létrehoz­ni. Talabani elítélte Angliának a kurdok ellen indított háborúban játszott szerepét. Most már vi­lágos — hangoztatta —, hogy az angolok különleges fegyvereket szállítanak az iraki hadseregnek, köztük repülőgépeket és könnyű tankokat. A kurd politikus közölte, hogy az autonómiáért küzdő harcosok ellenőrzésük alatt tartják a kurd terület jelentős részét. Az iraki kormánycsapatok csak néhány nagyobb várost tudtak elfoglalni. Végezetül azt a reményét fejez­te ki, hogy az ENSZ-közgyűlés küszöbönálló ülésszakán szőnyeg­re kerül a kurd kérdés is. A kurd nép jogait védelmező genfi bizottság vasárnap nyilat­kozatban ítélte el az iraki Baath­­párt vezetőit. Ezek az emberek hangsúlyozza a nyilatkozat : a szíriai baathistákkal együttmű­ködve újra kezdték azt a véres háborút, amelyet Kasszem 1961. szeptemberében indított a kurd nép ellen. Katonailag azonban súlyos vereséget szenvedtek. mond a főállatorvos? (2. o.) Pompás légiparádé Őc­sényben (5. o.) Beszámoló az NB I­I-ról (6. o.) Erdőtüzek Brazíliában (8. o.) Pnrr f----­­M/t mo Merénylet a birminghami templomban Munkában az alabamai fehér fajvédők • Tüntetések, merényletek Amerikában Alabama (MTI). Hat ártatlan néger gyermek életét oltotta ki a faji gyűlölet az amerikai délen. Az egyik birminghami templom alagsorában vasárnap délelőtt ép­pen befejeződött „a megbocsátó szeretetről” tartott oktatás, 80 is­kolás gyermek csoportosan ment fel a lépcsőn, hogy a templomban részt vegyen az istentiszteleten, amikor pontban fél 11-kor hatal­mas erejű robbanás rázta meg a lépcsőházat. Az alabamai fehér fajvédők által lehelyezett dina­mi­t-köteg 1,3 méterrel a föld szí­ne alatt robbant fel és szörnyű pusztítást okozott. Kidőlt a fal, betontömbök zuhantak a tömegre. Négy iskolás lány — egyikük sem volt több 14 évesnél — azonnal meghalt. A 14 éves Cynthia Wes­­ley-t később csak ruházatáról, gyűrűjéről tudták felismerni an­­nyira összeroncsolta a robbanás. Huszonketten megsebesültek. A merénylet felháborította a város néger lakosságát, tömegek lepték el az utcákat. A tüntetők között ott látták a meggyilkolt gyermekek szüleit is. A rendőrség riadóosztagai kiszálltak a hely­színre, s „riasztó lövéseket” adtak le, hogy szétoszlassák a néger tün­tetőket. Egy 16 éves néger fiút, aki állítólag kővel dobta meg az egyik rendőrtiszt kocsiját, halálra sebeztek a rendőrgolyók. Szórvá­nyos lövöldözések voltak a város több pontján. Két fehér suhanc robogóján száguldozva néger gyermekekre lövéseket adott le, s meggyilkolt egy kilencéves kis­fiút. Az alabamai Aniston városi könyvtárban 100 főnyi fehér tö­meg vasárnap véresre vert két né­ger lelkipásztort. Wallace alabamai kormányzó a birminghami rendőrfőnök kéré­sére 150 állami milicistát vezé­nyelt Birminghamba. További 150 „State trooper” a város határain kívül beavatkozásra készen áll. Riadókészültségbe helyezték a nemzetőrséget is. Wallace egyéb­ként, aki az alabamai fajgyűlö­lők élharcosa, a vasárnapi robba­nás ügyében vizsgálatot ígért, s a tettesek fejére 5000 dolláros vér­­díjat tűzött ki. Az amerikai igazságügyminisz­­térium Robert Kennedy igazság­ügyminiszter három magasrangú tanácsadóját küldte Birmingham­be, hogy az FBI ügynökeivel és a városi rendőrséggel karöltve részt vegyenek a­ vizsgálatban. Közöttük lesz Burke marsall, igazságügyminiszter-helyettes is. Kennedy elnököt az eseményekről nyomban tájékoztatták. Gromiko New Yorkba érkezett New York (MTI): Gromiko, az Egyesült Államokban. Ez a szovjet külügyminiszter vezetése- mondotta­­ a közgyűlés am­i­­vel vasárnap repülőgépen New kárától függ. Yorkba érkezett a Szovjetunió Gromikótól azt is megkérdező ENSZ-küldöttsége a világszerve­­zek, hogy találkozik-e majd Ken­­zet őszi közgyűlésére. nedy elnökkel. A külügyminisz­ Gromiko szovjet külügyminisz­­ter válaszában hangoztatta, hogy ter a New York-i repülőtéren ez a lehetőség nincs kizárva. El­elhangzott rövid nyilatkozatában mondta azt is, hogy a közgyűlés rámutatott, hogy a leszerelés a ideje alatt a Szovjetunió és az legfontosabb kérdés, amelyet az Egyesült Államok képviselői folyó ENSZ közgyűlésének meg kell látják a két országot kölcsönösen vitatnia. Hozzáfűzte, még nem érintő kérdésekkel kapcsolatos o Bonni kommentárok a cadenobbiai külpolitikai értekezletről Bonn (MTI)­ Adenauer kancel­lár észak-olaszországi üdülését be­fejezve, hétfőn Rómába utazott, ahol az olasz kormány vezetőivel tárgyal, majd csütörtökön VI. Pál pápa fogadja a Vatikánban. Schröder külügyminiszter kedden Párizsba indul, hogy Couve de Murville francia külügyminiszter­rel tárgyaljon, csütörtökön pedig kilencnapos látogatásra az Egye­sült Államokba repül. A­ megélénkülő bonni diplomá­ciai­ tevékenységet megelőző szom­bati külpolitikai értekezletről — amelyen Cadenabbiában Ade­nauer, Erhard, Schröder, Brenta­no és Krone vett részt — bonni kormánykörökben azt hangoztat­ják, hogy valamennyi résztvevő egyetértésével „egységes külpoliti­kai vonalat" alakítottak ki. Ennek értelmében a bonni kor­mány állítólag nem helyezkedik szembe a Kelet és Nyugat közötti további ,,puhatolózó tárgyalások­kal”, de ezzel kapcsolatban nem is­ terjeszt elő semmiféle részlete­sen kidolgozott konkrét tervet, ugyanakkor viszont elvárja, hogy Washington a tárgyalásokon fi­gyelembe veszi Bonn külön szem­pontjait és kívánságait, s nem fog megismétlődni az, ami a moszk­vai atomcsend-egyezmény megkö­tésénél történt, hogy tudniillik Bonn előzetes meghallgatása nél­kül határoznak el egy újabb eny­hülési lépést. A Die Welt értesü­lése szerint Bonn ezzel kapcsolat­ban azt köti ki, hogy „a tárgya­lások döntő szakaszában mindig meg kell hallgatni a NATO-taná­­csot, hogy így ne fordulhasson elő többet olyan műhiba, mint az atomcsend-egyezmény megkötésé­nél”. A cadenabbiai értekezlet ered­ményének megítélésében a nyu­gatnémet kommentárok egyelőre eltérő véleményeket hangoztat­nak. Több lap kiemeli, hogy a ta­nácskozáson a „kemény vonal’’ győzött és a Der Mittag azt írja, hogy „Schröder külügyminiszter­nek megkötötték a kezét” és washingtoni tárgyalásain „ke­mény vonalat kell képviselnie. Más kommentátorok viszont azt állítják, hogy a „legkeményebb vonal” képviselőinek — Brenta­­nónak és Kronenak — nem sike­rült teljesen érvényre juttatniok nézeteiket és maga Adenauer is elvetette azt a tervüket, hogy megpróbálják rákényszeríteni az amerikaiakra az 1959-es Herzer­­tervnek, az úgynevezett nyugati csomag­tervnek a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokon történő előterjesztését, hogy így már ele­ve elfojtsák komoly tárgyalások kialakulásának lehetőségét. Egyes információk szerint Adenauer ma­ga is belátta, hogy ez reményte­len vállalkozás lenne és ezért ar­ra az álláspontra helyezkedett, hogy Schröder semmiféle konkrét tervet ne terjesszen elő amerikai tárgyalásain, hanem csak Bonn jól ismert fenntartásait juttassa ismét nyomatékosan kifejezésre. Eszerint Adenauer hozzájárult ahhoz, hogy Schröder „rugalma­sabb taktikát” alkalmazzon, mert a túlságosan merev magatartás el­szigetelné a nyugatnémet kor­mányt. Ugyanakkor azonban Bonn továbbra is vétójogot követel ma­gának arra az esetre, ha a kelet- nyugati tárgyalások előrehaladása során a nyugatnémet kormánynak nem tetsző eredmény kezdene ki­­bontakozni.

Next