Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

2 Jelentés a mezőgazdasági munkákról: A tamási járás továbbra is az utolsó helyen áll - Lassú a szénabetakarítás - A paksi járásban 54,1 százalékát megkapálták a kukoricának A megyei tanács mezőgazdasági osztályának szombat déli jelentése szerint — bár javult a munka üte­me —, továbbra is elmaradt a ta­mási járás, és az utolsó helyen áll. A paksi járás viszont csaknem minden mezőgazdasági munkában a legjobb. Örvendetes, hogy a kezdeti huzavona után végre megtörtént a kukoricák vegyszeres gyomirtá­sa a tervezett területen, sőt a ter­vezettnél 1,3 százalékkal nagyobb területen. Igaz, hogy ez a szám nem mutatja a teljes képet, hiszen a szekszárdi járás szövetkezetei csak 58,3 százalékát gyomirtották a kukoricának, a bonyhádi járás termelőszövetkezetei pedig 86,3 százalékát. A tervezetthez képest a paksi járás közös gazdaságai végeztek legnagyobb területen vegyszeres gyomirtást a kukoricá­ban. Burgonyából többet vetettek a szövetkezetek, mint amennyit ter­veztek. Különösen a paksi és a szekszárdi járás haladta túl lénye­gesen a tervezett számot. A növényápolás eredménye já­rásonként a következő: A cukor­répa egyelésében és első kapálá­sában Szekszárd város termelő­­szövetkezetei 95,4 százalékig jutot­tak, a paksi járás 95, a bonyhádi 92,7, a dombóvári 87,3, a szek­szárdi 86,3, végül a tamási járás 83,2 százalékig jutott. A napraforgó egyelése és első kapálása 87,4 százalékra állt pén­teken este, a jelentés alapján. A paksi járásban befejeződött ez a munka, a tamási járásban viszont még csak 75,7 százalé­kát végezték el. A burgonyakapálással egyik já­rásban sem közelednek még a be­fejezéshez. De a jelentésből kitű­nik az is, hogy egyes szövetkezetek már a töltögetést is megkezdték, sőt be is fejezték. A szekszárdi já­rás csaknem feléig jutott a bur­gonyaterület első töltésének. Az egyik legfontosabb munka, a kukoricakapálás a hét végéig 34,8 százalékig történt meg megyénk szövetkezeteiben. Az eltérések já­rásonként igen nagyok. Például a paksi járásban 54,1 százalé­kát megkapálták a kukoricá­nak, viszont Szekszárd város szövetkezetei és a tamási járás szövetkezetei egészen elma­radtak: 9,1 illetve 11,3 száza­léknál tartanak. Az esőzések utáni jó időt alapo­san ki kell használniuk a munká­ban elmaradt szövetkezeteknek, annál is inkább, mert a növény­­ápolás mellett sok még a tenni­való a szénabetakarításban. A lu­cerna első kaszálása kevés kivé­tellel megtörtént, viszont a behor­dás még nem mindenütt, és a vö­röshere betakarítása, meg a rétek vágása jóformán csak most kez­dődött; Vörösheréből átlagosan 13,9 százalékot vágtak le szom­batig, a rétekből pedig 10,4 száza­lékot. Rendkívül nagy munka lesz a réti széna betakarítása, mert még 18 787 hold lábon áll. Sajná­latos tény, hogy a megye termelőszövetkezetei­ben meglévő 28 hideg levegős szénaszárító berendezésből csak 22 üzemel. Minden körülmények között biz­tosítani kell, hogy legalább a pil­langósok második kaszálásának idejére használható legyen vala­mennyi berendezés. Ha az időjárás engedi, sok ter­melőszövetkezetben vasárnap is dolgoznak a mezőn. A vasárnapi műszak szervezése minden gazda­ságban közérdek; EsemóipH­SOROKBAN Nyikita Hruscsov szombaton a hadságért küzdő Algéria oldalán Kremlben megbeszélést folytatott állott, ma az a feladata, hogy Jo- Walter Ulbricht-tal­­vább segítse az algériai népet a Szovjet részről a tanácskozáson békés és virágzó Algéria építésé­­részt vettek: Leonyid Brezsnyev­­ben. Andrej Kirilenko, Jurij Andro­pov és másoki Walter Ulbricht mellett jelen voltak a kíséretében lévő német párt- és állami vezetők. Az AP hírügynökség szerint a McNamara vezetésével lefolyta­tott külügyminisztérium a tanács­kozáson a honolului értekezlettel kapcsolatban a következőket álla­pították meg: nem várható, hogy a katonai és diplomáciai vezetők végső döntést hoznak. Johnson elnöknek továbbítandó jelenté­sük csupán a megoldási lehetősé­geket­ tartalmazza majd. A kato­nai és a diplomáciai intézkedések egész sora egyelőre megfontolás tárgyát képezi­. Több ezer ember köszöntötte az ogyesszai kikötőbe­n az Egyiptom­ból hazatérő szovjet építők első csoportját. A hófehér testű Arme­­r­ija, amely három héttel ezelőtt Nyikita Hruscsovot vitte Alexand­riába, most háromszáz vidám, napbarnított szovjet dolgozót ho­zott haza, aki másfél évig tevé­kenykedett az asszuáni duzzasztó­gát első szakaszának építkezésé­nél. Az Humanité Raymond Guyot­­nak, az FKP Politikai Bizottsága tagjának cikkét közli a francia és az algériai népet összekötő baráti szolidaritásról. — Az algériai nép harca, szo­cialista alapokon nyugvó ország­építő munkája — hangoztatja Raymond Guyot — integráns ré­sze az imperializmus és neokolo­­nializmus ellen, a békéért világ­szerte folyó harcnak. A francia népnek, amely a múltban a sza- SZŐLŐTERMELŐK figyelem! Peronosz­pára-részésig ! A hosszabb idő óta tartó esős, párás időjárás a peronoszpó­­ra-fertőzésnek kedvez. Több helyen már számottevő fertőzés van, ami különösen most, virágzás idején rejt nagy veszélyt magában, ezért fokozott óvatosságra van szükség. A nagyobb kár elkerülhető, ha időben, a peronoszpóra kifejlődése előtt elkezdik és az időjárástól függően, rendszeresen megismétlik a szőlők per­metezését. A peronoszpóra-kár megelőzése érdekében felhívjuk a ter­melők figyelmét a szőlők permetezésének mielőbbi megkezdé­sére és rendszeres megismétlésére. ÁLLAMI PINCEGAZDASÁG (243) fOLVA MEGYEI NÉPÚJSAG 1964. május 3*. Szoros együttműködés Franciaország és Spanyolország között Párizs (MTI). Couve de Mur­ lett, és hogy a francia külügy­villa lényegében befejezte mad­ridi tárgyalásait, a francia kül­ügyminiszter spanyolországi tar­tózkodásának további programja nagyrészt protokolláris jellegű. Francoval és Castiella külügy­miniszterrel folytatott megbeszé­léseinek tartalmáról a közzé­tett hivatalos nyilatkozat vajmi ke­veset mond, csupán a tárgyalás „rendkívül baráti” légkörét emeli ki. Emellett utal arra, hogy a megbeszélések konkrét pontjait a következők képezték: a közös francia-spanyol atomerőmű kér­dése, a Marokkóból Spanyol­­országba nyúló olajvezeték épí­tése és francia rakétaellenőrző központ létesítése a Kanári­szigeteken. A francia lapok madridi tudó­sításai azonban kiemelik, hogy a tárgyalások középpontjában tu­lajdonképpen a két kormány kül­politikájának összehangolása ál­miniszter látogatása új szakaszt nyit az utóbbi években mind szorosabbá vált francia—spanyol együttműködésben. A Figaro je­lentése szerint Couve de Mur­­ville átadta Francónak De Gaulle személyes üzenetét. Franco számára pillanatnyilag a legfontosabb kérdés az, hogy Spanyolország Franciaország se­gítségével csatlakozhassék a Kö­zös Piachoz. Brüsszelben az utób­bi napokban lázas diplomáciai te­vékenység folyt, hogy Hollandia, Belgium és Olaszország feladja ellenállását és a hat külügymi­niszter jövő heti tanácskozásán végre fontolóra vegyék Madrid két éve elintézetlen csatlakozási kérelmét. Nyugat-európai szocáldemokra­­ta körökben azonban változatla­nul ellenzik a Franco rendszer közeledését a Közös Piachoz. Tolna megye kereskedelem-fejlesztése a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma előtt (Folytatás az 1. oldalról.) nem teljes egészében megszüntet­ték a kettősséget: egy-egy hely­ségben vagy tanácsi, vagy föld­művesszövetkezeti bolt, illetve vendéglátó egység van. Ez jól bevált. Sok tekintetben javított a helyzeten a nagykereskedelmi átszervezés is, itt azonban, kü­lönösen a FÜSZÉRT területén sok probléma is adódott. Növekszik a megyében a ke­reskedelmi tevékenység meg­becsülése, s a kereskedelmi el­látottság sem másodrangú kérdés Tolna megyében, azt mutatta egyebek közt az is, hogy a ta­nácskozáson a kereskedelmi szakembereken kívül ma jelentek és felszólaltak a megye és a vá­ros párt-, illetve állami vezetői is. Soczó József, a megyei párt­­bizottság első titkára behatóan elemezte az elmúlt évek ilyen irányú tapasztalatait. Felszólalá­sában elmondotta, hogy az előző években a megyében nem min­dig éltek megfelelően a lehető­ségekkel. Megesett, hogy a mi­nisztérium komoly pénzösszeget adott, de nem biztosították annak­ a felhasználását. — Ennek nagy tanulságul kell szolgálnia a jövőre nézve — mondotta Kilátás van arra, hogy a pénzösszeg, amit ilyen célra fordíthatunk, növekedni fog, de szükséges, hogy az illeté­kesek megfelelő felelősséggel gondoskodjanak annak cél­szerű felhasználásáról. Ha valahol fejlesztésre, javításra, felújításra kerül sor, azt úgy vé­gezzék, hogy egy év múlva ne kelljen ismét ugyanarra az épü­letre, helyiségre pénzt költeni. Szükséges, hogy a kereskedelem­ben és a vendéglátóiparban se legyen megnyugvás: ne legyen például megnyugvás a vendéglátó­­iparban a szakemberutánpótlást illetően,, mert a valóság az, hogy sok még a tennivaló. A kereske­delmi dolgozók bizonyos alkal­makkor bebizonyítják, hogy nagyszerű dolgokat tudnak pro­dukálni: tiszták az üzletek, ud­variasak a kiszolgálók, ízlésesek érdekesek a kirakatok. Felvető­dik a kérdés, hogy ez miért nincs állandóan így, miért nem tud­nak állandóan ilyen jó munkát végezni! A­­ továbbiakban Soczó elvtárs­ a szekszárdi szálloda és áruház ügyével foglalkozott. Szabópál Antal, a megyei ta­nács vb-elnöke bevezetőként ar­ról beszélt felszólalásában, hogy a megyében milyen erőfeszítése­ket tettek helyi erőből a keres­kedelmi fejlesztés érdekében. Utalt egyebek közt az új kiszol­gálási módszerek meghonosításá­ra. Elmondotta, hogy megyei ha­tározat született arra, hogy a bérházak tervezésénél az épület földszinti részébe feltétlenül kell tervezni valamilyen üzlethelyi­séget is. — Sajnos, helyzetünk még min­dig nem kielégítő — folytatta —, sőt, olyan kilátásaink vannak, hogy helyzetünk tovább romlik Szekszárdon a várható szanálások miatt. Problémáink nemcsak a fejlődés, a növekvő igények vele­járói, hanem sok tekintetben adódnak a megye adottságaiból is. Ilyen problémánk például az új telepek, kültelkek ellátása: most előtérbe került e probléma meg­oldása. Nem megfelelő a megyében egyes járási székhelyek, mint például Dombóvár és Tamási ellátása. Rendkívül rossz Szekszárd helyzete: nincs szállodája, sem áruháza. Igaz, a tervekben szerepel mind­kettőnek a megépítése, de az áru­ház építésének kezdési ideje 1968. a tervek szerint. Feltétlenül szük­séges lenne a kezdési időpont előrébb hozása az áruház építésé­nél, mert másképpen nem bizto­sítható még megközelítően sem megfelelő ellátás Szekszárdon. A továbbiakban Szabó Pál elv­társ foglalkozott a tüzelőellátási gondokkal. Nagyobb ellátási ke­retet kért a megye részére, mert mint mondotta, a megváltozott falusi viszonyok következtében rendkívül megnőtt a falusi lakos­ság vásárlási igénye, ugyanakkor a városi ellátás sem volt meg­felelő az előző években. Kalmár József, a városi tanács vb-elnöke a város áruellátásával foglalkozott. Megemlítette egye­bek közt, hogy másfél évvel ez­előtt korszerű halbolt, nyílt Szek­szárdon, nyári időszakban azon­ban többet van zárva, mint nyit­va. A területrendezéssel kapcso­latban hangsúlyozta,­ hogy a la­kosság szükségleteiből­­ kell kiin­dulni, azt kell alapul venni, h­ogy melyik szerv tudja jobban kielé­gíteni az igényeket, s nem szabad mereven alkalmazni a rendelke­zéseket. •­­ Szente László minisztériumi fő­osztályvezető ’ a Vendéglátóipari Vállalat egységeiben szerzett ta­pasztaltairól beszélt.­Elmondotta, hogy sokszor a problémák megol­dásához nem beruházásra­­ van szükség, hanem több lelkiismere­­­­tességre, gondosságra. Megemlítet­te egyebek közt, hogy a szekszár­­­­di önkiszolgáló éttermet megfelelő­­ tisztántartással sokkal vonzóbbá lehetne tenni. Sivó Tibor minisztériumi fő­osztályvezető felszólalásában el­mondotta, hogy a presszós falatozók létesí­tésének gondolata a Tolna megyei földművesszövetkezeti hálózatból ered, s annyira megkedvelték, hogy az egész országban kezdenek elterjed­ni. A fejlesztéssel kapcsolatban fel­hívta a figyelmet, hogy az nem­csak műszaki, technikai feltétele­ket jelent, hanem személyi felté­teleket is. Tolna megyében pél­dául hosszú időn keresztül stag­nált a szakemberképzés és még most sem éri el a kívánt szintet. Borbás István, a megyei tanács vb tervosztályvezető főmérnöke a beruházási kódex egyes kereske­delmi vonatkozású problémáival foglalkozott. Szendi Pál, a MÉ­SZÖV elnöke a periférikus terüle­tek ellátása érdekében tett intéz­kedéseket ismertette, Dudás Jó­zsef, a FÜSZÉRT-lerakat vezetője a szállítási nehézségekről szólt, Tóth Károly, a Népbolt Vállalat igazgatója a boltok gépesítése ér­dekében tett erőfeszítéseket sorol­ta fel, Váradi Sándor, a Vendég­látóipari Vállalat igazgatója a szakmunkásképzés terén elért eredményeket elemezte. Felszólalt még Landauer Sándor lerakatve­­zető is. A vita végén szót kapott a napirendi anyag előterjesztője, dr. Gyürky István, a Belkereske­delmi Minisztérium igazgatási fő­osztályvezetője, és Korsós István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője. Végül Tausz János belkereske­delmi miniszter összefoglalta a vi­ta tanulságait. Egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kol­légium­­ munkája ne érjen véget ezzel a tanácskozással, hanem az egyes szakágazatok vezetői minél jobban segítsék a megye kereske­delmének fejlesztését. Szólt egye­bek közt a megye és a város ve­zetőinek azon kéréséről, hogy a szekszárdi­ áruház, építését lehető­leg korábban kezdjék meg, mint ahogyan a jelenlegi sorolásban szerepel. Ezzel kapcsolatban el­mondotta, hogy a minisztérium jogosnak véli a Tolna megyeiek kérését, ezért támogatja azt, amennyi­ben­ a népgazdasági lehetősé­gek ezt a tervtárgyalások so­rán megengedik. A miniszter foglalkozott összefog­lalójában számos más részkérdés­sel is. A kollégium a szekszárdi tanácskozásán megfelelő­ határo­zatot hozott. BODA FERENC

Next