Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA, XIV. évfolyam, 180. szám. ARA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1964. augusztus 2. Befejezés előtt az aratás A kombájnokkal is folytatni kell a cséplést • Továbbra is lassan megy a mélyszántás A megyei tanács jelentése sze­rint a hét végére már csak 17 termelőszövetkezetben maradt aratnivaló. A számítások szerint a rendelkezésre álló gépekkel ma estig, de legkésőbb holnap vala­mennyi helyen végezhetnek az aratással. A megyei mezőgazdasági ope­ratív bizottság tegnapi ülésén el­ismerését fejezte ki az aratók jó munkájáért és köszönetet mond mindenkinek, aki részt vett az aratásban. Rendkívül örvendetes, hogy bár több mint 10 ezer hold­dal nagyobb területet kellett aratni, mint tavaly, mégis befejeződik a nagy munka az elmúlt év azonos időszakára. Az előzetes tervben augusztus 5-e szerepelt határidőnek az ara­tás befejezésére, s előrelátható­lag két nappal előbb megtörté­nik a végzés. Az operatív bizott­ság feltétlenül szükségesnek tart­ja, hogy a kombájnok is részt vegyenek a learatott gabona cséplésében, tehát keresztekből csépeljenek. Nem szabad félreállítani a gépeket, vagy befogni apró­mag csépléséhez, mert akkor a megye egyes vidékein még szeptemberben is csépelné­nek. Különösen a bonyhádi és a ta­mási járásban sok a csépelniva­­ló, s igen vontatottan halad ez a munka. A bonyhádi járásban pél­dául átlagosan egy üzemképes cséplőgép sem jut egy-egy terme­lőszövetkezetre, illetve nem dol­gozik ennél több. Természetesen az aprómagvak cséplését is meg kell kezdeni, a kombájnpark ki­sebb része felhasználható erre a munkára. A megye állami gazdaságaiban szombaton befejeződött az aratás. Csonka Károly, az Állami Gazda­ságok Megyei Igazgatóságának képviselője arról számolt be a bizottságnak, hogy a gazdaságok­ban a szalmalehúzás 88 százalékig jutott, a kazalozás pedig 80 szá­zalékig. A tarlóvetés megtörtént, és jól halad a silózás is, azonban a talajmunkákkal elmaradtak a gazdaságok, akárcsak a termelő­­szövetkezetek. A megye állami gazdaságai már elkészítették az őszi gabonavetés tervét is. A gabonafelvásárlás jól halad a megyében, a cséplésnek meg­felelően. A bonyhádi járásban azonban nemcsak az a baj, hogy kevés gép csépel, hanem az is, hogy nagyon sok a nedves gabo­na. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó­­ Vállalat igazgatója, Far­kas László elmondotta: 18—19 százalék víztartalmú búzákat is szállítanak, amit nem lehet át­venni, sok a vita és a kellemet­lenség. A kora reggeli cséplés helytelen akkor, ha egyenesen gépbe hordják a kereszteket, mert nagy a harmat. Azt kellene tenni ezekben a szövetkezetek­ben, hogy a­­ napközben felszá­radt kévékből hordjanak össze annyit, ami másnap elég a csép­­léshez, s akkor kezdhetnek haj­nalban. A talajmunka, különösen a nyári mélyszántás nagyon elma­radt az időhöz viszonyítva, de a tavaly ilyenkori állapothoz ké­pest is, pedig a feltételek jobbak az előző évinél, több a gép is. Úgy látszik, nem törődnek eléggé ezzel a munkával, nem előrelá­­tóak a gazdaságok, de a gépállo­mások sem szorgalmazzák kellő­képpen a gyorsabb tempót. Ötvenezer hold vár nyári mélyszántásra és mindössze tízezer holdon végezték el a szövetkezetek. Tavaly ilyenkor már húszezer holdnál több volt a nyári mély­szántás. Ez a legnagyobb elma­radás, erre kell legtöbb gondot fordítani minden tsz-vezetőnek. Természetesen a két műszak megszervezése a leghatásosabb módja annak, hogy gyorsabb le­gyen a talajmunka. A gépállomá­sok kértek traktorosokat különbö­ző üzemekből, azonban keveset­­kaptak. Az operatív bizottság érintkezésbe lép ezekkel a válla­latokkal. A lánctalpas traktoro­kat mindenképpen dolgoztatni kell éjjel nappal. Az pedig meg­engedhetetlen, hogy üzemképes erőgépek álljanak. Szakcson ez történt: nem dolgozik egy SZ—100-as traktor. Az operatív bizottság jelentést kér arról is, miért vittek erőgépeket megyénk­ből más vidékre, amikor égetően szükség lenne rájuk itt is. * A talajmunkához hasonlóan ért­hetetlenül lassú a trágyakihordás is. Tizenhat gépesített trágya­szóró brigád tartozik a termelő­­szövetkezetekhez, és ehhez ké­pest az eddigi teljesítmény szin­te nulla. A tavalyi helyzet ebben az időszakban sokkal jobb volt. A feltételek biztosítottak ah­hoz, hogy az aratási lendület, jó szervezés, becsületes mun­ka a továbbiakban is meg­maradjon. Az igyekezet azért is szükséges, mert a cséplés, a talajmunka (ezen belül az őszi vetés előké­szítése), az istállótrágyázás és a lucerna harmadik termésének be­takarítása mellett már itt a siló­zás ideje is. A megyei operatív bizottság felhívja a gazdaságok vezetőinek figyelmét arra, hogy ne a naptárt nézzék, hanem a silókukorica fejlettségét. Szépek, silózáshoz érettek a silókukori­cák. Amennyiben halogatják a betakarítást, nemcsak időzavar­ba kerülnek, de jóval gyengébb értékű szilázst nyernek. Tolnai Ferenc, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese figyel­meztet arra, hogy az őszi vetések előkészítését már most meg kell kezdeni a vetőmagvak tisztításával, a területek kijelölésével és nemsokára elérkezik a csá­­vázás ideje is. A megyei terv szerint csökken­teni kell a rozs vetésterületét, a búzafajták közül pedig növelni kell a Bezosztája területének ará­nyát. Általános tapasztalat, hogy a Bezosztája jobb termést adott az idén is, mint a Fertődi. Van­nak kivételek, de a megyei ered­mény a döntő. Bezosztája vető­mag egyébként még rendelkezés­re áll a termelőszövetkezetek számára, igényelhető. HAJNAL A SZEKSZÁRDI PIACON Képes riport a 1. oldalon —ĺ Hetvenhárom fiatal az életpálya kü­sztén Letették a hivatali esküt megyénk fiatal pedagógusai Szombaton délelőtt Szekszár­­don, a régi megyeháza nagyter­mében ünnepség keretében talál­koztak azok a fiatalok, akik az idén végezték el az egyetemet, főiskolát, tanító-, illetve óvónő­képzőt, s az ősztől Tolna megyé­ben dolgoznak. Az ünnepség előtt óvodások köszöntötték a fiatal óvónőket, majd a tanulók nevében egy út­törő virágokat, nyújtott át az ifjú tanároknak és tanítóknak. Ezt követően Bárd Flórián a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője mondott üd­vözlő beszédet. Új pályájuk kez­detén szeretettel köszöntötte a fiatal nevelőket, a tanács, a társadalmi szervek és a megye pedagógus társadalmának nevé­ben. Kifejezést adott annak a reményének, hogy a szeptember­ben tanítani kezdő fiatal neve­lőinkben nem csalódunk. Dere­kasan helyt állnak majd az egyik legszebb munkában a ne­velésben. Arról is szólt, mit várnak a községekben az ifjú pedagógu­soktól. Elsősorban azt, hogy mun­kájukat mindig lelkesedéssel végzik, érvényesítik az oktató és nevelőmunkában a materialista világnézetet. A modern pedagó­giai elvek birtokában, társadal­munk szellemének megfelelő jel­lemvonásokat alakítanak ki a gondjaikra bízott gyermekekben. S mint nagyon fontos tennivaló­ra hívta fel a figyelmet, hogy mindig erősítsék az iskola és a szülői ház közötti kapcsolatot, az egységes nevelés megvalósítása érdekében. A sok hasznos útmutatást tar­talmazó beszédet követően me­gyénk fiatal nevelői letették a hi­vatali esküt, s hamarosan elfog­lalják helyüket az iskolákban. Bemutatták az első öt Hold-fotót Pasadena (MTI). A kaliforniai Pasadenában sajtóértekezleten mutatták be az újságíróknak a Ranger–7 amerikai űrhajó által készített Hold-fényképek közül az első ötöt. A képeken sík te­rület látszik, amelyet kisebb­­nagyobb kráterek sokasága borít el. A kráterek átmérője egy mé­tertől 30 méterig terjed, pere­mük tompított, nem éles. A képeket dr. Gerard Kuyper, az Arizonai Egyetem Holdlabora­tóriumának holland származású vezetője mutatta be az újság­íróknak: a tudós készítette az egyik kitűnő Hold-atlaszt 1959- ben. A képek elemzésében részt vesz dr. Eugene Shoemaker, az egyik legismertebb amerikai Hold-geológus, valamint dr. Ha­rold C. Urey, Nobel-díjas fizi­kus. Kuyper közölte, hogy a Ran­ger—7 kamerái 4316 felvételt ké­szítettek. Már az első képek elemzéséből kitűnik — mondotta, — hogy az űrhajósok számára nem lesz megoldhatatlan prob­léma a Holdon való leszállás. A fényképek bebizonyították, hogy a Holdon nincsenek nagy por­­övezetek, ahogy egyesek feltéte­lezték, s ami rendkívül nehézzé tette volna a Hold-expedíció „ki­kötését” mert a por elnyelhette volna az űrhajót. Ami a képeken látható — ed­dig ismeretlen — kicsiny kráte­rek eredetét illeti, Kuyper ezt az úgynevezett „elsődleges” krá­terekből eredő bombázásnak, va­lamint meteoritok becsapódásá­nak tulajdonította. A Renger—7 becsapódásának helyétől mintegy 320 kilométernyire északra van a Hold legnagyobb krátere, a Kopernikusz-tölcsér. A képek sok bizonyítékot szolgáltattak a Hold vulkanikus zavarairól. Dr. Kuyper hozzáfűzte: meglepte hogy a képek nem mutatnak me­redek töréseket, vagy hasadéko­­kat a Hold felszínén; ezek­­ az űrhajót elnyeléssel fenyegető porhoz hasonlóan — veszélyessé tették volna a leszállást. Ugyanakkor az egyik képet kommentálva a tudós megjegyez­te: „Ezen a területen rendkívül sok, aránylag nagy kráter lát­ható, ezt a területet a jövendő űrhajósoknak gondosan kerülniük kell. A legalkalmasabb leszálló­­felület a nagy, elsődleges kráte­rektől bizonyos távolságban, a síkságon kínálkozik”. Kommentárokat fűzött a ké­pekhez dr. Shoemaker is. Elmon­dotta, hogy a fényképek nem de­ríthetik fel tökéletesen, milyen anyagból áll a Hold felszíne. A jelek szerint mintegy 30 centi­méter vastag porréteg alatt a felszín szilárd. Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem félne-e ki­lépni az űrhajóból a Hold fel­színére, így válaszolt: „Nem na­gyon aggódnék”. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy újabb fény­képekre van szükség, különösen a nagy kráterek középpontjáról, mivel ezeknek jellege sokban különbözik a síkságoktól. A Ranger—7 eddig megoldat­lan rejtélyeket is szolgáltatott — jelentette ki Shoemaker. „Ahogy a kamerák egyre közelebb ju­tottak a Holdhoz — mondotta, — a kráterek gyorsan szaporod­tak a képeken. Ezután azonban valami különös történt. Valami­lyen okból a képek ismét si­mákká váltak. Ez rendkívül ér­dekes, azonban még nem tudjuk pontosan megmagyarázni” — mondotta. Az amerikai űrprogram sze­rint az elkövetkező két évben a Surveyor típusú űrhajóval mű­szereket szándékoznak juttatni a Holdra, hogy azok segítségével további adatokat nyerjenek a Hold-felszín jellegéről és anya­gáról, s ezek segítségével ké­szítsék elő az Apolló-programot. Az Apolló-űrhajóval három­tagú expedíció indulna a hatva­nas évek végén a Hold felé, s tagjai közül két kutató rövid időre leszállna­­ a Hold felszíné­re.

Next