Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

“ -° kszá.vd f? TV­ , , - IküJŰJVteQ? *pögy U.3. aVl j ^Ü i* Hf/1 /Ti _ Vl « 4« «a NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 215. szám. ARA: 80 FILLER Heves tankcsata Jammu és Sialkot térségében Koszigin üzenete az indiai miniszterelnökhöz és a pakisztáni elnökhöz Az indiai—pakisztáni hadszín­ — „érintettem a probléma min­ vétlenül nem kíván beavatkozni térről érkező hézagos és gyakran den vonatkozását és néhány ja­ a hadműveletekbe, pontatlan hírügynökségi jelenté­­vaslatot is tettem”. Az Új Kína jelentése szerint sok szerint a Jammu—Shalkot-i „Törökország és Irán magáévá Hszie Fu-csi kínai miniszterelnök­­arcvonalon a pakisztáni fegyve­ teszi az ENSZ-nek Pakisztánhoz helyettes egy Lhasszában meg­­res erők ragadták magukhoz a és Indiához intézett tűzszüneti tartott nagygyűlésen kijelentet­­kezdeményezést, helyi sikereket felhívását, de kész Pakisztánt tá­­te: „Az indiai reakciósok mindig könyvelhetnek el­ mogatni” — hangzik a péntek es­­terjeszkedő és agresszív becsvá­ Mint az AFP francia hírszer­­te kiadott közös közlemény­ár­­gyakat tápláltak Kína tibeti és gálati iroda beszámol róla a ne- Saplü török és Hoveida iráni mi­ hszincsiangi területe ellen. Nem vezett térség­ben nagyszabású niszterelnök ankarai tárgyalásai­ tanultak akkor sem, amikor 1962­ páncélosütközet bontakozott ki. rd • Szombaton hét Centurion típusú A felek a közleményben száz­­indiai tank semmisült meg. Fo­­galmazzák a hadműveletek hala­dig összesen 42 indiai páncélos­déktalan megszüntetését és köve­­kiégett roncsát számolták össze telik, hogy az indiai fegyveren a csatamezőn. erők egységei azonnal vonulja­ A pakisztáni katonai szóvivő nek ki a pakisztáni területről. sz<i.yez­essAk a azt jelezte, hogy „az indiai egy­ ”India veszélyes cselekményt vo­­nal? Bi­ztonságá ségek harcolva vonulnak vissza­vetett­el azzal, hogy hadserege átlépte a­ pakisztáni államhatárt — hangzik a közlemény. A két miniszterelnök végül felajánlot­ta hazája fegyveres erőinek hoz­zájárulását a világszervezet eset­leg létrehozandó békefenntartó sítette. U Thant ezzel szemben alakulatához, Új Delhibe utazása előtt a repü­ Az iráni miniszterelnök Anka­­retéren nyilatkozatában hangsú­­lból hazatérve a teheráni fe­­lhozta, hogy Ajub Khannal és Bhutto külügyminiszterrel hasz­nos tárgyalásokat folytatott„ A megbeszélések során ő húzta alá a 80 kilométeres frontszakaszon”. A Thant ENSZ-főtitkár Ra­­walpindiből, Pakisztán fővárosá­ból szombaton Új Delhibe utazott. Rawalpindi útjáj; egy pakisztáni szóvivő eredménytelennek minő­sülőtéren kijelentette, hogy Tö­­rökország és Irán eltökélt szándé­ka Pakisztán megsegítése, de köz­ben kudarcba fulladt Kína ellen irányuló nagyszabású fegyveres offenzívájuk. A kínai kormány és nép nem engedi meg nekik, hogy megsértsék Kína szuvereni­tását, aláássák a békét és biz­tonságot a határövezetben és ne­­a határvidék lakói­­biztonságát” (Folytatás a 2. oldalon) Népfrontbizottsági ülés Szakcson és Dúzson Kibővített ülést tartott a Ha- problémáit. Arra az elhatározás­­ra fints Népfront szakcsi bizottsá­­ra jutottak, hogy az adottságok­ká Az ülésen Horváth József­nak megfelelő szakcsoportokat községi tanácselnök ismertetése szerveznek az ipari munkások és alapján vitatták meg az 1966. évi családtagjaik bevonásával, hogy községfejlesztési terv célkitűzéseit ne legyen egy talpalatnyi hely s azt miként segítheti a meg- faluban megműveletlenül­ valósítást a nepfrontbizottság. * 5 . A téli népművelési tervet is már­ar.­­­­nyadi Károly, a népfront megyei fogadták el. Az ülésén részt ve­t titkára. Beszámolója a község és és felszólalt László Antal a ma­ a termelőszövetkezet fejlődésé­nek lehetőségeiről, továbbá a nemzetközi helyzet fő kérdései­­­ről szólt. Dúzson is ülést tartott a nép­frontbizottság. Itt Horváth Fe­renc tsz-brigádvezető számolt be a kurdi közös gazdaság húzsi üzemegységében eddig végzett munkáról. Különösen nagyra ér­tékelte a bizottság azt, hogy i si­került bevonni a szövetkezeti munkába azokat az ipari munká­sokat és családtagjaikat, akik nem tagjai a tsz-nek. A dicséret hangján szóltak az olyanokról mint Németh Lajos aki 13 ezer, vagy Mező Benedek aki 8100 öl gabonát vágott le. Az üzemegység ugyanis — a be­teg, idős tagok miatt — munka­erő-hiánnyal küzd. A további fel­adatok sikeres megoldása érde­kében kérte az előadó a bizott­ságot, hogy a nyári tapasztalatok szerint dolgozzanak a népfront­bizottság tagjai. Ezután tárgyalták meg a par­lagterületek megművelésének gyei népfront munkatársa is. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! Vasárnap, 1965. szeptember 12. Szeptember 7-én megkezdődtek a tárgyalások a Kremlben a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői, valamint a csehszlovák párt- és állami vezetők között. Jobbról: A. No­votny, balról: L. Brezsnyev, A. Koszigin és A. Mikojan. (Rádiókép : MTI Külföldi Képszolgálat.) őszi feladatok megyénk mezőgazdaságában 3. o. Miért szanálnak Szekszárdon ? 5. o. Húsz év bűnügyi krónikájából 8. o. Cyrankiewicz ismét tárgyalt De Gaulle-ál­ lak­ álláspontja nagy jelentőségűi Cyrankiewicz meghívta a fran­cia köztársasági elnököt Lengyel­­országba. A szombat reggeli lengyel la­pok első oldalon számolnak be Cyrankiewicz miniszterelnök hi­vatalos franciaországi látogatásá­nak eseményeiről. Nagy helyet szentelnek a lapok a lengyel—francia megbeszélések nemzetközi visszhangjának is. Valamennyi lengyel központi lap külön kommentárban foglal­kozik De Gaulle elnöknek a csü­törtök esti sajtókonferencián el­mondott nyilatkozatával. A Try­­buna Ludu kiemeli azt a pozitív szerepet, amelyet Franciaország az európai és világbéke meg­szilárdításában az utóbbi évek­ Z­claországnak e kérdésben elfog-­ben játszott. Párizs . (MTI). Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök szombaton a déli órákban újabb látogatást tett De Gaulle köztársasági el­nöknél az Elysée-palotában. A megbeszélés után a francia köz­­társasági elnök ebédet adott ven­dége tiszteletére. De Gaulle és Cyrankiewicz péntek esti első megbeszélése másfél óra hosszat tartott. A lengyel miniszterelnök az elnöki palota elhagyásakor kijelentette, De Gaulle tábornoknak Lengyel­­ország nyugati határaival kap­csolatos álláspontja annyira köz­ismert, hogy banális lenne a tel­jesen tisztázott kérdésre vissza­térni. „Csupán elismerésünket fejeztem ki De Gaulle tábornok­nak” — mondotta Cyrankiewicz. Az Odera—Neisse-határ kérdésé­nek rendezése az enyhülés és a biztonság egyik eleme és Fran­ Üz­e­m­e­i­n­k életéből Budapesten tanul a mérőműszergyár szerelőbrigádja A szekszárdi mérőműszergyár- ma teljesítményt, összecsomagolják különösen a nyugati­ exportra ká­ban a negyedik új gyártmány be- a szerelőszalag szerszámait, ké­­szülő kis szériáknál , hogy utó­­vezetésére készülnek. Az autó- szülékért és hazajönnek, itthon lagosan, az anyagok megrende­termosztát, a kilométeróra-veze- folytatják a munkát. lése, beérkezése után támasztott fék és olajnyomásmérő után meg- A brigád tagjai — a szalagvező- újabb követelményeket a vevő tő kivételével — valamennyien és ezért más anyagot kellett ven­­ni munkásai a szekszárdi műszer­­benni, a korábbi pedig megmaradt­ gyárnak. Az idén — élve a kedvező lehe­tőségekkel — a gyár nagy erő­. Harmadára csökkentették feszítéseket tett a felesleges kész, 1/1 \ 1 | . | . letek hasznosítására. Az év elején az elfekvő késziete­ tef még közel 1 400000 forint értékű elfekvő készleteit mutatott ki a ..................... _ ____ A Bonyhádi Cipőgyárban évről mérleg. Az első félévben ebből szárdon kell teljes egészében elő­ évre egyre nagyobb gondot okoz 327 ezer forint értékűt felhasz­­állítani a hűtővíz-hőmérőket 2011 a felhalmozódó elfekvő kész- náltak, mintegy félmillió forint A hónap elején egy 12 tagú tetek raktározása, emellett pénz­­értékűt pedig értékesítettek. A vé­­— asszonyokból és lányokból szer­­ügyi nehézségekkel is járt a kész- vők között volt a Duna Cipői vezett­e brigád utazott fel a let-felhalmozódás. Elkerülni a je­­gyár, a Komlói Helyiipari Vádla­pesti gyárba. Ott sajátítják el a fesleges készletek keletkezését lat és néhány ktsz. A második hőmérők szerelését. Az első­két nem tudták, hiszen soha sem félévben tovább folytatták a fe­­hérben ismerkednek a gyárral, a lehetett „kicentizni” az egy-egy fesleges készletek hasznosítását — munkával, néha „beugranak” egy­ modellhez, szériához szükséges miközben a gyár is vásárolt más egy műszakra a szerelőszalagra, anyagokat, kellékeket a megren- üzemtől ott elfekvő anyagokat. — de ezután már rendszeresen dől­ delésnél, és a gyártás folyama- Évek óta halmozódott fel a gyár­­gáznak a szalagon Amikorra el- toaságának biztosítására szükség bán nagymennyiségű préselt mar­­ék­ a brigád a 80 százalékos nor­ vált tartalékokra is. Előfordult — haboksz felsőbőr. Ezt augusztusban vette át — 50 százalékkal csök­kentett áron — a helybeli ruhá­zati ktsz, amely táskakészítéshez használja fel, így jelenleg alig félmillió fo­rintot tesz ki az elfekvőség a Bonyhádi Cipőgyárban. Ennek megfelelően sikerült csökkenteni a készlethiteleket és az ezzel járó kamatterheket is. Míg 1963-ban 230 ezer forint büntetőkamatot fi­zetett a gyár, tavaly ez 30 ezer forintot tett ki, az idén az első félévben mindössze tízezer forint büntetőkamattal terhelte meg a bank a gyárat. Épül a szárító Augusztus elején — néhány rés­zi irodaépület elbontása után — megkezdték a Nagymányoki Bri­kettgyárban egy új szárító építé­sét. A szárítóra nagy szükség van, különösen az őszi-téli hónapok­ban. A brikettgyártás nyersanya­ga, a porszén ugyanis nyitott va­gonokban érkezik a bányákból és (Folytatás a 2. oldalon) kezdik a hűtővíz-hőmérő gyártá­sát is. A hűtővíz-hőmérők alkatrészei­nek gyártásához már korábban hozzáfogtak, azonban a szerelést még a budapesti központi gyár­ban végzik. De már nem sokáig. Ugyanis a negyedik negyedévben a tervek szerint már itt, Szek­

Next