Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-06 / 81. szám

4 Félezer év előtti utcák A budai Várban az idén befeje- másutt pedig a vakolat alól dísze­­zik a lakónegyed tatarozását — sen festett középkori homlokzat jelentette be a Fővárosi Tanács, került elő. Kiderült, hogy az Ezzel a magyar építészet történe- 1686-os ostrom után az építők fél­tének egyik legérdekesebb vállal­ használták a régi maradványok at hozása után tesznek pontot, és sok esetben a barokk vakolat 1945. elején Hitler — Budapest­ alatt XV. századi ház rejtőzik, tel együtt — feláldozta a Várat. Ezért úgy döntöttek: ahol lehet, hogy késleltesse a szovjet csapa- a homlokzaton feltüntetik a pá­­tok előretörését Bécs felé. A hal­ ratlan értékű középkori leleteket, cok közben leégett a királyi polo- sőt néhol kiegészítik a maradvá­­ta és romba dőlt a polgárváros is, nyolcat, hogy életre keltsék a fél- A házak ötöde eltűnt a föld szíz ezer év előtti utcák hangulatát, nézől és csak egyetlen egy ház Aki csak az ostrom előtt látta volt, amely jelentéktelen károkat a Várat, ma nem ismer az Úri, szenvedett. Hasonló pusztulás nem vagy a Tárnok utca több házára, volt sehol másutt. S ami még fáj- A Tárnok utca 14. szám alatt dalmasabb: a fasiszta őrjongés ,­­ múltunk egyetlen nagyobb, közép- 1V6S boltsor, felette kiugró emelet kori építészeti örökségét puszta- és lilásbarna mintás homlokzat látta el. „ idézi a középkori utcák képét. ” Az elnéptelenedett Várban két az Úri utca 17. számú ház fehér­lehetőség állt az építészek előtt: vörös festésű homlokzatát is csak vagy a‘ háború előtti képét 'állító középkorban láthatta így a Vár lak helyre, vagy a mai igények- „ .... , nek megfelelő, teljesen új negye- lakója. Másutt a gótikus alofalkes det építenek fel. kapualjak fedett XX. századi új Még nem dőlt el a vita, ami­ épület emelkedik. Sajnos néhol kér váratlan fordulat­ történt. A olyan méretű volt a pusztítás, régiészek több helyen a romok hogy új épületet kellett tervezni, között gazdagon faragott, kőcsep­kés, gótikus részeket találtak. Aczél Kovách Tamás Ötszáz év emlékeinek találkozása a megújult vári utcaképen. (Bozsán Endre felvétele.) Szorít a „cipő“! tont felbontatok, és­­ cetben a paksi állomás nincs-e törött üveg, a szabvány- ez esetben a paksi állomás­­nak megfelelő-e a csomagolási — Néhány évvel ezelőtt nem mód Előfordul, hogy fordítva ra­­ti­k nehézségbe a rakodás - gasztrak a címkéket, vagy a la­ _ .. .­dákra, kartonokra más országba panaszkodik . Tervünk a mai­ Korszerűtlen a vasútállomás szorozta termelését. Az export­szállítmányoknál legfontosabb a pontosság. Ezt­ pedig betartani a mostoha körülmények miatt szin­te lehetetlen. Csizmadia Sándor állomásfőnöknek szinte nyugodt. Az egyik futószalag végén sze­ — Kilenc éve itt dolgozom a indulata, ha a rakodótér kicsi, letelt sárgarépa, másikon fehér­ gyárban — mondja az ellenőr, kevés a rendezéshez elegendő vá­­répa-darabok hullanak a tarta­ — Jó kapcsolat fejlődött ki a gán­­­lyukba. Készül a zakuszka. Ki­ dolgozókkal. Általában még a sérőnk Bors József, a Paksi Kon­ raktárban, a csomagolásnál el­­zervgyár exportelőadója,­ min­­lenőrzöm az árut, így csak elvei­ben munkamozzanatot tövirel­­ve fordul elő, hogy egy-egy ládát, hegyire elmagyaráz,­­ vagy kartont vissza kell tartani. Bizony sok bosszúságot okoz a [r­ert,,hiba c­súszott be 37 elő- paksi állomás, amely 1896-ban .y « I o ■ . . .» készítésnél. Az exportra küldött épült és azóta „elfelejtették” kor­ ZoKUSZ ka a Szovjetunióba áruknál az eddigibe során, csak­szerűsíteni, bővíteni. A konzerv­­. . ... minimális mértékben kapott a gyár néhány év alatt meghárom­— A­zakuszkat Szovjetunióba vállalat reklamációt, exportáljuk. — Annyit nem is­­ tudnánk gyártani, amennyi elég volna. Ebben a műhelyben több­ A vámkezelés féle zöldségfélét szeletelnek apró­ra a gépek, a másik műhelyben A raktár másik részében a kül ___________... ___ pepin­g olajban megpárolják. Egy földre szállítandó áruk vámkeze- pillanata sincs. Fő a feje még kis hagyma megy hozzá, majd be­­lésével foglalkozik Lendvai Ist- éjjelente is, hogy másnap miként töltik a papnkahüvelyekbe. Gon­­ván. Reggel már ellenőriz a be- oldja meg a torlódást, ő is csak dósán üvegbe rakják, paradicsom­ érkezett vagonokat az állomáson, panaszkodni tud, mártással leöntik, légmentesen le- Mind a 10 megfelel az export­ . . . zárják, sterilizálják, a raktárban szállítás követelményeinek " Sajnos, a pécsi igazgatóság gondosan becsomagolják és máris _ Gyakran előfordul hogy ki­ semmi hízatót nem mond a hely­mehet a szállítmány. bás vagonokat küld a’ MÁV­­ ?ez megoldásával kapcsolatban. A Megkóstolom a kész zakuszkat. tájékoztat. — Az előírásnak nem ipeg hogy a P^lya Nagyon finom, ízletes. Nálunk felel meg a zár, rossz az ajtó ^>aks, a Dunafoldvar közott gyen­­egyáltalán nem ismerik. Szovjet- v­agy éppen tisztasága kifogásol- ge’, így vagonokba 24—26 tonna unióban nemzeti előételnek szá­­ható az egyes vagonoknak. Ezt be­vette cs­upán, 12 tonnát rakhat­­míg­ semmiképpen nem engedhetjük naki,­­ ko?sik ^használatiam.­ — Mi tréfásan úgy nevezzük, meg. Mit is szólna az a münche­­nidulnak útjukra, hogy Vodka-korcsolya — mondja új vevő, aki bemegy az áruházba, Bors József nevetve, és műtrágya-szagot érez a sava­ Közben a műhelyekben an­­nyi uborka csomagolásán? A ra­­haladva, elérkezünk a készáru- gono­k zárhatóságára is ügyelni kapcsolat, összefogás, megértés raktárba. Ezer és ezer befőttes­ kell, nehogy egyes állomásokon sok nehézségen segítette át mind­­üveg, bennük cukorborsó, sárga- megdézsmálhassák a szállítmányt, két félt. Ez azonban nem mehet répa, karfiol, alma, szilva és ba­­p,. . - ebben az végletekig. Komoly valutáról van rack. A bevagomrozást várják. A Paksi Konzervgyár ebben az . . . nimro,j„.ímmo Nyolcvan százaléka exportra uta- nélkülözhet. A könyvtárnak az Á raktár előtt már berregnek külföldre. Ennek 80 százaléka , év két utolsó hónapjában a tehergépkocsik motorjai. Lassan exportszállítmány. A Szovjetunió­ 30—40 vagonos lemaradása volt, elindul az első, majd követi a ha ennek 40 százaléka, a többi _ Nagy erőfeszítésbe tellett, ISS‘knSysTMi­ll 0ra4'r“ <•*? Itt a raktárban pedig tovább Afrikába, Kuwaitba, Hollandia­ — mondja Bors József. — A le­­folyik a következő forduló árui­­ba, Szaud-Arábiába, valamint vőre gondolva, gyors megoldásra­nak ellenőrzése. A Minőségi El- Izlandba került volna szükség. 1970-ig, 105 millió lenőrző RT. dolgozója, Gyurkó- Az exportelőadóval együtt fél­ forintos beruházásra kerül sor a ülünk 32 egyik teherkocsira, el- vállalatnál. Ez azt jelenti, hogy a gazd­a Lendvai István vizsgálja a kísérjük a szállítmányt az álla­­t . . .. . Nyugat-Németországba induló ra- József azért kért meg több mint kétszerese re­komanyt, másra. Bors József azért kert meg, em­elkedik. Nem napi 10 vagonra. — Mindenre kiterjedő vizsga- nézzem meg a vagonírozást, hogy hanem 26—25-re kell számítani, ltt előzi meg az áru berakását, fogalmam legyen, mennyire szó- „ továbbra is ísy marad min­ Szúrópróba-szerűen rítja a vállalatot a „cipő’. A cipő - 5 íav Ac^tV*w*n íj ■nal­c-i mu­nimác . ... .. . vek teljesítése. Pakson a téglagyár, a két ál­lami gazdaság és a TÜZÉP-telep is nagy forgalmat bonyolít le az állomáson. Ehhez hozzájön a személyforgalom és a konzerv­gyár napi 10 vagonos, majd ké­sőbb 25 vagonos ki- és berakása. sállnak a raktárban a készítmé­­nyek. Az állomás szűknek bizo­ Tt -n­y­ 0Kk. idő alatt, minden hiba . Az elmúlt évben szám nélkül megoldhatatlan. Ezért szó­­ előbukkan, ha egyáltalán van. , , . ................... . 2 Csak ezután történhet a csorna- hataridő-tullépesunk volt emiatt. Szolás. Hiába az állomásfőnökség ró­lunk még idejében! FERTŐI MIKLÓS *•»»»»"•»"».....*.....|IHH,lll,,,|,""l"l"l"H,l,,,,,»IH",,l,|l,ll,,||,,,,,"ll^|kbJd^3^3Zj^|^.n _í?y to^ékoztat1^ ^L^meVakton^ház^nél lM|zT^emioőségi ellenőrzését kocsit’ után3 letisztelegtünk. Ma­­már a csomagolás előtt elvégez­ más a helyzet. Mindennap Sték. Az elkészítés után 14 napig átlagban 10 vagont kell berak­na nehezen is, de megoldották idáig a problémákat. A paksi ál­lomás és a gyár között lévő jó ,/. Golovanov: a jezsuita bukása — 28 — — dokumentumregény — Fordította: Pető Miklós A második esetben aktivizálni, vagy ellen­kezőleg, a Szokolnyiki tárgyalások eredményé­től függően, leállítani segítőtársainak tevékeny­ségét. A Sklytonnal való találkozásoknak, így vagy úgy, de mindenképpen valamilyen reakciót kellett kiváltani Prohorovból. Tehát a legfőbb következtetés: folytatni kell a figyelését, fel­deríteni legszűkebb baráti körét, barátai címét, telefonját, megtudni, kitől és hogyan kap leve­leket,­­ szóval ezzel kell kezdeni. És most nézzük Howard Sklytont! Ez sokkal átlátszóbb figura. De mire kellett neki a köny­vesbolt egyszerű alkalmazottja? A kiállítást már átvitték Leningrádba. Talán hagyott valami nyo­mot Sklyton maga után az Ukrajnában. Nem, aligha. Nem olyan kisstílű, hogy nyomot hagy­jon. Persze, meg kell nézni... Sklyton szállodai szobájában, mint feltéte­lezte, semmiféle nyomot nem talált. Szokás sze­rint a külföldi vendég elutazása után a szobát mindjárt kitakarították, porszívózták, tehát ha hagyott is volna egyet-mást, azt már vala­melyik moszkvai szemétlerakodó-helyen örökre eltemették. Roscsin a szállodai szobában az íróasztalnál üldögélt, melynek üres fiókjaiban nem talált mást, mint egy telefonlistát és néhány ceruzát. A listán egyetlen jel sem látszott. A ceruzák a legmindennapibb, „Szojuz” gyártmányú ceruzák. Az asztalon lámpa, írókészlet, naptár, telefon. Átlapozta a naptárt, sehol semmi jel. Még egyszer figyelmesen átnézte a naptárnak azokat a lapjait, amelyek Sklyon itt-tartózkodó­ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG — 29 — jának napjait mutatták. Már fel akart állni, hogy elmenjen, amikor váratlanul felfedezte, hogy az új, tiszta naptárlapok közül egy, a december 21-i hiányzik. Ezen a napon még itt volt Sklyton. A lapot tehát vagy ő tépte ki, vagy valamelyik látogatója. Természetesen ki­téphette más is, például a Sklyton előtti vendég is. De az illető azt a lapot tépte volna ki, amely napon itt lakott. És miért tépték ki ezt a lapot? Nyilván, mert valamit írtak rá. Valamit, amit meg kellett őrizni vagy meg kellett semmisíteni. Ha meg a naptáron jegyeztek fel valamit a december 21-i lapra, akkor a december 22-i la­pon az analízis kimutathat valamit. Egyéb­ként meglehet, hogy a december 21-i lap hát­oldalára írtak fel valamit, akkor pedig ennek nyomait a december 20-i lapon kell keresni. Ha azonban a lapot előbb kitépték és csak azután írtak fel rá valamit, akkor nem maradt semmi nyom. Mindegy, ellenőrizni kell. Roscsin gondosan kitépte a naptárból a két lapot... Estére elkészült az analízis. A december 22-i lapon viszont szemmel alig észrevehető nyom máráéit, egy szám és két betű: „281618 L. D.” Szóval egy hatjegyű szám. Igen. Esetleg egy moszkvai telefonszám. És az L. D.? Esetleg egy név kezdőbetűi. Két órába tellett, amíg meg­állapították, hogy a fenti telefonszámon nem is­mernek L. D. nevű embert. A szám egyébként Alekszandr Krasznovszkijé, aki a fizika-mate­matikai tudományok doktora s hosszú évek óta él ebben a lakásban feleségével, Valentyina Andrejevnával, anyósával, Antonyina Dmitri­ 1966. április 5. siiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiii — 30 — j­evna Verescsaginával és Vlagyimir nevű fiá­val, aki egyetemi hallgató. A Krasznojarszkij család utáni érdeklődés Roscsinnak a legkisebb alapot sem adta ahhoz, hogy bármilyen formában még csak gyanúsít­hassa is ezeket az embereket. Rendes, békés csa­lád. Node hogyan került a telefonszámuk Skly­­tonhoz és miért? Elhatározta, hogy elmegy Krasznovszkijhoz, beszélget vele és megkísérli, hogy kifürkésszen valamit, ami világosságot de­ríthet erre a kérdésre. A férj és feleség már várt rá. Roscsin mind­járt a tárgyra tért: „Egy külföldinél, aki iránt államvédelmi szerveink melegen érdeklődnek, megtalálták az Önök telefonszámát. Nem tud­nának-e nekünk segíteni abban, hogy megtud­juk, miként került hozzá ez a telefonszám? — Fogalmam sincs róla — vont vállat Alek­szandr Krasznovszkij. — Sok külföldi tudóssal vagyok ismeretségben, de nem emlékszem, hogy bármelyiknek is megadtam volna a telefonszá­momat. Nem csinálnék belőle titkot, de egysze­rűen nem volt erre szükség. Egészen közeli ba­rátom nincs a külföldiek között. Őszintén szólva nem tudom, hogyan segíthetnék ... — Nem emlékszik, hogy valamilyen külföldi felhívta volna az utóbbi időben? — kérdezte Roscsin. — Pontosan emlékszem. Nem hívott senki. — Családtagjain kívül valaki más is használja ezt a telefont?

Next