Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-18 / 272. szám

„JÖ< Tolna m­egyei* N­ÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 272. szám ÁRA: 60 FILLÉR Podgornij az európai biztonság kérdéséről beszélt Bécsben Bécs (TASZSZ) Nyikolaj Pod­gornij, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke szer­dán este vacsorát adott Franz Jo­nas osztrák köztársasági elnök tiszteletére. A baráti hangulatban lezajlott vacsorán Podgornij és Jonas beszédet mondott. Podgornij beszédében kijelen­tette, hogy a szovjet—osztrák kap­csolatok sikeresen fejlődnek és a Szovjetunió e kapcsolatok további bővülését és erősödését kívánja. Az európai biztonság problémá­járól szólva kijelentette: — Az európai feszültség állan­dó forrása a nyugatnémet kor­mány politikája. Ez a kormány nyíltan a fennálló határok meg­változtatására törekszik és hozzá akar férkőzni a nukleáris fegyve­rekhez. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az európai biztonság legfőbb alapja a jelenlegi határok tiszteletben tartása, — ideért­ve a békeszerető Német De­mokratikus Köztársaság hatá­rait is, — e határok szigorú sérthetetlensége. A tartós európai béke másik fon­tos feltétele minden olyan lehető­ség kiküszöbölése, amelynek ré­vén az elmúlt háború eredményei­vel elégedetlen militarista erők nukleáris fegyverekhez juthatnak. — Nagy jelentőségű lenne az európai államok területén lévő külföldi katonai támaszpontok megszüntetése, a külföldi csapa­tok e területekről való kivonása, a katonai csoportosulások meg­szüntetése, atomfegyvermentes övezetek megteremtése is. — Most vannak lehetőségek az európai biztonság problémáinak megoldására. Európában a béke hatalmas tényezője a szocialista országok testvéri családja. Nyu­­gat-Európában is izmosodnak azok az erők, amelyek a feszültség megszüntetésére, a hidegháború maradványainak kiküszöbölésére, egész Európát átfogó együttmű­ködés megteremtésére törekednek. — Nagy jelentőségű ese­mény lehetne egy általános európai értekezlet, amelyet az európai biztonság meg­szilárdításának, az európai álla­mok közötti együttműködés fej­lesztésének megvitatása céljából hívnának össze. A Szovjetunió hajlandó részt venni egy ilyen ér­tekezleten — mondotta Podgornij. Jonas elnök válaszában hang­súlyozta, Podgornij látogatása a szovjet—osztrák kapcsolatok to­vábbi bővítését szolgálja külpoli­tikai, gazdasági és kulturális té­ren. Rámutatott: — A Szovjetunió és Ausztria között közös a felelős­ség, amely minden civilizált nép­re hárul az emberiség nagy csa­ládjának fejlődéséért és boldogu­lásáért. Közös számunkra a béke fenntartásának hő óhaja is, mert népeink gazdasági és társadalmi haladása csak békés körülmények között lehetséges. Jonas elnök a továbbiakban ki­jelentette, hogy Ausztria szomszé­daival és minden más néppel a lehető legjobb viszonyra törek­szik. A semlegesség az osztrák külpolitika alapja. — Örülünk, hogy ezen az úton a legjobb tapasztalatokat szerez­tük — fejezte be beszédét Jonas elnök. Podgornij Linzben Bécs (MTI) Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és a kí­séretében levő személyiségek Linzben megtekintették az álla­mosított Egyesült Osztrák Vas- és Fémműveket, Ausztria legna­gyobb üzemét. Nyikolaj Podgornij délután az egykori mauthauseni koncentrá­ciós táborba látogatott, ahol a náci uralom idején mintegy két­százezer embert, köztük sok szov­jet foglyot, gyilkoltak meg. Há­rom éve állították fel Karbusev szovjet tábornok emlékművét, akit hóhérai a tábor udvarán él­ve megfagyasztottak. Podgornij megkoszorúzta a mártírok emlék­művét, majd különvonaton vis­­­szatért Bécsbe. Bécsben részletek kerültek nyilvánosságra a szovjet és az osztrák kormányférfiak szerdai tárgyalásairól. A Bock alkancel­­lár, valamint Tyihonov minisz­terelnök-helyettes és Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese közötti megbeszélése­ken mindenekelőtt a két ország kereskedelmi kapcsolatainak ki­bővítése szerepelt napirenden. A Pifil—Percevic közoktatás­­ügyi miniszter és Romanovszkij, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke kö­zötti eszmecserén egyetemi lek­torok, tanárok, ösztöndíjasok cse­réjéről és kölcsönös kiállítások­ról tárgyaltak. A megye fejlődése érdekében kíván működni az elektromechanikai szakemberek megyei csoportja A Műszaki Tudományos Egyesü­letek Szövetségének harminckét tagja van az országban. E szö­vetségen belül a különböző szak­mák képviselői megalakították évtizedekkel ezelőtt egyesületü­ket, ahol tudományos munkát tudnak kifejteni, ugyanakkor a szakemberek tebbé válik­ meg a Magyar Elektrotechniku­sok Egyesülete. Ennek csoportja Pécsett működött, ahova a Tolna megyei elektromos szakemberek is előadások tartására, dolgozatok vitájára jártak el. A Tolna me­gyei fejlődés velejárója, hogy szükségessé vált önálló csoport megalakítása. A megyeszékhely gazdasági szellemi életének egy új hajtása bontakozott ki tegnap a DFDÁSZ patronál­ásával. Megalakult a Magyar Elektro­technikai Egyesület megyei cso­portja. E csoportba felvételét kér­heti minden Tolna megyében élő és dolgozó elektromos szakember­ ban, ugyanakkor lehetőség nyílik a DÉDÁSZ szekszárdi igazgató­sága gazdag szakkönyvtárának hasznosítására is. A tervek szerint a csoport leg­főbb törekvésének azonban azt tartja, hogy segítse a megyei ve­zetők munkáját. Véleményt mond kapcsolata eleve­ hanak, tanulmányt készítenek az ötven éve alakult elektromos szakemberek Tolna megyei érdekeltségű dolgokkal kapcsolatban. A tegnapi alakuló ülésen a tu­dományos csoport tagjai előtt Liszka Zoltán, a Fővárosi Elekt­romos Művek osztályvezetője tar­tott előadást: Középfokú hálóza­tok kialakításának műszaki és szempontjai címmel. Az előadás után Lauly Béla, a pécsi csoport vezetőségi tagja mondott hasznos útmutatást a most induló szekszárdi csoport­nak. A tudományos igényekkel mű­ködni akaró szekszárdi csoportot abban a reményben üdvözöljük. Itt mód nyílik arra, hogy tudó­­su f­mányos szakdolgozatokat publi­káljan­nk, megvitassák az uj el­ tegyék gazdagabbá Tolna megyét. Járásokat az építésben, a javítás­­rrPirr. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETE* | Péntek, 1966. november 18. r­r Rövidszoknyás kémek 4. o. Újságolvasó puszta­­hencseiek 5. o. Jövő heti tv-műsor 7. o. ] J Testvérpártok küldötteinek felszólalása a bolgár pártkongresszuson Szófia (MTI) A Bolgár Kom­munista Párt IX. kongresszusá­nak csütörtök délelőtti ülésén Sztojan Gjurov, a Bolgár Szak­­szervezetek Központi Tanácsának elnöke nagy elismeréssel szólt a dolgozóknak a kongresszusi ver­seny során elért kiemelkedő eredményeiről. Zahir Abdel Szamad, a Szíriai Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja felszólalásában elítélte a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenysé­gét. Naziha el Delemi, az iraki kom­munisták képviselője és Arna­­lis Alpuhami, a Ceyloni Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja felszólalásukban tá­mogatták Todor Zsivkovnak azt a javaslatát, hogy a kommunista és munkáspártok új nemzetközi értekezletén vitassák meg a vi­lág fejlődésében végbe­ment új változásokat. Maurice Omani, a Kongói (Brazzaville) Nemzeti Felszaba­dító Mozgalom Politikai Bizott­ságának tagja hangsúlyozta: ös­­­sze kell hívni az egész szocialista tábor, minden haladó erő kerek­­asztal-konferenciáját, hogy egy­séges stratégiát lehessen alkal­mazni a közös ellenséggel — az amerikai imperializmussal­­ szemben. Ezután újra külföldi pártok küldöttei üdvözölték a bolgár kongresszust. Jesus Faria, a Ve­nezuelai Kommunista Párt fő­titkára a vietnami kérdésről szól­va kijelentette, hogy az ameri­kai imperializmus intervenciós háborúja Vietnamban az egész világ békéjét veszélyezteti, de a vietnami nép a kommunista vi­lágmozgalom támogatásával győzni fog. A Venezuelai KP vezetője he­lyeselte a kommunisták regioná­lis, kontinentális és egyéb talál­kozóit, s mint mondotta, támo­gatja a kommunista és munkás­pártok képviselőinek nemzetközi tanácskozására vonatkozó elkép­zelést is. Jesus Faria elítélte az egyes szocialista országokban fo­lyó szovjetellenességet, mert az sohasem volt és sohasem lehet forradalmi zászló. Az iráni Tudeh párt képvise­lője a kínai vezetők egységbon­tó tevékenységét, és különösen a vietnami nép támogatását szol­gáló intézkedések összehangolásá­nak megtagadását elemezve ki­jelentette: bármely oldalról köze­lítjük is meg a kínai magatar­tást, és bármennyire is keres­sük rá a magyarázatot, csak ka­tegorikusan elítélni lehet. Az irá­ni küldött véleménye szerint is megért az ideje a kommunista és munkáspártok képviselői nem­zetközi tanácskozásának, ezért az iráni párt egyetért az annak ös­­­szehívására tett javaslattal. Megkezdték az idei termés beszállítását • Új szárítót építenek Idénynyitás a Nagydorogi Dohánybeváltó Üzemben A napokban megérkezett az el­ső dohányszállítmány a Nagydoro­gi Dohánybeváltó Üzembe és az­óta egyre nagyobb a forgalom. A környékbeli szövetkezetekből hoz­zák a száraz, leveles dohányt. Mint azt Bóta Zoltántól, az üzem vezetőjétől megtudtuk, a nagydorogi dohánybeváltó körzetében — a megye terü­letének mintegy felét teszi ez ki — jó az idei termés. Egyetlen „szépséghibája”, hogy a dohány egy része zöldre száradt. Nem volt megfelelő időjárás, túl gyors volt a száradás, a felfűzött dohánylevelek egy részének „nem volt ideje” megsárgulni. Maga a termés azonban mind mennyiségi­leg, mind minőségileg kiváló, sok­kal jobb a több éves átlagnál. A jó termés titka a korai ki­ültetés. Azelőtt gyakran előfordult, hogy még június végén is ültet­tek, most azonban már — a nagy­dorogi üzem körzetében szerző­dött 360 holdon — májusban befe­jezték a dohánypalánták kiülteté­sét. Egy hónap múlva, amikor Szabolcsban még mindig ültettek, itt már az aljleveleket törték. A korai kiültetés következté­ben korán indult meg a dohány fejlődése és mire jött a peronosz­­póra, az aljlevelektől és az „alsó­anya” levelektől megtisztított do­hánytövek már szellősek voltak, a betegség már nem tudott rajtuk megtelepedni. A most kezdődött idény azon­ban nemcsak ebben különbözik Jelentős beruházás kezdődik meg a közeli hetekben az üzemben. Négymillió forintos költséggel egy tizenhat kam­rás mesterséges szárítót építe­nek. A szárító 250 hold dohánytermé­sének feldolgozására lesz alkal­mas. Üzembe helyezésével — 1967. nyarára lesz kész — lehetővé vá­lik, hogy a beváltási, feldolgozási idényt már júliusban megkezdjék, az idénymunkások foglalkoztatá­sának időtartama megduplázód­jék, lényegében júliustól a követ­kező év májusáig tartson, ezzel tulajdonképpen meg is szűnik az idényjelleg. Jelenleg ugyanis csak a dolgozók kisebbik részét foglal­koztatják egész éven át, a szezon­­munkások novembertől májusig dolgoznak. Bár köztük sokan évek, sőt évtizedek óta rendszere­sen visszatérnek, számosan keres­nek más, állandó munkahelyet. Az idényjelleg megszüntetésével bővül az üzem törzsgárdája. Lehetővé válik, hogy a jövő­ben ne csak kerti dohányt ter­messzenek a környéken, mint eddig, hanem rátérjenek a „Virginia” dohány, másnéven a Hevesi dohány termelésére is, ami iránt külföldön igen nagy a kereslet. Ez utóbbit csak mester­ségesen lehet szárítani, természe­tes körülmények között, felfűzve. Jövőre ötszáz holdon akarnak termeltetni dohányt — ebből 125-ön Hevesi fajtát. A faddi üzem körzetében is ter­melnek jövőre ilyen dohányt, így a két beváltó „tölti ki” az új szá­rítótelep kapacitását. A következő esztendőben a tervek szerint Fad­­don is építenek egy ilyen szárító­­berendezést. (!) az eddigiektől, hogy a termés pajtákban, nem szárad megfele­lőbb­­b­en. Ennek a dohányfajtának a termelése pedig igen előnyös a szövetkezeteknek, mivel zölden, nyersen kell beváltani, nincs szük­ség felfűzésére, „otthoni” szárítá­sára, ugyanis a nagy nyári „mun­kacsúcsok” idején munkaerőhiány miatt, csak kevés helyen tudná­nak ezzel foglalkozni. Ha jó a ter­més — eléri holdanként az ötven mázsát — egy hold után több, mint tizenötezer forintot kaphat a termelő. Mivel a mesterséges szárítás sokkal jobb minőséget eredmé­nyez, az ipar arra törekszik, hogy a termelőszövetkezeteket is ösztö­nözze szárítóberendezések létesí­tésére. Természetes körülmények között a világossárgára száradó dohánylevelek aránya 30 százalék körül mozog, mesterséges szárí­tásnál ez elérheti a 70—75 száza­lékot is. E berendezéseket aztán a szövetkezetekben fel lehetne használni takarmány szárítására, gyümölcs aszalására is. Az idén — a nagy­dorogi bevál­tó körzetében — háromszázhatvan holdról takarították be a dohányt.

Next