Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
1 0 Közgyűlések a sportegyesületekben A sportegyesületek egységes alapszabálya kimondja, hogy minden évben két alkalommal közgyűlésen kell a vezetőségnek beszámolnia a végzett munkáról és tájékoztatást adni a tagságnak a tervekről, a feladatokról és a gondokról. Az MTI Országos Elnökségének döntése szerint az 1966. évi második közgyűlést a sportegyesületek 1966. december 1. és 1967. január 15. között bonyolíthatják le. A legtöbb sportegyesületben az előkészületek már javában zajlanak, az MTS kerületi, járási, városi és megyei tanácsaihoz egymás után érkeznek a jelentések, melyik egyesület mikor akarja közgyűlését megrendezni. A nagy létszámú tagsággal rendelkező egyesületek többsége úgynevezett küldöttközgyűlést készít elő, mert több ezer tag részvételével nem tudnák azt lebonyolítani. A szakosztályok kijelölik küldötteiket, akik képviseletükben vesznek részt a közgyűlésen. A közgyűlés nélkülözhetetlen kelléie az eredményes sportegyesületi munkának. Egyik eszköze annak, hogy az egyesület ne bomoljék szét szakosztályokra, hogy a tagok, akik azért egyesültek, mert szeretik a sportot, annak valamelyik ágát, és azt akarják, hogy területükön a sport eredményesen szolgálja az emberek szórakoztatását és egészségét, a közgyűlés nyilvánossága előtt tájékozódjanak, valóban úgy megy-e minden a sportegyesületben, ahogyan ők azt szeretnék, vajon az általuk választott vezetőség megfelelően végzi-e a dolgát? Különösen nagy jelentősége van a közgyűlésnek a falusi sportegyesületekben. Sok helyen készítik elő úgy a sportegyesületi közgyűlést, hogy azt összekapcsolják díjkiosztással, a legeredményesebben dolgozó aktivisták jutalmazásával. Sőt, az sem ritka eset, hogy a közgyűlést követően a sportegyesület bevételeinek fokozása érdekében bált, színielőadást rendez. Az MTI országos elnöksége mindezeken kívül javasolta az egyesületeknek, hogy a központilag kiadott nevelési irányelvek alapján a közgyűlés nyilvánossága előtt beszéljék meg, hogyan töltötte be a sportegyesület nevelő feladatát és hogyan lehetne e tekintetben az egyesület, a szakosztályok, a vezetők és edzők, illetve az egész közösség hatékonyságát eredményesebbé tenni. E vita során a legtöbb sportegyesületben napirendre kerülnek majd azok az esetek, amelyek bizonyítják, milyen következetesnek kell lennie a sportegyesületi nevelő munkának, ha az egyesület ad arra, hogy versenyzői sportszerűen küzdjenek a pályán. December elejétől több, mint 4000 sportegyesületben tartják meg a közgyűléseket, s adnak számot a vezetők az egész esztendei munkáról. Jelentős eseménye ez az egész magyar sportmozgalomnak. c aük 4br r MiW ..J Jf, |rii.i A labdarúgó B mindkét csoportjában befejeződött a bajnokság A megyei labdarúgó B mindkét csoportjában már befejeződött a bajnokság, végeredményt azonban csak a közelmúlt napokban lehetett megállapítani, az elmaradt mérkőzések ügyében hozott döntés után. A megyei labdarúgó-szövetségnek több ügyben kellett állást foglalnia, és a pontot a vétlen csapatnak odaítélni, illetve mérkőzés félbeszakadása ügyében dönteni. A keleti csoportban Tengelicnek két elmaradt mérkőzése volt. Decsen Tengelic 2:0 arányban győzött, míg otthonában Tengelicen Kanacs csapatát fogadták, akik ellen 11:2 arányban győztek. Zöld asztal mellett viszont az elmaradt Dunaföldvár—Decs mérkőzés dőlt el. Mint ismeretes, Decs kétórás késéssel érkezett Dunaföldvárra, így a felnőttmérkőzés elmaradt. A két pontot Dunaföldvár kapta 0:0 gólaránnyal, ugyanakkor a felmerült költségeket (játékvezetői díj) Decsnek kell megtéríteni. A Szekszárdi Dózsa tartalékcsapata viszont időben érkezett Dunaszentgyörgyre, de nem volt megfelelő igazolásuk, így csak barátságos mérkőzésre került sor. A két pontot 0:0 gólaránnyal Dunaszentgyörgy kapta. A nyugati csoportban egy mérkőzés ügyében kellett dönteni. Jármű hiányában az eredeti időpontban kisorsolt mérkőzés elmaradt. A második mérkőzésre ugyan megérkezett Szakály, de késve, így ezúttal sem kerülhetett sor játékra. A mérkőzés két pontját, s a felmerült költségek címén Szakály letétbe helyezett 500 forintját Dalmand kapja. A felsorolt döntések után kialakult a végleges sorrend. A kelet csoportban a bajnoki címet Tengelic szerezte meg, míg a nyugati csoportban Gyönk lett a bajnok, így ez a két csapat nyert jogot, hogy jövőre a megyebajnokságban szerepeljen. Tengelic csapata nagy küzdelem árán vívta ki a bajnoki címet, és ezzel sikerült 6 éves álmukat valóra váltani, a megyebajnokságba jutni. Bár voltak a tengelicieknek ebben a bajnokságban is kisiklásai, a védelemnek megingásai, amit bizonyít a 29 kapott gól, mégis képesnek tartjuk őket arra, hogy a megyebajnokságon helytálljanak. A keleti csoportban második, helyen Q^j^öldvár, míg harmadik helyen Bölcske végzett. Mindkét csapat aránylag kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. A negyedik helyezett Sióagárd a 24 pontjával az előkelőnek számító negyedik helyet vívta ki magának és végeredményben csak rosszabb gólaránnyal szorult Bölcske mögé. A nyugati csoportban is óriási küzdelem folyt egész éven át, ahol csak az utolsó mérkőzésen tudta Gyönk bebiztosítani megyebajnokságba jutását. A gyönki vezetők szerint bizakodva tekinthetnek a jövő évi megyebajnokság elé, mert több játékosuk leszerelt, ugyanakkor erősítésre is van lehetőségük. A második helyen végzett cikói csapatot teljesen megfiatalították, a csapat egységes, kialakult a játékstílus. A Bonyhádi Petőfi a harmadik helyen végzett, mely szép eredménynek számít. Ennél még jobb eredményt érhetnek el az elkövetkező bajnokságban, ha egy-két rossz szellemű játékost kihagynak és helyüket fiatalokkal töltik be. Ozora szereplése is Dalmanddal együtt kellemes meglepetést okozott. Az ifjúsági csapatok közül Sióagárd és Gyönk szerezte meg a bajnoki címet. Az ifjúsági bajnokságot az jellemezte, hogy a játékosok fokozatosan magukra találtak, mérkőzésről mérkőzésre jobb teljesítményt nyújtottak és a bajnokság utolsó mérkőzésein már jó játékot is láthatott a közönség. Ez is bizonyítja, érdemes az ifjúsággal, az utánpótlással foglalkozni. Sportszerűség szempontjából nem volt különösebb probléma. Megállapítható, hogy a nyugati csoportban sportszerűbb keretek között folyt a küzdelem, mint a keletiben, annak ellenére, hogy súlyos rendzavarásra vagy hasonlóra a keleti csoportban sem került sor. Inkább késések okozták, illetve zavarták a sportszerű légkört. A bajnokság végeredménye: Keleti csoport: Felnőttek: Ifjúságiak: 1. Tengelic 20163 í 78:2962. Dunaföldvár 20134 ? 59:18 30 3. Bölcske 20112 7 52:36 24 4. Sióagárd 20112 7 44:36 24 5. Szedres 209 2 9 40:59 20 6. Sz. Dózsa IT. 208 3 9 66:33 19 7. D.szentgyörgy 207 4 9 31:32 17 8. Kanács 20 8 12 19:57 16 9. Őcsény 205 411 30:69 13 10. Decs 205 213 22:41 12 11. Gerjen 202 414 26:577 1. Sióagárd 20162 2 63:1434 2. Dunaföldvár 2016— 4 97:23n 3. Bölcske 20133 4 39:3129 4. Szedres 20132 5 67:4028 5. Sz. Dóssa 20131 6 56:2927 6. Tengelic 207 310 51:5017 7. Őcsény 207 211 27:6116 8. D. szentgyörgy 204 412 29:4412 9. Gerjen 203 314 21:529 10. Kanács 204 115 18:729 11. Decs 203 116 19:717 Nyugati csoport: Felnőttek: 1. Gyönk 16 10 3 3 62:25 23 2. Cikó 16 11 — 5 56:26 22 3. B. Petőfi 16 7 5 4 41:25 19 4—5. Dalmand 16 8 2 6 44:38 18 4—5. Ozora 16 7 4 5 44:38 18 6. Győré 16 6 2 8 42:31 14 7. Szakcs 16 5 6 5 28:32 14 x 8. Zomba 16 4 3 9 33:64 U 9. Szakály 16 1 1 14 17:88 3 Ifjúságiak: 1. Gyönk 16 11 1 4 47:18 23 2. Cikó 16 10 3 3 37:15 23 3. Ozora 16 9 4 3 42:22 22 4. B. Petőfi 16 7 3 6 40:37 17 5. Dalmand 16 8 1 7 27:27 17 6. Szakcs 16 5 4 7 21:28 14 7. gomba 16 5 2 9 30:45 12 8. Szakály 16 4 2 10 20:39 10 9. Győré 16 3 — 13 13:46 6x=büntetőponti levonáa Jogos a büszkeségük A györei sportkör tagsága büszkén mutatja minden idegennek a sporttelepen épült új öltözőt. Büszkék rá, mert erre minden ok megvan, mert nemcsak szemre szép, hanem célszerű is, az igényeknek tökéletesen megfelel. Az öltöző társadalmi munkában épült. Az anyagot a községi tanács biztosította, közel 30 ezer forint értékben. A megyei TS elnöksége 21 ezer forintot hagyott jóvá és utalt át építkezésre Győrének. A község lakói, élükön a sportolókkal, 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A szervezést Bodony Béla sportköri elnök látta el, de aktívan is kivette részét az építkezésből: 224 órát dolgozott. Dolgoztak az önkéntes rendőrök, a munkásőrség tagjai, a KISZ- esek és a sportolók egyaránt. Ezért érzi magáénak az új öltözőt az egész község. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG T 1966. december 3. LDTT Hakuk Marci szerencséje — Tulajdonképpen a rendező Markos Miklós tette olyanná ennek a kis műnek a szövegét, hogy maguk a szereplők is rögtön lelkesedtek érte — mondja Tersánszky J. Jenő, az író, Kakuk Marci „szülőatyja". — Markos Miklós egészen az én szövegemből állította össze a darabot. Egyetlen idegen szót sem hallunk benne, csak az én eredeti szövegemet. A regényíró, a szerző vallomása jelzi talán legjobban annak a munkának a sikerét, amelyet a televízió az ismert regény egyik legmulatságosabb részének megelevenítésével ért el. A főhőst, Marcit bizonyára nem kell bemutatni, hiszen „születése” óta oly sok vidám históriával tette ismertté a nevét, hogy valósággal jelképpé lett. „Ez is olyan Kakuk Marci" — mondják némelyekre. S a mondat mögött az áll: az illető nem ért a fészekrakáshoz, de nagyon szeretne otthonra lelni. A munkáért soha nem töri magát, de állandóan pénzhez akar jutni. Nem kíván házasodni, de igen erősen vonzódik a nőkhöz. És mindezeken kívül csak egy valamit szeret jobban: a kötetlen, független szabad életet. Ez az oka, hogy nem ül meg soha, sehol, sokáig egy helyben és csak mindig annyija van, amennyi egy kezében elfér. És minden mezitlábassága, nincstelensége, nyomorúsága, otthontalansága ellenére is megél, méghozzá egészségben és vidám szívvel, jókedvvel felfogva az élet rezdüléseit. Az ilyen embert aztán kétszeresen éri, ha éri a szerencse. Hiszen minden apró, kicsi szerencsének is szívből Híd örülni. Hát még a 20 pengőnek! És a húsz pengő hozza meg Marci szerencséjét. Ennyit ígértek ugyanis a Méltóságosék az elveszett medalion becsületes megtalálójának. Hogy ki volt aki rátalált és visszaadta?! Hát, annyi bizonyos, hogy a húsz pengőt végül Marci kapta és költötte is el nagykamarjában, ostobán, éppen úgy, mint azt más esetekben is tette. A rendező és forgatókönyvíró Markos Miklós munkáját még a szerző is dicsérte, s ebben a dicséretben a televíziónéző is osztozhat vele, így megelevenedve, mivel érzékletesebb, megfoghatóbb — talált igazán utat mindenki szívéhez Kakuk Marci. Minden dolog kerülése, szertelensége, csalafintasága és csapodársága ellenére is igazán rokonszenves, kedves figura. S ha a rendezői munkát dicsérjük, talán érdemes kiterjeszteni azt a szereplők, s elsősorban Kakuk Marci kiválasztására is. Koncz Gábor, — olyan igazi Kakuk Marci, mint annak idején Soós Gábor Ludas Matyi alakítása. Aki ezután olvassa Marci viszontagságos életútját, annak Koncz Gábor alakítása, — hamis tekintete, ravaszkás mosolya, könnyed semmiből élése, furfangos észjárása, termete, hanyag eleganciával hordott rongyai — eleven képet ad a mű élvezéséhez. Partnerei: Szemes Mari, Rozi és Pongrácz Imre, Soma szerepében hasonlóan jó alakítást nyújtottak. Csuriné alakítóján, Fónay Mártán és a kertészt megformáló Horváth Józsefen is látszott, hogy játékos kedvvel, derűs szívvel, minden mesterkéltség, erőltetettség nélkül oldották meg a rájuk bízott szerepet. A színészeken valami olyasfélét lehetett felfedezni, mintha a bohókás történetet saját gyönyörűségükre adták volna elő. S ez a jókedv, — könnyen átragadt a nézőre is. A „Tűvétevők” és az „Énekes madár” mellé méltán sorakozik „Kakuk Marci szerencséje" is. A népi életképek megelevenítése a képernyőn, — igazán helyes kezdeményezés volt. Hogy mennyire, azt a már bemutatott néhány darab sikere bizonyítja. MÉRY ÉVA 1000 játékból választhat a JÁTÉKKIÁLLÍTÁSON Szekszárdon, a GARAY SZÁLLÓ nagytermében december 1-től 4-ig Tanácsadás, árubemutatás, sorsolás Tekintse meg! Belépés díjtalan ! Szeretettel várják a játékbolt dolgozói! (6)