Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 10. szám

5961 Jantier TL TOLNA MEGYEI NEPÚJSÁOs Magyar állatorvosok Mongóliában Beszélgetés az expedíció egyik résztvevőjével Öt hónapig Mongóliában tartóz­kodott a Kanacsi Állami Gazda­ság főállatorvosa, Debreceni Pál elvtárs. A november végén hazatért csoport megyénkben főállatorvo­­sával a nagy területű gazdaság egyik üzemegységében találkoz­tunk. Ellenőrző körútján járt ép­pen. Zengő orgánumú, jó megje­lenésű fiatalember az állatorvos. Mondják, hogy előnyére vált a fogyás. A Mongóliában töltött időszak alatt ugyanis 23 kilónyit fogyott, főként az első hónapban. A szélsőséges éghajlatra jellemző, hogy száraz, páratlan a levegő, nyáron a napsütésen plusz negy­venöt fok a meleg, míg árnyék­ban borzongani lehet. Éjszaka csak két fok meleg van, szeptem­berben pedig egyik napról a má­sikra beköszönt az ősz, mínusz 8 fok hideggel. Itthon, a meg­szokott környezetben ismét hí­zásnak indult. — Megragadnánk az alkalmat, hogy többet tudjunk meg mon­­góliai barátainkról — kezdjük a beszélgetést. Talán róluk a leg­felszínesebbek ismereteink a töb­bi baráti országhoz viszonyítva. Vagy tán nem így van? — kér­dezzük. — Mi ott tapasztaltuk, hogy mennyire édeskevés az, amit tu­dunk róluk. A felszínes és na­gyon hézagos ismeret többnyire féligazságokat rejt — kezdi Deb­receni elvtárs. — A lexikonból közismert, hogy Mongólia a világon az első helyen áll az egy főre jutó állatállomány terén. Milyen feladattal bízták meg a magyar állatorvosok expe­dícióját? Helyes-e ez az elneve­zés? — kérdezzük. — Náluk az állattenyésztés rendkívül jelentős, népgazdasági­lag is. A KGST keretében ehhez nyújtottunk mi segítséget. Meg­jegyzem még, hogy ritka náluk a népsűrűség. Olyannyira rit­ka, hogy nem minden négyzet­­kilométerre jut egy lakos. Kö­rülbelül hússzor olyan az állat­sűrűség, mint a lakosságé. Sok­féle, számunkra szokatlan sajá­tossággal ismerkedtünk meg. — Hat állatorvos és négy tech­nikus tartozott a mi expedíciónk­hoz. Mellesleg, ez a helyes elne­vezés. Állategészségügyi feladatot kaptunk. Vizsgálatokat és szűrést végeztünk az úgynevezett zoonó­­zisok — az emberre is átterjedő állatbetegségekről van szó — te­rén. Lengyel, szovjet, bolgár és népes szovjet csoport mellett, NDK-beli állatorvosok expedíció­ja is velünk egyidejűleg dolgozott náluk. Mi magyarok, Hentij me­gyében működtünk, melynek ön­­dör-ban a megyeszékhelye. Mun­katerületünkön hét szomonban — ottani termelőszövetkezet — volt. Hajnalban keltünk, későn fe­küdtünk. Két csoportban dolgoz­tunk. A bentiek laboratóriumi vizsgálatokat, mi pedig bőroltást és egyéb feladatot kaptunk me­lyet a terepen végeztük — mond­ja. — Mekkora jószágállományt szűrt át az első magyar állatorvosi­­ ex­pedíció és milyen állatféleségek­­nél? — Kétszázhatvan­h­atezer állatot, nem egészen öt hónap alatt. A juh volt a legtöbb. Kecskéket, teheneket, a Góbi-sivatag felső részén már kisebb számú lovat, mintegy ezer tevét és vakot vizs­gáltunk A nálunk ismeretlen vak­tehenek általában szarv nél­küliek, farkuk olyan mint a lóé, szőrzetük a kecskeszőrhöz hason­ló, súlyuk pedig 4—5 mázsányi. Állatorvosainkra munkanapon­ként és egyénenként 336 állat vizsgálata jutott átlagban. Ezzel a teljesítménnyel elsők lettünk az expedíciók között — feleli. — Nagy munkatempóval dol­gozhattak. Gondolom, hogy nagy tekintélyt vívtak ki ezzel a tel­jesítménnyel. Szereztek e baráto­kat Debreceni elvtárs? — Tán a világon náluk van a legtisztább szívű, legbarátságo­sabb nép. Jó érzéssel nyugtáz­ták hogy milyen sokat tudnak a mongolok a magyarokról. Ke­vésbé jó érzés konstatálni, hogy többet tudnak rólunk mint mi róluk. Jurtáikban mindenütt ott található az Orion B 134-es tí­pusú magyar telepes rádió. Itt mondanám el, hogy nem egyszerű sátor ez, mint itthon hisszük. A jurta a népi építészet sajátos tí­pusa, nemezborítás­ú, favázas, kör­alakú építmény. A hatméteres átmérőjű jurta ajtaja praktikus elrendezéssel a kelő nap felé néz. Ápolják a mongol—magyar rokonságot bizonyító hagyományo­kat. Híres ornitológusuk, Rincsen professzor több k­ötetetes művet szentelt ennek. Ebben a fő bizo­nyíték hogy a mai Kis-Kunság­ban született csecsemőkön is felismerhető a később eltűnő sö­tétbarna, úgynevezett mongol folt. Könnyen tanulható a mon­golok nyelve, sok a rokon szavuk. Ilyen például a közismert hurka. — A barátság meghitt élmé­nyed? (Folytatás a következő számunkban.) SOMI BEN JAMINNÉ A vízhordó teve a jurta mellett. Előtérben a bámész ap­róságok Szülőknek NEVELÉSRŐL Előadássorozat indul a szek­szárdi Garay János általános is­kolában a szülők számára. Az iskola Szülői Munkaközössége ál­tal rendezésre kerülő ismeretter­jesztés keretében a szocialista nevelést leginkább elősegítő elő­adások kaptak helyet. Január 13-án kerül sor az első előadásra, melynek keretében a „Korszerű világ — korszerű vi­lágnézet” címmel Németh Zoltán tanulmányi felügyelő ismerteti a téma alapvető kérdéseit. A ter­vek szerint január 13-tól már­cius 10-ig 6 előadást tartanak, neves előadók közreműködésével. Bíztatónak és érdekesnek ígérke­zik a helyes pályaválasztásról, a gyermek lelkivilágáról, a szocia­lista családról, valamint a gyer­mekek pihenéséről és szórakozá­sáról tartandó előadások. A prog­ram során pedagógiai tárgyú film bemutatására és megvitatá­sára is sor kerül. Az előadássorozat jelentősen elősegítheti a család és iskola kapcsolatának szorosabbá tételét, a szülői nevelés tervszerűbbé, tu­­datosabbá válását, valamint a pedagógusok és a családi otthon nevelési módszereinek fokozot­tabb összehangolását. Dicséretes az iskola Szülői Munkaközössé­gének kezdeményezése és törek­vései, 3x2 vagy 2x3 A közelmúltban szerkesztőségünk levelet kapott a dom­bóvári vasútállomás szakszervezeti bizottságának titkárától, Bódogh Mihálytól, amelyben az állomás dolgozóinak­ pana­szával foglalkozik. .. Miért nem vezetik be nálunk is a havi kétszeri ok­tatást úgy, ahogy azt tették a vonatkísérőknél. Az állomási dolgozóknak 3x2 óra a kötelezően előírt oktatás. Mivel a dol­gozók többsége vidékről jár be szolgálatba, ez azt jelenti, hogy havi három szabad napon fél-fél napok­at a szabad idejükből veszítenek el dolgozóink. Kérésünket, hogy havi két alkalommal 3 órás oktatások legyenek, eddig még nem teljesítették. Pedig szerintünk, dolgozóink részére lényeges könnyebbséget is jelentene, ha havonta csak két alkalom­mal kellene oktatásra járniuk..— írja levelében többek között az állomás szakszervezeti bizottságának titkára. A panasz — amelynek jogosságával mi magunk is egyetértünk —, nem új keletű, s annál is inkább jogosnak látszik, mivel a vonatkísérőknél már áttértek a dolgozók — de talán az oktató tisztek — számára is kedvezőbb, havi két alkalommal 3—3 órát tartó oktatásra. Vajon miért nem lehet mindezt megtenni az állomás dolgozóinak esetében is? Igaz, mint ahogy azt a Vasutas Szakszervezet megye­bizottságának titkára, Sólyom János mondta, 1968. január 1-től, az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésével pár­huzamosan, a vasútnál is új oktatási rendelet lép­ érvénybe. Ma még több elképzelés van a különböző szakszolgálati ágak rendszeres oktatási formáit illetően, de a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy bevezetik a havi egy alkalom­mal, egész nap tartó oktatási formát. S ez minden bizonnyal kedvező visszhangra talál majd a forgalmi szolgálati ághoz tartozó, állomási dolgozók körében i­s. És mi lesz addig? Úgy gondoljuk, az állomás vezetői, valamint a felsőbb szakvonali vezetés addig is talál megfelelő módot arra, hogy a panaszt orvosolja. Annál is inkább, mivel ezt kí­vánja mind a népgazdaság, mind pedig az egyén érdeke.­ ­SZIGETVÁRI Felsőnánán befejeződött a polgári védelmi oktatás Hétfőn este Felsőnánán befeje­ződött a lakosság tizenöt órás pol­gári védelmi oktatása, az utolsó csoport is megkapta a részvételt tanúsító kis lapocskákat. Mint Fazekas Antal tanácsel­nök elmondotta, a három évvel ezelőtt megkezdődött oktatás iránt igen nagy volt az érdeklődés. Az emberek megismerkedtek az eset­leges háború várható fejleményei­vel, a legfontosabb eszközeivel, az­­ ellenük való védekezés tudni­valóival. Különösen hasznos volt, hogy a balesetvédelem, az első­segélynyújtás olyan módszereivel, tudnivalóival is megismerkedtek,­­amelyeket a köznapi életben, munka köziben is alkalmazni le­het. Az oktatást nagyon sok szem­léltetőeszköz segítette, tette ért­hetőbbé a tudnivalókat. Az ered­ményes oktatásban nagy szerepük volt a jól felkészült előadóknak is, akiket sokszor az időjárás vi­szontagságai is próbára tettek. A községhez tartozó Nagytormáson decemberben megtartott oktatás­ra az előadóknak úttalan úton kellett kijutni, és többször meg­történt, hogy csak traktor tudta kiszállítani őket. Húsz éven á­t hirdettek pályá­zatokat. A zsűri ugyan díjazta a terveket, de mindenki érezte: senkinek sem sikerült tökélete­sen felújítani Prága déli részé­nek bombázás következtében tönkretett jellegzetes épület­ét, az Emauzy templomot Héjszerkezet és gót stílus Frantisek M. Cemy műépítész, minle méter magas, 40 cm széles, a XIV. századból származó korai két öblös egymást átszelő vitor­­gót stílusban épült templomra fára emlékeztető építményt java­fehér betonból készítendő har­­son­t. Először fordul elő a történelmi emlékekkel teli Prágában, hogy műemlék épületek felújításánál egy objektumon kapcsolják ös­sze a régi és mod­ern építészeti ele­meket. A Moldva folyó felett emelke­dő épületeket a XVII. században barokk stílusban átépítették. Ek­kor emelték a templom tornyait, amelyeket a múlt század végén új gótikus stílusban átépítettek. A háború alatt a templomban volt a Vöröskereszt gyógyszer­­raktára és az épületekre amerikai bombák estek. A kolostor ma a Tudományos Akadémia tanulmányi központja. A templomnak csak a tetejét ja­vították ki, de a toronycsonkkal a műépítészek­ húsz évig nem tudtak mit kezdeni. A mostani merész terv kapcsol­ja harmonikusan egyetlen egység­be az eredeti korai pót stílusban emelt épületet a legkorszerűbb építéstechnikával és anyaggal. A terv a templom tetejét terasszá alakítja át. A megoldás gót stí­lusból indul ki, de sziluettje sej­teti a barokk és az új gót stílusú átépítéseket is. A megoldás ere­deti és cseh. Az Emauzy templom tehát újjá­éled. Orgomahangversenyek szín­helye lesz. Bizonyára érdekelni fogja a Műépítészek Nemzetközi Kongresszusának résztvevőit is, akik 1967-ben Prágában találkoz­nak. . PETR POUSTKA F. M. Cerny műépítész a templom modelljével és a héjszerkezet egy részével.

Next