Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-04 / 182. szám
TOLNA MEGYEl VILÁG PHQKrAHill EGYESÖUEJEKI NÉPÚJSÁGA,MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 182. szám ÁRA: 60 FILLÉR Péntek, 1967. augusztus 4. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási és- tanácsok és tanácsi szervek gázvetési juttatást kell biztosítani valala közgidasági feladatairól. a felsőoktatási, központi művé A Minisztertanács csütörtökön A kormány megtárgyalta és szeti és népművelési intézméülést tartott. A külügyminiszter tudomásul vette a Magyar Honnyok létesítésére és fejlesztésére, előterjesztése alapján úgy hatá-védelmi Sportszövetség Országos a középfokú oktatásra, a gyemozott, hogy a kambodzsai kirá- Elnökségének azt a javaslatát, mek- és ifjúságvédelemre, valalyi kormány, felhívására kár- hogy a Magyar Honvédelmi mint az alsófokú oktatási intézmény nyilatkozatban válaszol. Sportszövetség jogutódaként megmenjek, továbbá a tanácsi nép. A Minisztertanács megtárgyal- alakul a Magyar Honvédelmi művelési és művészeti intézmény az országgyűlés legutóbbi ülés- Szövetség. A Minisztertanács nyéri fejlesztésének egy részére, szakán a képviselők felszólalása- köszönetét és elismerését fe- A művelődésügyi intézményekban elhangzott észrevételeket és jezte te az MHS szer működésére fordítható eszközök javaslatokat. Felhívta az illetékeiben dolgozó aktivistáknak fa- mértékének megállapításánál kés minisztereket és az országos rabságot nem ismerő, lelkes mun- alapvető követelmény a jelenlegi hatáskörű szervek vezetőit, hogy kéjükért, s felkéri őket, hogy a ellátás szintjének tartása a kivizsgálják meg a javaslatok meg- Magyar Honvédelmi Szövetség turális tervekben szereplő felvalósításának lehetőségét és te- ben folytassák tovább értékes vesztési célok és az anyagi eszgyék meg a szükséges intézke- tevékenységüket, közök összhangjának a biztosítléseket. A Szakszervezetek Országos ^sa. A művelődésügyi miniszter elő- Tanácsa Elnökségének javaslataterjesztésére a kormány határáza a kormány módosította a dőt- Továbbra is ingyenes maradatot hozott arra, miként alkalmazók társadalombiztosítási nyug fó tankönyvek és a tanszerek kihazzák az új gazdasági média díjára vonatkozó jogszabályok vételével) az általános iskolai, a nizmus elveit a művelődésügy te egyes rendelkezéseit, gyógypedagógiai, valamint a körén. Az építésügyi és városfejlesztésfokú oktatás, a szakmunkás A Minisztertanács tanácsszerzési miniszter beszámolt a szóképzés és a dolgozók általános wek osztályának vezetője, a pénz-ciális követelményeknek meg iskolai oktatása. Az alsó- és kőügyminiszter és az Országos nem felelő lakótelepek fokozatoszépfokú oktatásban — a szociális Tervhivatal elnöke együttes elő- felszámolására tett intézkedések- juttatások (diákotthon, tanulóterjesztése alapján a kormányról. A Minisztertanács a jelen- szoba, menza, napközi otthon, határozatokat hozott a tanácsok test tudomásul vette és az ilyen stb.) jelenlegi térítési szintjének végrehajtó bizottságai szakigaz- telepeken élő családok lakás- fenntartása mellett ■— biztosítani hatási szerveinek irányításáról, a helyzetének, élet- és munkakörei, hogy a szülők a térítési tanácsok gazdasági tevékenységörülményeinek további javítására anyagi helyzetükhöz mérten dífvel összefüggő hatósági jellegű határozatot hozott, ferenciáltabban fizessék. A felsőfeladatok jogszabályi rendezése A Minisztertanács ezután egyéb oktatásban a tandíjak, tanulmányi ösztöndíjak és szociális támogatások olyan új rendszerét kell kialakítani, amely jobban ösztönöz a tanulásra, amellett inkább figyelembe veszi a hallgatók szociális helyzetét. A társadalmi tanulmányi ösztöndíj — megfelelő ésszerűsítésekkel — továbbra is fennmarad. A művelődésügyi miniszter a kulturális területeken árhatósági rél, valamint a különböző szintű ügyeket tárgyalt. n új gazdasági mechanizmus elvei a művelődésügy terén pót kell létesíteni. Ennek egyik anyagi forrása a főleg szórakoztató jellegű kultúrtermékekre és szolgáltatásokra kivethető kulturális járulék. A kulturális alap rendeltetése a kultúrpolitikailag értékes művek létrehozásának, terjesztésének, népszerűsítésének, valamint a dolgozók műveltségét A művelődésügyi miniszternek szervek alá tartozó intézmények, növelő, szemléletét gazdagító a kormányülésen megtárgyalt vállalatok tekintetében reáliá- kulturális tevékenységnek az előterjesztése megállapította, hogy ralnak ösztönzése, a kulturális ágazatnak az okta- művelődésügy területén is a . . ., ... , ... táj-nevelést, a népművelést és a népgazdasági tervezés új rend- ^ kV. tul?!^ termékek szívoművészeti tevékenységeket fel- jének megfelelően kell a felada- ,T^.0lj?1<;bel~ az muve!°~ ölelő szakterületein az új gazda- tokat meghatározni és megvaló- S köthe^ bizonyos kultu’ sági mechanizmus módszereit a 8ításuk eszközeit biztosítani. k H sajátos feladatoknak megfele- r alis termékek előállítását, lően kell alkalmazni. A költség- A művelődésügyi célokat szol- Az új gazdaságirányítási rendvetési (oktatási népművelési) Sáló beruházásokat a tanácsok, a szerben is biztosítani kell az álintézmények irányítását __ a társadalmi és tömegszervezetek lami és társadalmi szervek, a népgazdaság tervezési és pénz- és a vállalatok — a központi vállalatok és a szövetkezetek ügyi rendszeréhez alkalmazkodó juttatásokon kívül — saját esz- anyagi hozzájárulását és közre-Va _ korszerűsíteni kell, a kül- köreikből, továbbá bankhitelek működését a kulturális feladatokturális vállalatok területén pc- ből fedezik. Központi költség megvalósításában, dig megfelelő reform végrehajtására van szükség. Az előterjesztés alapján hozott kormányhatározat a következő, főbb rendelkezéseket tartalmazza: A művelődésügyi miniszter, mint ágazati miniszter, kidolgozza a kultúrpolitikai célkitűzéseket, közreműködik a kultúrpolitika és a gazdaságpolitika összehangolásában. Külön jogszabályok alapján ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek az ágazati szakterületen működő, más A magyar kormány nyilatkozata Kambodzsa területi sérthetetlenségéről A Magyar Népköztársaság kambodzsai királyi tanács és nemmánya a nemzetközi béke és zetgyűlés felhívására 1964. jóbiztonság erősítését szem előtt mius 12-én közzétett nyilatkozatartva, nagyra értékeli a Kam tában is. Kodzsai Királyság következetes A Magyar Népköztársaság korjogkört gyakorol. Meghatározza semlegességi politikáját. A ma- mánga támogatja a Kambodzsa: a kulturális termékek és szolgálayar kormány teljes mértékben Királyságnak a délkelet-ázsiai tatások árképzésének alapelveit, egyetért a kambodzsai király népek tartós békéje és bizton szabályozza a hatósági árakat, a ság és a khmer nép erőfeszítésága megteremtésére irányuló többi árat pedig ellenőrzi, s mivel, hogy megvédi szuveréni törekvéseit, s a kambodzsai ki A kultúrpolitikai célkitűzések táját, függetlenségét és területirályi kormány felhívására való- megvalósításának elősegítésére a integritását az agresszív impe €zálva, kinyilatkoztatja: teljes művelődésügyi miniszter rendelrálista mesterkedésekkel szem- elismeri a kambodzsai kezése alatt álló kulturális alabon. Ez az állásfoglalás jutott rá * „ , . . .. . ................................fejezésre a magyar országgyűlés Királyság területi sérthetetlensé - külügyi bizottságának a kam- gét jelenlegi határain belül. Kormányhatározat a tanácsok és tanácsi szervek gazdasági feladatairól A különböző szintű tanácsok és tanácsi szervek gazdasági feladatairól szóló kormányhatározatnak a lakosságot érdeklő főbb előírásai a következők: A tanács mint testület a saját területére meghatározza a távlati és a középtávú gazdaságfejlesztési koncepciókat. Megvitatja és jóváhagyja a tanácsnak a lakosságot szolgáló gazdasági és ellátási terveit, ezeket összehangolja a népgazdasági igényekkel és lehetőségekkel, valamint a területén lévő, nem tanácsi irányítás alatt működő vállalatok és intézmények fejlesztésével. (Folytatás a 2. oldalán) Megjelent az új mezőgazdasági termelői árakról szóló utasítás A július 20-i kormányhatározat alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel közösen, együttes utasításban szabályozta az új mezőgazdasági termelői árakat. Az utasítás megjelent az Anyag- és Árhivatal, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hivatalos értesítőjében. A kormányhatározatnak megfelelően a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1968. évtől kezdődően átlag 8 százalékkal emelkedik. Ez kedvezőbb feltételeket teremt a mezőgazdasági üzemek önálló gazdálkodásához, a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséhez. Elősegíti a termelőszövetkezetekben a vállalatszerű gazdálkodás pénzügyi ellátását, tagjaik számára pedig, a termelés növelésével párhuzamosan, növekvő jövedelmet biztosít. A fokozott anyagi érdekeltség a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését is az eddiginél jobban ösztönzi. A mezőgazdasági áremelésből származó többletbevétel egy része közvetlenül növeli a parasztság személyi jövedelmét, illetőleg részesedését. A többletbevétel másik része biztosítja a szociális juttatások már elhatározott bővítését, lehetővé teszi a teljes körű amortizációs alapképzést, s azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél nagyobb mértékben saját eszközeikből finanszírozzák beruházásaikat. Általában fennmaradnak továbbra is az ipari eredetű mezőgazdasági termelőeszközök körében a kedvezményes árak, ugyanakkor azonban lesznek bizonyos korrekciók, áremelések egyes olyan iparcikkeknél és ipari eredetű szolgáltatásoknál, amelyek árarányai jelenleg számottevően eltérnek az általános értékviszonyoktól. Az új rendelkezés egyúttal módosítja az árrendszert, szűkíti a hatósági árszabályozás körét. A mezőgazdasági termelői árak növekedésével egyidőben növekszik a központi készletekből vásárolt takarmányfélék ára is, megváltoznak a keveréktakarmány-csere feltételei. Az új termelői árszabályozás egyúttal megváltoztatta a mezőgazdasági termelői árak érvényességi helyét is. Míg korábban rendszerint a felvásárlóhelyre beszállítva átadott árukra vonatkoztak az átvételi árak, az új árszabályozást — néhány kivételtől eltekintve — a mezőgazdasági termékek árát a termelő telepére vonatkoztatva állapítja meg. Amennyiben a termékek beszállítását a termelő végzi, külön fuvarköltség-térítést kap, ami az árutasításban meghirdetett emelésen felül további termelői bevételnövekedést jelent. Ami az új mezőgazdasági termelői árak érvénybe lépését illeti: a hízott sertés új felvásárlási ára 1967. október 1-től érvényes, a növénytermesztési termékek új árait azonban általában csak 1968. július 1- től, tehát az új gazdasági év terméséből származó árukra alkalmazzák első ízben. Egyéb termékek és élő állatok, valamint a takarmánygabonafélék és a sörárpa új termelői ára 1968. január 1-től érvényes. Eszerint a jelenlegi gazdasági évben a mezőgazdasági termékek, termények átvétele még a régi árakon bonyolódik. Hízott sertésnél az új felvásárlási árakat csak az 1967. október 1-ei vágómarhánál az 1968. január 1. utáni időpontra kötött szerződések alapján fizetik. A minőségi előírások módosítása anyagilag is érdekeltté teszi a termelőüzemeket a jobb minőségű termékek előállításában, minthogy az ilyen termékekért a felvásárló szervek külön felárat fizetnek. Ugyanakkor az előírtnál gyengébb minőségű termékek átvételénél a felvásárló vállalatok levonhatnak az alapárból. Új eleme az árrendszernek, hogy az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kap a különleges exportminőség fejében kifizetett felár. A tej felvásárlási áránál — a fizikai tisztaság szerinti megkülönböztetés révén — a termelőüzemek anyagilag érdekeltté válnak a tej megfelelő kezelésében, illetve a nagyüzemi szállításra való jó előkészítésében. Ezenkívül — a termelési költségek eltérésének megfelelően — a termelők a jövőben, a tejért a téli időszakban magasabb árat kapnak, mint nyáron. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a felvásárló szerveknek átadott egyes mezőgazdasági termékek után továbbra is nagyüzemi felárat kapnak. Az előírt feltételek szerint átadott, de a tagok háztáji gazdaságából származó mezőgazdasági termékekért ugyancsak nagyüzemi felár illeti meg a termelőszövetkezeteket, ha a tagokkal kötött megegyezés alapján saját nevükben kötnek szerződést a felvásárló szervekkel. A termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére nagyüzemi felár csupán a közös termelésből származó és közösen értékesített mezőgazdasági termékek után fizethető. A nagyüzemi felárak mértéke általában módosult: vágómarhánál az eddigi kilogrammonkénti 1 forintról 2 forintra, hízott sertésnél 2 forintról 3 forintra emelkedett A baromfifélék nagyüzemi felárát egységesen 2 forintban állapították meg kilogrammonként, a tojásnál viszont az eddigi darabonkénti 0,20 forintról 0,10 forintra (kilogrammonként 1,8 forintra) csökkent. A termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére kifizethető nagyüzemi felár, hízott sertésnél 2,50, vágóbaromfinál 1 forint. Az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának meghatározásánál néhány ingyenes, illetve kedvezményes juttatást megszüntettek. így például az új árrendszerben a cukorrépa-termelők nem részesülnek ingyenes takarmányjuttatásban, a melléktermékeket csak térítés ellenében kaphatják meg a cukorgyáraktól. Ugyancsak megszűnik a cukorrépamag kedvezményes juttatása a termelők részére. Ezek ellensúlyozásaként azonban a cukorrépa mázsánkénti felvásárlási árát, a kormány által meghatározott árszínvonal-emelésen felül, további 4 forinttal emelték. Az új árutasítás külön meghatározza, hogy az egyes mezőgazdasági termékekért a termelőket milyen mértékű takarmányvásárlási jogosultság illeti meg. E tekintetben a leglényegesebb változást az jelenti, hogy az élelmezési célra felvásárolt kenyérgabona minden mázsája után — a termékértékesítési szerződés megkötését követően, 1968. január 1-től folyamatosan — mázsánként 10 kilogramm korpát vásárolhatnak a termelők hatósági áron. Ugyanakkor megszűnik az egyéni termelők és a termelőszövetkezeti tagok tejkorpavásárlási jogosultsága, illetve a termelőszövetkezetek tejelőtehéntáp-vásárlási lehetősége, amely eddig az átadott tej után illette meg őket. (MTI)