Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-02 / 180. szám
>LilA MEGYEi m vüacraet BTAHat Bffkeannem NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 180. szám ÁRA: 60 FILLÉR Szerda, 1967. augusztus 2. Vietnam veled vagyunk ! Több mint százezer forint a hős vietnami népnek Szolidaritási nagygyűlés Dombóváront A MÁV dombóvári csomópont KISZ-fiataljainak kezdeményezésére — mint arról már hírt adtunk — a hős vietnami nép megsegítésére, keresetük 3 százalékát ajánlották fel a dolgozók. Tegnap a KISZ Központi Bizottság vietnami számlájára befizették a csomópont adományát, 102 840 forintot. Ebből az alkalomból a vasutas művelődési otthonban szolidaritási nagygyűlést rendeztek. A vietnami nép képviseletében megjelent Hoang Ha, a Dél-vietnami Felszabadítási Front budapesti irodájának sajtótitkára, valamint Nguyen Huo Sao, hazánkban tanuló vietnami fiatal. A vendégek délelőtt megismerkedtek a csomópont egyes főnökségeinek dolgozóival, így többek között ellátogattak az állomásra, a fatelítő üzemi vállalathoz, a gazdasági vasutak dombóvári főnökségére. Az üzemlátogatások rögtönzött röpgyűlésekké alakultak át, ahol a vietnami elvtársak néhány perces tájékoztatót tartottak népük hősi harcáról, életéről. Délután 4 órai kezdettel a vasutas művelődési otthonban szolidaritási nagygyűlést tartottak, amelyen több mint 300 vasutas jelent meg. Hadi László, a csomópont KISZ-bizottságának titkára nyitotta meg a szolidaritási nagygyűlést, majd Tóth Ferenc, a csomóponti pártbizottság titkára mondott beszédet. Elöljáróban arról szólt, hogy a világ békeszerető embereinek figyelme egyre inkább Vietnamra irányul. Az emberek százmilliói adóznak csodálattal egy kicsiny országnak, amelynek népe élethalálharcát vívja az imperialista agresszorokkal. Beszédének további részében többek között a következőket mondotta: — Ma már mindenki előtt egyértelműen világos, egyedül az amerikai imperializmus bűnös a vietnami helyzetért. Amerika már Genfben a megteremtett vietnami béke ellen tüntetett azzal, hogy az egyezményt nem írta alá. Ezzel elárulta, hogy tervszerűen felkészült a gyarmatosításra. Napjainkban már nyilvánvaló, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyre inkább magára marad és elszigetelődik vietnami politikája miatt, ugyanakkor a vietnami népnek egyre több támogatója, segítője lesz harcában. A magyar dolgozók is szinte nap mint nap politikai, erkölcsi és anyagi segítségnyújtással tesznek tanúbizonyságot a hős vietnami nép mellett. Mi, a dombóvári csomópont dolgozói, büszkék vagyunk arra, hogy az ország vasutasságának példát mutatva, csomópontunk KISZ-fiataljainak kezdeményezésére 102 840 forintot gyűjtöttünk össze, illetve fizettünk be a KISZ Központi Bizottságának vietnami csekkszámlájára. A magyar és a vietnami nép testvéri barátságát éltetve fejezte be ünnepi beszédét Tóth Ferenc. Ezután Hoang Ha, a DNFF budapesti irodájának sajótitkára szólt a szolidaritási gyűlés résztvevőihez. Elöljáróban köszönetet mondott a magyar népnek, a dombóvári vasutasoknak azért a hathatós segítségért, amelyet mindennapi harcukhoz adnak. Ezután részletesen beszélt arról a hősi helytállásról, amellyel Vietnam népe ellenáll az imperialista agressziónak. — Ma már egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az amerikai agresszió kudarcra van ítélve. A sorozatos légitámadások amelyek borzalmas pusztítást végeznek sem tudták megfékezni, megtörni népünk ellenállását. Az 1966—67-as télitavaszi harci eredményekből következik, hogy ezt a háborút az amerikai imperializmus csak elvesztheti. A mi harcunk igazságos harc és hiszünk abban, hogy végső győzelemre fog vezetni, — mondotta többek között. Beszédének végén ismételten megköszönte a dombóvári vasutasok segélynyújtását és eredményes munkát kívánva üdvözölte a csomópont valamennyi dolgozój árt. A befizetett összegről szóló emléklajtot Koritár Károly, a MÁV-gépállomás KISZ-titkára nyújtotta át a vietnami elvtársaknak. Időközben távirat érkezett a szolidaritási nagygyűlés résztvevőihez, a KPM I. vasúti főosztályától, amelyben a vasúti főosztály dolgozói a nagygyűlés résztvevőivel egyetemben biztosítják a szabadságáért harcoló vietnami népet, hogy a jövőben is segítik politikai, erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt Hadi László zárszava után a szolidaritási nagygyűlés résztvevői elénekelték az Internacio- SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Japán orvos az amerikaiak vietnami bűneiről Westmoreland tábornok, a Délitnamban állomásozó amerikai ipatok főparancsnoka hétfőn angol televíziónak adott nyiktozatában ismét arról beszélt, hy még több amerikai katonát is viinni Dél-Vietnamba. A tábornok szerint az Egyesült Lantok szénája nem áll rosszul, sőt már elegendő embere van Itomban ahhoz, hogy ne vetse el a háborút, mégis „úgy sem, további erősítésekre van ikség, hiszen hosszú utat kell még megtennünk” — mondotta. A hétfői napon nagyobb harci cselekmények nem voltak. Az AFP Hanoiból keltezett jelentésében Funazaki japán orvosnak, a VDK-ban vizsgálatot végzett négytagú japán bizottság vezetőjének nyilatkozatát ismerteti. Funazaki kijelentette, hogy az amerikaiak Észak-Vietnamban „rendszeres és előre megfontolt népirtást” hajtanak végre. A japán bizottság megállapította, hogy a duzzasztógátak lerombolása, a napalmbombák és a mérgező anyagok felhhasználása, a B—52-es bombázók bevetése egytől-egyig a vietnami nép irtását célozza. Taylor tábornok és Clark Clifford, Johnson elnök tanácsadója hétfőn Holyoake új-zélandi miniszterelnökkel folytatott eszmecserét. A tanácskozás színhelye, az új-zélandi parlament épülete előtt 1500 diák vonult fel, s tüntetett az Egyesült Államok vietnami agressziója miatt. A Reuter ENSZ-forrásokra hivatkozva közli, hogy U Thant főtitkár abbahagyta a vietnami béke megteremtésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseit, mert az Egyesült Államok folytatja a VDK bombázását. Amíg az amerikai légitámadások folytatódnak, addig U Thant szerint nem sokkal kecsegtetnek a Hanoi felé tett 1nai etpuhatoló tósok. 1 Francia és kanadai vélemények De Gaulle nyilatkozatáról Párizs (MTI). Yves Moreau írja az Humanité vezércikkében: Az a nyilatkozat, amelyet De Gaulle tábornok tett a minisztertanács ülésén, csakúgy, mint a kanadai útján elhangzott beszédei, két különböző természetű problémát vetnek fel. Az első a kanadai franciák sorsára vonatkozik. Az nehezen vitatható, hogy ez a nép kiáltó egyenlőtlenség áldozata. Moreau szerint, Pearson kanadai miniszterelnök kijelentésével ellentétben, nemcsak kulturális és nyelvi problémákról, hanem a kanadai franciák politikai és gazdasági helyzetéről is szó van, valamint arról, hogy távolról sem tartják tiszteletben a kanadai franciák elidegeníthetetlen jogait. Moreau ugyanakkor rámutat arra az ellentétre, amely a francia elnök most elfogadott álláspontja és a tengerentúli francia területek és megyék lakossága jogainak elismerésével szemben elfoglalt álláspontja között van. A fenntartások ellenére, amelyeket hangoztatni kell azzal a móddal szemben, ahogyan De Gaulle tábornok eljárt — szögezi le az Humanité — nem vegyítjük hangunkat a tiltakozásnak abba a hangorkánjába, amelyet Franciaországban az amerikai párt emberei szolgáltatnak Ezek a személyek, akik minden körülmények között és mindig védőügyvédei voltak az Egyesült Államok intervencióinak, a legutolsók, akik bárkinek is leckét adhatnak a be nem avatkozásról. De Gaulle tábornok a minisztertanács hosszúra nyúlt hétfői ülésén elhangzott nyilatkozatát a leghevesebben a Combat és az Aurore támadja. A Combat arra a következtetésre jut, nem szabad többé megengedni, hogy De Gaulle tábornok azt tegye, amit alkar. Akár tetszik, akár nem, most már nemcsak róla, hanem Franciaországról van szó — írja. — Aki Franciaországban a jövőre gondol, nem lehet szolidáris De Gaulle tábornokkal. Az Aurore azt kérdi, vajon mi alól akarja De Gaulle felszabadítani a kanadai franciákat és a tábornok szemére veti, hogy az algériai franciák érdekeinek védelmében nem járt el ugyanilyen határozottan, pedig azok „nem a brit korona, hanem a francia trikolor védelme alatt állottak”. Sokkal mérsékeltebben ugyan, de a Figaro is — amely politikai irányvonalában a kormánytöbbséghez tartozó független köztársaságiakhoz áll közel — bírálja az elnök nyilatkozatát. Elsősorban azt kifogásolja, hogy nem adott választ a Kanadában elhangzott kijelentésekkel kapcsolatosan felvetődött „mdértek”-re. A lap rámutat arra az ellentétre, amely egy ország belügyeibe való beavatkozás és aközött van, hogy mindenkinek önrendelkezési joga van és senki sem avatkozhat be mások belügyeibe. Ottawai kormánykörökben egyelőre nem kommentálják a francia minisztertanács állásfoglalását De Gaulle elnök kanadai útjával kapcsolatban. A Reuter-iroda jelentése szerint a párizsi nyilatkozatot Kanadában úgy fogják fel, hogy Franciaország nem támogat semmiféle „különleges politikai változást Francia-Kanadában, habár általában a változtatások pártján van”. Ottawai kormánykörökben elmondották, hogy a párizsi nyilatkozat egyik-másik része magyarázatra szorul. Diefenbaker volt miniszterelnök, a konzervatív ellenzék vezére, hétfőn este követelte, hogy a kormány tiltakozó jegyzékben ítélje el a párizsi nyilatkozatot. Ugyanakkor Daniel Johnson québeci miniszterelnök úgy vélte, hogy a közlemény utalása a „szabadságra” egyet jelent azzal a joggal, hogy Franciaország és a francia ajkú tartomány önálló kulturális megállapodásokat köthet. Washingtonra is átterjedtek a négertüntetések Washington (MTI). Hosszú évek óta első ízben, az amerikai „forró nyár” a többségében néger lakosságú szövetségi fővárost, Washingtont is hatalmába kerítette. A Reuter-iroda kedden reggel gyorshírben jelentette, hogy nem egészen két kilométernyire a Fehér Háztól, négerek és karhatalmi erők tűzharcot vívtak. Az amerikai elnök rezidenciájától északkeletre fekvő útkereszteződésnél a rendőrök fedezékbe menekültek. A város egy másik pontján a tűzriasztásra kivonuló rendőröket és tűzoltókat a néger tüntetők palackokkal és kövekkel verték vissza. Legalább 50 embert letartóztattak. Hét helyről jelentettek tüzet. Milwauke városában, ahol lezárták a repülőteret, elvágták a várost a külvilágtól és 24 órás kijárási tilalmat rendeltek el, kedden reggel megint lövöldözés volt a négernegyedben. A rendőrség szóvivője később azt állította hogy a Fehér Ház környékén nem volt tűzharc, „s a szemetesvödrökben robbanó petárdák hangját tévesztették össze puskaropogással”. Az elnöki rezidencia környékén három órán át tartottak a négertüntetések. A megmozdulásnak nagy létszámú rendőri erő és a hirtelen támadt zápor vetett véget. Kedden Milwaukee város polgármestere feloldotta az Egyesült Államok történetében példátlan 24 órás kijárási tilalmat, amely valóságos kísértetvárossá tette a zavargás dúlta helyet. Ezzel — mint a UPI írja — „a faji béke helyreállt”, de Wisconsin legnagyobb városát továbbra is 6700 rendőr és nemzeti gárdista ellenőrzi. A Milwaukee-i North Side, a néger gettó „robbanása” következtében két nap alatt három néger tüntető halt meg és több mint száz megsebesült. Miután a légkör enyhült a városba vezető országutakról is eltávolították a szögesdrót akadályokat: Milwaukee ismét járható az Egyesült Államok polgárai számára. flz olasz külügyminiszter javaslatai a genfi értekezleten Genf (MTI) Fanfani olasz külügyminiszter kedden előzetes bejelentés nélkül Genfbe érkezett és felszólalt a 17 hatalmi leszerelési értekezleten. Kijelentette, hogy kormánya „továbbra is teljes mértékben támogatja az atomsorompó-szerződés gondolatát, de gondot kell fordítani rá, hogy a szerződés ne akadályozza meg a különböző országokat az atomerő békés célú felhasználásában”. Fanfani azt indítványozta, hogy az atomhatalmak adjanak el le‘szállított áron hasadóanyagokat minden olyan országnak, amely lemond saját atomerejének kifejlesztéséről. Az ár egy részét az eladó atomhatalmak kapnák, a másik részével pedig az ENSZ fejlesztési alapjához lehetne hozzájárulni. Egy ilyen egyezménynek — Fanfani szerint — három előnyös következménye lenne: L Közvetve csökkentené az atomhatalmak rendelkezésére álló hasadóanyagok mennyiségét; 2. a fejlődő országok segítségére lenne és 3. elfogadhatóvá tenné az atomsorompó-szerződést az eddiginél több ország számára. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok az olcsóbb hasadóanyagot csak békés célokra használhatnák fel, mert az atomsorompóegyezmény nukleáris fegyver gyártását nem tenné számukra lehetővé. Amennyiben az értekezlet úgy határoz — folytatta Fanfani — a római kormány hivatalos dokumentumban is rögzítené az általa vázolt elgondolásokat, amelyek akár külön egyezmény formájában, akár pedig az atomsorompóegyezmény részeként megvitatásra kerülhetnének. Felszólalt az értekezlet keddi napján Josef Goldblatt lengyel delegátus is. Rámutatott: az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonságát semmiképpen sem veszélyeztetné, ha lemondanának a saját atomfegyver-kikísérletezéséről. Az atomfegyver beszerzése, vagy előállítása ugyanis valójában hátrányos lehet az adott ország biztonságára nézve — mondotta — minthogy egy potenciális atomtámadás célpontjává teszi és egyszersmind arra készteti szomszédait, hogy ők is atomfegyvert állítsanak elő.