Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

TOLNA MEGY­Elm wemsisuauLBB^SiBtBn N­ÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE­I TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 220. szám ARA: SO FILLER Vasárnap, 1967. szeptember 17. Péter János vezeti a magyar ENSZ-kü­ldöttséget A Magyar Népköztársaság El- ENSZ genfi irodája mellett él­nöki Tanácsa jóváhagyta az Lőrincz Tamás főosztályvezető. ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán A küldöttség tagjainak első és a­­résztvevő magyar küldöttség éso­­portja Péter János külügyminisz­­tre tételét. A küldöttség vezetője tér vezetésével szombaton reggel Péter János külügyminiszter, tag­ elutazott New York-ba. Búcsúzta­­tás: Mód Péter, a külügyminiszter tájukra a Ferihegyi repülőtéren első helyettese, Csatorday Károly megjelent Mód Péter a külügymi­­nagykövet, a Magyar Népközt Mi­­niszter első helyettese, Szilágyi saság állandó ENSZ-képviselője, külügyminiszterhelyettes, és Sebestyén Endre nagykövet, ha­ a Külügyminisztérum több eze­­rünk állandó képviselője' az fő munkatársa. (MTI) Minden rendelkezésre álló erőt az őszi szántás-vetésre, a veszteségmentes betakarításra A Mezőgazdasági és Élelmezés- leszedni és raktározni. A termelő­nek. A munkákra rendelkezésre ügyi Minisztériumban szombaton üzemeknek 30 millió tonna tér- áll több mint 70 000 traktor. Mészáros István a termésfelügye­­mény szállítására is fel kell ké- 65 000 pótkocsi, 72 000 tehergép­­leti osztály vezetője tájékoztatta szülniök. kocsi, 18 500 traktorvontatású, de­a sajtó képviselőit az őszi szántás­ A legutóbbi jelentések szerint a főgép. Nitrogén-műtrágyából vetés, betakarítás jelenlegi hely- mezőgazdasági üzemek eddig az 2 050 000 tonna az évi előirányzat, tetőről, feladatairól. Elmondotta, őszi vetőszántásnak körülbelül fő- ennek 94 százalékát — 1 930 000 hogy a most következő „őszi lét, ezen belül az állami gazdaság tonnát — október közepéig kiszál­­lunk a csúcsban” kereken 4 millió gok a kétharmadát végezték el. látják a termelő üzemekbe, hold­kapás- és egyéb növény­be­ A mélyszántással országosan 20, Ugyanerre az időszakra a foszfor­takarításával párhuzamosan 3,2 az állami gazdaságokban 25 szó­ műtrágyák 85, a káliműtrágyák ■ millió holdnyi őszi gabona, mag­­zalék körül tartanak. Az istálló­ 94 százalékát adják át a gazda­növény és takarmány, ezen belül trágyázás az évi előirányzat 75 tagoknak. Az üzemanyagtároló­ 2,2 millió hold kenyérgabona ta- százalékát, ezen belül az állami helyek bővítése lehetőséget ad a faj előkészítését és vetését, tavaszi gazdaságokban a 85 százalékát ér- megfelelő tartalékok képzésére, növények számára mintegy 4 mil- te el. Reális célként lehet kitűzni, a legutóbb lehullott bőséges h­ó holdnyi terület mélyszántását hogy a múlt évivel azonos terüle- csapadék az egész országban jó kell elvégezni. Ugyanakkor 350 jen október végéig mindenütt be- lehetőséget adott a talajmunkák ezer holdnyi szőlő vár szüretre, fejezzék a vetést, s a szőlőszüret meggyorsítására, a vetés jó elő-1,2 millió tonnányi gyümölcs- és kivételével a betakarítással készítésére. Azért is hasznos volt zöldségtermést kell minél előbb ugyancsak októberben végezze­ a csapadék, mert a már elvetett, *----------------------- . ■ -------------------------------------------------------- vagy a közeljövőben vetésre ke­rülő gabona- és takarmányfélék gyorsan és jól kikelhetnek. Jókor érkeztek az esők a cukorrépára is, máris 5,7 százalékos súlynö­vekedés mutatkozik. A legutóbbi hetekben megkez­dődött a kapások betakarítása. A burgonyatermő területnek 50 szá­zalékáról máris­­ betakarították a termést. A cukorrépaszedés a cu­korgyárakkal történt előzetes megállapodás szerint halad, s ed­dig az össz-termőterület 10—15 százalékáról szállították be a ré­pát. Silózással előbbre tartanak, mint a múlt év hasonló idősza­kában. Mivel a silókukoricák ter­mésátlagai általában alacsonyak, minden mellékterméket, hulladé­kot be kell silózniuk a gazdasá­goknak, hogy szilárd téli takar­mánybázist teremtsenek. A do­hány törésével a szabolcsi terü­leteken már 90 százaléknál tarta­nak, s a tavalyinál jobb termést takarítanak be. A rizs termésát­lagai, a száraz, meleg időjárás kö­vetkeztében, lényegesen javultak, a betakarítást megkezdték. Ugyan­csak hozzáfogtak a jó közepes al­matermés leszedéséhez. Szőlőből közepes termésre van kilátás. Az alföldi vidékeken megkezdték a korán érő borszőlő szedését. A must minősége álta­lában kielégítő. A szőlők egész­ségesek, számottevő rothadást még sehonnan nem jelentettek a gazdaságok. A jövő héten előre­láthatólag általánossá válik a ko­rán érő borszőlő szüretelése . (MTI) Ma zárja kapuit a mezőgazdasági kiállítás nosítani. (MTI) A 66. Országos Mezőgazdasági sokkal haladják túl az Országos Kiállítás és Vásár­­ vasárnap be- átlagokat. Mindebből az a követ­zárja kapuit. A zárás küszöbén kezik, hogy a mezőgazdasági ter­ek. Soós Gábor mezőgazdasági mesésben még sok a feltáratlan és élelmezésügyi miniszterhelyet­ tartalék. tes, a kiállítás főbizottságának Befejezésül a miniszterhelyet­­elnöke nyilatkozatot adott az tes hangsúlyozta, hogy a most MTI munkatársának: bezáruló és a következő kiállítás — Minden szerénytelenség­nél- közötti három évben a Bemula­kul elmondhatjuk, hogy az idei jó gazdaságok legjobbjai által mezőgazdasági kiállítás minden elért, kipróbált módszereket, eddiginél szélesebb körű, kulcu- eredm­ényeket­ kell majd által á­­rultabb és tanulságokban gazda­gabb volt — állapította meg elöljáróban. Egyik alapvető jel­lemvonása volt ennek a kiállí­tásnak, hogy immár az egész társadalmi közvélemény előtt bemutathatta a szocialista mező­­gazdaság kialakításában elért eredményeket, meggyőzően cá­folta a h­itetlenkedők korábbi baljós fenntartásait. — A tanulságok között érde­­­­mes külön kiemelni­ azt a tényt, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése csak akkor lehet iga­zán korszerű és hatékony, ha a termelő üzemeket kellően ellát­hatjuk gépekkel — folytatta, majd hangsúlyozta. . . — A legutóbbi kiállítás óta a mezőgazdaság egésze körülbelül 81 százalékos fejlődést ért el­ a termelésben. A bemutatókon résztvevő gazdaságok­­ termelési színvonala viszont 25—30 száza­lékkal magasabb a három év előttinél. A bemutatókon részt­vevő gazdaságok termelési ered Bérharcok az Egyesült Államokban Washington (MTI). Egy békés­ olyan megállapodás, amely eleget tető bizottság, amelyet a Fehér tesz a szakszervezetek követelő- Ház nevezett ki, és amelynek ve­­jének­ tetője Wayne Morse demokrata­párti szenátor, pénteken javasol- Pénteken eredménytelenül ért ta, hogy 137 000 vasúti munkás ^eget ^ ^® rr­ka^ auto‘pan /° d fizetését a következő két evben f$zok szakszervezete es a rora N­ százalékkal emeljék és a szak- Motor Company képviselőinek az munkások 20 százalékos órabér- KoUektv- szerződés k­ dónigoza­­emelést kapjanak - s aro1 folytatott tárgyalása. A meg­emelést kapjanak. beszélésekre egy héttel azután ké­ A javaslat, amelyet az öttagú vüit sor, hogy a Ford-művek bizottság egyhangúlag fogadott 160 000 dolgozója sztrájkba lépett, el, 30 nap múlva kötelező hatály- követelve a bérek emelését, a i •„ „„„í, „ munkafeltételek javítását és a val érvénybe lép, ha csak a va- dolgozók személyes panaszai vr­sutak tulajdonosai és a vasutas­ jóslását. A tárgyalásokat hétfőn menyei átlagosan 50—100 száza­­i szakszervezet között nem születik folytatják. Mennyibe kerül ? Ü­­­nnepi gyűléseken, érté­­­­kelések, felszólalások alkalmával gyakran és teljes joggal használjuk a mezőgaz­daságra vonatkoztatva, a „korszerűbb lett” kifejezést. Csakugyan ez lett. Sok tekintetben az anyagi és technikai bázis megteremtése, állandó fejlesztése tette az­zá, de ne álljunk meg itt, hanem folytassuk a gondolat­sort: az anyagi és a technikai bázis megteremtése, álland­ó fejlesztése ugyanis első he­lyen a párt által ösztönzött közgazdasági szemléletnek kö­szönhető. Ennek egyenes és hasznos következménye. Az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában a közgazdasá­gi szemlélet még inkább pol­gárjogot nyer, és a döntések meghozatalakor nélkülözhetet­len elemként fog jelentkezni. A mezőgazdaságban is kizá­rólag csak közgazdasági szem­lélettel boldogulhat az üzem vezetője. Régebben az átszervezést megelőző, majd az azt követő időszakban főleg az számított, hogy a tsz, vagy az állami gazdaság mennyit termel. To­vább nem mentünk. „A men­­nyiért termel?” kérdés már nem volt túlságosan érdekes. Holott a népgazdaság, a vi­lágméretű verseny, továbbá az üzem és a fogyasztó szem­pontjából a kettő egyformán fontos. A magyar mezőgaz­daság hőskorának veteránjai még emlékeznek rá, hogy ti­zenöt esztendővel ezelőtt akadt állami gazdaság, ahol egy tojás előállítási­­ költsége elérte a 80 forintot, vagy az egy kiló sertéshús a 240 fo­rintot. Akad még ma is né­hány termelőszövetkezet, ahol a takarmánypocsékolás, a gondozás elégtelensége, a szakszerűtlen tartási körül­mények sokasága hallatlanul megdrágítja a termelést. Tiszta ráfizetés, gyakran. Növeli a kiadásokat az idei­hez hasonló aszályos nyár is, de nem kizárólag a csapadék hiánya miatt, inkább az elég­telen üzemszervezés miatt. Az üzemgazdász katekizmu­sában ugyanis le van írva, betéve illik tudni: a gabona­betakarítást úgy szervezzem, hogy tarló néhány napnál tovább szárítatlanul, lezárat­lanul ne maradjon. Nem sok gazdaság dicsekedhet ezzel. S ha most nagyon költséges a talajelőkészítés, akkor ez leg­alább annyira írandó a ga­bonabetakarítás­­ komplex megszervezése hiányának a számlájára, mint az időjárás rovására. • A közgazdasági szemlélet, tömören szólva, megkívánja, hogy egyazon időpontban sokféle szemszög­ből, előrelátóan szervez­zen is intézkedjen a vezető. A lehetőségek felsorakoztatásá­val latolgassa a következmé­nyeket, s a­ lehetőségek közül finom érzékkel azokat alkal­mazza, amelyek a mennyisé­gek csorbulása nélkül csök­kentik az előállítás költségeit. H ha nem is tartunk még 11 ott, ahol tartani kelle­ne, mégis elmondhatjuk, hogy számos Tolna megyei mező­­gazdasági üzemben a közgaz­dasági szemlélet már érvé­nyesül. Nem is beszélhetnénk arról, hogy korszerűbb lett a mezőgazdaság, ha nem érvé­nyesülne. Ha hűségesek aka­runk lenni az események sor­rendjéhez, akkor nem feled­kezhetünk meg arról, hogy a „mennyibe kerül” nézőpont kialakításán első helyen a megyei m­ezőgazdasági veze­tők fáradoztak: Tolnai Fe­renc még mint a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, Vi­rág István a­­ megyei pártbi­zottság ak­kori titkára, Feny­vesi Ferenc, a megyei párt­­bizottság volt munkatársa, Szűcs Lajos a megyei tanács vb osztályvezetője, Máté Já­nos, a Statisztikai Hivatal ve­zetője, dr. Braun Mihály a megyei tanács vb csoport­­vezetője. Ösztönzést kaptak és kapnak az üzemek veze­tői a közgazdasági szemlélet befogadására, alkalmazására a megye tekintélyszámba me­nő tsz-elnökeitől és állami gazdasági igazgatóitól. Amikor Gregorits Jakab Dombóvárra, Palócz Tamás Pincehelyre a tsz élére került, attól kezdve egy egészen új termelési felfogás vált ural­kodóvá az üzemben. Báli Zoltán, a bátaszéki Búzaka­lász Tsz elnöke, soha egyet­len alkalmat nem mulaszt el annak igazolására, hogy a ná­luk bevezetett­­ ösztönző mód­szerek eredményeként hány forinttal, fillérrel csökkent a tej, a hús, a gabona előállí­tási költsége. S ennek is meg­van a maga hasznos, kisugár­zó hatása a többi üzemre M­a már egy olyan tár­ Lrr­saságban nem leh­et csak úgy általában beszélni a termelésről, amelyikben je­len van Hornok István, a fad­r­di Lenin Tsz elnöke, Berecz László, a Tamási Járási Párt­­bizottság titkára, Kolozs Ist­ván, a Tamási Járási Tanács VB mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezetője, Nagy János, az Állami Gazdaságok Országos Központja Tolna megyei Főosztálya vezetője, Szüllő Béla, a hőgyészi, Mo­hácsi Károly a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója. Törpévé zsugorodik és szó­hoz sem jut közöttük az a vezető, akinek fogalma sincs arról, hogy­ hány kilogramm abraktakarmány felhasználá­sával állítja elő a tsz, az ál­lami gazdaság az egy kilo­gramm sertéshúst, az egy ki­logramm baromfihúst, az egy liter tejet, stb. Szóval van egy tekintélyes mag, amely formáló erő abban, hogy még inkább uralkodóvá váljék megyénk mezőgazdaságában a közgazdasági szemlélet. Ma már nem ritka úgy be­nyitni valamelyik termelő­szövetkezet irodájába, hogy a „vezérkart” elmélyült szá­molgatás közepette találjuk. És a közvéleményt formáló tekintélyes maghoz tartoznak még a mezőgazdaságban mű­ködő számviteli szakemberek. Az aparhanti, a nagydorogi, a pálfai, a tolnai tsz főkönyve­lője, a kocsolai tsz üzemgaz­dásza, dehát közel sem teljes a felsorolás, mert a megye­­mezőgazdaságának nagy sze­rencséjére, sokan varfn­ak. Korszerűbb lett, szentigaz. De csak akkor beszélhe­tünk teljes és kizárólagos fordulatról, amikor majd va­lamennyi tsz-ben eljutnak odáig, hogy a „mennyibe ke­rül?” kérdés körül tervsze­­rűen vizsgálódnak. Ha nem­csak néhány növénynél, vagy termékféleségnél, hanem ki­vétel nélkül mindegyiknél felteszik a szinte sorsdöntő kérdést: Mennyibe kerül? Ahol ezt tudják, ott arra is­­ rákényszerülnek, aminek gyűjtőszóval további korsze­rűsítés­­ a neve.

Next