Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
TOLNA MEGYElm wemsisuauLBB^SiBtBn NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 220. szám ARA: SO FILLER Vasárnap, 1967. szeptember 17. Péter János vezeti a magyar ENSZ-küldöttséget A Magyar Népköztársaság El- ENSZ genfi irodája mellett élnöki Tanácsa jóváhagyta az Lőrincz Tamás főosztályvezető. ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán A küldöttség tagjainak első és arésztvevő magyar küldöttség ésoportja Péter János külügyminisztre tételét. A küldöttség vezetője tér vezetésével szombaton reggel Péter János külügyminiszter, tag elutazott New York-ba. Búcsúztatás: Mód Péter, a külügyminiszter tájukra a Ferihegyi repülőtéren első helyettese, Csatorday Károly megjelent Mód Péter a külügyminagykövet, a Magyar Népközt Miniszter első helyettese, Szilágyi saság állandó ENSZ-képviselője, külügyminiszterhelyettes, és Sebestyén Endre nagykövet, ha a Külügyminisztérum több ezerünk állandó képviselője' az fő munkatársa. (MTI) Minden rendelkezésre álló erőt az őszi szántás-vetésre, a veszteségmentes betakarításra A Mezőgazdasági és Élelmezés- leszedni és raktározni. A termelőnek. A munkákra rendelkezésre ügyi Minisztériumban szombaton üzemeknek 30 millió tonna tér- áll több mint 70 000 traktor. Mészáros István a termésfelügyemény szállítására is fel kell ké- 65 000 pótkocsi, 72 000 tehergépleti osztály vezetője tájékoztatta szülniök. kocsi, 18 500 traktorvontatású, dea sajtó képviselőit az őszi szántás A legutóbbi jelentések szerint a főgép. Nitrogén-műtrágyából vetés, betakarítás jelenlegi hely- mezőgazdasági üzemek eddig az 2 050 000 tonna az évi előirányzat, tetőről, feladatairól. Elmondotta, őszi vetőszántásnak körülbelül fő- ennek 94 százalékát — 1 930 000 hogy a most következő „őszi lét, ezen belül az állami gazdaság tonnát — október közepéig kiszállunk a csúcsban” kereken 4 millió gok a kétharmadát végezték el. látják a termelő üzemekbe, holdkapás- és egyéb növénybe A mélyszántással országosan 20, Ugyanerre az időszakra a foszfortakarításával párhuzamosan 3,2 az állami gazdaságokban 25 szó műtrágyák 85, a káliműtrágyák ■ millió holdnyi őszi gabona, magzalék körül tartanak. Az istálló 94 százalékát adják át a gazdanövény és takarmány, ezen belül trágyázás az évi előirányzat 75 tagoknak. Az üzemanyagtároló 2,2 millió hold kenyérgabona ta- százalékát, ezen belül az állami helyek bővítése lehetőséget ad a faj előkészítését és vetését, tavaszi gazdaságokban a 85 százalékát ér- megfelelő tartalékok képzésére, növények számára mintegy 4 mil- te el. Reális célként lehet kitűzni, a legutóbb lehullott bőséges hó holdnyi terület mélyszántását hogy a múlt évivel azonos terüle- csapadék az egész országban jó kell elvégezni. Ugyanakkor 350 jen október végéig mindenütt be- lehetőséget adott a talajmunkák ezer holdnyi szőlő vár szüretre, fejezzék a vetést, s a szőlőszüret meggyorsítására, a vetés jó elő-1,2 millió tonnányi gyümölcs- és kivételével a betakarítással készítésére. Azért is hasznos volt zöldségtermést kell minél előbb ugyancsak októberben végezze a csapadék, mert a már elvetett, *----------------------- . ■ -------------------------------------------------------- vagy a közeljövőben vetésre kerülő gabona- és takarmányfélék gyorsan és jól kikelhetnek. Jókor érkeztek az esők a cukorrépára is, máris 5,7 százalékos súlynövekedés mutatkozik. A legutóbbi hetekben megkezdődött a kapások betakarítása. A burgonyatermő területnek 50 százalékáról máris betakarították a termést. A cukorrépaszedés a cukorgyárakkal történt előzetes megállapodás szerint halad, s eddig az össz-termőterület 10—15 százalékáról szállították be a répát. Silózással előbbre tartanak, mint a múlt év hasonló időszakában. Mivel a silókukoricák termésátlagai általában alacsonyak, minden mellékterméket, hulladékot be kell silózniuk a gazdaságoknak, hogy szilárd téli takarmánybázist teremtsenek. A dohány törésével a szabolcsi területeken már 90 százaléknál tartanak, s a tavalyinál jobb termést takarítanak be. A rizs termésátlagai, a száraz, meleg időjárás következtében, lényegesen javultak, a betakarítást megkezdték. Ugyancsak hozzáfogtak a jó közepes almatermés leszedéséhez. Szőlőből közepes termésre van kilátás. Az alföldi vidékeken megkezdték a korán érő borszőlő szedését. A must minősége általában kielégítő. A szőlők egészségesek, számottevő rothadást még sehonnan nem jelentettek a gazdaságok. A jövő héten előreláthatólag általánossá válik a korán érő borszőlő szüretelése . (MTI) Ma zárja kapuit a mezőgazdasági kiállítás nosítani. (MTI) A 66. Országos Mezőgazdasági sokkal haladják túl az Országos Kiállítás és Vásár vasárnap be- átlagokat. Mindebből az a követzárja kapuit. A zárás küszöbén kezik, hogy a mezőgazdasági terek. Soós Gábor mezőgazdasági mesésben még sok a feltáratlan és élelmezésügyi miniszterhelyet tartalék. tes, a kiállítás főbizottságának Befejezésül a miniszterhelyetelnöke nyilatkozatot adott az tes hangsúlyozta, hogy a most MTI munkatársának: bezáruló és a következő kiállítás — Minden szerénytelenségnél- közötti három évben a Bemulakul elmondhatjuk, hogy az idei jó gazdaságok legjobbjai által mezőgazdasági kiállítás minden elért, kipróbált módszereket, eddiginél szélesebb körű, kulcu- eredményeket kell majd által árultabb és tanulságokban gazdagabb volt — állapította meg elöljáróban. Egyik alapvető jellemvonása volt ennek a kiállításnak, hogy immár az egész társadalmi közvélemény előtt bemutathatta a szocialista mezőgazdaság kialakításában elért eredményeket, meggyőzően cáfolta a hitetlenkedők korábbi baljós fenntartásait. — A tanulságok között érdemes külön kiemelni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése csak akkor lehet igazán korszerű és hatékony, ha a termelő üzemeket kellően elláthatjuk gépekkel — folytatta, majd hangsúlyozta. . . — A legutóbbi kiállítás óta a mezőgazdaság egésze körülbelül 81 százalékos fejlődést ért el a termelésben. A bemutatókon résztvevő gazdaságok termelési színvonala viszont 25—30 százalékkal magasabb a három év előttinél. A bemutatókon résztvevő gazdaságok termelési ered Bérharcok az Egyesült Államokban Washington (MTI). Egy békés olyan megállapodás, amely eleget tető bizottság, amelyet a Fehér tesz a szakszervezetek követelő- Ház nevezett ki, és amelynek vejének tetője Wayne Morse demokratapárti szenátor, pénteken javasol- Pénteken eredménytelenül ért ta, hogy 137 000 vasúti munkás ^eget ^ ^® rrka^ auto‘pan /° d fizetését a következő két evben f$zok szakszervezete es a rora N százalékkal emeljék és a szak- Motor Company képviselőinek az munkások 20 százalékos órabér- KoUektv- szerződés k dónigozaemelést kapjanak - s aro1 folytatott tárgyalása. A megemelést kapjanak. beszélésekre egy héttel azután ké A javaslat, amelyet az öttagú vüit sor, hogy a Ford-művek bizottság egyhangúlag fogadott 160 000 dolgozója sztrájkba lépett, el, 30 nap múlva kötelező hatály- követelve a bérek emelését, a i •„ „„„í, „ munkafeltételek javítását és a val érvénybe lép, ha csak a va- dolgozók személyes panaszai vrsutak tulajdonosai és a vasutas jóslását. A tárgyalásokat hétfőn menyei átlagosan 50—100 százai szakszervezet között nem születik folytatják. Mennyibe kerül ? Ünnepi gyűléseken, értékelések, felszólalások alkalmával gyakran és teljes joggal használjuk a mezőgazdaságra vonatkoztatva, a „korszerűbb lett” kifejezést. Csakugyan ez lett. Sok tekintetben az anyagi és technikai bázis megteremtése, állandó fejlesztése tette azzá, de ne álljunk meg itt, hanem folytassuk a gondolatsort: az anyagi és a technikai bázis megteremtése, állandó fejlesztése ugyanis első helyen a párt által ösztönzött közgazdasági szemléletnek köszönhető. Ennek egyenes és hasznos következménye. Az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában a közgazdasági szemlélet még inkább polgárjogot nyer, és a döntések meghozatalakor nélkülözhetetlen elemként fog jelentkezni. A mezőgazdaságban is kizárólag csak közgazdasági szemlélettel boldogulhat az üzem vezetője. Régebben az átszervezést megelőző, majd az azt követő időszakban főleg az számított, hogy a tsz, vagy az állami gazdaság mennyit termel. Tovább nem mentünk. „A mennyiért termel?” kérdés már nem volt túlságosan érdekes. Holott a népgazdaság, a világméretű verseny, továbbá az üzem és a fogyasztó szempontjából a kettő egyformán fontos. A magyar mezőgazdaság hőskorának veteránjai még emlékeznek rá, hogy tizenöt esztendővel ezelőtt akadt állami gazdaság, ahol egy tojás előállítási költsége elérte a 80 forintot, vagy az egy kiló sertéshús a 240 forintot. Akad még ma is néhány termelőszövetkezet, ahol a takarmánypocsékolás, a gondozás elégtelensége, a szakszerűtlen tartási körülmények sokasága hallatlanul megdrágítja a termelést. Tiszta ráfizetés, gyakran. Növeli a kiadásokat az ideihez hasonló aszályos nyár is, de nem kizárólag a csapadék hiánya miatt, inkább az elégtelen üzemszervezés miatt. Az üzemgazdász katekizmusában ugyanis le van írva, betéve illik tudni: a gabonabetakarítást úgy szervezzem, hogy tarló néhány napnál tovább szárítatlanul, lezáratlanul ne maradjon. Nem sok gazdaság dicsekedhet ezzel. S ha most nagyon költséges a talajelőkészítés, akkor ez legalább annyira írandó a gabonabetakarítás komplex megszervezése hiányának a számlájára, mint az időjárás rovására. • A közgazdasági szemlélet, tömören szólva, megkívánja, hogy egyazon időpontban sokféle szemszögből, előrelátóan szervezzen is intézkedjen a vezető. A lehetőségek felsorakoztatásával latolgassa a következményeket, s a lehetőségek közül finom érzékkel azokat alkalmazza, amelyek a mennyiségek csorbulása nélkül csökkentik az előállítás költségeit. H ha nem is tartunk még 11 ott, ahol tartani kellene, mégis elmondhatjuk, hogy számos Tolna megyei mezőgazdasági üzemben a közgazdasági szemlélet már érvényesül. Nem is beszélhetnénk arról, hogy korszerűbb lett a mezőgazdaság, ha nem érvényesülne. Ha hűségesek akarunk lenni az események sorrendjéhez, akkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a „mennyibe kerül” nézőpont kialakításán első helyen a megyei mezőgazdasági vezetők fáradoztak: Tolnai Ferenc még mint a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Virág István a megyei pártbizottság akkori titkára, Fenyvesi Ferenc, a megyei pártbizottság volt munkatársa, Szűcs Lajos a megyei tanács vb osztályvezetője, Máté János, a Statisztikai Hivatal vezetője, dr. Braun Mihály a megyei tanács vb csoportvezetője. Ösztönzést kaptak és kapnak az üzemek vezetői a közgazdasági szemlélet befogadására, alkalmazására a megye tekintélyszámba menő tsz-elnökeitől és állami gazdasági igazgatóitól. Amikor Gregorits Jakab Dombóvárra, Palócz Tamás Pincehelyre a tsz élére került, attól kezdve egy egészen új termelési felfogás vált uralkodóvá az üzemben. Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, soha egyetlen alkalmat nem mulaszt el annak igazolására, hogy a náluk bevezetett ösztönző módszerek eredményeként hány forinttal, fillérrel csökkent a tej, a hús, a gabona előállítási költsége. S ennek is megvan a maga hasznos, kisugárzó hatása a többi üzemre Ma már egy olyan tár Lrrsaságban nem lehet csak úgy általában beszélni a termelésről, amelyikben jelen van Hornok István, a fadrdi Lenin Tsz elnöke, Berecz László, a Tamási Járási Pártbizottság titkára, Kolozs István, a Tamási Járási Tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, Nagy János, az Állami Gazdaságok Országos Központja Tolna megyei Főosztálya vezetője, Szüllő Béla, a hőgyészi, Mohácsi Károly a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója. Törpévé zsugorodik és szóhoz sem jut közöttük az a vezető, akinek fogalma sincs arról, hogy hány kilogramm abraktakarmány felhasználásával állítja elő a tsz, az állami gazdaság az egy kilogramm sertéshúst, az egy kilogramm baromfihúst, az egy liter tejet, stb. Szóval van egy tekintélyes mag, amely formáló erő abban, hogy még inkább uralkodóvá váljék megyénk mezőgazdaságában a közgazdasági szemlélet. Ma már nem ritka úgy benyitni valamelyik termelőszövetkezet irodájába, hogy a „vezérkart” elmélyült számolgatás közepette találjuk. És a közvéleményt formáló tekintélyes maghoz tartoznak még a mezőgazdaságban működő számviteli szakemberek. Az aparhanti, a nagydorogi, a pálfai, a tolnai tsz főkönyvelője, a kocsolai tsz üzemgazdásza, dehát közel sem teljes a felsorolás, mert a megyemezőgazdaságának nagy szerencséjére, sokan varfnak. Korszerűbb lett, szentigaz. De csak akkor beszélhetünk teljes és kizárólagos fordulatról, amikor majd valamennyi tsz-ben eljutnak odáig, hogy a „mennyibe kerül?” kérdés körül tervszerűen vizsgálódnak. Ha nemcsak néhány növénynél, vagy termékféleségnél, hanem kivétel nélkül mindegyiknél felteszik a szinte sorsdöntő kérdést: Mennyibe kerül? Ahol ezt tudják, ott arra is rákényszerülnek, aminek gyűjtőszóval további korszerűsítés a neve.