Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

íJLin­v Sz J'j­etesd. pjoe~ ”1C a 7 >t*M . *GYEI'9 m -»MBBEWI&1 NEPI­JL/Ui A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 246. szám ARA: 80 FILLÉR Szombat, 1968. október 19. Két fontos törvényjavaslatot fogadott el az országgyűlés Véget ért a parlament ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kár­pát János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az or­szággyűlés vendégeként Budapes­ten tartózkodó uruguayi parla­menti küldöttség, Euis Bínom Perre, képviselőházi elnök veze­tésével. Az új vasúti törvénytervezet és a közlekedéspolitikai koncepció fölött nyitott vitában az első felszólaló dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter volt. Bevezetőben arról beszélt, hogy a közlekedéspolitikai koncepciók megvalósítása különösen nagy mértékben múlik a hazai gépipar felkészültségén és jövőbeni fej­lődésén. A közlekedési struktúra Világszerte tapasztalható fejlődé­sének irányát elemezve már évekkel ezelőtt elhatároztuk, ■— mondotta hogy a közúti közlekedési eszközök gyártását a többi gépipari ágazatnál gyorsab­ban fejlesztjük. Kidolgoztuk a fejlesztési programot, amelyet a kormány az idén központi prog­rammá nyilvánított Ez megte­remti a feltételeit annak, hogy a közúti szállítás tervei, a sze­mélygépkocsikat kivéve, zömé­ben hazai gyártási szállítóeszkö­zök felhasználásával, valósulja­nak meg. A miniszter részletesen taglal­ta a közúti járműgyártás köz­ponti fejlesztési programját En­nek megvalósítására az álló- és forgóeszközökkel együtt összesen 11,8 milliárd forintot fordítunk, a beruházási összegből 9,7 mil­liárd forintot központi forrásból fedeznek. Beszélt arról, hogy közúti jár­­műfejlesztési programunkat több­oldalúan segíti a szocialista or­szágok­ közötti munkamegosztás, majd végül a szállítás gépesíté­séről beszélt. Ezután dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisz­ter válaszolt a vitában elhang­zott felszólalásokra. Ismertette a törvényjavaslat egyes pontjai­nak módosítására tett indítvá­nyokat, s kifejtette a kormány­nak ezekre vonatkozó álláspont­ját .Részletesen kitért a meg­szűnő állomások problémájára, majd közölte: az illetékesek szá­molnak azzal, hogy hosszabb távlatban a személyszállítás több mint kétharmadát az autóbusz­közlekedés bonyolítja majd le, ezért mindent elkövetnek e fon­tos közlekedési ágazat fejleszté­sére. Foglalkozott a közúthálózat jelenlegi túlterheltségével, a gép­kocsik számának növekedésével, majd a darabáru-szállítással kapcsolatos észrevételekre vála­szolt. Végezetül bejelentette, hogy a vita során elhangzott észrevételeket a további munká­ban hasznosítják. Nemeslaki Tivadar a törvény­­javaslat előadója felszólalása után Kállai Gyula elnök részlete­sen ismertette a törvényjavaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, s ezekről az or­szággyűlés külön-külön szava­zott, s azokat egyhangúlag elfo­gadta. Ezután újabb szavazás követ­kezett: az országgyűlés a vas­­utakról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már meg­szavazott módosításokkal rész­leteiben is elfogadta. Az ország­­gyűlés határozatban mondta ki, hogy a magyar közlekedéspoliti­ka koncepcióját és a vitájában elhangzott felszólalásokra adott miniszteri választ jóváhagyólag tudomásul veszi. (Folytatás a 2. oldalon.) A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat A népi ellenőrzésről szóló — A törvényjavaslat a népi törvényjavaslatot dr. Dabrónaki ellenőrzés rendszerének legfon­ Gyiüa államtitkár, a Központi tosabb al pelvként tartja fénni Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­ke terjesztette az országgyűlés elé. Elmondotta, hogy 11 évvel ezelőtt hívta életre az ország­gyűlés a népi ellenőrzést, s az államszervezetben betöltött he­lyét, felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jel­lemzik, ugyanakkor egyre erő­teljesebben kidomborodik tár­sadalmunk népi jellege. Az el­telt, csaknem­ 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e ket­tős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Dr. Dabrónafci Gyula ezután így folytatta: — Az 1957. év 7. törvény ér­telmében a népi ellenőrzési bi­zottságok tagjait az arra illetékes államhatalmi szervek meghatáro­zatlan időtartamb­a választották. A jövőben — a törvényjavaslat sze­rint — a népi ellenőrzési bi­zottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanács­tagokkal azonos időtartamra, te­hát általában négy évre választ­ják. Az új szabályozás a koráb­binál jobban megfelel a szocia­lista demokratizmus követelmé­nyeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottsá­gok választott tagjai és tisztség­­viselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak.­­azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatá­sával, népi ellenőrökkel végzik. Ezután arról beszélt, hogy a törvényjavaslat a korábbi hatás­köri szabályokat csak a gazdaság­­irányítás új rendjéből adódó kö­vetelményeknek megfelelően mó­dosítja, a korábban rögzített ha­tásköri szabályok fő elveit érin­tetlenül hagyja. Egy arany- és egy ezüstérem öttusában Sok-sok izga­lommal kezdő­dött a csütörtöki nap. Az öttusa volt az első sportág, amely sok ezer embert vonzott ki a Campo MUitarra arra a verseny­­színhelyre, ahol egyszer már ta­lálkoztak a résztvevők a lovasver­senyen. Pontban 11 órakor a mexikói Tovar rajtolt elsőnek. A szintidő 14:15 perc volt. Ezért járt 1000 pont. Lednyev 11:04 órakor rajtolt, négy perccel ké­sőbb­ indult Móna Pista. Lednyev 14:51-et, Móna 1ä-116-ot futott. 11-23 órakor indult Onyiscsenko, nem­ sok­kal később Török. Onyiscsenkónak 14:45-öt, míg Töröknek 15:24-et mér­tek. Szapamisz indult Balczó előtt. Eléggé megviselten 14:27-et futott és 14:07-et mutatott az óramutató, ami­kor Balczó célba érkezett. Nem is ér­kezett, hanem valósággal belezuhant az orvosok karjába. Alig vették le szájáról az oxigénadagoló készüléket, ez volt az első kérdése: — Mi volt az eredmény? Amikor megtudta, hogy a csapat­bajnokság aranyérme már a magyar hármast illeti, megnyugodott. De még mindig nem ért véget a hihetetlenül izgalmas viadal. Most már mindenki Balczóért szurkolt. Sajnos a szerencse ezúttal sem sze­gődött a magyar sportolók mellé. Földi 40 dekás súlytöbbletével bukott el az utolsó pillanatban. Kulcsár Gergelyt az utolsó sorozatban dobta túl Luszier és Klmnunen. Ferm 14:25 perccel érkezett célba, s a következő pillanatban már sporttársai vállán ta­lálta magát. Visszahódította Svéd­országnak azt az aranyérmet, ame­lyet utoljára 1956-ban Hall nyakába akasztottak Melbourneben. Öttusa egyéniben olimpiai bajnok: Björn Ferm (Svédország) 4964 pont, 2. Balczó András (Magyarország) 4953, 3. Viktor Lednyev (Szovjetunió) 4795, 4. Kutschke (NDK) 4764, 5. öttusacsapatban olimpiai bajnok: Magyarország­ (Balczó András, Mó­­na István dr., Török Ferenc dr.) 14 325, 2. Szovjetunió (Lednyev, Onyiscsenko, Szaparnisz) 14 248, 3. Svédország (Ferm, Jacobsson, Lilien­­vall) 14 188, 4. Franciaország 13 289, 5. Egyesült Államok 13 280, 6. Finnor­szág 13 238. BALCZÓ HÓNA Onyiscsenko (Szovjetunió) )256­8. Guiguen (Franciaország) 4756, 7. Mo­­na dr. (Magyarország) 4714, ... 14. Török Ferenc dr. (Magyarország) 4551. TÖRÖK EZ TÖRTÉNT Miközben Vietnammal kapcso­latban továbbra is a legkülönbö­zőbb — és általában a választási manőverek kategóriájába sorolt — találgatások röppennek fel Amerika felől, nemcsak hazánkban, hanem világszerte tart a Vietnam­mal való szolidaritás hete. A bolgár főváros dolgozói nagygyűlésen fejezték ki elszánt­ságukat, hogy továbbra is segí­tik az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami hazafiakat. Finn­országban a közélet számos kivá­lósága üdvözölte a Helsinkibe érkezett vietnami békedelegáció­kat, amelyeket Karajalainen kül­ügyminiszter is fogadott. Párizs­ban a haladó szakszervezeti szö­vetség, a CGT országos irodája a szolidaritási hét keretében öt­venezer frankot juttatott el a harcoló Vietnam támogatására létesített segélyalaphoz. Érthető — állapítja meg a Ma­gyar Távirati Iroda moszkvai tu­dósítója, — hogy a szolidaritási hét keretében fokozott figyelem irányul arra az internacionalista segítségre, amelyet a szovjet nép nyújt Vietnamnak. Élelmiszerek, ruhák, szerszám- és mezőgazda­­sági gépek, gépkocsik és fűtő­­s­anyagok, gyógyszerek, tanköny­vek és nem utolsó sorban az ag­­resszorok elleni küzdelemhez közvetlenül szükséges­ eszközök — mindez jórészt szovjet hajó­kon jut el a VDK-ba. Guzsenko szovjet flottaügyi miniszterhelyet­tes elmondotta, hogy a szovjet kereskedelmi hajók , évente több százezer­­ tonna rakományt szál­lítanak szovjet kikötőkből a VDK-ba. Nagy érdeklődés közepette tar­tott sajtóértekezletet az NDK külügyminisztériumának szóvivő­je, aki — egyebek között — fi­gyelmeztette a nemzetközi­­ közvé­leményt arra, hogy Bonn nem hagyott fel a Nyugat-Berlin bekebelezésé­re irányuló kísérletekkel. A szóvivő a legérthetőbb érvek, a tények nyelvén beszélt. A jog­talan és provokatív magatartás példáiként említette meg a nyu­gatnémet parlament Nyugat-Ber­­linben tervezett ülését, valamint a kereszténydemokrata pártnak november elejére, a városba ös­­­szehívott kongresszusát. A szó­vivő nyilatkozatából kitűnt, hogy az NDK, amelynek létét a hiva­talos Bonn nem ismeri el, kény­telen lesz ellenintézkedésekkel is emlékeztetni a Kiesinger-kabi­­netet létére és szuverenitására. Zsivótzky a régen megérdemelt csúcson A csütörtöki atlétikai műsor ma­gyar szempontból legjelentősebb száma a kalapácsvetés döntője volt, 50 ezer néző volt szemtanúja annak a gigászi küzdelemnek, amelyet a már-már örökös trónkövetelőnek ti­tulált Zsivótzky Gyula és az olim­piai bajnoki címet védő Krim vívott (Folytatás a 2. oldalon)

Next