Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-22 / 274. szám
zc.ro. BLbivoz ,rr r 7 'í' Z'tGlOÍ iiŐŰ-J / 7 ^ Pacs_ir -4 W vj X-ifi l ‘pa Z <V-Oi onarö-0 o.c WWIEWUBW. EOlEStromi f NEPUSAB *A_ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 274. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1968. november 22. 99 Harcban diadalmaskodott az eszme 99 00 ° Ünnepi ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Fél évszázados ünnepét üli a magyar kommunista mozgalom, amely létrehozásakor bölcsőjében ringatta a néptömegek felszabadításának, szabad élete megteremtésének nemes eszméjét. Ezekben a napokban ünnepli a kommunisták nagy családja, a munkásosztály, a dolgozó magyar nép azt a pártot, amely történelmileg rövid idő alatt dús termést növelt a forradalmi csírából és a magyar néptömegeknek a hárommillió koldus országából jólétet teremtett. November 21-én, csütörtökön délelőtt Szekszárdon ünnepi összejövetelre gyülekeztek az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tagjai, hogy a választott testület méltóképpen emlékezzék meg a párt fél évszázados küzdelmeiről, a forradalmi harcokról és harcosokról. Az elnökségben a végrehajtó bizottság tagjai mellett helyet foglaltak a kommunista mozgalom Tolna megyei veteránjai, az illegális párt harcosai, akik részesei és tanúi a nehéz küzdelmeknek. Részt vett a pártbizottsági ülésen Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. Szimbolikus értelmet nyert az ünnepi ülés, amikor a harsonaszó közepette, csapatzászlóik alatt bevonuló, virággal kedveskedő új nemzedék — ifjúgárdisták és úttörők — nevében Szabó Géza, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a pártbizottsági ülés tagjait. Az elnöki megnyitót Báli Zoltán, a vb tagja tartotta. Ünnepi beszédet K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára mondott. Itt: „Itt vagyunk újra, hogy átadjuk nektek a halálba üldözöttek ezreinek üzenetét: Ne csüggedjetek! Az eszme él és győzni fog!” — Kegyetlen megpróbáltatások között kellett dolgozni a kommunistáknak. Jóformán nem volt olyan esztendeje a fasiszta diktatúrának, amikor a pártot ne érte volna súlyos veszteség. Jól jellemezte ezt az időszakot Gábor Andor. Ezt írta: „Mi sokszor botlunk és sokszor bukunk. A homlokunkat sokszor éri sár. És mégis, mind előbbre dongatunk: Nem! Minket nem lehet legyőzni már!” Kommunisták az antifasiszta harc élén Az antifasiszta és függetlenségi mozgalom, a Hitler-ellenes harc vezetői a kommunisták voltak, ők bontották ki a fegyveres antifasiszta nemzeti ellenállás lobogóját és megkezdték a magyar partizán mozgalom szervezését. A két világháború között Tolna megyében is több alkalommal tettek kísérletet a legjobbak arra, hogy megalakítsák az illegális kommunista sejteket. Az eddig feltárt levéltári adatok szerint a szervezkedések többsége a 30-as években történt. Ismerünk illegális kommunista szervezkedést Szekszárdon, Tamásiban, Ozorán, Pakson, Dombóváron, Medinán és Kölesden. A fasiszta államgépezet a megye illegális pártsejtjeire is lesújtott, brutálisan szétzúzta. Tagjait kegyetlenül megkínozták, börtönbe vetették, rövidebbhosszabb ideig fegyházbüntetéssel sújtották. S amikor 1941-ben a magyar fasiszták hadat üzentek a Szovjetuniónak, a forradalmárokat, a baloldali érzelmű embereket büntető osztagokba sorozták és kivitték a frontra. Többségük ott veszett a második világháború poklában. A párt harcainak történelmi visszapillantása során áttért ezután K. Papp József a felszabadulás és az azt követő időszak forradalmi eseményeire. — Szabadságunkat nem sikerült magunknak kivívni, a Szovjetuniótól kaptuk. De azok az áldozatok, amelyeket a magyar nép legjobbjai, élükön a kommunistákkal ezért a szabadságért hoztak, mégsem voltak hiábavalók. A felszabadulás után azonnal talpra tudott állni a kommunista párt és képes volt néhány hónap leforgása alatt a magyar társadalom, a kibontakozás döntő tényezőjévé válni. Ismereteink szerint Szekszárdon már 1944. december 6-án megalakult az első legális kommunista szervezet. 1945. végére minden községben élt már a kommunista szervezet, vagy csoport. 1946. októberében pedig már 148 pártszervezet működött Tolna megyében. Sokoldalúan taglalta a megyei első titkár az illegalitásból kilépő párt mozgósító, újjáépítő tevékenységét, gazdag programját, melyet fokozatosan és sikerrel megvalósított. K. Papp József ünnepi beszéde — A magyar munkásosztály már a múlt század hatvanas éveiben létrehozta első szervezeteit, előbb csak anyagi helyzetének javítása céljából. Ezt követően a tőkésekkel vívott osztályharc során politikai szervezetei és pártjai is kifejlődtek. 1918. november 24-én, ötven éve megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ezzel új fejezet kezdődött a magyar munkásmozgalom, az egész magyar nép történetében. Ezt követően az ünnepi szónok vázolta a KMP megalakulásának történelmi hátterét, a háborús pusztítások elviselhetetlen nehézségeit, a földesúri-tőkés uralkodó osztály politikai csődjét, és a népforradalmi változások utáni sóvár vágyát. A polgári demokratikus forradalmat tovább kellett fejleszteni. A kommunisták a szocialista köztársaság megteremtését tűzték ki célul. Helyesen ismerték fel, hogy Magyarországon a gazdasági és társadalmi fejlődés történelmileg megérett arra, hogy a szocializmus megvalósuljon. Győzelemre vitele megkövetelte az új forradalmi munkáspárt, a kommunista párt azonnali megteremtését. Megalakulása tehát a magyarországi osztályharc belső szükséglete és egyben az ország fejlődésének feltétele is volt — mondotta a megyei első titkár, majd szólt azokról, akik felismerték a reformizmussal való szakítás és a párt megalakításának szükségességét és létrehozták a forradalmai pártot. Legkiemelkedőbb vezetője a Moszkvából hazatért forradalmár, Kun Béla volt, aki a munkásmozgalom ügyének szentelte egész életét. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásával színtérre lépett az a párt, amely szerves része a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak és egyúttal a nemzet túlnyomó többségét alkotó dolgozó nép pártja. Több helyen, így megyénkben Dombóváron is folyt pártalakítási kísérlet. Sok helyen dolgoztak ott la a kommunisták, ahol a KMP helyi szervezetei nem alakultak meg. Ezek közé tartozott Szekszárd is. Részletesen ismertette K. Papp József a tömegek vágyát, akaratát — mind belpolitikájában, mind külpolitikájában — kifejező kommunista programot, mely a forradalmi változást sürgette. — Hiába próbálták a régi rend hívei megsemmisíteni a kommunista mozgalmat, hiába szabotála tanácshatalom vívmányainak méltatása után foglalkozott a kegyetlen fehérterror rémtetteivel. — Szekszárdon 1919. augusztus 10-én és 17-én kommunisták, bátor harcosok életét oltották ki. De nemcsak Szekszárdon, hanem Simontornyán, Tamásiban és Pakson, Dunaszentgyörgyön és Alsóleperden, s a megye más községeiben száznál több forradalmárt végeztek ki. Nevüket, történelmi tettüket mélységes tisztelettel és kegyelettel őrizzük. — Hiába verték le a Magyar Tanácsköztársaságot, hiábavalónak bizonyult az ellenforradalmi fehérterror, a kommunisták, a baloldali, a haladó erők üldözése, ha a nagyburzsoázia a termelést, hiába vezényelt ki a kormány fegyveres, büntető osztagokat a földfoglaló nincstelenek, szegényparasztok ellen, a demokratikus forradalom továbbfejlődött szocialista forradalommá. A magyar proletáriátus rálépett a kizsákmányolás megszüntetésének, a nemzet felvirágoztatásának, a nép felemelkedésének, a szocialista átalakulásnak az útjára, sokuk fizikai megsemmisítése, majd a fasiszta háború kísérlete, hogy véglegesen leszámoljon a magyar kommunista mozgalommal. Végleg eljegyezte magát a magyar munkásosztály, a nép legjobb fiai a kommunizmus, a szocializmus ügyével. A legkegyetlenebb üldözés, elnyomás közepette sem adták fel a harcot az új munkáshatalomért. Már 1919. decemberében megjelent Budapesten a KMP első röplapja, mely így mozgó Tisztelettel őrizzük mártírjaink emlékét Vezető párt lett az üldözöttek pártjából — A nemzeti újjászületésért a nagyobb sikerek elérését gáró «»,““• fsrrada,«,« «.<*. £* SSISSAA harcban diadalmaskodtak a elméleti és politikai hibákat kemarxizmus—leninizmus eszméit vetett el. Különösen mély megrendülést okozott a párttagság és a rendszer őszinte hívei között a szocialista törvényesség durva megsértése. A pártnak ez a válsága 1956-ban az osztály,összeütközések legélesebb formájához, fegyveres ellenforradalmi kísérlethez vezetett. Az ellenforradalom az első perctől kezdve a pusztítás, a rágalmazás, az erkölcsi megsemmisítés, majd a gyilkolás eszközéhez nyúlt. Az ellenforradalom leveréséért folyó küzdelemben szerveződött újjá a magyar kommunisták pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Vezetésével, a marxista elvekre épülő politika alapján felsorakozott forradalmi erők harca, a Szovjetunió internacionalista segítsége lehetővé tették, hogy szétverjük az ellenforradalmi erőket, megakadályozzuk a polgárháború kirobbanását és elejét vegyük népgazdaságunk elpusztításának (Folytatás a 2. oldalon.)