Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-23 / 168. szám
üe: Ifinin c fTfeAG FrOUGTERJAT EGYESülJET EB 1DEPUISAG I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 168. szám. ÁRA:80 FILLÉR Szerda, 1969. július 23. A Föld felé tart az Apollo-11 Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Visszaindult a Föld felé az Apollo—11 űrhajó. A sikeres Hold-expedíció két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin hétfőn, magyar idő szerint az esti órákban összekapcsolta holdkompját Michael Collins űrkabinjával, végrehajtotta a nagyszabású költözködést és a „kiszolgált” holdkompot sorsára hagyta. Az űrhajósok meglehetősen fáradtak, de érthető módon boldogok voltak a több mint egynapos expedíció után, amelyből mintegy 22 órát a Hold felszínén, s ebből két és fél órát űrkabinjukon kívül töltöttek, elsőnek az űrhajózás történetében. Az Apollo– 11 űrkabinjában ott van a két nagy tartály a Holdról vett kőzetmintákkal, valamint a napszél mérésére felhasznált alumíniumlap és sok olyan emléktárgy, amit a ,,Sas” személyzete magával vitt a Holdra, de visszahoz a Földre. Az átköltözés és a holdkomp eltávolítása közben az űrkabin változatlanul mintegy 110 kilométeres magasságban keringett az égitest felszíne felett. A visszatéréshez szükséges sebességet a fő hajtómű üzembe helyezésével adták meg, magyar idő szerint röviddel reggel hat óra előtt, amikor az Apollo—11 a Hold túlsó oldalán haladt. A földi megfigyelő központ, rádiókapcsolat híján csak mintegy tíz perccel később tudta megerősíteni, hogy ez az utolsó kritikus manőver is rendben ment végbe és az első Hold-expedíció tagjai visszaindultak a Föld felé. A most következő mintegy két és fél napos utazás során az űrhajósok szükség esetén végrehajtják a pálya módosítását. A visszatérés magyar idő szerint csütörtökön a délutáni órákban lesz, amikor az Apollo–11 leszáll a Csendesóceánra, a Hawaii-szigetektől mintegy kétezer kilométerre, ahol már készenlétben áll a mentőflotta, élén a Homet repülőgép-anyahajóval. Az űrhajósok megpróbáltatása még ekkor sem ér véget: hosszabb időre egészségügyi zárlat alá kerülnek, nehogy az emberiség számára ismeretlen kórokozókat hurcoljanak a Holdról a Földre. A zárlat már a leszállás pillanatában megkezdődik és a három űrhajóst a földi emberek már csak a különleges biológiai védőruhában láthatják viszont. Az út során még láthatók lesznek „természetes valójukban” is: kedden és szerdán tv-közvetítést adnak útjukról. Még előzőleg, a dokkolásnál volt bizonyos probléma. Bár a houstoni irányító központ nem szolgált részletes magyarázattal, az űrpilóták lehallgatott beszélgetéséből arra lehet következtetni, hogy a dokkolás nem elég „finoman” történt s a két jármű az összekapcsolásnál keményen ütközött egymásnak. Collins, s az űrkabin pilótája „furcsa remegést" jelentett és később, amikor Armstrong és Aldrin az összekötő alagúton mászott át, annak fialán hajszálrepedéseket fedezett fel. Ez azonban nem jelentett veszélyt, sőt az űrpilóták hamar végeztek a költözködéssel és jóval a tervezett idő előtt bocsátották útjára a kiszolgált holdkompot. A Föld felé vezető útra a hajtóművet Collins robot berendezések segítségével helyezte üzembe, röviddel magyar idő szerint reggel hat óra előtt Hat óra után néhány perccel, amikor az űrhajó kibukkant a Hold mögül, előbb a telemetrikus berendezések adatait lehetett venni, majd az űrhajósok szóban is jelentkeztek. Az Apollo—II amerikai űrhajó kedden reggel rátért a Föld felé vezető pályájára. Az űrhajó legénysége a Hold túlsó oldalán budapesti időszámítás szerint 5.56 órakor működésbe hozta a hajtóművet, amely két perc 28 másodpercig érgett Ezzel az Apollo—11 megkapta a Hold vonzási körének elhagyásához szükséges sebességet. Nyolc perc múlva, 6.04 órakor az űrhajó előbukkant az égitest túlsó oldala mögül. A legénység ekkor közölte a földi ellenőrző központtal, hogy a manővert sikerrel végrehajtották. 6.30 órakor az Apollo—11 375 155 km távolságra volt a Földtől. Az Apollo—11 kedden, magyar idő szerint 13.30 órakor, zavartalanul száguldott célja, a Csendes-óceán felé és 38 000 kilométernyire távolodott el az égitesttől. Az űrhajó sebessége — mint a houstoni űrközponttal közölték — óránként 4608 kilométer volt. Az időjárási viszonyokat a Csendesóceánnak a leszállásra kijelölt körzetében „elfogadhatónak”, közölték Houstonban. Átmeneti felhősödést, keleti szelet, egyméteres hullámokat jósolnak. A Luna–15 szovjet automatikus űrállomás július 21-én este a megadott térségben elérte a Hold felszínét. A térkép a Holdat ábrázol 'a s megjelöli azt a helyet, ahol az űrállomás leszállt. 800 km-re ettől a helytől, a Nyugalom tengerén megjelölték azt a helyet is, ahol az Apollo–11 űrhajósai tartózkodtak. Hősi magatartásáért Életmentő emlékérem A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Szakál Imrének életmentés során tanúsított hősi magatartásáért Életmentő Emlékérem kitüntető jelvényt adományozza. Budapest, 1969. év július hó 7. nap. Fock Jenő a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke A kitüntetést, annak viselésére jogosító oklevelet és a vele járó pénzjutalmat tegnap délelőtt vette át Szakál Imre, a Tolna megyei Tanács VB elnökhelyettesétől dr. Vígh Dezsőtől. Az emlékérem átadása alkalmából tartott bensőséges hangulatú ünnepségen részt vett Varga Sándor, rendőr alezredes. Szakál Imre, a Tolna megyei Víz- és Csatonamű Vállalat technikusa saját életét veszélyeztetve mentette meg Albert István 13 éves bátaszéki tanuló életét május 15-én, délután. Ezen a napon munkája Bátaszékre szólította Szakál Imrét. A bátaszéki vasútállomás északi rakodóvágányánál kellett vesztegelnie egészen a délutáni órákig. Négy óra felé két gyerek szaladt a vágányokhoz. Egy idősebb munkás segítségét kérték fuldokló társuk megmentéséhez. Szakál Imre azt sem tudta, hogy a közelben víz van. De töprengés helyett azonnal futni kezdett, arra, amerről a gyerekek érkeztek. A Gauzer-féle gödörben 3—4 méter mély vízben, a parttól úgy 40 méterre volt Albert István, ahogy az az életmentést követően a helyszíni szemlén kiderült. A kisfiú nem tud semmit arról, hogy hogyan vonszolták a partra, mert elsősegélynyújtásban részesítés közben, 5—6 perc elteltével tért csak magához. Amikor Szakái Imre partra ért az átélt gyerekkel, már visszafutottak a megriadt játszótársak is, s néhány, a közelben tartózkodó felnőtt is odaért. Szakái Imrének önfeláldozó magatartásáért, egy élet megmentéséért mondott köszönetet a kormány e kitüntetés átadásával. Készülődés a 7. magyar békekongresszusra összehívták a 7. magyar békekongresszust. Az eseményre október 4-én és 5-én kerül sor a Parlamentben. Ez volt a legfontosabb bejelentés az Országos Béketanács kedden tartott elnökségi ülésén. Pethő Tibor, az OBT alelnöke beszédében áttekintést adott a nemzetközi politikai élet aktuális kérdéseiről. Szólt egyebek között a genfi egyezmények aláírásának 15. évfordulójával kapcsolatos külföldi és hazai megemlékezésekről. Dr. Réczei László professzor, a béketanács alelnöke tájékoztatta az ülés résztvevőit a közelmúltban megrendezett berlini béke-világtalálkozó munkájáról, a magyar delegáció aktív részvételéről. Minden korábbi ilyen rendezvénynél nagyobb szabású volt a mostani világtalálkozó. 101 országból érkeztek a küldöttek, több mint 1200-an, 321 nemzeti békemozgalomnak és 55 nemzetközi szervezetnek a képviseletében. A tanácskozás második napirendi témája a hazai békemozgalomnak a következő hónapokra szóló munkaprogramja volt. A teendők homlokterében továbbra is a vietnami kérdés áll, nevezetesen az, hogy fokozódó aktivitással juttassuk kifejezésre szolidaritásunkat a vietnami nép iránt. Az idén várható mozgalmi események közül a legkiemelkedőbb jelentőségű a 7. magyar békekongresszus. Az előzetes tervek szerint körülbelül 600 résztvevője lesz majd a kongresszusnak: 190- en Budapestről, 330-an vidékről. Velük együtt bekapcsolódnak a kongresszus munkájába a társadalmi és politikai élet vezető személyiségei. Manolisz üzenete a A görög katonai junta fogságában sínylődő Manolisz Glezosz, a görög nép nemzeti Glezosz börtönből hőse arra szólította fel a volt ellenállási harcosokat és a demokratikus gondolkodású emberiséget, hogy vessék latba minden erejüket a görögországi demokrácia helyreállításáért Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) által Bécsben közzé tett felhívást a Leroszszigetén elterülő partheni koncentrációs táborból csempészték ki. Manolisz Glezosz üzenetében többek között ezt írja: A hellének földjén ma a vandálok törvényei érvényesülnek. Sok ezer állampolgárt helyeztek rendőrségi felügyelet alá, kétezren sínylődnek koncentrációs táborokban, állandó gyötrelmeknek kitéve. Mi valamennyien, akik a demokrácia és a humanizmus híveinek valljuk magunkat, bizonytalanságban, a végtelen fogság rémétől fenyegetve élünk”. Manolisz Glezosz végül ezt írja: „Mi, európaiak nem hagyhatjuk, hogy a fasizmus Európát koncentrációs táborrá változtassa. Felemeljük ezért szavunkat, felhívást intézünk hozzátok. Most és ma a hellenizmus védelmére kelni és érte kiállni nemcsak annyit tesz, hogy megvédjük a görög demokráciát, hanem azt is jelenti, hogy az egész emberiséget megoltalmazzuk az erőszaktól és a háborútól.”