Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

üe: Ifinin c fTfeAG FrOUGTERJAT EGYE­Sül­JET EB­ 1DEPUISAG I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 168. szám. ÁRA:80 FILLÉR Szerda, 1969. július 23. A Föld felé tart az Apollo-11 Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Visszaindult a Föld felé­ az Apollo—11 űrhajó. A sikeres Hold-expedíció két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin hétfőn, magyar idő szerint az esti órákban össze­kapcsolta holdkompját Michael Collins űrkabinjával, végre­hajtotta a nagyszabású köl­tözködést és a „kiszolgált” holdkompot sorsára hagyta. Az űrhajósok meglehetősen fáradtak, de érthető módon boldogok voltak a több mint egynapos expedíció után, amelyből mintegy 22 órát a Hold felszínén, s ebből két és­ fél órát űrkabinjukon kívül töltöttek, elsőnek az űrhajó­zás történetében. Az Apollo– 11 űrkabinjában ott van a két nagy tartály a Holdról vett kőzetmintákkal, valamint a napszél mérésére felhasznált alumíniumlap és sok olyan emléktárgy, amit a ,,Sas” sze­mélyzete magával vitt a Hold­ra, de visszahoz a Földre. Az átköltözés és a holdkomp eltávolítása közben az űrkabin változatlanul mintegy 110 ki­lométeres magasságban kerin­gett az égitest felszíne felett. A visszatéréshez szükséges se­bességet a fő hajtómű üzembe helyezésével adták meg, ma­gyar idő szerint röviddel reg­gel hat óra előtt, amikor az Apollo—11 a Hold túlsó olda­lán haladt. A földi megfigyelő központ, rádiókapcsolat híján csak mintegy tíz perccel ké­sőbb tudta megerősíteni, hogy ez az utolsó kritikus manőver is rendben ment végbe és az első Hold-expedíció tagjai visszaindultak a Föld felé. A most következő mintegy két és fél napos utazás során az űrhajósok szükség esetén végrehajtják a pálya módosí­tását. A visszatérés magyar idő szerint csütörtökön a dél­utáni órákban lesz, amikor az Apollo–11 leszáll a Csendes­óceánra, a Hawaii-szigetektől mintegy kétezer kilométerre, ahol már készenlétben áll a mentőflotta, élén a Homet re­­pülőgép-anyahajóval. Az űr­hajósok megpróbáltatása még ekkor sem ér véget: hosszabb időre egészségügyi zárlat alá kerülnek, nehogy az emberi­ség számára ismeretlen kór­okozókat hurcoljanak a Hold­ról a Földre. A zárlat már a leszállás pillanatában meg­kezdődik és a három űrhajóst a földi emberek már csak a különleges biológiai védőruhá­ban láthatják viszont. Az út során még láthatók lesznek „természetes valójukban” is: kedden és szerdán tv-közvetí­­tést adnak útjukról. Még előzőleg, a dokkolásnál volt bizonyos probléma. Bár a houstoni irányító központ nem szolgált részletes magya­rázattal, az űrpilóták lehall­gatott beszélgetéséből arra le­het következtetni, hogy a dok­­kolás nem elég „finoman” tör­tént s a két jármű az össze­kapcsolásnál keményen ütkö­zött egymásnak. Collins, s az űrkabin pilótája „furcsa re­megést" jelentett és később, amikor Armstrong és Aldrin az összekötő alagúton mászott át, annak fialán hajszálrepe­déseket fedezett fel. Ez azon­ban nem jelentett veszélyt, sőt az űrpilóták hamar vé­geztek a költözködéssel és jó­val a tervezett idő előtt bo­csátották útjára a kiszolgált holdkompot. A Föld felé vezető útra a hajtóművet Collins robot be­rendezések segítségével he­lyezte üzembe, röviddel ma­gyar idő szerint reggel hat óra előtt Hat óra után néhány perccel, amikor az űrhajó ki­bukkant a Hold mögül, előbb a telemetrikus berendezések adatait lehetett venni, majd az űrhajósok szóban is jelent­keztek. Az Apollo—II amerikai űr­­hajó kedden reggel rátért a Föld felé vezető pályájára. Az űrhajó legénysége a Hold túl­só oldalán budapesti időszá­mítás szerint 5.56 órakor mű­ködésbe hozta a hajtóművet, amely két perc 28 másodper­cig érgett Ezzel az Apollo—11 megkapta a Hold vonzási kö­rének elhagyásához szükséges sebességet. Nyolc perc múlva, 6.04 órakor az űrhajó előbuk­kant az égitest túlsó oldala mögül. A legénység ekkor kö­zölte a földi ellenőrző köz­ponttal, hogy a manővert si­kerrel végrehajtották. 6.30 órakor az Apollo—11 375 155 km távolságra volt a Földtől. Az Apollo—11 kedden, ma­gyar idő szerint 13.30 órakor, zavartalanul száguldott célja, a Csendes-óceán felé és 38 000 kilométernyire távolodott el az égitesttől. Az űrhajó sebessé­ge — mint a houstoni űrköz­ponttal közölték — óránként 4608 kilométer volt. Az idő­járási viszonyokat a Csendes­óceánnak a leszállásra kije­lölt körzetében „elfogadható­nak”, közölték Houstonban. Átmeneti felhősödést, keleti szelet, egyméteres hullámokat jósolnak. A Luna–15 szovjet automatikus űrállomás július 21-én es­te a megadott térségben elérte a Hold felszínét. A térkép a­ Holdat ábrázol 'a s megjelöli azt a helyet, ahol az űrállo­más leszállt. 800 km-re ettől a helytől, a Nyugalom ten­gerén megjelölték azt a helyet is, ahol az Apollo–11 űr­hajósai tartózkodtak. Hősi magatartásáért Életmentő emlékérem A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Szakál Imrének életmentés során tanúsított hősi magatartásáért Életmentő Emlékérem kitüntető jelvényt adományozza. Budapest, 1969. év július hó 7. nap. Fock Jenő a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke A kitüntetést, annak viselé­sére jogosító oklevelet és a vele járó pénzjutalmat tegnap délelőtt vette át Szakál Imre, a Tolna megyei Tanács VB elnökhelyettesétől dr. Vígh De­zsőtől. Az emlékérem átadása alkalmából tartott bensőséges hangulatú ünnepségen részt vett Varga Sándor, rendőr al­ezredes.­­ Szakál Imre, a Tolna megyei Víz- és Csatonamű Vállalat technikusa saját életét veszé­lyeztetve mentette meg Albert István 13 éves bátaszéki ta­nuló életét május 15-én, dél­után. Ezen a napon munkája Bá­­taszékre szólította Szakál Im­rét. A bátaszéki vasútállomás északi rakodóvágányánál kel­lett vesztegelnie egészen a dél­utáni órákig. Négy óra felé két gyerek szaladt a vágá­nyokhoz. Egy idősebb munkás segítségét kérték fuldokló tár­suk megmentéséhez. Szakál Imre azt sem tudta, hogy a közelben víz van. De töpren­gés helyett azonnal futni kez­dett,­ arra, amerről a gyerekek érkeztek. A Gauzer-féle gö­dörben 3—4 méter mély víz­ben, a parttól úgy 40 méterre volt Albert István, ahogy a­z az életmentést követően a helyszíni szemlén kiderült. A kisfiú nem tud semmit arról, hogy hogyan vonszolták a partra, mert elsősegélynyúj­tásban részesítés közben, 5—6 perc elteltével tért csak ma­gához. Amikor Szakái Imre partra ért az átélt gyerekkel, már visszafutottak a megriadt ját­szótársak is, s néhány, a kö­zelben tartózkodó felnőtt is odaért. Szakái Imrének önfel­áldozó magatartásáért, egy élet megmentéséért mondott köszönetet a kormány e kitün­tetés átadásával. Készülődés a 7. magyar békekongresszusra összehívták a 7. magyar békekongresszust. Az ese­ményre október 4-én és 5-én kerül sor a Parlamentben. Ez volt a legfontosabb bejelen­tés az Országos Béketanács kedden tartott elnökségi ülé­sén. Pethő Tibor, az OBT al­­elnöke beszédében áttekin­tést adott a nemzetközi poli­tikai élet aktuális kérdései­ről. Szólt egyebek között a genfi egyezmények aláírásá­nak 15. évfordulójával kap­csolatos külföldi és hazai megemlékezésekről. Dr. Réczei László profes­­­szor, a béketanács alelnöke tájékoztatta az ülés részt­vevőit a közelmúltban meg­rendezett berlini béke-világ­találkozó munkájáról, a ma­gyar delegáció aktív rész­vételéről. Minden korábbi ilyen ren­dezvénynél nagyobb szabású volt a mostani világtalálkozó. 101 országból érkeztek a kül­döttek, több mint 1200-an, 321 nemzeti békemozgalomnak és 55 nemzetközi szervezetnek a képviseletében. A tanácskozás második napirendi témája a hazai békemozgalomnak a követ­kező hónap­okra szóló munka­­programja volt. A teendők homlokterében továbbra is a vietnami kérdés áll, neveze­tesen az, hogy fokozódó­­ akti­vitással juttassuk kifejezésre szolidaritásunkat a vietnami nép iránt. Az idén várható mozgalmi események közül a leg­kiemelkedőbb jelentőségű­ a 7. magyar békekongresszus. Az előzetes tervek szerint kö­rülbelül 600 résztvevője lesz majd a kongresszusnak: 190- en Budapestről, 330-an vi­dékről. Velük együtt bekap­csolódnak a kongresszus munkájába a társadalmi és politikai élet vezető szemé­lyiségei. Manolisz üzenete a A görög katonai junta fog­ságában sínylődő Manolisz Glezosz, a görög nép nemzeti Glezosz börtönből hőse arra szólította fel a volt ellenállási harcosokat és a de­mokratikus gondolkodású em­beriséget, hogy vessék latba minden erejüket a görögorszá­gi demokrácia helyreállításá­ért Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) által Bécsben közzé tett felhívást a Lerosz­­szigetén elterülő partheni koncentrációs táborból csem­pészték ki. Manolisz Glezosz üzeneté­ben többek között ezt írja: A hellének földjén ma a van­dálok törvényei érvényesül­nek. Sok ezer állampolgárt helyeztek rendőrségi felügye­let alá, kétezren sínylődnek koncentrációs táborokban, ál­landó gyötrelmeknek kitéve. Mi valamennyien, akik a de­mokrácia és a humanizmus híveinek valljuk magunkat, bizonytalanságban, a végtelen fogság rémétől fenyegetve élünk”. Manolisz Glezosz végül ezt írja: „Mi, európaiak nem hagy­hatjuk, hogy a fasizmus Eu­rópát koncentrációs táborrá változtassa. Felemeljük ezért szavunkat, felhívást intézünk hozzátok. Most és ma a hel­lenizmus védelmére kelni és érte kiállni nemcsak annyit tesz, hogy megvédjük a görög demokráciát, hanem azt is je­lenti, hogy az egész emberi­séget megoltalmazzuk az erő­szaktól és a háborútól.”

Next