Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
M. €*Mu- átadja- aaa»>a»pbu)iá*<v*órendesti«esk A «äsz&täoäfe.-. TRIPARf TITVM OPVSÄ JV*t$ COKSVETV-« A &»**> |«tifo füg« HI m m , M („Ahol a szabadság ■* vend, /mindig érzem a végtelent”) ( póssef Attila) N^tünk történelmébe« az efeö szerződés, amelyet — tágabb értelembe véve a fogalmat _, alkotmánynak tekinthetünk, a vérszerződés: ebben a törzsfők már rögzítettek bizonyos jogokat és kötelességeket. Ha így visszük tovább az alkotmány fogalmát, annak számítanak az államalapító I. István király törvényei, majd a közel kétszáz évvel később , 1293-ben kiadott aranybulla, amely szélesebb rétegekre terjesztette ki az ..alkotmányos jogokat". Atz aranybulla után közel három évszázad telt el Werbőczi hírhedt Hármas-könyvéig ffripartitum). A Werbőczi-féle jogszabálygyűjemény kizárólag az uralkodó osztály érdekében íródott, s az őket szolgáló jogszokásokat foglalta össze. (Ebben szerepelt, a jobbágyok röghöz kötése is.) A polgári alkotmányosság alapjait az 1818—* 49-es törvények teremtették meg Magyarországon, azonban ezeket a törvényeket a forradalom leverése után részben hatálytalanították, s a kiegyezést követően is csak erősen szelídítve" átütötték vissza. Az első írott alkotmány hazánkban már szocialista alkotmány volt: a Magyar Tanácsköztársaság alkotmánytörvénye a szocialista társadalmi és gazdasági rend alapjait vetette meg. 1919. augusztus 29. A minden alkotmányosságot félredobó Horthy-korszak után, a felszabadulást követő évek politikai és társadalmi vívmányai alapján megszületik az 1949 évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság alkotmánya. A Tripartitum. Werbőczi Hármaskönyv* Petőfi Sándort A nép nevében S a nép hajdan csak eledelt kívánt, Mivelhogy akkor még állat vala; De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, hogy legyen joga. Jogot tehát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtményem, s ki rásütic isten kezét el nem kerülheti jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé vetéteki Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét! (Részlet Petőfi Sándor: A nép nevében című verséből.) A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság ALKOTMÁNYA (Elfogadta a szövetséges tanácsok országos gyűlése 1819. június 23-én.) A *a$yar«máef Stwiatiste kteiár*tt*ág aikfttaánjwftk tiapdwi. b §AT*r<S>c*k<<z*x$&$is$Mti * proletirtá# »i fiái» &,t»h«4<á £*>L jog»tHb*t3JL»mik<s £ b& fáit, At&át & c&íiwíJ, bőgj ntt$$xUttfx** a kapitA^bt* ttadít k& bírópám uralmát $ kiflidbe a »senttrmféá ét tvtdet !>.$*#. A $rcki*ríblm sfikt&twrácia xzwbtn cs«* töfdá**M5#íp>U icstsikmáö^fáií & minitvfo;»« /.níí’w.rsliK» »»».»V»0 ríZ.>éöéé» éx oAde aMliai itt áS« u sti tat int* «I. i »makit jattsbsí <M>mtód, »• i. i.=fiIÍÍS#i A iolgtKÍ tűrne«* total mteek testoítósa, * ií*sÁJt»»myu^k &*t*J»* TÍ»»KaAliVtA«í»j*k ***“ HtdKroa » jKtdetdreS* mW)’ 8. J. Mi&rús Hmílym dnjamSsit d» »jdiak ha»í*Státinak bí«msSt«ríát*15»ss «.*&«* denasaaiáuig* eáiaajeledtd* sóínáöo tótdsig Wieks * MjBrittterwítson laetóraktaí «yds» tór««yit4n iütfíéat taeií»rt<>»* béadvántjfi elfogadcá s sápit UK*haltoataj <=» set* «índítm. . .V * fc«ej»38 #»r«íít». tk | A .T»aÍMtóif 4t*MM«» * Irafchb tmtöuítt Az első szocialista alkotmány IBP Magyar Népköztársaság Alkotmányai PPHPPRHHNiBaHBi * - J * ' “ / * ■ ;• ' : d %' A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes álamhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak te-A felvételeket Tóth Iván, a Tolna megyei Állami Levéltár anyagából reprodukálta. síHRn Illyés Gyula: Az építőkhöz Állványok, frissen fölrakott falak, egy városra való cement, homok, meg tégla, meg salak s még frissen csillogó villanyhuzalok rézdrótfonalak s városnyi friss tető s körül a még tág mezőn újra: kő kábel, cső, pózna s fönt-lent szertesv» a nyüzsgő hangyanép, ahogy acél vasköteleivel daruival és emelőivel, foglyul ejti Itt is Gullivertermészetét . (Részlet Illyés Gyula: Az építőkhöz című verséből.)