Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

M. €*Mu- átadja- aaa»>a»pbu)iá*<v*órendesti«esk A «äsz&täoäfe.-. TRIPARf TITVM OPVSÄ JV*t$ COKSVETV-« A &»**> |«tifo füg« HI m m , M („Ahol a szabadság ■* vend, /mindig érzem a végtelent”) ( póssef Attila) N^tünk történelmébe« az efeö szerződés, amelyet — tágabb értelembe véve a fogal­mat _, alkotmánynak tekinthetünk, a vér­szerződés: ebben a törzsfők már rögzítettek bizonyos jogokat és kötelességeket. Ha így visszük tovább az alkotmány fogal­mát, annak számítanak az államalapító I. Ist­ván király törvényei, majd a közel kétszáz évvel később , 1293-ben kiadott aranybulla, amely szélesebb rétegekre terjesztette ki az ..alkotmányos jogokat". Atz aranybulla után közel három évszázad telt el Werbőczi hírhedt Hármas-könyvéig ffr­ipar­ti­tum). A Werbőczi-féle jogszabály­­gyűjemény kizárólag az uralkodó osztály ér­dekében íródott, s az őket szolgáló jogszoká­sokat foglalta össze. (Ebben szerepelt, a job­bágyok röghöz kötése is.) A polgári alkotmányosság alapjait az 18­18—* 49-es törvények teremtették meg Magyaror­szágon, azonban ezeket a törvényeket a for­radalom leverése után részben hatálytalaní­tották, s a kiegyezést követően is csak erősen szelídítve" átütötték vissza. Az első írott alkotmány hazánkban már szocialista alkotmány volt: a Magyar Tanács­­köztársaság alkotmánytörvénye a szocialista társadalmi és gazdasági rend alapjait vetette meg. 1919. augusztus­ 29. A minden alkotmányos­ságot félredobó Horthy-korszak után, a fel­­szabadulást követő évek politikai és társa­dalmi vívmányai alapján megszületik az 1949 évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság alkotmánya. A Tripartitum. Werbőczi Hármas­könyv* Petőfi Sándort A nép nevében S a nép hajdan csak eledelt kívánt, Mivelhogy akkor még állat vala; De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, hogy legyen joga. Jogot tehát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtményem, s ki rásütic isten kezét el nem kerülheti jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé vetéteki Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét! (Részlet Petőfi Sándor: A nép nevében című verséből.) A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság ALKOTMÁNYA (Elfogadta a szövetséges tanácsok országos gyűlése 1819. június 23-én.) A *a$yar«máef Stwiatiste kteiár*tt*ág aikfttaánjwftk tiapdwi. b §­A­T*r<S>c*k<<z­*x$&$is$Mti * proletirtá# »i fi­ái» &,t»h«4<á £*>L jog»t­H­b*t3JL»mi­k<s £ b& fáit, At&át & c&íiwíJ, bőgj ntt$$xUttfx** a kapitA^bt* ttadít k& b­írópám uralmát $ kiflidbe a »sen­ttrmféá ét tvtdet !>.$*#. A $rcki*ríblm sfikt&twrácia xzwbtn cs«* töfd­á**M5#íp>U icstsikmáö^fáií & min­itvfo;­»« /.níí’w.rsliK» »»».­»V»0 ríZ.>éöéé» éx o­A­de aMliai itt áS« u sti tat int­* «I. i »makit jattsbsí <M>m­tód, »• i. i.=fiIÍÍS#i A iolgtKÍ tűrne«* total mteek testoítósa, * ií*sÁJt»»myu^k &*t*J»* TÍ»»KaAliVtA«í»j*k ***“ HtdKroa » jKtdetdreS* mW)’ 8. J. M­i&rús Hmílym dnjamSsit d» »jdiak ha»í*S­­tátinak bí«msS­­t«ríát*15»ss «.*&«* den­­asaaiáuig* eáiaajeledtd* sóínáöo tótdsig Wieks * MjBrittterwítson laetóraktaí «yds» tór««yit4n iütfíéat taeií»rt<>»* béadvántjfi elfogadcá s sápit UK*­haltoataj <=» set* «índítm. . .V * fc«ej»38 #»r«íít». tk | A .T»aÍMtóif­ 4t*MM«» * Irafchb tmtöuítt Az első szocialista alkotmány IBP Magyar Népköztársaság Alkotmányai PPHPPRHHNiBaHBi * - J * ' “ / * ■ ;• ' : d %' A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felsza­badította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes álamhatalmát, megnyitotta dolgo­zó népünk előtt a demokratikus fejlődés út­ját A régi rend urai és védelmezői ellen ví­vott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dol­gozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen tá­mogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedző­dött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gaz­dagodva, a Szovjetunióra támaszkodva né­­­­pünk­ megkezdte a szocializmus alapjainak te-A felvételeket Tóth Iván, a Tolna me­gyei Állami Levéltár anyagából repro­dukálta. síHRn Illyés Gyula: Az építőkhöz Állványok, frissen fölrakott falak, egy városra való cement, homok, meg tégla, meg salak s még frissen csillogó villanyhuzalok rézdrótfonalak s városnyi friss tető s körül a még tág mezőn újra: kő kábel, cső, pózna s fönt-lent szertesv»­ a nyüzsgő hangyanép, ahogy acél vasköteleivel daruival és emelőivel, foglyul ejti Itt is Gulliver­­természetét . (Részlet Illyés Gyula: Az építőkhöz című verséből.)

Next