Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-03 / 203. szám

Szabad hazában — Lenin útján A szeptember másodikán felhangzó csengőszó az új — 1969/70-es — tanév kezdetét jelezte. Vége a nyári szün­időnek, életeteket ismét az iskolai ritmushoz kell alkal­mazni. Kezdődnek az izgal­mas, vagy unalmasnak vélt órák, a felelés előtti és köz­beni szurkolások, s az iskola más egyéb izgalmai, örömei, boszúságai. Új osztály anya­gával kell megismerkednetek (már akiknek!), új, még isme­retlen tankönyveket forgat té­tova kezetek. Az úttörőélet­ben is új mozgalom követke­zik, mint címünk is elárulja, a neve: Szabad hazában — Lenin útján. Több érdekes szakasza lesz a mozgalomnak, hiszen az iskolai év bővelke­dik majd fontos évfordulók­ban. Az egyes évfordulókat és az éves úttörőmunkát össze­fogja a kisdobos- és úttörő­­próba-rendszer, tehát a pró­balapokat kísérjétek az eddi­ginél nagyobb figyelemmel. Eszerint szeptember 26 és 29 között tartanak először ün­nepségsorozatot, ez az évfor­duló ugyanis egybeesik Batto­­nya, az első község felszaba­dulásával, s a fegyveres erők napjával. Az ünnepségek prog­ramjában szerepelnek aka­dályversenyek, harci játékok, csillagtúra és emlék­tábortűz. Hasonlóan vonzó programot kínál a lakóhely felszabadu­lásának megünneplése is. Ek­kor kerül sorra a „100 km a Vörös Hadsereg útján” elne­vezésű jelvényszerző emléktú­ra lebonyolítása. A lakóhely felszabadulás utáni fejlődését bemutató kiállítást a csapatok önálló programja egészíti majd ki. 1970. április 4. hazánk fel­­szabadulásának 25 éves jubi­leuma. E nagyszerű évfordu­lóra is változatos program ké­szül. Ízelítőül néhány­ emlék­staféta a felszabadító harcok útvonalán, emlékliget, úttörő­­park, fasor, emlékmúzeum lé­tesítése vagy gondozása, s üze­netek a felszabadulás 50. év­fordulójára. Április 22-én, Le­nin születésének 100. évfordu­lóján is akad tennivaló. Ki­állítások készítése az egyes csapatoknál, Leninről szóló könyvekből, cikkekből, repro­dukciókból. Izgalmas feladat lesz Lenin páncélautója mo­delljének elkészítése. Még a Tanácsköztársaság ju­bileumi ünnepségeihez tarto­zik a páncélvonat országos körútja. A vonat ellátogat az ország városaiba, községeibe, bemutatva a belsejében kiala­kított , 1919-es forradalmi dokumentumokkal, emlékekkel és mai haditechnikai eszkö­zökkel élénkített — múzeu­mot. A mozgalmat május 27-én, a nemzetközi gyermeknap ün­nepségsorozata zárja. Mint látjátok, az új mozga­lom két fő szálon fut. Az egyik a felszabadulás negyed­­százados évfordulójához kap­csolódik, a másik Lenin szü­letésének 100 éves jubileumá­hoz. Az országszerte megtar­tandó ünnepségek fontos moz­zanata lesz a kiállítások, he­lyi múzeumok szervezése. Ha valóban szívvel-lélekkel azon vagytok, hogy ez sikerüljön, az anyagok gyűjtését már most el kell kezdeni. Jó munkát és lelkes hozzá­állást kívánunk! Csalafinta lovagi tornák A középkor lovagi eszmé­nyeinek egyik emlékezetes ün­nepe volt a lovagok bajvívá­sa. Dívott ez nálunk is. Isme­retes, hogy 1319-ben I. Károly három tiszántúli falut adott Hont lovagnak, akinek a ki­rály — lovas párviadalon — három fogát ütötte ki. (Az Arany megénekelte bajvívás­nak okleveles emléke is meg­maradt.) Hatalmas bajvívások voltak Budán 1396-ban, ami­kor Zsigmond király vezeté­sével magyar, francia és né­met lovagok a török ellen in­dultak. Budán szerencséseb­ben forgatták kopjáikat, mint Nikápolynál, itt még csak akadt köztük győztes és vesz­tes, ott azonban királyostul­­seregestül megfuttatták őket. Maga Zsigmond is jó bajvívó volt; 1419-ben Konstanzban egy napon kilenc lovassal mér­te össze dárdáját. Mátyás es­küvője alkalmával 1476-ban nemcsak maga az uralkodó szállt nyeregbe, s vett részt a lovas párviadalon, hanem egy­­izben 300 lovassal mutattak be Budán egy karusszelt (lo­vasjátékot). Jó bajvívó volt I. Lajos király is. Egyízben Ingnád bárót, Ferdinánd étek­fogó mesterét veti ki nyergé­ből Bécsben. Amikor a ma­gyar rendek II. Lajos budai udvarából kiseprűzik a néme­teket, a király csak azt kéri, csupán két németjét tűrjék meg, akikkel lovas párbajt, ló­ról való karikadöfést gyako­rol. Ittmaradnak ezek a sportedzők egészen 1526-ig, amikor is, Mohács után, Bécs­­be futnak. Már Mátyás alatt megesett az, hogy apródok és mesterlegények — testükre párnát kötve — piszkafákkal mutatták be Buda utcáin a lovagi játékok paródiáját. Még cifrább lehetett az a tréfás bajvívás, amelyet egyízben Beatrix királyné bátyjának nápolyi udvarában vívtak. Itt hölgyek és lovagok csaptak össze. S mondanom sem kell: a gyengébb nem bizonyult erősebbnek. E baj­vívásoknak, kopjatöré­­seknek legendás dicsőségéből sokat levon egy fegyverrégé­szeti realitás: megállapították, hogy a lovagi tornáknál hasz­nált rudakat olykor előre át­fűrészelték, másszor meg be­lülről kifúrták. Így aztán a kopjafák hamar törtek, s a vi­tézi látszatot is megőrizték. Megesett az is, hogy a belül kifúrt kopjanyélbe ökörvért töltöttek. Ekkor aztán a gya­nútlan néző a kiöntött „lova­gi” vérben is gyönyörködhe­tett. Vízszintes: 1. Északi nép. 5. Olasz festő. 11. Segédhivatal. 13. Vörösmarty műve. 15. Ket­tőzve bányavá­ros 16. Olasz zeneszerző. (Folyt, a vízsz. 38.) 18. Meglőtt. 20. Szovjet vá­ros. 22. Kalá­szos. 23. Síkos. 25. Finom 27. Igekötő. 28. N. Z. B. 30. Víz. 31 Tempó. 33. Afrikai folyó. 34. Békapo­ronty. 35. Vis­­­sza: a fővárosi operaház alko­tója. 37. Tö­meg 6. 38. (A vízsz.­ 16. folyt.) 43. Névelő. 44. 151 római szám­mal. 45. Mátka. 46. Arkolj. 48. Bérbe ad. 50. Eléget. 5. A szakorvos. 53. Fiatalkorú. 55. Gyümölcs. 56. opera. 58. Fölé. 59. Illendőség. 60. Versforma. 62. Nem biztos, hogy játszik. 63. Zeneszerzőnk. REJTVÉNY Függőleges: 1. Irodalom. 2. Ba­latoni üdülőhely. 3. P. T. 4. A vízsz. 16 műve. 5. Lehet teper­tős. 6. Csendesül. 7. Kérdés tárgy­ra. 8. Számol. 9. Izgul. 10. O. A. 12. Hely­határozó. 14. Évszak.­ 17. G. L. S. 19. Kevert számnév. 21. Zavarodott. 24. Sínylődik. 26. Vissza: francia folyó. 29. Pék­sütemény. 32. Malac mássalhang­zói. 36. A vízsz. 16. műve. 39. Görög istennő. 40. Éktelen gally. 4. Rés. 43. Lobogó. 47. Beszélt. 49. Osztrák folyó. $1. A fütyülő. 52. Állat e napon. 53. Falunk. 54. Nő. 57. R. N. O. 61. O. A. Megfejtésül beküldendő: vízsz. 16., függ. 4, 36. Határidő: szep­tember Hk A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azon­nal felvesz nagy gyakorlattal rendelkező géplakatosokat. Jelentkezés a vállalat gé­pészeti osztályán: Szek­­szárd, Tarcsay V. u. Iro­daház. (9) Felvételre keresünk vizs­gázott fűtőket, valamint központi fűtésben jártas segédmunkásokat. Bérezés megegyezés sze­rint. Felvétel esetén úti­költséget megtérítjük. Vi­déki dolgozók részére vasúti kedvezményt biz­tosítunk. Városgazdálko­dási Vállalat Szekszárd, Hunyadi u. 4—6. (39) Babits versmondóverseny A Dunántúl vetélkedője Az idén és a­ következő év tavaszán harmadízben rendezik meg a Babits Mihály ifjúsági versmondó­­versenyt. A szavalok vetélkedője az eddigi gyakorlat­nak megfelelően háromfordulós lesz. Az első fordulót 1969 novemberében, a másodikat 1370 januárjában, a döntő versenyt pedig áprilisban rendezik meg. A Babits Mihály ifjúsági versmondóverseny harma­dik évfolyama Babits Mihály, Petőfi Sándor és József Attila költészetének jegyében zajlik. A fiatal vers­mondók — a versenyre 15—25 éves korig lehet jelent­kezni — az első fordulóban a kötelező verset Babits Mihályz Sunt lacrimae rerum, A kedves arcképe. Cigánydal és Télutó a Sédpataknál című költeményei közül választhatják. A szabadon választott versek té­maköre: Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István és Szabó Lőrinc költészete. A második fordulóban Petőfi Sándor: Egy estém otthon, Állj meg feleségem, Gyáva faj, törpe lelkek és a Jövendölés szerepel a kötelező versek listáján. Ez alkalommal a szabadon választott költeményt is Petőfi Sándor verseiből kell elmondani. A harmadik fordulóban József Attila: Kopogtatás nélkül, Végül, Esik és Gyermekké tettél című versek­ből kell egyet-egyet választani a versenyzőknek, a másik elmondandó költeményt tetszés szerint választ­hatják József Attila költészetéből. A kötelező verseket ismét csak — a rádió, televízió és Népművelési Intézet képviselőiből álló — zsűri előtt kell elmondani, a szabadon­­választott versek be­mutatóján a közönség is részt vehet. Többször szó volt már arról, hogy a rendező szer­vek a versenyt országos jellegűvé szeretnék tenni. A Babits Mihály ifjúsági versmondóverseny harmadik évfolyama már túljutott a megyehatáron: szeptember 15-ig az egész Dunántúlról jelentkezhetnek fiatalok. Visszhang III. osztályú egységnek sorolták be Július 23-i és augusztus 16-i számunkban tettük szóvá a dom­bon bisztrók különös versengé­sét. Cikkeinkre a Fadd és Vidé­ke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezettől a követ­kező választ kaptuk: A Bk. M. 31—1185/1967. Bk. M.— Á. H. sz. utasítás adta lehetőség alapján a Domboriban üzemelő bisztrónkat 1968. április 30-án III. o. egységnek soroltuk be. Az árakat differenciáltan alkalmaz­tuk és­ jelenleg is úgy alkalmaz­zuk, így a múlt évben július 8-tól alkalmazzuk a bisztróban a III. o. szerinti sör árat és 2,80 Ft-ért a dupla fekete árat, valamint 50 százalékos kalkulációval az étel árakat. Az egység besorolása az idei évben is változatlan, hogy nem alkalmaztuk előbb a III. o.-nak megfelelő sörárakat, kizárólag azért tettük, mert az időjárás olyan volt, hogy a vendégek az üdülőhelyeket — így Domborit is — kevésbé látogatták. Az idei évben július 19-től — a tolnai ÁFÉSZ által kialakított áraktól függetlenül — alkalmaz­zuk a múlt évben kialakított árainkat. A differenciált árakat elsősorban a főszezonban alkal­mazzuk, míg az elő- és utósze­zonban több cikknél mérséklést alkalmazunk, így a sörnél is. Szövetkezeti üdvözlettel: Horváth István ig. elnök Formailag tehát minden rendben lenne, szabálysértés, a levél sze­rint, nem történt. A belkereske­delmi utasítás ugyanis a vállalati igazgató — szövetkezeti igazgató­­sági elnök — hatáskörébe utalja a vendéglátóegységek osztályba sorolását. A III. és IV. osztály között az utasítás nem tesz a kö­vetelményeket illetően különbsé­get. Ugyanez az utasítás azonban azt is kimondja, hogy átmenetileg, 1968. december 81-ig a meglevő üzleteket magasabb osztályba so­rolni nem lehet, a tavalyi intéz­kedéssel, — ha ténylegesen be­vezették is — megszegték ezt az utasítást. Nem tartjuk elfogadhatónak azt az érvet sem, hogy a másik biszt­róban kialakított áraktól függet­lenül alkalmazták a faddiak biszt­rójában az előre megszabott ága­kat. Amikor a megyei tanács vb kereskedelmi osztály helyettes ve­zetője érdeklődött a faddi ÁFÉSZ- nél, éppen azzal indokolták az intézkedést, hogy megvárják, mi­lyen árakkal dolgozik majd az új bisztró. Végül, a magasabb ár éppen a kispénzű kirándulókat sújtja, hi­szen akinek kocsija, víkendháza, abban esetleg hűtőszekrénye is van, akár egy-egy láda sört is kihozhat Szekszárdról, vagy Tol­náról, bolti áron. Összehasonlítá­sul kínálkozik a pécsiek rohamo­san fejlődő új üdülőhelye, az or­­fűi tórendszer, ahol amellett, hogy harmad- és másodosztályú ,,vendéglátóegység” működik, van­nak boltok, sőt mozgóárusok is, akiknél korlátlanná lehet kapni kiskereskedelmi áron sört és egyéb üdítő italt. (J) Villanymotor-tekercselő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat felveszünk. Jelentkezés: Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz. Tolna, Ságvári E. u. 1. személyzeti előadónál. (17)

Next