Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-04 / 204. szám
is dolgozók szakközépiskolai oktatásáról Sokan tudják már, hogy a középfokú technikumi oktatás fokozatosan megszűnik. A továbbiakban technikusi képesítést középiskolai végzettség után lehet majd szerezni. A tudomány, a technika és a termelési folyamatok fejlődése követeli meg, hogy az eddigieknél magasabb szinten történjék a technikusképzés. A későbbiekben tehát , azok szerezhetnek technikusi bizonyítványt, akik érettségivel rendelkeznek és még külön tanulmányokat folytatnak, a célnak megfelelő gyakorlati munkában vesznek részt. A középfokú technikumi oktatást a szakközépiskolai képzés váltja fel. Ezzel új alapokra helyeződik hazánkban a szakmai jellegű középiskolai oktatás. A rendeskorúak nappali tagozatán már előzőleg az új tartalmú képzés indult meg, a dolgozók részére pedig az 1969 70-es tanévtől kezdődik. Mind a nappali tagozaton, mind a dolgozók esti és levelező oktatásának keretében reform tantervek alapján folyik az oktatás. A tanulók korszerű általános műveltséget szereznek és egy átfogóbb jellegű szakági területein középfokú szakmai elméleti, és gyakorlati felkészítést kapnak. A dolgozók szakközépiskolájának célja, hogy hozzájáruljon a középiskolai végzettség megszerzésének kiterjesztéséhez. Lehetőséget nyújt a munkájuk mellett továbbtanulni szándékozó dolgozóknak a szakmai jellegű középiskolai érettségi bizonyítvány és tudás megszerzéséhez. Az itt szerzett érettségi bizonyítvány a rendeskorúak szakközépiskolai bizonyítványával azonos értékű. Jogosít felvételi jelentkezésre bármely felsőfokú intézménybe, felvétel esetén a továbbtanulásra, ezenkívül a tanult szakági területen az előírt munkakörök betöltésére. A szakközépiskolai képzés időtartama az esti és levelező tagozaton is négy év. Az egyes tanévek időbeosztása általában a rendeskorúak beosztásához alkalmazkodik. Az esti tagozaton az oktatás a hét három munkanapján, heti 15—18 órában történik. A levelező tagozaton otthoni egyéni tanulás valósul meg, amelyet heti egy alkalommal tartott 5—6 órás konzultációk segítenek. A foglalkozásokat általában munkaidő után, a lehetőségekhez mérten a dolgozók üzemi munkarendjéhez igazodva, a délutáni vagy esti órákban tartják. A dolgozók szakközépiskolájának első osztályába az vehető fel, aki igazolja, hogy — az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezte, vagy azzal egyenlő értékű iskolai végzettsége van; — a beiratkozás évének augusztus 31. napjáig a 17. életévét már betöltötte; — a választott szakközépiskolai szakirányra előírt egészségügyi követelményeknek megfelel; — munkaviszonyban áll, vagy szövetkezeti tag; — a szakközépiskola szakirányának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetve ezzel egyenértékű szakmai végzettséggel rendelkezik. (Ettől el lehet térni, ha a dolgozónak legalább három évi szakmai gyakorlata van és ezt munkakönyvvel igazolja.). A felvételeknél sorrendben előnyben részesülnek azok, akiket a képesítési rendelkezések köteleznek a szakközépiskolai végzettség megszerzésére, továbbá azok, akikkel a munkáltató tanulmányi szerződést kötött. Előnyben részesülnek akik az emelt szintű szakmunkásképző iskola befejezése után közvetlenül szakközépiskolai tanulmányokat kívánnak folytatni. A dolgozók szakközépiskolájának magasabb osztályába azt lehet felvenni, aki az azonos szakirányú dolgozók szakközépiskolájának előző osztályát sikeresen elvégezte és továbbra is munkaviszonyban áll. A szakmunkásképző iskola hagyományos („A”) tagozatot végzett szakmunkások sikeres különbözeti vizsga letétele után a szakközépiskola 2. osztályába, az emelt szintű (..B") tagozaton végzett szakmunkások különbözeti vizsga nélkül a 3. osztályba vehetők fel. A rendeskorúak szakközépiskolai képzését folytató szakközépiskolák megyénkben is fokozatosan megkezdik a dolgozók szakközépiskolai oktatását. A következőkben felsorolt iskolák szakirány szerint a képzés megyei központjai: 1. Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola Bonyhád, Szabadság tér 21. Ebben az iskolában közgazdasági szakközépiskolai képzés folyik, a dolgozók részére a szakterület valamennyi ágazatában. 2. Apáczai Csere János Szakközépiskola Dombóvár, Arany János tér 21. A közlekedési képzés vasútforgalmi ágazatában ad felkészítést. 3. A Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola Szekszárd, Marx Károly utca 8—12. Kereskedelmi szakközépiskolai képzést nyújt a dolgozók részére is. 4. Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola Levelező Tagozata Szekszárd, Palánk. Itt a mezőgazdasági szakterület növénytermesztő és állattenyésztő, kertészeti és mezőgazdasági gépészeti ágazataiban indul meg az oktatás. 5. Ipari Szakközépiskola Szekszárd, Kadarka utca. Ebben az iskolában a dolgozók részére finommechanikai és műszeripari, gépészeti ás gépgyártás-technológiai ágazatban indul meg a képzés. Természetesen fennállhat, hogy megyénk felsorolt öt szakközépiskolájának székhelyétől távolabb jelentkezik igény dolgozók szakközépiskolájának szervezésére közgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági, vagy műszer- és gépipari ágazatban. Ebben az esetben megyénk szakirány szerint illetékes szakközépiskolája — mint anyaiskola — kihelyezett osztályokat szervezhet valamelyik középiskolában. Például a szekszárdi Bezerédj István szakközépiskola Pakson a Vakbottyán Gimnáziumban a járás részére kereskedelmi szakirányban. Megyénkben nem sok féle szakközépiskola van, de a dolgozók részére szakközépiskolai képzés a felsoroltakon kívül más irányban is szervezhető, ha igény merül fel a dolgozók, az üzemek részéről. A megoldás oly módon lehetséges, hogy külön kihelyezett osztályt szervez megyén kívüli szakközépiskola a megyénk egyik középiskolájában. Például a pécsi Pollack Mihály építőipari szakközépiskola Szekszárdon a Garay János Gimnáziumban indít építőipari osztályt. Úgy is lehetséges még, hogy egyik minisztérium ad megbízatást megyénk egyik középiskolájának szakközépiskolai osztály szervezésére, működtetésére. Például a Könnyűipari Minisztérium cipőipari szakközépiskolai osztályt indít Bonyhádon a Petőfi Sándor Gimnáziumban. Mindezek azt kívánják elősegíteni, hogy a dolgozók lakóhelyükhöz, vagy munkahelyükhöz minél közelebb végezhessék szakközépiskolai tanulmányaikat. Az érdeklődők bizalommal forduljanak szakközépiskoláinkhoz, vagy a legközelebbi középiskolához. Azok, ha azonnal nem is áll módjukban, lehetőségeikhez mérten igyekeznek eleget tenni az igényeknek. Jávor István szakközépiskolai felügyelő PILLANATKÉP a klubkönyvtárból, ahol beatzene szól Az a klubkönyvtár, ahol beatzene szól vasárnap délutánonként, Bonyhádon van. A cipőgyáré. Bármilyen hangos a muzsika, valójában csak halk mellékzöngéje annak a széleskör! népművelési munkának, amelyet a klub végez A víg zene fölcsalogatja a koros krónikást, aki őszinte örömmel látja a vidám fiatalságot, — s lényegesen kisebb örömmel érzi a töményszesznek a büfé felöl szállongó illatát. Az alkohol az, amiről Paksi András igazgatóval — teljes őszinteséggel — beszélgetünk. — Rosszul esett a Népújságnak június elején megjelent cikke, amely kocsmahivatalnak nevezte a klubkönyvtárt, — mondja Paksi András. — Az évi 120 000 forintos italfogyasztás felemlegetéséből az olvasó arra következtethetett, hogy itt más sincs, mint ivászat. — Téves az összeg? — Az összegszerűség stimmel. A népi ellenőrzés azonban nem említette meg, hogy a helyiséget egves szervek olykor kölcsön kapják. Az egyik ktsz mérlegzáró közgyűlésén, például 5,1 liter pálinka fogyott; úgy tűnik, mintha ezt szintén ipari tanulók, diákok itták volna meg. Szilveszterkor csaknem 20 000 forint árú ital fogyott. Azon az estén hagyományos tánczene volt, ezért fiatalt alig lehetett látni. Az az érzésem, hogy a népi ellenőrök jószándéka téves összképet festett. — Közeleg a záróra. Látogassuk meg a mozgóárust! Röviddel zárás előttig 90 üveg üdítő ital, 140 üveg sör, 1,6 liter tömény szesz fogyott. Borból semmi. — Egy butélia majdnem 30 forint, ez sok, — így Paksi András. — A tömény szesz helyett magam is szívesebben látnék megfizethető árú folyó bort. — Javasolhatnám, hogy mint kultúrigazgató tiltsa ki a „rövid árut” a klubkönyvtárból? — Ehhez a klubbizottság döntése szükséges. Részemről még a héten megteszem erre a javaslatot. — Magam pedig megígérem, hogy mihelyt megszületik ez az elhatározás, követendő példaként megírjuk a Népújságban. — b. z. — AkÄlAMIcO! A közelmúltban, a 6. számú főközlekedési úton történt kettős halálos baleset a járművezetők figyelmét ismét azz előzéssel kapcsolatos szabályokra irányította. Ezért választottuk e heti cikkünk tárájául azt a karambolt, amely tavaly április 28-án délután történt Bonyhád és Majos között. Csoma Lászlóné mázai lakos Moszkvics gépkocsiján — szabálytatlanul — négy utast szállított. Előtte, völgynek lefelé egy autóbusz haladt körülbelül 50 km óra sebességgel. Csománé fokozta a sebességet, már az autóbusz mellé ért, amikor... ...a dombtetőn feltűnt Markóczi József motorkerékpárja A motoros mögött Gráf Katalin ült. A motor 80 km/óra sebességgel közeledett. Csománé kocsija mellett jobbról a busz, gondolni sem lehetett arra hogy visszatérjen az úttest menetirány szerinti jobb oldalára. Markóczi József meg sem kísérelhette hogy a Moszkvics mellett elhúzzon. Egy szörnyű csattanás, és a következő percekben Markóczi már nem élt. Gráf Katalin súlyos sérüléseket szenvedett, de életben maradt. A szekszárdi megyei bíróság jogerőre emelte a szekszárdi járásbíróság ítéletét, amellyel emez kétévi és négyhónapi szabadságvesztésre és a gépjárművezetéstől háromévi eltiltásra ítélte Csorna Lászlónét. A megyei bíróság rámutatott, hogy a járásbíróság nem csupán a súlyos következményeket értékelte helyesen, de azt is, hogy a vádlott utasai szintén komoly veszélyben forogtak. A megyei bíróság elutasította a védelemnek azt az érvelését, hogy a motoros hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez. A megyei bíróság azt is fölöslegesnek tartotta vizsgálni, miért nem volt Markóczi katonai szolgálatra alkalmas. A járásbíróság ítéletében tényként állapította meg, hogy Csoma Lászlóné a KRESZ 60. §. (5.) bek. b. pontjának, továbbá e § (1) bek. b. pontjának megsértésével okozta a halálos karambolt. Emlékeztetünk ezekre az előírásokra: — Tilos előzni éles, be nem látható útkanyarulatban és bukkanónál, kivéve, ha az útburkolatra záróvonal van felfestve, és az előzés nem jár annak átlépésével. — Előzni a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett és csak abban az esetben szabadna az előzés a közlekedés más résztvevőit, elsősorban a szembejövő forgalmat nem akadályozza. Vázlatunkon A-val Csomáré gépkocsijának és az autóbusznak haladási irányát, B- vel Markóczi motorjának haladási irányát jeleztük. Az összeütközés a C pontban történt. A Moszkvics a karambol után a D pontban állt meg. Az E pontra zuhant a motor az ütközés után. Az F vonalon voltak láthatók a féknyomok. A G az előzni kezdett autóbuszt jelzi. •— borváró j i