Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

OLNA MEGYEI ’"’VILÁG PR ÖL EtA RISl tTÖY'ÉSTÍLJÉTEK! ! mEpUJSAG ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 235. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1969. október 10. „A világközvéleményt két kérdés nyugtalanítja 99 Véget ért az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlésen Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán a szerda délutáni plenáris ülésen befejeződött az általános politikai vita, amelyben 115 ország képviselői fejtették ki nézeteiket a jelenlegi nemzetközi helyzet problémáiról. Az utolsó vitaülésen szólalt fel Miranda portugál delegátus. Megkísérelte, hogy elhárítsa országáról azokat a vádakat, amelyek az általános vita folyamán hangzottak el a portugál kormány afrikai gyarmati politikája ellen. Ricardo Alarcon, Kuba állandó ENSZ-képviselője üdvözölte az új perui kormány intézkedéseit, amelyek az amerikai uralom felszámolását célozzák, s megállapította, hogy Latin-Amerika szerte erősödnek az észak-amerikai imperializmussal szembeni irányzatok. A kubai delegátus után Thompson guayanai küldött és Ibureio Carias Castillo hondurasi külügyminiszter beszélt. Utóbbi kijelentette, hogy El Salvador fegyveres akciói a náci „élettér-filozófia” emlékét idézik fel. Az általános politikai vita utolsó szónoka, Buteflika algériai külügyminiszter, beszédét a közel-keleti problémának szentelte. Hangot adott kormánya álláspontjának, mely szerint az egész probléma kulcsa a Palesztinai kérdés. Egy mondatban így lehet jellemezni a közel-keleti problémát — mondta: „egy megszállt terület, s egy leigázott nép, amelyet elkergettek szülőföldjéről”. Az általános politikai vita eredményeit összegezve, a TASZSZ hírügynökség megállapítja, hogy felszólalások tanúsága szerint a világközvéleményt két kérdés nyugtalanítja leginkább: az Egyesült Államok folytatódó vietnami agressziója és az izraeli agresszorok közel-keleti mesterkedései. Bár a vietnami háború kérdése nem szerepel az ülésszak napirendjén, csaknem minden szónok foglalkozott vele. Az amerikai politikát csak az agresszió közvetlen részvevői támogatták, s még az Egyesült Államok NATO- beli partnerei közül is többen ellenvéleményt nyilvánítottak. Hasonlóképpen erélyesen elítélték a szónokok, köztük az összes szocialista országok és az afro-ázsiai országok túlnyomó többségének képviselői Izrael agresszív közel-keleti politikáját. Mafea az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a békés politikai rendezés egyetlen lehetséges alapja az 1967. november 22-i biztonsági tanácsi határozat végrehajtása az izraeli csapatok kivonásáról. Csaknem valamennyi küldött keményen bírálta a délafrikai gyarmati és fajgyűlölő rendszereket, de rámutattak arra is, hogy ezek létezése elképzelhetetlen volna a vezető NATO-hatalmak támogatása nélkül. Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Tegnap a délelőtti órákban dr. Vígh Dezső, vb-elnökhelyettes vezetésével ülést tartott Tolna megye Tanácsa, Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében. Az ülésen részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Kaszás Imre országgyűlési képviselő. A tanácsülés először Lovas Henrik művelődésügyi osztályvezető előterjesztését vitatta meg. Az előterjesztés az iskolareform végrehajtásának Tolna megyei tapasztalatairól szólt. A témával kapcsolatos vitában több hozzászólás hangzott el. Szót kért Strigens Paine a mázai általános iskola pedagógusa, Békés Ferenc bonyhádi tanulmányi felügyelő, Varjas János, a megyei úttörőszövetség titkára, Kiss Imre, a nagyszokolyi általános iskola igazgatója, Béres Sándorné, a bátaszéki általános iskola pedagógusa és Kaszás Imre országgyűlési képviselő, az 505. sz. Ady Endre Szakmunkásképző Intézet igazgatója. Az előterjesztésről és az azt követő vitáról részletesen most nem számolunk be, mivel néhány hét múlva „Iskolarendszerünk és a társadalmi igények” címmel vitát indítunk lapunk hasábjain. Ezt követően „Az 1969. évi tanácsi terv és költségvetés I. félévi teljesítése, további feladatok” című előterjesztés került napirendre. Előadója, dr. Gyugyi János vb-elnökhelyettes volt. A témához Herczeg József, a diósberényi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke fűzött megjegyzéseket. Az előterjesztéseket a tanács elfogadta. Az ülésen interpelláció nem hangzott el. Megkezdődött a tüdőgyógyász nagygyűlés Átadták az idei Korányi Frigyes emlékérmet Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság 37. nagygyűlése. A háromnapos tudományos tanácskozást dr. Barát Irén, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, a társaság elnöke nyitotta meg, majd átnyújtotta az idei Korányi Frigyes emlékérmet dr. Nagy László docensnek, a szegedi tüdőgondozó intézet igazgató főorvosának, aki nagy érdemeket szerzett a dél-magyarországi tbc elleni küzdelemben, a lakosság szűrésének megszervezésében. Ezután bejelentette, hogy a társaság fennállása óta első ízben tiszteletbeli tagokat választott. Az első tiszteletbeli tagok a tüdőgyógyászat olyan nemzetközi tekintélyű, neves szakemberei lettek, mint a magyar származású É. L. Bányai amerikai, G. Anetti francia, H. Friedel és P. Steinburck NDK-beli, S. Goldmann jugoszláv, D. K. Hochlov és N. A. Smeljew szovjet, R. Krivinka docens, a prágai tbcintézet igazgatója, dr. J. Pätiälä finn és M. Zierski lengyel professzor az új tiszteletbeli tagok közül H. Friedel, S. Goldimann, R. Krivinka és B. Steinbürck személyesen vette át tagsági díszoklevelét. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődött a nagygyűlés első fő témájának vitája. A nem krónikus tüdőbetegségek járványtanáról dr. Mosolygó Dénes, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartott bevezető előadást, összegezte a tuberkulózis elleni küzdelem fejlődését, melynek eredményeként a gyermekkori tbc-s megbetegedések tekintetében hazánk a legfejlettebb országok szintjén van. Hangsúlyozta, hogy a járványügyi helyzet további folyamatos javulása várható, de még 1980-ban is mintegy ötezer új beteggel kell számolni a múlt örökségeképpen az idősebb korosztályok körében. Ezért a tbc elleni küzdelem valamennyi módszerét továbbra is megfelelő intenzitással és komplexen kell alkalmazni. A tbc elleni küzdelem eddigi eredményei lehetővé tették, hogy a szakhálózat már a múlt évben átvette a tüdődaganatos betegek gyógykezelését és gondozását. Az idén megkezdődött a tüdő és mellhártya üreges és gyulladásos elváltozásaiban szenvedő betegek gondozása is. A későbbiekben a tbc további visszaszorításával párhuzamosan kerülhet sor más idült légzőszervi megbetegedésekben, asztmában, bronchitiszben és tüdőtágulásban szenvedő betegeknek a hálózatban történő gondozására és kezelésére. A rendszeres lakosságszűrés, az ernyőkataszterek mind ezeknek a betegségeknek a felderítésében is alapvető szerepet játszanak. (MTI) „Most az USA a gyarmatosító" tetet és megállapították: ma 150 esztendővel azután, hogy kivívták Spanyolországgal és Portugáliával szemben a függetlenséget, Latin-Amerikát ugyanúgy kizsákmányolják, mint a gyarmati korszakban, csak ezúttal az Egyesült Államok teszi ezt. Az amerikai imperializmus bűne, hogy a latin-amerikai országok népei nyomorban élnek és nem élvezhetik természeti kincseik gyümölcseit. Az amerikai imperializmus véres diktatúrákat juttat hatalomra, szervezetei útján behatol a gazdasági életbe, politikai nyomást gyakorol az egyes országokra, gátolja ezek kulturális fejlődését — mutat rá a tanács határozata. A latin-amerikai szakszervezeti egységkongresszus tanácsa felhívja az amerikai kontinens dolgozóit, hogy vallási és politikai nézeteiktől függetlenül minden eszközzel szélesítsék a harcot érdekeik védelmében, a munkabér emeléséért, az alapvető gazdasági ágak államosításáért, a munkanélküliség és a külföldi társaságok ellen, az igazi földreformért, a nagybirtokrendszer felszámolásáért, nemzeti szuverenitásukért A határozat felhívja Latin-Amerika népeit, hogy erősítsék a szolidaritást a béke és a haladás érdekében, a kubai forradalom védelmében, juttassák kifejezésre együttérzésüket a hős vietnami néppel. Caracasban befejezte munkáját a latin-amerikai szakszervezeti egységkongresszus tanácsának ülésszaka, amelynek munkájában számos latin-amerikai ország szakszervezeti küldöttsége vett részt. A küldöttek megvitatták a jelenlegi latin-amerikai hely A fiatalok és a megbízatás A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi tsz-szövetségek vezetőgárdája is felfigyelt arra a különös és egészségtelen jelenségre, ami a termelő szövetkezetekben tapasztalható. Nemrég Szűcs Lajos, a Szekszárd és Vidéke Területi Tsz-szövetség titkára különös nyomatékkal beszélt erről. Számtalanszor előfordul, hogy amennyiben a közös gazdaság három felelős beosztásban levő vezetőjének: az elnöknek, a főagronómusnak, a főkönyvelőnek ékszerre kell elmenniök valamilyen értekezletre, üzleti tárgyalásra, vagy tanácskozásra, a tsz-ben egyszerűen megáll az élet. Pontosabban: nincs aki felhatalmazva érezze magát a szóban forgó vezetők helyettesítésére. S ez nem csupán formai, vagy adminisztratív kérdés. Sokkal többről van szó. Arról az egészségesnek egyáltalán nem nevezhető helyzetről, hogy a közös gazdaságokban a vezető beosztásban levő emberek kellő tervszerűséggel az „utódok” nevelésével nem foglalkoznak. Ez a magyarázata azután annak, hogy amikor a kiváló termelőszövetkezeti brigádvezetőt más, fontosabb vagy magasabb beosztásba kell helyezni, mert így kívánja a közösség érdekei- rendszerint az áthelyezést lehetetlen megoldani, mert nincs, aki a brigádvezetőt hasonló színvonalon követhetné. Ebből következik: a kisebb közösségekben sem folyik tervszerű és tudatos munka a fiatalabb szövetkezeti gazdák és szakemberek vezető beosztásra való felkészítésére. Mintha a termelőszövetkezetek nem rendelkeznének vezetésre termett, arra alkalmas fiatal szakemberekkel, gazdákkal. Mintha nem az lenne az élet rendje, hogy az idősebbeket törvényszerűen fel kell váltani egy idő után a fiatalaknáik. Ebből a szempontból nagyon egyet lehet érteni azokkal az előrelátó termelőszövetkezeti vezetőkkel, akik azt mondják, az üzemet akkor sem érheti meglepetés, ha ők kiöregszenek, vagy más beosztásba kerülnek. Számukra a vezetői munkastílus egyik eleme úgy foglalkozni egy-egy fiatalemberrel, hogy az bármikor helyettes, vagy utód lehessen. A vezetésre való nevelésegyik jó módszere az, hogy a dolgokba, a számításba jöhető embereket beavassuk. Más szóval: amikor a vezetők fontos ügyben egy vagy több napra nem tartózkodnak az üzemben, legyen ott néhány olyan ember, akivel ugyanolyan szinten és színvonalon lehet tárgyalni, mint az elnökkel, a főagronómussal, vagy a főkönyvelővel. SZOT - üdültetés 1970-től SZOT-üdültetés kezdődik Szegeden. A helyi idegenforgalmi hivatal és a SZOT üdültetési és szanatóriumi főigazgatósága között most megkötött megállapodás értelmében jövőre, július 12-től szeptember 15-ig több mint ezren üdülnek majd szakszervezeti beutalóval Szegeden. A beutaltak mindazon szolgáltatásokban részesülnek, amelyeket a SZOT-üdülők hazánkban nyújtanak. A Szegedre látogatóknak külön vonzó nyári programot ad a szabadtéri játékok előadásainak és a szegedi ünnepi hetek más kulturális, valamint sporteseményeinek megtekintése.