Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

VILÁG PROLETÁR­JÁI CIÍRISÜLJETEK) JUEPUJSAG TÖJLÜA MEGYEI t * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA~l XIX. évfolyam, 270. szám. ÁRA: 80 FILLÉR Péntek, 1969. november 21. •M Vállalati hatáskörbe utalják a részesedési alap felosztását A Minisztertanács ülése A ü­ormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Fehér Lajosnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányküldöttségével Budapes­ten folytatott gazdasági tár­gyalásokról és az aláírt meg­állapodásokról. Ezek maguk­ban foglalják a jövő évre szó­ló árucsere-forgalmi egyez­ményt és a Magyarország ál­tal nyújtandó további segít­séget. A kormány kifejezte azt a meggyőződését, hogy e megállapodások végrehajtása is hozzájárul a vietnami nép igazságos harcának győzelmes befejezéséhez. A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette "Apró­ Antalnak, a­­ kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar—len­gyel gazdasági együttműködé­si állandó bizottság Budapes­ten november 3. és 5. között tartott 9.­­ ülésszakáról. A bi­zottság a két ország állami szerveinek és gazdasági egy­ségeinek együttműködését, a gyártásszakosítás és a koope­ráció helyzetét eredményes­nek ítélte. Az ülésszakon szé­les körű eszmecserét folytat­tak a kapcsolatok fejleszté­sének további irányairól, megjelölve azokat a népgaz­dasági ágazatokat, amelyek­ben az együttműködés lehető­ségei különösen hasznosnak mutatkoznak. A kormány ezután megvi­tatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztését a népgazdaság 1970. évre tervezett fejlődéséről és határozatot hozott a jövő évi népgazdasági tervről. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökének előterjesztése alap­ján tudomásul vette a Gazda­ságkutató Intézet jelentését a népgazdaság 1969. évi várható fejlődéséről; a Magyar Nem­zeti Bank elnökének javasla­tára határozatot hozott a hi­telpolitikai irányelvek kiegé­szítéséről, illetve módosításá­ról és az 1970. évi beruházási hitelkontingensről; majd el­fogadta a munkaügyi minisz­ter jelentését az ipar és az építőipar 1969. I—III. negyed­évi munkaügyi helyzetéről. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter előter­jesztette az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvény­­javaslat tervezetét. A kor­mány megvitatta és elfogadta a törvényjavaslatot, majd úgy határozott, hogy azt az or­szággyűlés elé terjeszti. A kormány tudomásul vette az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökének a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökével egyetértésben tett előterjesztését az 1971— 1985-ig terjedő időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási terv elkészítésének módszertanáról. Ennek kidol­gozásánál figyelembe vették A Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatára a munka­ügyi miniszter előterjesztést készített a részesedési alap kategóriák szerinti felosztásá­nak megszüntetésére, melyet a kormány elfogadott. Határo­zatot hozott arra, hogy a része­sedési alap felosztását, felhasz­nálásának módját vállalati hatáskörbe kell utalni. Ugyan­akkor továbbra is alkalmazni k­ell a differenciált anyagi ösztönzést, mely biztosítja a dolgozók közvetlen érdekelt­ségét a vállalati nyereség nö­velésében. Ezért a részesedési alap felosztásánál továbbra is figyelembe kell venni a vég­zett munka hatékonyságát, fontosságát, a munkaviszony­ban eltöltött időt, valamint az átlagosnál nagyobb fizikai igénybevételt. A részesedési alapból — a kollektív szerző­désben történő szabályozás szerint — minden dolgozó kaphat év­közi jutalmat, nye­reségprémiumot, és év végi ré­szesedést. Az év végi részese­dés felosztásának alapját a kormány tudománypolitikai bizottsága által elfogadott el­veket, minden dolgozónál az éves kereset képezi. A magasabb vezető állású dolgozók nyereségprémiumát, jutalmát és év végi részesedé­sét a felügyeleti szerv hatá­rozza meg, figyelembe véve a vállalat gazdasági eredménye­it, a dolgozók élet- és munka­­körülményeinek alakulását. A határozat intézkedik a maga­sabb vezető állásúak eddigi prémiumáltalányának diffe­renciált alapbéresítésére, fenn­tartva a veszteséges gazdálko­dással járó anyagi következ­ményeket. Az intézkedés visszamenőleg, 1969. január 1-től érvényes, ami azt jelenti, hogy az év vé­gi részesedés felosztására már 1970-ben a módosítás szerint kerül sor. A kormány felhív­ta a munkaügyi minisztert, hogy a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsával egyetértésben 1969. december 31-ig szabá­lyozza a részesedési alap fel­osztásának új rendszerét. (Folytatás a 2. oldalon.) 1970-ben már a módosítás szerint történik a részesedési alap felosztása Sikerült a holdséta Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: Több mint másfél órával az eredetileg tervezett idő­pont előtt kezdte meg máso­dik holdsétáját az Apollo–12 holdkompjának két utasa, Charles Conrad és Alan Bean. A korábbi kezdésre a földi központ adott engedélyt, mi­vel az űrhajósok csak mint­egy öt és fél órát töltöttek pihenéssel és frissnek érezték magukat a munka folytatásá­hoz. Mivel a leszállás p­ontos helye ismeretes volt, a földi irányító központ az előzetes felvételek, holdtérképek alap­ján egészen részletes utasítá­sokat adott az űrhajósok úgy­nevezett geológiai felderítő túrájához. Magyar idő szerint reggel öt óra tájban először Conrad, majd Bean hagyta el az űr­kabin belsejét. A két űrhajós előbb a holdkomp oldalára szerelt tartályból kivette a szükséges szerszámokat: ásót, fogót, kanalat, drótvágót és a kőzetminták begyűjtésére szolgáló zsákokat. Leszerelték a használhatatlanná vált tv­­kamerát is, amelyet kivizsgá­lásra visszahoznak a Földre. Földi utasításra ezt követően a tudományos berendezéseket ellenőrizték, mert a Hold esetleges atmoszféráját mérő műszer nem működött. Fény­­képfelvételt készítettek a nap­szél-vizsgáló berendezésről, majd hozzáfogtak a geológiai felderítéshez, amelynek során különböző kráterekből gyűj­töttek kőzetmintákat. Conrad és Bean, magyar idő szerint 7 óra 30 perckor elérte a Surveyor holdszondát, amely leszállásakor 6315 televíziós fel­vételt készített a Holdról. A két űrhajós első észrevétele az volt, hogy az eredetileg fe­hérre, illetve egyes helyeken kékre festett Surveyor vilá­gos-, sőt néhol sötétbarna szí­neket öltött. A másik észrevé­telük az volt, hogy a hold­kráter, amelyben a Surveyor is két éve nyugszik, nem olyan meredek, mint ahogy koráb­ban gondolták. Az űrhajósok arról is beszámoltak, hogy a holdszondát elég vastag por­réteg borítja. Számtalan fény­­képfelvételt készítettek az űr­állomásról, mégpedig a hous­toni központ által megadott szögekből. Ezt követően foly­tatták a kőzetgyűjtést a kra környékén, majd a Surveyortól az utasítások szerint kiszerelt berendezésekkel megindultak a holdkomp felé. A két űrhajós, második hold­sétájuk megkezdése után 3 óra 16 perccel, magyar idő szerint 8 óra 26 perckor, a houstoni központtól utasítást kapott a holdséta befejezésére. Bár a két űrhajós több ízben kérte sétájuk meghosszabbítását, a központ nem adott engedélyt a további kőzetgyűjtésre és ennek megfelelően elsőnek Bean, majd őt követve Conrad besz’lH r. ’•~1 v"'rapba. (Folytatás a 2. oldalon) Akciókban gazdag a fiatalok szolidaritási mozgalma A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti iro­dája közleményben összegezte az elmúlt hetek szá­­­t itási akcióit. Örömmel álla­pták meg, hogy az öt földre , fia­taljai demonstrációk t­ereivel jutatták kifejezésre a nemzet­közi közvélemény egyre erő­södő követelését: az amerikai agresszorok azonnal és felté­­tel nélkül vonják ki csapata­ikat Dél-Vietnamból. A kü­lönböző megmozdulásokon, til­takozó gyűléseken fontos sze­repet kaptak az ifjúsági szer­vezetek, bizonyítva, hogy az augusztusi helsinki világifjú­sági és diáktalálkozó a köve­telményeknek megfelelő hatá­rozatokban szabta meg az if­júság feladatait. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség felhívja a világ haladó ifjúsági szervezeteit, hogy fokozzák tovább erőfe­szítéseiket, s december 20-án, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front megalakulá­sának évfordulóján világszerte követelték az amerikai ag­resszorok távozását, a vietna­mi nép önrendelkezési jogá­nak tiszteletben tartását. (MTI) A mezőgazdaság időszerű kérdéseiről Országos tanácskozás Szekszárdon Tegnap több előadás hang­zott el. Romany Pál, az MSZMP gazdaságpolitikai osz­tályának helyettes vezetője tar­tott vitaindító előadást időszerű agrárpolitikai kérdésekről. To­­bak István, a KB gazdaság­­politikai osztályának munka­társa az állattenyésztés idő­szerű kérdéseiről, a teendőkről tartott korreferátumot. Moha­ros József, a KB gazdaságpoli­tikai osztályának munkatársa a szövetkezetek időszerű poli­tikai kérdéseiről, illetőleg az egységes szövetkezeti törvén­­nyel kapcsolatos munkáról adott értékes információkat. Kovács Imre, a KB gazdaság­­politikai osztályának munka­társa a gazdasági szabályozók­ról, ezek várható alakulásáról tájékoztatta az osztályvezető­ket. Délután több órás vita volt az előadások alapján. Vita­zárót Romány Pál osztály­­vezető-helyettes mondott. Kora este az osztályvezetőket Fejős János, a szekszárdi kisállat­tenyésztő szövetkezet vezető­je tájékoztatta, a sikeresen mű­ködő gazdasági egységről. A tájékoztató után a tanácskozás résztvevői megtekintették Für­jérn István és Steiner Gyula szekszárdi kisállattenyésztők baromfitelepét, és Simon La­jos galambtenyészetét. Az osztályvezetők tanácsko­zása ma Bátaszéken folytató­dik, a Búzakalász Tsz-ben, majd ellátogatnak a vendégek a Szekszárdi Állami Gazdaság­ba, ahol a korszerű gazdálko­dás módszereit tanulmányoz­zák.­ ­ P,i - Az MSZIP JP KB gazdaság­politikai osztályának rendezé­sében tegnap országos tanács­kozás kezdődött a megyei pártbizottság székházában. A megyei pártbizottságok, illetve a fővárosi pártbizottság mező­­gazdasági osztályainak vezetői kétnapos tanácskozást tartanak időszerű mezőgazdasági kérdé­sekről. A Szekszárdon tartott első napi tanácskozáson K. Papp József, az MSZMP me­gyei bizottságának első titká­ra köszöntötte a résztvevőket, kívánt eredményes munkát az osztályvezetőknek. Részt vett a tanácskozás munkájában Tolnai Ferenc, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára is.

Next