Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

3iniv Sseliszai^ ^ diaefcemi Kön^vcar Pécs*Leonardo aa V ai А^ ›7 • VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 280. szám Szerda, 1969. december 3.* ÁRA: 80 FILLÉR ÉS MÉGIS A jó gépek sem tudnak dolgozni Kétszáz percet késnek a buszok Nem közlekednek a motorvonatok Pályamunkások a fagyban Ismét ránk zúdult a tél, két napja jeges vihar tombol Tol­­na megyében. Vasárnap dél­előtt még olvadt, hétfőn már fagyott és meglassult a köz­úti és vasúti közlekedés, szá­mos helyen szinte megszűnt az összeköttetés. Fél gőz az építőiparban Az építőipari vállalatok de­cember 1-ig nem panaszkod­hattak az időjárásra. Annak ellenére, hogy nehezen akart tavaszodni, az év további sza­kában kiváló volt az időjárás, teljes gőzzel tudtak munkál­kodni jelentős beruházásain­kon az ipar munkásai. A tél sem veszélyeztette különöskép­pen az építőket, hisz megfele­lően felkészültek. Ez, a jeges széllel jött de­cemberi vihar azonban szin­te megbénította az építőipart. Hétfőn tuajdonképpen csak fél gőzzel üzemelt Tolna me­gyében az építőipar. Nem volt jelentős a létszámhiány, hisz a munkásjáratok — egy ki­vételével — beérkeztek. De ilyen rossz időben szinte bé­nítja az embereket a szél, a hó, s tegnap, kedden meg a jeges, óriási erejű szél is. Az építőipari vállalatok munká­sai csak a zárt helyeken tud­tak dolgozni. A kisebb cégek­nél még komolyabbá vált a helyzet, mert ezeknél nem tudtak­­ úgy felkészülni, mint a nagy­vállalatoknál. A legtöbb út járhatatlan A közúti igazgatóság jelen­tése szerint csak a fő közleke­dési utakon lehetett hétfőn és kedden közlekedni. Tudjuk, hisz lapunkban is közöltük, a vállalat felkészült a télre, azonban az ilyen vihar ellen nem lehet semmit tenni. Tol­na megyében 60—80 kilomé­ter sebességű szél száguldott a dombok, völgyek, utak felett. Ilyen időben nem képesek dol­gozni a hóeltakarító gépek. Tegnap még az esti órákban is 80 kilométeres sebességű szél söpörte a havat. A fehér­vári közúti igazgatóság embe­rei Cecén 95,8 kilométer/óra sebességű szelet mértek. A széllökések még ennél is erő­sebbek voltak. (Folytatás a 2. oldalon.) Mrctikában a hóeltakarítók. (Fotó: Tóth Iván) Emlékműavatások — hófúvásban ✓ Megyénk több községében a felszabadulás 25. évfordulóján ünnepségeket rendeztek és emlékművet avattak kedden. Bölcskén a Lenin téren emelt felszaba­dulási emlékművet, Rigóczky István, a paksi járási pártbi­zottság első titkára avatta fel délelőtt, majd átadták rendel­tetésének a művelődési ház és a mozi között épített, több helyiségből álló klubot is, ahol gyermekrajz-kiállítást nyitott meg Szalontai János, a járási tanács vb-elnökhelyettese. Dél­után a pártbizottság székhá­zában a felszabadulási asztali­­tenisz- és sakkverseny döntő­jére került sor, este 6 órakor pedig nagygyűlést tartottak a színházteremben, melyre dr. Vigh Dezsőt, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét hívták meg ünnepi szónoknak. A Rá­kóczi filmszínházban új fil­met vetítettek. Szakoson három méter magas felszaba­dulási emlékművet avattak kedd délután, ugyanabban az időpontban, amikor 25 évvel ezelőtt az első szovjet alaku­lat megjelent a községben. Horváth Imre, a községi tanács vb-elnöke mondott beszédet, majd nagygyűlést tartottak a művelődési házban. Pakson Takács Györgynek, az 1919-es direktórium vértanú elnöké­nek az Imsósi erdőben, ahol a fehérterroristák meggyilkolták, emlékművet állítottak. S mint­ha az időjárás is az 50 évvel ezelőtti zord korszakot jelké­pezte volna: hóviharban lep­lezték le az emlékművet, amelynél ifjú Kemény József, a „Takács György” járási munkásőrség parancsnoka em­lékezett az alakulat mártír névadójára. Ezt követően a paksi járási tanácsháza falán lepleztek le emléktáblát, ame­lyet Wiedemann Antal építő­mesternek, ugyancsak a pak­si direktórium elnökének és Mihalik Gézáné budapesti származású tanárnőnek, a paksi direktórium vezetőségi tagjának emlékére állítottak. Mindkettőjüket itt végezték ki 1919-ben az ellenforradalmá­rok. Kegyelettel megkoszorúz­ták a szovjet hősök síremlékét is. Moszkvába érkezett a magyar kül­döttst»«­ A szocialista országok veze­tőinek találkozójára kedden is ígérke­zett Moszkvába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának ei­ső titkára, Fock Je­nő, a magyar forradalmi mun­ka.A­ paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­ter-helyettese. A magyar küldöttség tagjait Moszkva Kijevi pályaudvarán Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető, va­lamint Szipka József Magyar­­ország moszkvai nagykövete fogadta. Nguyen Thi Binh asszony látogatása Péter János külügyminiszter kedden délelőtt hivatalában fogadta Nguyen Thi Binhj as­­­szonyt, a Dél-vietnami Köztár­saság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszte­rét, aki baráti látogatásra ér­kezett hazánkba. A külügy­miniszterek megbeszélést foly­tattak a két országot kölcsö­nösen érdeklő nemzetközi kér­désekről. A megbeszélésen je­len volt a Külügyminiszté­rium több vezető munkatársa, s Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy­­­­követségének ideiglenes ügy­vivője is. Nguyen Thi Binh asszony a kíséretében lévő dél-vietnami személyiségek társaságában, kedden délután látogatást tett Sarlós Istvánnál, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökénél. Ez történt a külpolitikában ! Mint szerte a világon, hazánkban is mind nagyobb fel­háborodást vált ki az amerikaiak dél-vietnami kegyetlen vérengzése. Ezt bizonyítják azok a táviratok is, amelyek százával érkeznek az Országos Béketanácshoz. Egy New York-i­­ jelentés a négyhatalmi tárgyalásokról ad hírt, míg prágai jelentésünk a CSKP KB elnökségé­nek ülését ismerteti. Hágai jelentésünk beszámol a kö­zös piac kormányfőinek­­ értekezletéről. Felh­áb­orodottan ítéli el a magyar közvélemény a d­él-vietn­aani vérengzést Mélységes felháborodással fogadta a magyar közvélemény a híreket azokról a tömeggyil­kosságokról, amelyeket az amerikai intervenciós hadse­reg tagjai­­ követtek­­ el­­ Dél- Vietnamban. Az Országos Bé­ketanácshoz és a Hazafias Népfront Országos Tanácsához százával érkeznek a táviratok: a megdöbbentő kegyetlenkedé­seket kemény szavakkal ítélik el az ország minden részében. A fővárosi főügyészség dol­gozói a nácik rémtetteihez ha­sonlítható brutalitásként bé­lyegezték meg a vietnami nép módszeres kiirtásának felhá­borító cselekményeit. „Köve­teljük — írják — hogy a nép­irtásban bűnösöket szigorúan vonják felelősségre, az 1948. december 9-i nemzetközi egyezmény értelmében.” Röpgy­űléseken, szolidaritási összejöveteleken fogalmazód­tak meg a táviratok százai, amelyek rámutatnak, hogy a második világháború fasiszta tömegmészárlásait, a hitleris­ták gyilkolási módszereit idé­ző dél-vietnami brutalitások a jóérzésű emberek megvetését, tiltakozó szavát váltják ki. Az­­ orvosok és egészségügyi dol­gozók táviratukban párját rit­kító vérfürdőnek bélyegezték a­ vietnami nép ellen elköve­tett tömegmészárlásokat, egy emberként ítélik el a My Lai-i tömegmészárlást az Egészség­­ügyi Minisztérium dolgozói. A Központi Gazdasági Döntőbi­zottság dolgozói követelik a bűnösök legszigorúbb felelős­ségre vonását. A békeszerető emberek mil­lióinak haragjáról, felháboro­dásáról írnak szolidaritási táv­iratukban az AGRIMPEX dol­gozói. A népirtás megtorlását, s az amerikaiak vietnami ka­landorkodásának azonnali be­szüntetését követelik — sok más pedagógussal együtt — az ELTE Apáczai Csere János gyakorló iskolájának nevelői. (MTI) Nem csökken az amerikaiak My Lai-ban tavaly elkövetett és most nyilvánosságra került töm­eggyilkossága miatti felhá­­borodás. A francia hírügynökség e felvételén a dél-vietnami falucskában történt mészárlás néhány túlélője mondja el a tömeggyilkosság történetét. (Képtávírónkon érkezett)

Next