Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

.TOLNA MEGYEi XX. évfolyam, 14. szám ARA: 90 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!1 K­ÉPÚJSÁG Jf A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fes fl MEGYEI TANÁCS LApJA | Szombat, 1910. március 28. Közlemény Péter János NDK-ban tett látogatásáról Péter János külügyminiszter NDK-ban tett látogatásáról közös közleményt adtak ki. Péter Jánost baráti megbe­szélésre fogadta Willi­ Stoph, a Német­ Demokratikus Köz­­társa­ság minisztertanácsának elnöke. A látogatás során szívélyes légkörben lefolyt tanácskozá­sokra került sor Péter János és Otto Winter, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere között. A tárgyaló felek kiemelték Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock­ Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke 1970. január 28 —30. közötti baráti látogatá­sáról kiadott közös közlemény jelentőségét. M­indkét fél hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai béke biztosításával összefüggő problémák csakis a status quo elismerésének alap­ján nyerjenek megoldást, és a békés­­ egymás mellett élés alapelveit alkalmazzák a kü­lönböző társadalmi rendszerű európai országok közötti­ kap­csolatokban. A békés egymás mellett élés megköveteli, hogy e vitás­­ nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együtt a testvéri szocialista országokkal, vala­mint az európai békéért és biztonságért küzdő más erők­kel, folytatja aktív tevékeny­ségét az európai biztonsági ér­tekezlet mielőbbi összehívása érdekében, és hatékonyan fel­lép minden olyan törekvéssel szemben, amely a biztonsági értekezlet elodázását vagy­ megakadályozását célozza. Otto Winter, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere részletesen tá­jékoztatta Péter János külügy­minisztert Willi Stoph, az NDK minisztertanácsa elnöke és Willy Brandt, az NSZK szö­vetségi kancellárja között le­folyt megbeszélésekről. Mindkét fél méltatta a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság között az egyen­jogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok felvételéről szóló, az NDK által előterjesz­tett szerződéstervezet rendkí­vüli jelentőségét, az egyaránt megfelel mind a két német álla­m, mind az európai biz­tonság érdekeinek. Az NDK és az NSZK kor­mányfőinek erfurti találkozó­ja, s annak nemzetközi vissz­hangja bizonyítják: legfőbb ideje, hogy minden békesze­­rető állam foglalkozzék az NDK-val való kapcsolatai nor­malizálásával. Mindkét fél be­jelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság között, az egyenjogúságon alapuló nem­zetközi jogi kapcsolatok döntő módon segítik majd elő egész Európa biztonságát. Ezzel meg­­szűnik egyik lényeges akadá­lya annak, hogy minden eu­rópai ország egyenjogú, s a nemzetközi jogon alapuló kap­csolatokat vegyék fel egymás­sal. Mindkét fél elítélte az USA vietnami agresszióját és az utóbbi időben Laosziban erő­södő amerikai beavatkozást, ami Dél­kelet-Ázsiában a konf­liktus kiszélesedéséhez vezet. Ugyanígy elítélték az izraeli imperialista agresszió folyta­tását és kiélezését az arab ál­lamok és népek ellen. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy az államaik közötti kapcsola­tok eredményesen fejlődnek. A két miniszter megállapo­dott abban, hogy rendszeresen tovább folytatják a külpoliti­­kai problémákkal kapcsolatos kétoldalú konzultációkat. Az NDK külügyminisztere örömmel és köszönettel elfo­gadta a magyar külügyminisz­ter meghívását a Magyar Nép­köztársaságban teendő hivata­los látogatási­a. Aláírták a magyar—bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvét A­pró Antal és Ivart Mihaj­­lov miniszterelnök-helyettesek pénteken a Gundel] étterem­ben aláírták a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőköny­vét. A március 25—27. közötti ülésszakon a magyar, illetve a bolgár delegációt a két mi­niszterelnök-helyettes vezette, s Apró Antal elnökölt. A bi­zottság áttekintette a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latok fejlődését, s megállapí­totta, hogy a közös erőfeszí­tések nyomán teljesítették az előző ülésszak határozatait. A bizottság munkacsoportjai több szakosítási, kooperációs és kölcsönös szállítási javas­latot dolgoztak ki a gépipar, a kohászat és a vegyipar­ te­rületére, ami hozzájárult a két ország közötti áruforgalom bővüléséhez. A forgalom 1969-ben 10 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1968-ban, az 1970. évi külke­reskedelmi megállapodás újabb l­í százalékos növeke­dést irányoz elő. A forgalom struktúrája is állandóan javul. A gépipari termékek részará­nya az áruforgalomban növek­szik és 1969-ben elérte annak 54 százalékát. A bizottság megállapította, hogy a két ország tervező szerve, az 1971—75. évi tervek egyeztetése­ során számos fon­tos kérdést megtárgyaltak és kidolgozták az együttműködés továbbfejlesztésének fő irá­nyait. Ezzel meg kívánják te­teremteni a magyar és a bolgár népgazdaság szélesebb integ­rációjának feltételeit. A bizott­ság határozata szerint a nép­­gazdasági tervek egyeztetését 1970 első félévének végéig be kell fejezni. A bizottság megvizsgálta az Intramsamas magyar—bolgár társaság munkáját, s megálla­pította, hogy az anyagmozgató berendezések tervezésében és fejlesztésében, a fővállalkozói tevékenységben bővült a vál­lalat tevékenysége. Az ü­lésszak az alkotó együtt­működés, a szívélyes barátság és az egyetértés szellemében folyt le. (MTI) Fork Jenő a Ganz-MÁVAG-ban Fock Jenő, a Magyar Szoi­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke pénteken látoga­tást tett a Ganz-MÁVAG Moz­dony-, Vagon- és Gépgyárban. Társaságában volt Venéczi Já­nos, a Budapesti Pártbizottság titkára és Nagy Richárd, a VIII. kerületi pártbizottság el­ső titkára. A vendégekket­ a gyár központi épületében Csergő János ve­zérigazgató, Rac­fát László, a pártbizottság titkára és Pajzs Jenő, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte. Tájékoztatták a látogatókat a gyár termelési eredményeiről, a műszaki fejlesztés helyzeté­ről, a munkakörülmények ja­vítását célzó tervekről a ha­tékonyabb gazdálkodás érde­kében eddig végrehajtott és a továbbiakban tervezett intéz­kedésekről; ismertették a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeit, valamint az ezek javí­tására kidolgozott elképzelé­seiket. Beszámoltak a gyárban működő mozgalmi szervezetek tevékenységéről is. A tájékoztatók után a Mi­nisztertanács elnöke megtekin­tette a Ganz-MÁVAG fonto­sabb üzemeit. A Minisztertanács elnöke az üzemlátogatás végeztével el­ismerő szavakkal szólt a gyár dolgozóinak jó munkájáról. Lenin életműve és példája százmilliókat lelkesít Vass Henrik előadása Szekszárdon Lenin születésének közelgő 100. évfordulójára készülődve, a nagy forradalmár gondol­kodó munkásságáról és a leni­­nizmus diadaláról pénteken délelőtt Szekszárdon, a párt megyei székházának nagyter­mében, mintegy 220 főnyi meghívott közönség előtt hang­zott el előadás. Eleget téve a megyei pártbizottság felkéré­sének, Lenin korszerűsége és időszerűsége címmel tartott előadást Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igaz­gatója. Az előadáson megyei, járási párt-, állami, társadal­mi, tömegszervezeti vezetők és propagandisták vettek részt. A délelőtt tíz órakor kezdő­dött összejövetelen Tolnai Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az előadót és a meghívottakat. Az­ ismeretek gyarapítását elősegítő, a legújabb nézetek­kel illusztrált, a helyesebb lá­tásmódhoz hozzájáruló előadás bevezető mondataiban idézte Vass Henrik a saját kortársai által is hatalmasnak látott Le­nin nagyságát méltató Bar­busse és Szekfű Gyula sza­vait. Az ENSZ centenáriumi fel­hívása nyomán kibővült világ­méretű Lenin-kultuszról mon­dotta az előadó: „Lenin életműve és példá­ja az emberek százmillióit lelkesíti, neve, forradalmi tanai jelképpé váltak”. Az előadás további részében részletesen és bizonyító mód­szerrel foglalkozott a lenini el­méletet és gyakorlati öröksé­get tudatosan félreértékelő, a burzsoá tudósok és úgyneve­zett divatos marxisták által hangoztatott torz nézetekkel, cáfolva azokat. „Közismerten egyértelmű, világos állásfog­lalásait kiforgatják, elhomá­­­lyosítják” — mondotta. Idézte Gyilasz január 18-án meg­jelent, Lenin nagysága és a leninizmus hanyatlása című, a szerző hibás felfogásáról címé­ben is árulkodó cikkének ki­té­telei u „Lenin mai követői nem szo­rítkoznak csupán személyes nagyságára (noha még adós a történelem és a művészet a hozzá méltó megelevenítéssel), hanem merítenek életművének a forradalmi időszakra érvé­nyes tanaiból és az általa hátrahagyott módszert alkal­mazzák korunk új jelenségei­nek megfelelő megoldásához”. Az Osztrák Kommunista Párt egyik volt vezetője, Ernst Fi­scher és a hasonló nézetet val­lók Marxot nagy gondolkodó­nak, Lenint csupán forradalmi cselekvőnek tartják. A­zoknak, akik tagadják Le­nin elméleti tevékenységét, vagy szembeállítják vele for­radalmi gyakorlatát, a leniniz­­mus alapvető jelentőségét tag­laló szavaival felelt az előadó. Lenin nem egy forradal­már a sok közül, nem is csu­pán népszerűsítette a marxiz­must, hanem a mai kor marxizmusának, a leninizmusnak megalko­ tásával és alkalmazásával új korszakot nyitott a kommunista és munkás­­mozgalomban. Soha, egy pillanatra sem ha­nyagolta el az elméletet Lenin, minden gyakorlati lépését ala­pos elemzés előzte meg, és rögtönzésnek ható zseniális ál­lásfoglalásai betetőzését jelen­tették elméleti munkásságá­nak­­ Azt vallotta Lenin, hogy a történelem ravaszabb minden elméletnél, és a rugalmas po­litika el kell igazítson a leg­váratlanabb helyzetben is. Ezt is tette, hiszen nincsen olyan része a leninizmusnak, amely­ben ne alkalmazta volna a forradalmak időszakára a marxi dialektikát, amiben ne alkotott volna kiemelkedőt. A napjaink kommunista és munkásmozgalmáról, korunk nagy kérdéseiről nyújtott át­tekintéssel együtt bizonyította az előadó, hogy Lenin halálá­val nem zárult le életművé­nek hatása, hiszen máig tartó, eligazító érvénnyel találhatók m­eg műveiben a mai kor alapkérdései „Egyetlen lépést nem me­hetünk előre a mai, új helyzetben a korszak lenini értékelésének felhasználá­sa nélkül” — mondotta Vass Henrik. Szó­lott az új jelenségekről és tendenciákról is, melyekre pontos receptet nem dolgoz­hatott ki a nagy teoretikus, megoldásukhoz azonban hátra­hagyta a korszerű lenini mód­szert A ma sem zavartalan és most sem töretlen időszakban a leninizmus megőrzéséről tisztán tartásáról, folytatásáról és alkalmazásáról szólván, a revizionista és doktriner néze­tekkel kapcsolatban utalt az előadó a Lenint ért igaztalan vádak özönére és múlandósá­gukra. A történelem által napirendre tűzött szocializmus győzelmének, a mai lehetősé­gek valóra váltásának záloga a lenini elvekhez való hű­ség. Részletezve a mai nyugati kommunista és munkásmozga­lomban is fellelhető ideológiai vitákat, arról beszélt, hogy mennyire távol állt Lenintől a sablonos gondolkodás. A nem­zeti sajátosságok lenini intel­meinek hangsúlyozása mellett foglalkozott az „ahány ország, annyiféle szocializmus” gondo­latának képtelenségével. „A szocializmusba való átmenet idején lehetséges a harcban sokféleség, felszínre hozhatja a sokszínű formákat, azonban a szocializmus győzelméhez min­denütt elkerülhetetlen a pro­letárdiktatúra”. Érdeklődést keltett ezen elgondolkoztató megállapítása: nem minden el­avult, ami régi, és nem min­den haladó, ami új. Az imponáló felkészültséggel tartott, a politikai-ideológiai ismeretekre alapozó, magas színvonalú előadás a hallga­tókban gazdagította a lenini életmű ismeretét, gyarapította korszerűségének érveit, s egy­úttal a még elmélyültebb ta­nulmányozásra ösztönzött.

Next