Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-26 / 121. szám
BEDOLGOZÓ FALVAK Az országban néhány helyen — főleg a híradástechnikai iparágban — kezdik felismerni' a bedolgozói' rendszer előnyeit... Egy-egy kis település ,egyegy gyártmánycsaládot kap és kialakulnak: a „foglalat”, • „kapcsoló”, „vasaló” falvak... Mit szólnak az érdekeltek...? Mindenki a maga szempontja szerint értékes. Kétgyermekes családanya: „Sok gond volt különösen a nagyobbik fiaimmal. Rosszul tanult... Most itthon dolgozom és jobban oda tudok figyelni a leckéjére is. A múlt héten is hozott egy ötöst...” Egy másik családnál: „A férjem keresete ■ mellé jól jön, annyit dolgozom, amennyit a gyerek nevelése és a házimunka megenged.,. Azért ezer1 forintra így is felmegy.” , Csökkentmunkaképességű fiatalember: „Nekem ez az életet jelenti, hogy fontosnak érezhetem magam, hogy kapcsolatom van a világgal... s magam keresem a kenyerem.” Idős, fáradt arcú asszony: „A gyár még az ipari áramot is bevezette. Minden héten hozzák az anyagot... Néha eljön a me ós is, de nálam még-nem talált , hí. - báty.. A ...lányom elvált; én.* nevetem- az unokáira, -Meg még egy kis pénzt” is '...lere*-' sek... / Az üzem közgazdásza:„Jól jön - á, Vállalatnak is a bedolgozói rendszer. Nem kell épület, drága gép és egy sor - beruházás.. Hiszen egy-egy „új munkahely létesítése sok-sok* ezer forintba'' kerül... A vállalattól viszont több szervezési munkát követel és nehezebb ’ a' munka áttekintése...” „Házilag“ is lehet modern Az új munkahelyek létrehozása Valóban sokba 'kenik. Sőt, minél fejlettebb a technika, annál • többe kerül... Sokan ugyan kétkednek a bedolgozói rendszer és-, a 'korszerű' üzem „házasságának’’' életrevalóságában, azonban — itt itt egy sor példa mutatja — megfelelő feltételek mellett „házilag” is lehet korszerű terméket elkészíteni. Az utóbbi időkben szenzációk - gyorsasággal tör előre a japán ipar és bizony ott, szinte minden iparág kihasználja a „bedolgozó falvak” nyújtották előnyöket,de ugyanilyen tény a svájci óraipar is, ahol’ szintén kis falvakban, egész dinasztiák készítik az orcáik, alkatrészeit. ... Csak‘ természetesen, azt kell megválasztani, hogy: milyen alkatrészt enged' 'ki 'az üzem falad közül a gyári vezetőség? , A helyesen felmért lehetőségek aztán már könnyedén kamatoztathatók. Általában ezek a munkák nem követelnek nagy szakmai képzettséget és technikai tudást.. Az egyszerű gépek, szerszámok segítségével a viszbrrying»: egyszerű •''műveletek gyorsan elvégezhetők. De _legtöbbszöri ténent ezt *a kézügyességet igényelő,, úgynevezett ' „bábra” munkát” nehéz gépesíteni;» illetve. drága,automatizálni? Igy : a „hedolgoző falvak”-ban ■ folyó munka jól beilleszthető a korszerű nagyüzemek tevékenységébe. Eltűnnek a hiánycikkek... A Kontafeta,Alkatrészgyár meggyőző érvekkel szolgál. Felmérték eddigi eredményeiket, hogy a tapasztaltakon tovább tudjanak lépni és még inkább szélesíteni a bedolgozói rendszert. Kiderült ebből a tanulmányból, hogy az egykor iparszegény, munkáskézben bővelkedő falvak asszonyainak bevonása a munkába elsősorban a hiánycikkeiket szüntette meg. Mert addig az aprólékos kézi munkára nem maradt soha elég energia. A jól szervezett vidéki hálózat — amellett, hogy biztos kenyérkeresethez juttatott több száz asszonyt, hiszen az átlagkeresetek elérik a havi ezer forintot — megszüntetett egy sor hiánycikket. Ilyen például: a nagyon keresett vasalócsatlakozó, a különféle foglalatok, kapcsolók, többek között a modern házgyári építkezésekhez készülő kapcsolók és foglalatok, villásdugók, így a jól szervezett munka nem csupán egy gondot vett le a gyár válláról, hanem anyagilag is mérhető ennek haszna, ugyanis keresett termékeket készítenek. Többet követel a gyártól Az is hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy a falvak bevonása a munkába más jellegű feladatokat ró a vállalatokra is. A nyolcórás kötelező munkaidő, a gépek diktálta munkafegyelem, a belső rend és üzemi ritmus itt nem szabályoz semmit. Kizárólag az egyes embereken múlik, hogy mennyit dolgoznak!... Ezért a bedolgozói rendszer megszervezése és kézben tartása jóval nagyobb felelősség. Meg kell szervezni a szorgos kezű asszonyok munkával való ellátását, az alkatrészek szállítását, minőségellenőrzését és lehetőleg valamilyen ütemezést is biztosítani, hogy a kellő mennyiségű alkatrész mindig elkészüljön a gyárnak. Talán az is fő oka annak, hogy sokan annyira idegenkednek hazánkban a bedolgozói rendszernek ettől a formájától. A munka kézben tartása könnyebb az üzem falain belül, hiszen ugyanott történik az ellenőrzés, minden mozzanatot látnak a művezetők, könnyebb a gépek karbantartása és azonnal intézkedni lehet, ha az anyagellátás döcög. Mindezek a szálak egy-egy faluinál ötven, száz családhoz ágaznak szét, s fontos, hogy ezek a „hajszálerek” az ütőeret, a központi vérkeringést szolgálják. Nehezebb az üzemszervezők, vidéki munkán, tevékenykedők dolga, de az eredmény bőségesen kárpótol. Kárpótol, mert kenyérkeresethez, vagy fizetés-kiegészítéshez juthatnak — főleg a nők —, és közben marad még idő a gyereknevelésre, a háztartásra, de hasznos a társadalomnak is, mert nehezen gépesíthető, elsősorban kézügyességet követelő munkát végeznek, s ezek az alkatrészek fontos elemei egy-egy terméknek. Azonban még többet kellene tenni. Különösen a híradástechnikai, az elektromos és fémtömegcikk-ipar kínálja a lehetőség kiaknázását, hogy az eddig speciálisan „japánnak” és „svájcinak” kikiáltott bedolgozó falvakat minél inkább „magyarrá” is tegyük. BÁN JÁNOS Építők napja Több mint négyezer ünneplőt várnak Domboriba Vasárnap, a hagyományokhoz híven, Domboriban tartják az építők napját. Az előkészületek erre a jelentős munkásünnepre már a múlt héten megkezdődtek. Az állami építővállalat a dombori saját üdülő mögötti nyárfásban készíti elő az ünnepet. Több mint harminc köbméter fűrészelt faanyagot használtak fel padok, asztalok ácsolására. Készítenek színpadot, sátrakat, s amennyiben rossz idő lenne, ezek alatt szórakozna a hatalmas vendégsereg. A vendéglátóipar és a vállalat saját ellátási részlege is készül az ünnepre. A múlt hét végén szemrevételezték a terepet a mutatványosok, vendéglők vezetői, s kijelölték a sátrak, pavilonok helyét. A tanácsi építők a KISZ- tábori telepen, a kempingezők részére fenntartott területen rendezik ünnepségüket. Itt is lázas készülődés folyik. A tanácsi és az állami vállalatnál a kulturális szervek már készítik a szórakozási programot. Az építők napján lesz néptánc, tréfás vetélkedő és még borverseny is. Vaklárma Tegnap délelőtt Szekszárdról, Tamásiból, Dombóvárról és Kaposvárról féltucat gépjárműfecskendő robogott az értényi termelőszövetkezet felé. Az állami tűzoltóságot ezt megelőzően úgy tájékoztatták, hogy a tsz-ben két istálló ég. Valóban két, mezőgazdasági célú létesítmény lángolt, de nem istálló, hanem két rozoga él. A tűzoltók a felesleges kilométerek miatt nem haragszanak arra, aki bejelentette a tüzet. Hasonló esetek elkerülése végett azonban kérik: a tűzjelentés ne csak gyors, de pontos is legyen. A találkozó jól sikerült, de meglepetéseket nem hozott a IV. dél-dunántúli filmszemle A kora nyárnak évek óta érdeklődéssel várt eseménye a dél-dunántúli amatőrfilmesek szemléje, amelynek rendezési joga igen jó kezekben van. Dombóvárott. Az idén Békés és Hajdú megyéből, Budapestről érkezett népművelési szakemberek, azért kívántak.. részt venni a IV. , dél-dunántúli filmszemlén, hogy az itt szerezhető szervezési,rendezési tapasztalatokat. . magukkal. yi-igyék, a hasznosítás ..szándékával. Már az elmúlt évben is elismeréssel szólt a Szaksajtó a találkozó jellegű amat’ tőrfilmes esemény, megrendezéséről. 'így, nem' meglepetés, hogy az 1970. évi' szemle sem igyekezett... fesztiválszinezetét ölteni?'' hanem minden , csinadratta nélkül ,baráti, szakmai eszmecserék lehetőségét biztosította — rhágas fokon. A dombóváriak ismét kitűnő szervezéssel látták el házigazdái tisztségüket és avatták nagyon hasznos tapasztalatok forrásává a kétnapos találkozót.. Mindezek után semmi meglepő nőies abban, hogy... az amatőr filmművészet funkcióját és rangját oly. nagy-,. gohddal -szem • -előtt tartó, szigorú zsűri a legjobb kollektíva .2300 forintos., díját a., járási, művelődési, központ filmkörének adományozta. Ez a közösség —- hagyó?.. mányaihoz híven — ismét ■ változatos témaválasztásával tűnt ki a szemle mezőnyéből.^' •' & ■' ' ! Mint erre a címben már utaltunk, a IV. dél-dunántúli filmszemle bemutatott anyagában nem hozott kiemelkedő, a meglepetés erejével ható filmeket' a''-szemlére. Huszonhárom alkotás bemutatására került sor, a huszonhárom film tizenhat alkotpRöt közösség, illetve amatőr filmes munkája. S talán"nem tég védünk- ha a színvonalbeli visszaesést — a zsűrit idézve — abban határozzuk meg, hogy: a közelmúltban választottyas utak egyelőre ;még járatlanok,. Az amatőr filmművészet sorsának alakulását érdeklődéssel ,,figyelők "emlékezhetnek még arra, hogy az ország... különböző . .vidékein megrendezett filmszemlék értékelésében sokszor hangzott el az a bíráló észrevétel, hogy amatőr filmeseink látásmódja sötét. Már-már kóros vonzódást bizonyítottak a bemutatott filmek a tragikus iránt. Azok a filmesek, akik tájegységünk megyéiből készültek a dombóvári szemlére, kísérletet tettek a derűsebb témák feldolgozására. A témaválasztás indokolatlanul torz hagyományaival szükségképpen kellett szakítaniok. Nem hiszem, hogy bármelyik filmes közösségre kedvszegően hat, hogy az első lépések nem az elvárásoknak megfelelően sikerültek. A kezdet jó és azt gondoljuk, semmi ok a vészharangozásra hogy egy ilyen szemle a megbízható közepes szintet éri csupán el. Ebben az esetben ez történt. TV Lóhr Ferenc kandidátus, az amatőr filmezés jövője érdekében oly szigorú zsűri elnöke a bemutatót követő eredményhirdetés után részletesen is elemezte a szemle egyes alkotásait. Ezt a szakmai elemzést ezen a helyen nincs mód idézni. Inkább a díjak odaítéléséről szólnánk és bár a zsűrik dícséretét a krónikák ritkán zengik el, most azzal kezdenénk, hogy az értékelés keménysége előtt le a kalappal! A zsűri ugyanis úgy döntött, hogy a díjak közül az arany fokozatot nem adja ki az idén, a fentebb már említett okokból. A második helyezéssel azonos ezüst fokozatot — a vele járó ezerforintos jutalommal Baranyai György zalaegerszegi és Bükösdi János dombóvári alkotók nyerték. Baranyai György Csak aki tapasztalta című filmje mondanivalójának mélységével, jó képi megfogalmazásával és hangmegoldásával az egyik legfigyelemreméltóbb alkotása volt a szemlének és megérdemelten kapta a legjobb hangosítás 700 forintos díját is. Bükösdi János Az én világom című filmjének főszereplője a sütvénypusztai csikótelep egyik lovásza, aki bejárta úgyszólván a fél világot, mégis itt, van itthon... A szociografikus hangvételű film jó törekvésekről vallott, noha megoldásaiban nem hibátlan. A dombóvári Takács László Teenagerek című filmje, bronz1 fokozatot kapott. A fiatal alkotó az ifjúságot érintő probémákhoz szól hozzá ezzel a filmjével, és ahogy szól, azt ígéretesnek nevezhetjük. A IV. déldunántúli filmszemlén nem vett részt egyébként olyan film, amelynek operatőri munkáját díjazni lehetett volna. A díjazottakon kívül hét filmet részesített jutalomba a zsűri, míg a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat különdíját — 700 forintot — a Pécsi Siketek és Nagyothallók Filmklubja által készített Képcső című színes filmje nyerte el játékfilmes törekvéseiért. • • A Összegezve a kétnapos szemle legfontosabb tapasztalatait, annyit mondhatunk még a Tolna megyei Tanács művelődési osztálya és a KISZ megyei bizottsága által meghirdetett szemléről, hogy a benevezett filmek sem képi megoldottságukkal, sem hangtechnikájukkal nem érték el az országos színvonalat, így a tartalmi igények fokozása mellett a jövőben amatőr filmeseinkre az a feladat vár, hogy a filmek kivitelezésének munkáját tökéletesítsék a technikai adottságok határán belül. — m ■*»