Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

!f ÖLHR MEGYEI­­ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÍTHETEK) JUCPUJSAG ff A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 123. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1970. május 28. > I I'llWMIil WF'WlliB MMMII níllMi—IW—í A kormány vezetőinek tanácskozása a SZOT titkárságával A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Május 25-én a kormány ve­zetői és a SZOT titkársága Fod­t Jenőnek, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitká­rának vezetésével megtartot­ták a szokásos tanácskozásu­kat az Országházban. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást arról, hogyan alakult a kormány vezetői és a SZOT Elnöksé­ge közötti 1969. december 16-i megbeszélésen tárgyalt kér­dések megoldása. Megállapí­tották, hogy a tárgyalt kér­désekben a megfelelő intéz­kedések megtörténtek. A munkaügyi szabályozók módosítása közrejátszott ab­ban, hogy növekedett a mun­ka termelékenysége, a válla­latok érdekeltsége az éssze­rűbb munkaerő-gazdálkodás­ban és a nagyobb teljesítmé­nyekre ösztönző bérezési gya­korlat kialakításában. Inten­zívebbé vált a minisztériu­mok irányító tevékenysége. A vállalatok nagy része korábbi elképzeléseit módosítva, konkrét intézkedéseket tett a létszámnövelés mérséklésére, a termelékenység emelésének jobb megalapozására. Mind­ezek hatására a termelés és a termelé­kenység növekedése is meggyorsult. A kormány és a SZOT ve­zetői egyetértettek abban, hogy ez csak kezdeti ered­ménynek tekinthető. Egyet­értettek abban, hogy úgy kell továbbfejleszteni a közgazda­­sági szabályozó rendszer, hogy az az eddiginél jobban ösztönözze a vállalatokat a hatékonyabb, gazdaságosabb, termelékenyebb munkára. Mindezek eredményeként szükséges, hogy tovább ja­vuljon a lakosság áruellá­tása, jó minőségű és na­gyobb választékú termé­kek előállítása és forgal­mazása útján.­­ Megállapították, hogy to­vább kell folytatni és tartós­sá kell tenni az alacsonyabb jövedelmű dolgozók igényei­nek megfelelő olcsóbb árucik­kek gyártását és értékesíté­sét. A felesleges munkahelyvál­toztatás csökkentése, a bérli­citálás megszüntetése terén, a nemkívánatos tendenciák mérséklésében is sikerült kezdeti eredményeket elérni. Ez részben a már említett intézkedések hatásának tud­ható be, másrészt a helyzet javítására további konkrét lé­pésekre is sor került. A vál­lalatok egy része önállóan, vagy más vállalatokkal együttműködve, intézkedéseket tett a ká­ros munkahelycsere leféke­zésére, a törzsgárda foko­zott megbecsülésére, a munkaszervezés javításá­ra, az új dolgozókkal kap­csolatos, helyes jövedelem­­politika kialakítására. Az egyen­lősdi mérséklése, differenciált vállalati bér­politika terén több intézke­dés született, mint a része­sedési alapok új felosztási rendje, a korábbi prémium­alapok alapbéresítése, egyes szabályozók módosítása. Na­gyobb mértékben növekedett a bérszínvonal is, amit a vál­lalatok igyekeztek differen­ciálásra felhasználni. Ez irányban hat a vállalati bel­ső mechanizmus fejlesztésére irányuló törekvés is. Az új kollektív szerződések szin­tén segítik e kérdésben az előrejutást. A kormány vezetői tájékoz­tatták a SZOT titkárságát a következő évekre tervezett munkaügyi, szociálpolitikai és bérpolitikai intézkedésekről. Áttekintették a nők helyze­tének javítása, az ifjúságpoli­tika és a lakásgazdálkodás te­rén az MSZMP KB határoza­tai nyomán adódó közös fel­adatokat és megállapodtak a határozatok végrehajtása ér­dekében szükséges további in­tézkedésekben. Egyúttal fel­hívják a vállalatok vezetői és szakszervezeti szerveinek fi­gyelmét, körültekintően tár­ják fel a helyi lehetőségeket és tegyenek intézkedéseket a jelenleg éjszakai műszak­ban dolgozó nők mun­kakörülményeinek javítá­sára, különös tekintettel a gyerme­küket egyedül nevelő anyák és a többgyermekes anyák hely­zetére. A SZOT vezetői hangsúlyoz­ták, hogy az általános ered­ményeken belül nagy gondot kell fordí­tani arra, hogy a lakos­ság minden rétegének to­vább növekedjék az élet­­színvonala. Enn­ek érdekében szükségesnek tartják, hogy az elkövetke­zendő évek során az előirány­zott életszínvonal-növekedés megvalósítása mellett intéz­kedések történjenek a szemé­lyi jövedelmek, valamint a dolgozók szociális kulturális ellátottsága terén jelentkező társadalmi feszültségek és igazságtalanságok felszámolá­sára. Mindezeket figyelembe véve a SZOT vezetői egyetértenek azzal, hogy a termelési szfé­rában (Folytatás a 2. oldalon.) Tovább folyik az árvíz elleni védekezés A Tisza árhulláma Tisza­fürednél szerdán reggelre 9 centiméterrel haladta meg a maximumot Az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság védelmi erőinek jelentős ré­sze a taktaközi és a délbor­sodi gátakon dolgozott. A fo­kozódó átázások, szivárgások, csurgások ellensúlyozására az utóbbi egy nap alatt három kilométer hosszú szorítógátat, 1 ,1 kilométernyi rőzseművet építettek. A borsodi Tisza-szakasz egyik legveszélyesebb része a Ti­­szaluc alatti védelmi vonal. A tartósan magas áradás kö­vetkeztében már erősen át­ázott a gát, ezért a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kuta­tó Intézet most izotópos mű­szerekkel vizsgálja a­­ gát tö­mörségét, hogy felderítse a töltés leggyengébb pontjait. A vízügyi igazgatóság gépesített árvédelmi osztaga száz mé­ter hosszú acél szádfallal erősíti a töltést. Szegednél a Tisza árhullá­ma szerdán délelőtt elérte a régi rekordot, az 1932. évi 9,23 méteres vízszintet. A vá­rosnak leginkább veszélyez­tetett szakaszán, a gyermek­klinikától a hajóállomásig terjedő védelmi vonalon ket­tős gátrendszert építettek ki. Ezen a szakaszon a mellvéd­ Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjetunió mű­falát homokzsákokkal támasz­tották meg, s ugyanezzel a védvonallal párhuzamosan szőri tóga lakat emeltek a szi­várgások megfékezésére. Makónál csökkent a Ma­ros apadásának üteme. Az utóbbi 21 órában csak 4 cen­timéterrel mérséklődött a víz­szint. A folyó felső szakaszá­ról érkező újabb árhullám ha­tására valószínűleg teljesen megáll az apadás és ismét megkezdődik a vízszint emel­kedése. gyarországi nagykövetét, aki átadta A. Kosziginnek, a Szovjetunió minisztertanácsa (Folytatás a 2. oldalon.) , A Szovjetunió kormányának segítsége a magyar árvízkárosultaknak > Vk * W­é Vályi Péter Caracasban A Vályi Péter pénzügyminisz­ter vezette magyar gazdasá­gi küldöttség kedden Cara­­casban a venezuelai kormány képviselőivel a két ország közötti gazdasági és­­ kultu­rális kapcsolatok fejlesztésé­ről tanácskozott. Aristides Calvani külügy­miniszter kedden a sajtó képviselőinek kijelentette: a magyar küldöttség látogatása tényleges lehetőséget kínál a két ország közötti árucsere­forgalom lényeges bővítésére. A két ország évenkénti áru­csere-forgalma jelenleg 400 000 dollár. A magyar küldöttség, amely hétfőn érkezett Venezuela fő­városába, szerdán utazik el CaracasbóL Megkezdődött a magyar—szovjet együttműködési bizottság ülése Szerdán délelőtt Budapesten, a Parlament épületében megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési ko­rmányközi bizottság 9. ülése. A tanácskozáson a magyar, illetve szovjet delegációt Apró Antal és Mihail Le­szecsko miniszterelnök-helyet­tesek vezetik. (MTI) Fock Jenő a Budapesti Nemzetközi Vásárról Fock Jenő, a kormány el­nöke, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság néhány vezető munkatársának társasá­gában szerdán a BNV-re láto­gatott, s megtekintette a mű­szaki fejlesztést leginkább rep­rezentáló néhány pavilont. A körséta utáni tapasztala­tairól a következőket mondot­ta az MTI munkatársának: — Számomra a Budapesti Nemzetközi Vásár mindig igen nagy esemény, ha a vásár ide­jén itthon vagyok, mindig fel is keresem. Az idén ezúttal másodszor járok a vásáron, el­ső ízben a hivatalos megnyitón vettem részt. — Mi érdekel engem leg­inkább? Elsősorban az, hogy a műszaki fejlesztésről nemcsak beszélünk, ha­nem teszünk is érte. A vásáron látottak azt igazol­ják, hogy számos területen előre­léptünk. Utalnék a számítógép-technika fejlesztésére, amellyel kapcso­latban évek óta két dolgot sürgetünk. Egyrészt a hazai fejlesztés gyorsítását, másrészt azt, hogy itt is és más terü­leteken is bátrabban éljünk a licencvásárlás lehetőségeivel. Bízunk a magyar mérnökök tudásában, ugyanakkor azon­ban az időtényezőt is figye­lembe kell venni, s hasznosíta­nunk kell mások szellemi ter­mékeit is, Örömmel tapaszta­lom, máris sokan rájöttek, hogy a licencvásárlás a hazai és külföldi kooperációs szer­ződések kötése az az út, amelyen keresztül a tény­leges nemzetközi munka­­megosztás és a gyorsabb fejlődés lehetővé válik. Jó eredményeket hozott a Szovjetunióval és más szocia­lista országokkal kibontakozott ipari együttműködés, de lehe­tőség van minden irányban a kooperáció kiterjesztésére, beleértve például a nyugati országok, közöttük az Egyesült Államok és Kanada cégeit is.­­ Mindenesetre a vásár do­kumentumai azt igazolják, hogy a magyar ipar műszaki fejlő­dése határozottan előre tart. Ami magát a vásárt illeti, he­lyeslem, hogy a kiállítási anyagot nagy körültekintéssel válogatták össze. Egy ilyen nemzetközi fórumon nem an­­­nyira a kiállított áruk men­­­nyisége a fontos, mint inkább az, hogy olyan cikkeket mu­tassanak be,­ amely értékes, ami valóban hasznos, ami elő­re mutat. Egyébként nem ér­­tek egyet azzal a felfogással, hogy a BNV-n csak olyan árut állítsanak ki, amelyet azonnal meg is lehet vásárolni. Ez leg­feljebb a könnyűipartól vár­ható el.­­ A vásár rendezőségének és más illetékeseknek pedig azt javaslom, hogy fokozottan törekedjenek a BNV szakosí­tására. Tudom, hogy ez anyagi áldozatokkal is jár, de hasznos és szükséges, hogy a kiállított áruk közül az azonos jelle­gűeket egy csoportban szem­lélhessék a látogatók, így jobban össze tudják hasonlí­tani a különböző országok, vállalatok produktumait, egy­ben magunk is jobb áttekin­tést kapunk arról, hogy a nemzetközi versenyben Ma­gyarország hol tart egy-egy termék gyártásában. (MTI)

Next