Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

Mi­da fia«*.­VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! JSA! Is fi MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ! ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. május 30. XX. évfolyam, 125. szám Kibővített ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Munkaprogram: Ifjúságpolitikánk — A nők helyzete — Készülődés a kongresszusra Kihatásaiban jelentős, a lakosság nagy tömegét érintő átfogó napirendeket vitt soron lévő, pénteki testületi ülése elé az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. A megyei pártbizottsági ülésen a vá­lasztott testület tagjai mellett megjelentek a meghívottak, a KISZ megyei bizottságának tagsága, a tömegszervezetek, és mozgalmak vezetői. Ott volt Csergő János, az MSZMP KB tagja, a Ganz- MA­VAG vezérigazgatója és dr. Fekete József, a KISZ KB osztály­vezetője. A megyei pártszékház nagytermében tartott kibővített tanácsko­zás két fő napirendjének témája és előadói az alábbiak voltak: Jelentés az MSZMP KB 1970. február 18—19-i határozata alapján a párt ifjúságpolitikájának érvényesüléséről, a megyei tapasztalatok­ról és további feladatokról. E témáról a bevezető előadást Horváth József, a pártbizottság titkára szóban terjesztette elő. Ugyanígy szóbeli tájékoztatást adott a második napirend keretében Tolnai Ferenc megyei titkár, a központi határozat alapján: „A nők politi­kai, gazdasági és szociális helyzete” című határozatról. Végül Ke­rekes Miklós osztályvezető előterjesztette az MSZMP X. kongres­­­szusára való felkészüléssel, a megyei pártszervek és szervezetek újjáválasztásának előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos intézkedési tervjavaslatot. Ugyancsak intézkedési tervjavaslat készült a két nagy napirendhez, a társadalmi alapokra helyezett ifjúságpolitikai és nőmozgalmi feladatok összegezéséhez és ponto­sításához. A pártbizottsági ülés elnöki tisztét K. Papp József megyei első titkár töltötte be. Az első napirend referátumát követően, a vita előtt, annak segítéséhez kifejtett néhány vezető gondolatot az el­ső titkár. (Az ifjúság megítélése, az egységes felfogás alapvető sze­repe, a fiatalok szocialista nevelésének lényege: társadalmi úgy» * munkamegosztást a párt koordinálja és az ifjúság egyetlen szövet­ségének, a KISZ-nek a feladatai.) Előítéletektől mentesen — társadalmi összefogással, munkamegosztással Az első napirend előadója bevezetőben az Ifjúságpoliti­kai állásfoglalás időszerűségé­ről szólott, elsősorban két té­nyezővel indokolt. Az ellen­­forradalom óta eltelt 13 esz­tendő mélyreható társadalmi, gazdasági, politikai változáso­kat hozott. Az ifjúság élet­­körülményeiben, számarányuk növekedésében végbement vál­tozásokat, a körülményeket és a jövő feladatokat figyelembe véve, a pozitív képet beárnyé­koló gondok indokolják ifjú nemzedékünk szocialista neve­lésének hatékonyabbá tételét, a hosszabb távú tennivalók ki­munkálását. Vitaindítójában figyelemmel volt a megyei titkár az ülés résztvevőinek birtokában levő központi előadásra, a KB ha­tározatán alapuló megyei in­tézkedési tervjavaslatra. Elő­adásában Tolna megye ifjú­ságpolitikájának néhány alap­­vető kérdését emelte ki: épí­tett a korábbi tanácskozások­ra és alapot adott az összefo­­gottabb, mozgósító jellegű vi­tához. Mondanivalójával szó­lott Tolna megye egész társa­dalmához,­­s benne a fiatalok­hoz. Tolna megyében a tapasz­talatok megegyeznek az országos helyzetképpel és problémákkal. A megye ifjúsága erkölcsi, politi­kai arculatának formálá­sában még sok feladat vár megoldásra. Sarkalatos helyet kapott a vitaindító előadásban az ifjú­ság helyes megítélése, a szl­­sőségek elkerülése. Ne az egyedi jelenségekből indul­junk ki, hanem az alapvető tényből, a többség magatartá­sából és cselekedeteiből — a megítélésnek a­­ munka a mér­­céjei apnit pártunk minden ember értékmérőjének alapjá­vá tett. Ifjúságunk becsülettel teljesíti kötelességét, nagy többségük helytáll a tanulás­ban és a munkában, vonzódik a szocializmus eszméihez, igen­­li társadalmi rendszerünket. Ugyanakkor kritikusan, gyak­ran türelmetlenül lép fel a szocializmus építésében jelent­kező hibákkal, fogyatékossá­gokkal szemben. Korukkal jár, azt hiszik, hogy a problémákat nagyon gyorsan, sokszor na­gyobb erőfeszítés nélkül meg lehet oldani. Semmi sem nehezít job­ban, mint a fiatal gene­ráció külsőségek szerinti megítélése, a divat, a közízlés által meghatáro­zott jelek szerinti minő­sítése — mondotta az előadó. A fiatalság körében meg­levő nyugtalanító jelenségek, gyengeségeik elleni fellépéshez reális, igazságos képet kell al­kotni, csak annak alapján le­hetséges és szükséges szembe­szállni a téves­ ítéletekkel és előítéletekkel. Az ifjúság gon­dolkodására, magatartására is hatnak a régi maradványok, a beszivárgó ideológia régi és új hajtásai. Az önzés, a ha­­rácsolás, a­­ sznobizmus, nacio­nalizmus és kozmopolitizmus körükben is megtalálható csakúgy, mint­­ felnőtt tár­sadalomban. Akkor vezethet­nek a megoldatlan problémák átmeneti pesszimizmushoz, ki­ábránduláshoz, vagy cinizmus­hoz, ha nem párosulnak kö­rültekintéssel, reális ifjúság­­ismerettel, tapintatos, konkrét és őszinte felvilágosító mun­kával. Tolna megye ifjúságának problémái sem generációs problémák, hanem társa­dalmi, gazdasági életünk fejlődésének természetes gondjai. Helytállásukról tanúskodnak a munkában, a tanulásban a megyei és országos vetélkedő­kön elért ifjúsági helyezések. Ezt igazolja a szocialista bri­­gádmozga­l­omban részt vevő fiatalok nagy száma, a 116 szocialista címet elnyert bri­gád munkája. Az előbbiek sum­mázata után rátért Horváth József megyei titkár az ifjúságpolitika céljá­nak és tartalmának, az ifjúság szocialis­ta nevelésének rész­letes kifejtésére. A jövő nemzedékének fe­lelősségteli nevelése nem korlátozódhat a KISZ-re, nélkülözhetetlen a társa­dalom valamennyi intéz­ményének és szervezeté­nek résztvétele, össze­fogása. A szocialista tulajdonságok harcban, a különböző közös­ségekben, a munka és tanulás folyamatában, a reakciós és kispolgári nézetek, szokások ellen,­ küzdelemben kovácso­­lódnak ki. Ehhez kell Tolna megyében sokkal többet vál­lalótok a párt-, az állami és társadalmi szervezeteknek. (E részhez kapcsolódik a megyei intézkedési tervjavaslatnak a „Munkamegosztás az ifjúság nevelésében” című fejezete, amely konkrétan tartalmazza a részletesen kimunkált, sajá­tos és számon k­érhető felada­tokat.) A széles társadalmi össze­fogás alatt a konkrét felelős­séget, az önálló tevékenységet értjük, mind a szervezetek, mind az egyes személyek munkájában — hangsúlyozta az előadó, majd kitért arra, hogy­­ Tolna megyében meg­közelítően sem használtuk ki a meglevő lehetőségeket, de a feltételek javítására is szük­ség van. Kapjanak bizalmat a fi­atalok, avassák bele őket a kisebb-nagyobb közös­ségek, a közvetlen kör­nyezet, a község, a járás, a megye előtt álló fel­adatok kialakításába és megvalósításába. Csajt a teljes bizalom és őszinteség hangján szabad — így kell — a fiatalsággal be­szélni, legyenek azok a gon­dok akár a legbonyolultabb, legkényesebb problémák is. A bevezető előadás harma­dik, alapvető vezérgondolatát a KISZ szerepét, alkalmassá­gát, a szövetség kommunista jellegét tárgyaló rész képezte. (Folytatás a 3. oldalon.) Az utolsó szakmai nap a BNV-n A BNV-n pénteken végéhez érkezett a szakmai napok so­rozata. Az előző négy szak­mai nap nagy sikere nyomán pénteken is nagy számban ke­resték fel a szakemberek a különböző előadásokat, anké­­tokat, amelyeket ezúttal a szénbányászat és a vegyipar eredményeinek, terveinek is­mertetése jegyében rendeztek. Nagyszámú érdeklődőt fo­gadtak a Nitrokémia Ipartelep­­ek, a Dorogi Szénbányák, valamint az Országos Kőolaj-­ és Gázipari Tröszt vezető munkatársai. A konzultáció­kon kívül üzletkötésekről, kooperációról i s tárgyaltak. Az öt szakmai napon egyébként összesen 40 vállalat és szak­ma találkozott, s folytatott eszmecserét a partner válla­latok képviselőivel. Pénteken a sajtótájékoztatók sorozata is folytatódott, bár a sajtófogadások száma most már lényegesen csökkent. A délelőtti órákban a Hajtómű- és Felvonógyár vezetői tájé­koztatták az újságírókat kül­földi kooperációs szerződése­ikről, továbbá arról, hogy mi­lyen módon kívánják fokozni a liftek gyártását. A nehézipar pavilonjában állították fel a négyprogra­­mos Informik közvélemény­kutató gépet. Ez a berende­zés az első tagja annak a gépcsaládnak, amelyet a Ne­hézipari Minisztérium ipar-, gazdasági és üzemszervezési intézete, valamint a Műszer­,­ipari Kutató Intézet közösen fejlesztett ki. Ezen az elektronikus szám­lálógépen a vásár idején a ne­hézipar egyes vállalatai foly­tatnak piackutatást a látoga­tók körében. A kérdésekre gombnyomással adott „igen­nem” válaszokat a gép pon­tosan megszámolja és fel­jegyzi úgy, hogy mire a BNV zárul, összegezve közli a kö­zönség véleményét. A gép igazi rendeltetése azonban az, hogy az áruhá­zakban a kereskedelem na­gyobb egységeiben végezzen piackutatást, mint ahogy ez a kiállított példány a közel­jövőben már komoly formá­ban fog vizsgázni a Centrum áruházakban. Tovább folyik a védekezés a Tisza mentén A Felső-Tiszán az utóbbi 24 órában tovább apadt a víz, s ezért Borsod megyében Zemp­­lénagárd és Tiszakarád között harmadfokúról másodfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget. Dél-Borsodban és Poroszló térségében m­ég min­dig magas vizet tartanak a gátak, és sokasodnak a szivár­gások, a csorgások. A munkát nehezíti, hogy az áradástól és az esőtől átázott töltéseken gépkocsikkal nehezen lehet közlekedni, s így több szaka­szon úszóművek, pontonok se­gítségével védik a gátakat. Az egyik legkritikusabb szaka­szon. Tiszadob környékén az MHSZ miskolci­­ könnyűbúvá­rai hajóról ereszkedtek a víz­be, hogy fóliával borítsák be az erősen szivárgó töl­tés ol­dalát. A rigesi főcsatorna torkola­tánál a kővel burkolt ellen­­nyomó medencében a napok­ban fakadóvíz tört fel de ho­mokzsákokkal sikerült lokali­zálni. Tiszafürednél a folyó két nap alatt mindössze 8 centi­­(Folytatás a 2. oldalon.) szegednél minden eddig észlelt maximumnál magasabb a Tisza vízállása. A város ostromlott képet mutat. A támfal biztosítására a Tisza-parti Móra Ferenc sétányon több mint 150 ezer homokzsákot helyeztek el. (MTI fotó : Kácsor László felvétele)

Next