Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
Pártbizottsági ülés Szekszárdon Az MSZMP Szekszárdi Városi Bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott a megyei pártszékház nagytermében. Az ülés első napirendi pontjaként Rózsa János első titkár előterjesztésében, az év októberében összehívásra kerülő küldöttértekezlet beszámolóját vitatták meg. A választott testület tagjainak részéről néhány észrevétel, javaslat hangzott el, amelyekre az első titkár válaszolt. A pártbizottsági ülés résztvevői meghatalmazták a végrehajtó bizottságot, hogy a X. pártkongresszus közeljövőben nyilvánosságra kerülő irányelveinek felhasználásával, valamint az elhangzott javaslatokkal kiegészített beszámolót a vb még egyszer vitassa meg s ezután kerüljön a városi pártértekezlet elé. • A továbbiakban dr. Péter Szigfrid titkár a pártbizottság és a vb 1970. II. negyedéves munkájáról tartott tájékoztatót, majd a II. félévre szóló munkatervjavaslatot ismertette. Közéletünk Csütörtökön, tegnap délelőtt tartotta soron levő ülését a bonyhádi járási tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendjén az a jelentés szerepelt, amelyet Ruzsics Tibor, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője terjesztett a végrehajtó bizottság elé. A beszámoló azt értékelte, milyen eredményeket értek el a járás termelőszövetkezetei a harmadik ötéves terv során a gabonatermelésben, különös tekintettel az új gabonafajták elterjesztésére. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel ért véget. Pillantás a toronyból . A Simontornyai Bőrgyár a XIV. századbeli lakótorony legmagasabb emeletének egyik ablakából nézve. Fotó: Komáromi. Ülésezett az SZMT elnöksége Napirenden: ismét a nők helyzete A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa , tegnap délelőtt elnökségi ülést tartott Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ oktatótermében. Többek között megtárgyalták megyénk ifjúságának élet- és munkakörülményeivel, nevelésével, érdekvédelmével kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat. Másik napirendként megyénk nődolgozóinak politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló határozatot vitatták meg, s javaslatokat tettek a minél pontosabb, rendszerezettebb, szigorúbb végrehajtására. Az elnökségi ülésen jelen volt István József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője. Tolna megyében a bérből és fizetésből élők 40,1 százaléka nő, akiknek politikai, gazdasági és szociális helyzetét minden munkahelyen és tömegszervezetnél, központi kérdésként kell kezelni. Kőrösi István, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője, egyben a napirend előadója elmondotta, hogy az utóbbi években sokat javult, a nők munkakörülménye, társadalmi gondoskodás segítette műveltségük növelését, terheik csökkentését, de sajnos a női egyenjogúság teljes kibontakozását és a nagyobb ütemű előrehaladást még sok tényező akadályozza. Ezért az SZMT elnöksége a SZOT állásfoglalása és határozatának végrehajtására komoly feladatokat tűz a megye szakszervezeti mozgalma elé. Nagyobb számban kell bevonni a nőket a tömegszervezetek vezetőségébe, csökkenteni kell a három műszakban dolgozó nők számát, még sokat kell javítani a dolgozó nők üzemi és munkakörülményein. Megyénkben a gyermekintézetek hálózata az elmúlt három évben nem fejlődött, ezért az elnökség felkéri a megyei tanács végrehajtó bizottságát, hogy az új ötéves tervben gyorsabb ütemben fejlessze a gyermekintézményeket. Az SZMT elnöksége megszervezi, hogy a vállalatok gazdasági és szakszervezeti szervei ehhez saját anyagi alapjukból járuljanak hozzá. Építkezés a Déli pályaudvarnál Az újjászülető Déli pályaudvarnál megkezdte a Közlekedési Építő Vállalat az úgynevezett középület alapozásának és a Metróhoz vezető mozgólépcső építésének talajmunkáit. Ez a 14 méter átmérőjű épület a pályaudvarra érkező utasokat fogadja majd* Egységesítik a vállalatok és szövetkezetek adóügyeinek intézését Könyvelés 140 helyett 6 helyen Kormányhatározat, s ennek végrehajtásaként pénzügyminiszteri rendelet jelent meg a vállalatok és szövetkezetek adóügyeit intéző apparátus munkájának és szervezetinek továbbfejlesztésére. Az intézkedések összefüggnek a tanácsok gazdálkodásának és a tanácsi pénzalapok rendszerének fejlődésével. Egy, a közelmúltban hozott kormányhatározat értelmében ugyanis a jövőben a helyi tanácsok bevételi forrásai kiszélesednek, mivel a területükön működő valamennyi vállalat és szövetkezet jövedelméből részesednek. Ez időszerűvé tette a központi és a külön tanácsi irányítás alatt működő adóhatóságok különállásának megszüntetését. 1971. január 1-től megszűnik a központi adóhatóságok és az eddigi tanácsi irányítás alatt működő adóhatóságok különállása. A jövőben a megyei adóhivatalok is a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának, illetve területi igazgatóságainak irányításával, — egyben kettős, központi és tanácsi — felügyelettel működnek. Ily módon egységes lesz az irányítás, s érvényesülhetnek a központi és tanácsi közös érdekek is. A megyei adóhivatalok vezetőit a jövőben is csak a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának hozzájárulásával lehet kinevezni, s az adóhivatalok továbbra is kötelesek tájékoztatni a tanácsot a tanácsi vállalatok, szövetkezetek költségvetésével összefüggő kérdésekről. Ugyanakkor az egységes irányítás lehetővé teszi a hatékonyabb ellenőrzést, csökkenti a bürokráciát, s elősegíti a korszerű számítástechnikai eszközök általános bevezetését, a modern adóelszámolási rendszer kiépítését. Jelenleg körülbelül 140 helyen történik az adók könyvelése, elszámolása. Ezt a munkát 1971. január 1-től a hat területi igazgatóságnál koncentrálják. Mivel rövidesen üzembe helyezik a Pénzügyminisztérium számítástechnikai központját, fokozatosan e hat területi igazgatóság munkája is lényegesen egyszerűsödik. A számítási munkákat egy idő múlva teljes egészében a számítóközpont végzi, a területi igazgatóságoknak csupán elő kell készíteniük az anyagot a gép számára. Elsőként a budapesti és a győri igazgatóságnál vezetik be, a számítóközpont teljes üzembe helyezése után pedig, a többi igazgatóságra is kiterjesztik az új módszert. (MTI} Ehhez nem kell ész Némelykor a naki Dózsa Termelőszövetkezetben útszéli hangon „társalog”a tagokkal, az asszonyokkal az egyik szakvezető nő. S amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten: a tagok is megmondják a magukét. Ebből következik, hogy gyakoriak a becsületsértés határát súroló civódások, az önérzetet sértő kifakadások és a munkajogi viták. Az útszéli hangot a mezőgazdasági üzemek többségéből rég száműzték, a szóbeli érintkezés a tagok és a vezetők között általában korrekt, normális, kulturált emberhez méltó. De ittott még mindig visszatérő jelenség a durva, a közönséges modor, a beosztottakat bántó üvöltözés, legorombítás, amely mögött mindig felfedezhetjük az önhittséget, az alacsony intelligenciaszintet, a tehetetlenséget, a hozzá nem értést. Akad tsz-elnök, aki idegállapotára hivatkozva trágár kifejezések nyilaival kergeti ki az irodából a tagokat, s nem gondol arra, hogy ezzel lealacsonyítja saját magát, másrészről meg nem az idegeivel, sokkal inkább a műveltségével vannak bajok. Akad főagronómus, aki meg kimondottan sportot űz abból, hogy olyan embereket küld el „melegebb éghajlatra”, akik kétannyi idősek, mint ő. A hivatalokban, a vállalatoknál, az intézményeknél sem ritka az útszéli hang, de természetesen nem mindig csak lefelé, minthogy itt is érvényesül az a felfogás: kölcsön kenyér visszajár. Régi igazság: szegénységi bizonyítvány, ha valaki kizárólag csak hangerővel, szitkozódással próbál érvényesülni. A vezetés minden szinten tudomány. Egyebek között emberismeretet, pedagógiai érzéket és emberbecsülést tételez fel. De sehol nincs olyan forrásmunka, amelyik a vezetéstudomány részeként tárgyalná az útszéli hangot, s egyáltalán elismerné annak létjogosultságát. Ennek az ellenkezőjével viszont találkozhatunk; történetesen azzal, hogy a trágár „stílus” rontja a munkahely légkörét, az emberek közérzetét, sérti a dolgozók önérzetét. Legyen szó akár üzemvezetői, műhelyfőnöki, igazgatói, brigádvezetői beosztásról, a funkció jó ellátásához felkészültségre, hozzáértésre, nagy szakmaismeretre van szükség. Ész kell a beosztáshoz, a funkcióhoz. De az útszéli hanghoz nem kell ész. És az az igazság, senki se köteles eltűrni, hogy fegyelmezés, felelősségre vonás címén úgy beszéljenek vele, mint Kocsis a lovával. A termelőszövetkezeti élet írott és íratlan törvényei pontosan meghatározzák, hogy mikor, milyen felelősségre vonás alkalmazható a közösséget károsító, vagy a fegyelmezetlen tagokkal szemben. Az ipari üzemekben más módon ugyan, de hasonló a helyzet. A jogok, a kötelességek írva vannak. De ahhoz nincs joga senkinek, hogy kivetkőzzön emberi mivoltából, nincs joga, még akkor sem, ha ideges. Esetleg kezeltesse magát! Közgazdasági technikumi végzettséggel és legalább 5 éves ipari gyakorlattal rendelkező szakembert keresünk. SZÁMVITELI MUNKAKÖRBE. Érdeklődni, jelentkezni lehet. Pamuttextilművek Tolnai Gyála, Tolna, Marx Károly u 63. személyzeti irodában. (133)