Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
ÁPOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA~| XX. évfolyam, 2^£?szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. szeptember 28. UNESCO-konferencia Simontornyán A műemlékvédelem legrangosabb képviselői látogattak el tegnap Simontornyára. Nem véletlenül. A simontornyai egykori végvár — „vég-Simon_ tornya” — sok éves és immár befejezéshez közeledő helyreállítása a magyar műemlékvédelem világszerte elismert rangjának újabb bizonyítéka. Gyér számú középkori váraink — Visegrád, Esztergom, Diósgyőr, Sümeg, Siklós — sorához immár Simontornya is csatlakozik. Ritkán látott módon sikerült a vendégek fogadtatása. Simontornya „véghely” mivoltában rangos település volt az ország régi hadtérképén. Ma már nincs hadtérképekről szó, de a műemlék rangjáról annál inkább. Piero Cazzola a Nemzetközi Várintézet igazgatója munkatársunk kérdésére így nyilatkozott: — Negyedik alkalommal vagyok Magyarországon. Szakembereink, kollégáink összejöveteleinek sorában ez a tizedik, amelyet már csak ezért is sokra értékelünk. Egyben ez az első, melyet szocialista ország területén tartottunk. Rendkívül sikeresnek tartom az önök munkamódszerét, azt, hogy műemlékeiket átadják a mának és erre nem sajnálják a pénzt. Glyamzsa Jonasz, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság műemléki központjának vezetője, aki — bár ismerte szakirodalmunkat —, először járt Magyarországon, a Tolna megyei Népújság kérdésére így nyilatkozott: Sok vita tárgya volt a megyei közvélemény előtt műemlékeink, (természetesen nem olcsó) helyreállítása. A megye történelmi múltja megőrzése érdekében végzett munka világszínvonalú elismerése volt a tegnapi simontornyai konferencia. OI. Fotó: GK. Megyénk részéről Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke üdvözölte a megjelenteket. Azokat, akik eleve, tulajdonképpen enyhe megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy egy kis megye mennyit tud áldozni múltja megőrzésére, konzerválására. Dr. Gerő László, a magyar műemlékvédelem doyenje, a későbbiekben még két külföldi szakemberhez utasított bennünket. A szovjet műemlékvédelem is hasznosítani tudja az itteni tapasztalatokat. Középkori emlékeik restaurálása, és főleg a restaurálás elve, — túlzás nélkül —, a világszínvonalon, vagy afelett van. Alois Masatschek kandidátus, Ausztriából, a történelmileg is legszorosabb szomszédunkból, így vélekedett: — A mi, bolygatatlan műemlékeink sora egészen más feladatokat kínál, mint amilyeneket — történelmi okokból — az önök hazája. Amit itt és éppen Simontornyán tettek, az mintaszerű. Magyar vezetők távirata a Luna—16 sikeres útja alkalmából L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének, Moszkva Kedves Elvtársak! A világűrkutatás újabb nagy eseménye, a Luna–16 sikeres holdutazásának befejezése alkalmából szívből köszöntjük Önöket és az űrhajó tervezésében, kivitelezésében részt vett tudósokat és munkásokat. Mély meggyőződésünk, hogy az automatikus holdállomás programjának sikeres végrehajtása jelentősen segíti előre a világűrkutatást, az emberiség egyetemes érdekeinek javára. A Szovjetunió kozmikus tudományos vizsgálatainak újabb kimagasló sikere alkalmából legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek, a testvéri szov-Moszkva, Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Pénteken a moszkvai lapok ünnepi külsővel jelentek meg nagy, piros betűs szalagcímeket népnek, az űrállomás valamennyi alkotójának. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forradami munkás-paraszt kormány elnöke hirdetik a szovjet űrprogram világraszóló diadalát. Valamennyi lap felidézi a Luna— 16 Földre való visszatérésének izgalmas pillanatait. (Folytatás a 2. oldalon.) Moszkvai lapok a Luna—16-ról 90 Ülésezett a terv- és költségvetési bizottság A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke — a képviselők megvitatták a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot A tervtörvényt korábban az országgyűlés más bizottságai is napirendre tűzték. Bencsik István, a mezőgazdasági bizottság elnöke elmondotta, hogy a vita során felvetődött: a törvényjavaslatban helyet kellene kapnia a jobb talajművelés ösztönzésének. Dr. Varga Jenő, a kereskedelmi bizottság elnöke rámutatott: a bizottság tagjainak véleménye szerint a kereskedelmi forgalom a tervezettnél is nagyobb ütemben növekszik, s ha ezt nem követi megfelelő hálózatfejlesztés, az ellátásban zavarok lehetnek. 1971 és 1975 között a községeknek várhatóan nem lesz még olyan fejlesztési lehetőségük sem, mint a most záruló tervidőszakban. Kérte az Országos Tervhivatalt: vizsgálja meg, nem lehetne-e a megyei tanácsoknak olyan központi támogatást nyújtani, amelyből nagyobb fejlesztést valósíthatnának meg a falvakban. Erre ugyanis a községek saját pénzbevételei nem elegendők. Páldi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az országgyűlés plénuma előtt tartandó expozéjának főbb gondolatait, majd válaszolt a bizottsági ülések során felvetődött javaslatokra, indítványokra. Az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját követő vitában számos képviselő fejtette ki véleményét. Egyöntetűen hangsúlyozták: a negyedik ötéves terv reális, jól megalapozott, Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Szudáni Demokratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársaságban ez év augusztus 21 és szeptember 1 között tett hivatalos baráti látogatásának eredményeiről és tapasztalatairól. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendeletet, A szakszövetkezetek tagjainak nyugdíj biztosítása Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletének felhatalmazása alapján a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete 1971. január 1-től minden szakszövetkezeti tagra kiterjeszti a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjrendszer hatályát, természetesen figyelembe véve azokat az eltérő sajátosságokat, amelyek a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek között fennállnak. A nyugdíjbiztosításba bevont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjra, üzemi baleset esetén baleseti kártalanításra, hozzátartozóik pedig özvegyi nyugdíjra, szülői nyugdíjra, valamint árvaellátásra szerezhetnek jogosultságot. Az ellátásra jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek számát a nyugdíjjogszabályok a termelőszövetkezeti tagokéval azonos mértékben határozzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akik idős koruk, vagy munkaképtelenségük miatt a nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket már nem tudják megszerezni, a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén öregségi, munkaképtelenségi járadékot, özvegyeik pedig özvegyi járadékot kaphatnak. A szakszövetkezetek tagjaik nyugellátásának fedezetére 1970. január 1-től társadalombiztosítási járulékot, a szakszövetkezeti tagok pedig 1971. január 1-től progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A rendelkezések bevezetésével mintegy 79 ezer fővel nő azok száma, akikről öregségük, illetve rokkantságuk esetén kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás keretében történik gondoskodás. Az új rendelet értelmében, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az igazságügy-miniszter — a munkaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — közösen kezdeményezett, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok régi kívánsága valósul meg. (MTI)